Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 HATÁRRÉGIÓK FEJLŐDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI A SLO/HU/CRO-4012-106/2004/01/HU- 74 sz. INTERREG projekt támogatásával készült képzés.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 HATÁRRÉGIÓK FEJLŐDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI A SLO/HU/CRO-4012-106/2004/01/HU- 74 sz. INTERREG projekt támogatásával készült képzés."— Előadás másolata:

1 1 HATÁRRÉGIÓK FEJLŐDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI A SLO/HU/CRO /2004/01/HU- 74 sz. INTERREG projekt támogatásával készült képzés

2 2 3. témakör A HATÁRMENTISÉG PROBLEMATIKÁJA

3 3 Határkutatások,multidiszciplináris határtudományok Történeti előzmények: Az 1990-es években: multidiszciplináris határtudományok Amerika (mexikói határvidék), és Északnyugat- Európa (Észak-Írország, Wales, Dánia, London, Warwick…) EU nemzetközi alapkutatás: Association of European Border Regions (AEBR) 1989 után Közép-Kelet-Európa és Balkán etnikai konfliktusai

4 4 A határmentiség kettős jellege A határ megszakítja a tér folytonosságát: Egyirányú kapcsolatok, ellenségeskedés, elriasztja a vállalkozásokat  perifériává válás, elmaradottság A határvidékek találkozási pontok különböző kultúrák, nyelvek, etnikumok közt - a szomszédos népek közti bizalom erősítés helyszínei – kapurégiók Az elmaradottság tényezői: egyoldalú gazdasági struktúra, aprófalvas településszerkezet, alacsonyfokú urbanizáció, kedvezőtlen természeti adottságok, hiányos közlekedési infrastruktúra Ilyenek közt sok a periferiális (országhatáron vagy megye- ill. régióhatáron) fekvő terület. Határtérségek sajátossága: nemcsak periferikus, hanem az államközi kapcsolatoknak alárendelt

5 5 A határvidékek szerepe, jelentősége Nemzetállamok területi keretei Határátlépés szabályai: állami hatáskör Közigazgatási lehatárolás  funkcionális lehatárolás ellentmondásai Új térkapcsolatok vagy perifériává válás A határ szerepe: –Középkorban: védelmi, katonai (kifelé orientált) elválasztó szerep –Ma: ? Az állam-nemzet kerete, befelé egységesít

6 6 Határtérségek típusai Elidegenedett határtérségek: nincs interakció, feszültségek Egymás mellett létező határtérségek: semleges kapcsolat, egymás elismerése, kevés együttműködés Kölcsönösen együttműködő határtérségek: stabil szomszédi kapcsolatok, baráti, kooperatív, egymás fejlődését segítő Integrált határtérségek: funkcionális összeolvadás, a határ átjárható emberek és javak számára is Az elszigetelődés vagy összekapcsolódás függ a történelmi, földrajzi különbségektől és a politikai helyzettől is. Mentális határ: a határ túloldalának idegenként való kezelése (ennek megszűnése lassú folyamat!)

7 7 Az integráció alapelemei Belső integráció: a régión belüli összetartozás erősítése Külső integráció: a környező régiókkal való kapcsolatok erősítése, államközi Mindkettő célja: a közös stratégiák a lehetőségek és adottságok kiaknázására Lehetséges szereplők: magánszemélyek, civil szervezetek, helyi közigazgatási szereplők, üzleti szervezetek, v. ezek vegyes szervezetei Az együttműködés területei: –informális interakciók, –közös stratégiák

8 8 Fő vizsgálati kérdések: Kik létesítenek kapcsolatokat és miért? Hogy történik a kapcsolatépítés és kapcsolattartás? Hogy illeszkedik az interregionális interakció a tágabb kapcsolatrendszerbe? (politikai, gazdasági, társadalmi) Milyen eredményei vannak az interregionális kapcsolatoknak?

9 9 A határon átnyúló együttműködések aktorainak csoportosítása A.Szereplő-specifikus szervezeti jellemzők: 1. Helyi és regionális önkormányzatok i. Az együttműködés formái, és a formalizáció szintjei ii.Az együttműködési hálózatokhoz rendelt erőforrások iii.A jogi háttér és az autonómia szintjei 2. Felsőbb korrmányzati szintek i.Relatív szerepük a helyi és regionális önkormányzatokhoz képest ii.Jogi háttér iii.Az együttműködési hálózatok segítésére rendelt erőforrások (ha van ilyen) 3. Helyi hivatalos vagy nemhivatalos határon átnyúló együttműködési szervezet i.Relatív szerepük a helyi és regionális önkormányzatokhoz képest ii.Az együttműködés formái, és a formalizáció szintjei iii.Az együttműködési hálózatokhoz rendelt erőforrások iv.Jogi háttér és az autonómia szintjei 4. Helyi és regionális vállalkozások i.Munkahelyek létesítése a határokon át ii.Árumozgások generálása a határokon át iii.Helyi termelő, eladó, kiskereskedő hálózatok, mint az egymást kiegészítő piaci tevékenységek mértéke iv.Regionális határon átnyúló beruházási szokások v.Cégek közti együttműködési minták vi.Együttműködés a magánszféra érdekelt/érintett csoportjaival 5. Civil szervezetek specifikus együttműködési érdekekkel i.Relatív szerepük a helyi és regionális önormányzatokhoz képest ii.Erőforrásaik iii.A hozzáértés, kompetencia, szakértelem területei

10 10 A határon átnyúló együttműködések aktorainak csoportosítása/2 B.A helyi piacok és szolgáltatások interdependenciája 1.határon át történő ingázás ( intenzitása, napi interakciók) 2.a határt átlépő emberek száma, munkavállalás, bevásárlás, szórakozás, családi ok miatt 3. a közoktatási és magán oktatási intézmények használata a határ túloldaláról 4. a közszolgáltatások és közintézmények használata a határ túloldaláról C. A helyi politikai keretek A speciális együttműködési megállapodások létezése és fontossága 5. A sajátos gazdasági zóna és adórendszer megléte 6. A tömegközlekedési és szállítási hálózatok szerkezete és integráltsága 7. A határrégiók és határmenti együttműködéseket érintő országos politikák 8. A határrégiók és határmenti együttműködéseket érintő európai országos politikák D. Stratégiai orientáció a határmenti hálózatépítésben 10.Az együttműködés prioritásai 11.Az együttműködési projektek szektorális irányultsága 12.Időbeli keretek E. Együttműködési tapasztalatok 13.A konszenzust / konfliktust elősegítő kérdések 14. Az együttműködés stabilitása 15. Az együttműködés vélt akadályai 16. Az együttműködés tényleges eredményei A fentiekkel feltárhatók a határmenti interakciók mintái az adott kontextusban – ezt követően komparatív elemzések és általános törvényszerűségek megállapíthatók…

11 11 Határmentiség és periferiális jelleg Elmaradottság tényezői: egyoldalú gazdasági struktúra, aprófalvas településszerkezet, alacsonyfokú urbanizáció, kedvezőtlen természeti adottságok, hiányos közlekedési infrastruktúra Ilyenek közt sok a periferiális (országhatáron vagy megye- ill. régióhatáron) fekvő terület. DE: határmenti területek lehetnek kapurégiók is!!! Határtérségek sajátossága: nemcsak periferikus, hanem az államközi kapcsolatoknak alárendelt

12 12 A határon átnyúló együttműködések fogalma, típusai Határmenti régió (def.): azon, a NUTS3 besorolásnak megfelelő közigazgatási egységek, amelyek határai részben az országhatárral azonosak (EU) Határmenti együttműködés –két kritérium: 1.a kapcsolatok nem nemzeti szintűek, a központi szintnél alacsonyabban szerveződnek 2.A kapcsolatok résztvevői területileg összekapcsolódó határtérségekben működnek (a határ közelsége meghatározza a mindennapi életét)

13 13 A határokon átnyúló együttműködés formái Európában A nemzetközi kapcsolatok formái: Hagyományos: állami szint Ma: decentralizált is –Határmenti régiók –Központi régiók Problémák: –Határmenti fekvés: társadalmi és gazdasági problémák (centrumtól való függés) –Történelmi és etnikai konfliktusok

14 14 Az együttműködések tartalma Keretintézmény létrehozása a közös problémákra Az intézmények a határ két oldalán párhuzamosan jönnek létre a hazai jogrendnek megfelelően Esetenként közös intézmény, nemzetközi jogalanyként (ritka) Alapelvek: –Partnerség, szubszidiaritás –Állampolgárok széleskörű tájékoztatása –Elhivatott egyének szerepvállalása –Politikusok bevonása –Egyenlőség, egyenlő képviselet a határ két oldalán

15 15 A határmenti együttműködések története II. világháború után, 1960-as évek – NSZK nyugati határai, holland-német együttműködés (Gronau központtal). Elnevezés : EURORÉGIÓ (1965) Regio Basiliensis (1963): francia-német- svájci határzóna 1980 Madrid, Európa Tanács: „A területi önkormányzatok és közigazgatási szervek határ menti együttműködéséről szóló európai keretegyezmény”, évi módosítás: az önkormányzatok nemzetközi megállapodás kötési joga. (hazánk, Románia és Szlovákia is elfogadta)

16 16 Európai példák - transznacionális együttműködés Az EU strukturális alapjai: stratégiai iránymutatás (több program finanszíroz térségi együttműködést, fejlesztést) Transznacionális hálózatok, a helyi politikák europaizációja A regionális politika az egymáshoz illeszkedő fejlesztési kezdeményezéseket támogatja INTERREG programok, PHARE, TACIS, CARDS CEMAT (European Conference of Ministers Responsible for Spatial Planning), AEBR (Association of European Border Regions) Példák: EU-15 keleti határainál (pl. lengyel-német városok, lengyel, cseh, magyar régiók ) – infrastruktúra és közlekedésfejlesztés, kulturális és ifjúsági csereprogramok

17 17 A határmenti együttműködések területei a szomszédos országokban Az együttműködés szintjei: Állami, vagy föderációs Regionális (szövetségi állam, kanton, departement) Helyi (városok és környékük), kommunális Vállalati szint Az együttműködés területei: Termelési vertikumok, közös energiagazdálkodás, Infrastruktúra, nemzetk. Reptérhasználat, hajózási feltételek, vízgazdálkodás, vízellátás Környezetvédelem, határfolyók tisztasága, levegőszennyezés elleni védelem Kulturális-oktatási együttműködés Az együttműködés formái: Államközi, formális (kormányközi bizottságok ajánlásai) Informális, nem államközi szerződésbe foglalt (regionális szervezésű kulturális rendezvények, konferenciák, stb.)

18 18 A határok jellege és azok hatása a határmenti kapcsolatokra: Közép-Kelet-Európa példája Európa határai: nem homogén, differenciált A különbségek szempontjai: 1.földrajzi, 2.közlekedési, 3.történelmi, 4.etnikai, szociológiai, 5.gazdasági, 6.az EU forrásokhoz való hozzáférés

19 19 Közép-Kelet Európa határai Határ: a társadalom és a gazdaság térbeli folytonosságát megszakítja- akadály Közép- és Délkelet Európában jellemző. kicsi, kontinentális országok, hosszú szárazföldi határok A Baltikumtól Görögország északi határáig: 18 ország Európa területének 13,8 %-a, népességének 18 %-a az európai szárazföldi határoknak közel 60 %-a itt van Területük 60%-a határmenti, a lakosság kb. 60 %-a itt (EU átlag: 21,5 % terület ill. 15,2 % népesség) A határok sajátossága: rendkívüli változékonyság határok jellege: volt "Vasfüggöny", volt Szovjetunió nyugat határai átjárhatatlanok voltak

20 20 Földrajzi szempontból Államhatárok (KKE: km) egy része földrajzi választóvonal is, földrajzi akadály 27 %-át (3900 km) folyók 18 %-át (2700 km) hegységek gerince 55 %- ánál nincs földrajzi akadály A természetes határoknak más jelentősége: értékes természeti ökoszisztémák –a határmenti fekvés ezen ökoszisztémák zavartalan fejlődését elősegítette (nemzeti parkok) –kötelez az együttműködésre "átművelés" és a "zsebszerződés" a magyar- osztrák határon

21 21 Közlekedési szempontból a határszakaszokat jellemzi: határátkelőhelyek sűrűsége és kiépítettsége A km határon összesen 215 nemzetközi közúti határátkelőhely van átlagosan 75 km-enként egy. A különbségek: a cseh-szlovák határon 15 km-enként, a bolgár-görög, a román-ukrán, a moldován-ukrán határon km-enként a minimális követelmény: mindenütt legalább 50 km-enként a határokon átvezető épített utaknak a 18 országban ma csak 40 %-át használják állandó nemzetközi határátkelőhelyként A vasutaknál a határokat átszelő vonalak 70 %-a van határátkelőként használatban, a határátkelők fejlesztése : prioritás Közlekedési folyosók Source: Rechnitzer, 2004

22 22 Közúti határátkelők Közép-Kelet-Európában

23 23 A történelmi szempontok 20. század: nagyarányú határváltozás A határok közül a 2,6 %-a mindig történelmi határ volt A többi egy része a múltban határ (Bosznia- Hercegovina - Horvátország, Csehország - Lengyelország között) Más része: soha nem volt nemzetközi határ –ma számos határvitára ad okot (pl. volt szovjet köztársaságok, szlovén-horvát, a horvát-jugoszláv, a jugoszláv-macedón határok)

24 24 Etnikai, szociológiai szempontok "klasszikus" típus:  a határ két oldalán különböző nyelvű, etnikumú lakosság él,  több évszázada, szoros gazdasági és egyéb kapcsolatok  a "legproblémamentesebb típus",  Pl. szlovák-lengyel határ, magyar-horvát, magyar osztrák határ Betelepített határ:  az elmúlt fél évszázadban odatelepített népesség  a határ túlsó oldalán élőkkel semmi kapcsolata nem volt  félelemmel vegyes gyanakvás, előítéletek  Az együttműködés nehéz  Pl.a német-lengyel, a német-cseh és a cseh- osztrák határ, lengyel-orosz határ. Szétválasztott határ:  a határ két oldalán ugyanazon etnikum él, korábban együvé tartozó területeken,  szoros rokoni kapcsolatok is  a helyi lakosság szorgalmazza az együttműködést  nacionalista politikák akadályozzák

25 25 Gazdasági szempontból A gazdasági fejlettsége, ill. a fejlettségi szintek különbözősége Legkönnyebb az együttműködés kialakítása hasonló, fejlettségű térségek között Nagyobb a fejlettségi különbség: több feszültség illegális vándorlás, fekete munkavégzés, az ár- és bérkülönbségek kihasználásán alapuló fél-legális, vagy illegális tevékenységek, eltérő környezeti elvárások, normák A hagyományos nagy szakadék: az Európai Unió külső határainál –Ez a szakadék még ma is nagy, de csökkenő tendenciájú. –Pl: Nyugat Magyarország ma az EU átlagos fejlettség 55 %-án, –Burgenland pedig 75 %-án áll,

26 26 Gazdasági különbségek Közép-Kelet-Európában

27 27 Az EU támogatáshoz való hozzáférés lehetősége 1. EU-val határos térségek  EU - oldalon a strukturális alapok (ezen belül INTERREG )  a társult országok területén pedig a PHARE határmenti együttműködési előirányzata (CBC)  számos koordinálatlanság (ütemezése, jóváhagyási rend, finanszírozás ) 2. társult országok közötti határok  PHARE-CBC támogatás  gond, hogy az EU elsősorban a vele határos térségek fejlesztését szorgalmazza ,társult országok regionális fejlesztési prioritásai inkább kevésbé fejlett keleti területeikre irányulnak 3. semmilyen EU támogatásra nem jogosult  Gyakran éppen ezek a legelmaradottabb, támogatásra leginkább rászoruló térségek.  Magyarország esetében ilyen a jugoszláv, a horvát és az ukrán határ.

28 28 Észak-amerikai tapasztalatok USA-Mexikó határvidék A kormányközi kapcsolatok fontossága: NAFTA – a határmenti együttműködések megélénkülése De: kevesebb mozgástér, mint Európában (szuverenitás, határok nem teljes kinyitása, félelem a döntési jogkörök sérülésétől, munkahelyek elvesztésétől a gazdagabb országban…) USA és Mexikó határa az Első és a Harmadik Világ határa is egyben Az együttműködés területei: kereskedelem, külföldi működőtőke beruházások, környezetvédelem (városok gyors növekedése, vízellátás, szennyezés..) Az üzleti és a civil szféra együttműködése, korlátozottabb intézményi formák

29 29 Az észak-amerikai és európai határmenti együttműködések jellemzői Együttműködés alapelvei CélkitűzésekIntézményi keretekEszközök Észak-Amerika  Minimalista, koordinátor szerep a nemzeti kormányok részéről, célirányos támogatás szűk területekre  Közösségek bevonása, kezdeményező szerepe  Stratégiai szövetség a szereplők közt  Fenntartható gazdasági fejlődés  Erőforrások megőrzése  Kiegyensúlyozott városnövekedés  Az életminőség és az egészségügyi színvonal megőrzése  Kétoldalú és háromoldalú államközi, regionális és helyi képviselet  Informális munkacsoportok  Kormányzók és polgármesterek konferenciái  Civil szervezetek, érdekcsoportok hálózatai  Strukturális politika ösztönzői  Határon átnyúló regionális fejlesztési programok  Információs politikák és az együttműködési know-how (tapasztalatok átadása  Nyilvánosság, publicitási fórumok és politikai platformok Európa  Nemzeti és /vagy felsőbb kormányszintű közvetítés  szinergia: az egymást kiegészítő tényezők kiaknázása  partnerség: többszintű politikák koordinálása; addicionalitás a társfinanszírozáson keresztül  KKE országok kohéziója, „előcsatlakozása, elő- integrácója”  Decentralizáció és regionalizáció  A regionális és lokális kezdeményezések ösztönzése  kompetitív regionális fejlesztési politikák  Kormányközi bizottságok  informális parlamenti munkacsoportok  Eurorégiók: lokális szinten létesített intézmények  Európai képviselet önkéntes szervezeteken keresztül  Strukturális politika ösztönzői  Határon átnyúló regionális fejlesztési programok  Információs politikák és az együttműködési know-how (tapasztalatok átadása  Nyilvánosság, publicitási fórumok és politikai platformok


Letölteni ppt "1 HATÁRRÉGIÓK FEJLŐDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI A SLO/HU/CRO-4012-106/2004/01/HU- 74 sz. INTERREG projekt támogatásával készült képzés."

Hasonló előadás


Google Hirdetések