Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Ágazati gazdaságtani elemzések. A mezőgazdasági ágazatok megítélésének ökonómiai szempontjai Az ágazat / a termék - szerepe a bruttó termelésben ( térbeli.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Ágazati gazdaságtani elemzések. A mezőgazdasági ágazatok megítélésének ökonómiai szempontjai Az ágazat / a termék - szerepe a bruttó termelésben ( térbeli."— Előadás másolata:

1 Ágazati gazdaságtani elemzések

2 A mezőgazdasági ágazatok megítélésének ökonómiai szempontjai Az ágazat / a termék - szerepe a bruttó termelésben ( térbeli és időbeli változások ) -a hozamok, teljesítmények alakulása -területi részesedés (mg.-i művelt területből ) - az állomány létszáma ( állattenyésztésben ) - jelentősége a termelő felhasználásban - szerepe a végső fogyasztásban: a lakossági ellátásban a külkereskedelemben ( exportban )

3 Az ágazat fejlődését elősegítő és hátráltató tényezők A termelőerők szerepe: - munkaerő - földtulajdon, földhasználat - technikai, műszaki fejlettség, tőkeellátottság - biológiai alapok - technológiai jellemzők

4 Piaci háttér - élelmiszeripari kapcsolatok, integráltság - a termék kereskedelme, áralakulása - az input árak változása ( agrárolló ) - a költségvetési kapcsolatok, agrárpiaci rendtartás, szabályozottság Költség – jövedelem viszony alakulása az ágazatban

5 A világ gabonatermelésének megoszlása 2003-ban Világtermelés: 2068 millió tonna Termőterület: 666 millió ha Forrás: FAO 2003 Rizs

6 A világ és Magyarország agrártermelésének indexei =100% - 52%

7 Agrár export

8 Az ágazatok aránya az EU bruttó mezőgazdasági termelésben 2000-ben 1. Táblázat1. Táblázat A bruttó termelési érték 2000-ben Millió euró volt. EU - 15 Növénytermesztés aránya % Állattenyésztés aránya % Belgium43,556,5 Dánia35,964,1 Németország49,550,5 Görögország70,329,7 Spanyolország61,138,9 Franciaország58,241,8 Írország22,577,5 Olaszország64,535,5 Luxemburg33,866,2 Hollandia53,946,1 Ausztria44,955,1 Portugália55,444,6 Finnország47,152,9 Svédország47,452,6 Egyesült Királyság40,959,1 EU-15 összesen54,445,6

9 Növénytermesztés aránya % Állattenyésztés aránya % Ausztria 44,9 55,1 Portugália 55,4 44,6 Finnország 47,1 52,9 Svédország 47,4 52,6 Egyesült Királyság 40,9 59,1 EU-15 összesen 54,4 45,6

10 ( többnyire ) a búzáról : ( többnyire ) a búzáról :

11 A búzatermelés világgazdasági jelentősége A világ egyik legértékesebb gabonaféléje Vetésterülete: ’90- es évek: millió ha, csökkenő tendencia 2002 : 210,8 millió ha (FAO) Szántó, kert, gyümölcsös, szőlő terület %-án Hozam: 2,6 t/ha ( világátlag )

12 A világ búza vetésterületének alakulása ÉvVetésterületVilágtermelés Átlagos termelési (millió ha)(millió tonna) mennyiség (t/ha) 1960/61 202,3 207,0 225,3 237,1 229,9 231,4 219,8 229,6 213,7 210,8 241,1 306,5 352,6 436,3 494,9 588,0 538,1 609,7 583,6 568,1 1,15 1,48 1,56 1,86 2,15 2,54 2,45 2,66 2,73 2, / / / / / / / / /2002

13 Fogyasztás (2003): 591 millió t

14 A világ búzatermelésének megoszlása 2003-ban Világtermelés: 557 millió tonna Termőterület: 205 millió ha Forrás: FAO 2003 Egyéb KínaEU-15 India USA Oroszország

15 A búza termésmennyisége millió tonna Évvilágmagyar , , , , , , , , * (előzetes )6,01

16 Búzatermelés az EU- ban A búzatermelés és termésátlag alakulása Termelés (e t)Termésátlag (t/ha) EU ,845,486,73 Búzatermelésével az Unió a világon az első helyen áll (USA: 65 millió t)

17 EU -15-ök A búza betakarított területének alakulása (e ha) EU-15EU

18 EU-25 búzatermelése (lágy búza) Év Terület (e ha)Termésátlag (t/ha) Termés (e t) , Forrás: Agrár Európa, 2004

19 Búzatermelés Európában Intenzív termelők Hollandia, Egyesült Királyság, Belgium 6,5 – 8,0 t Közelítő – második vonal Németország, Franciaország, Dánia 5,5 - 7,0 t A harmadik vonal Svájc, Magyarország, Csehország, 4,0 t felett Szlovákia, Ausztria, Bulgária A fentiektől elmarad Lengyelország, Románia, Olaszország, 3,0 – 4,0 t Horvátország, Szerbia Extenzív termelők : USA, SZU utódállamok, Kanada, Ausztrália 1,5 – 2,5 t/ha

20 Ország+ Vetésterület (e ha)Termésátlag (t/ha) Ausztria ,075,434,47 Belgium- Luxemburg ,988,347,14 Dánia ,257,227,39 Finnország ,891,993,46 Franciaország ,617,247,13 Németország ,27,517,28 Görögország ,22,332,07 Írország71818,038,778,72

21 Vetésterület ezer ha Termésátlag tonna/ha Hollandia ,388,338,55 Portugália ,021,651,72 Spanyolország ,842,13,09 Svédország2614,025,656,026,3 Nagy-Britannia ,568,058,01

22 Betakarított gabonatermés Magyarországon millió tonna

23 Búza termőterülete ezer hektár

24 Búza termésátlaga kg/ hektár

25 Területenkénti szóródások t/ha (megyénként) Több év átlagában magas alacsony FejérNógrád 5,13,25 BaranyaZala 5,13,6 Csongrád Szabolcs 4,63,7 BékésVas 4,4 3, ben magas alacsony Békés Veszprém 6,24,1 BaranyaVas 5,44,4 Csongrád Szabolcs 5,34,5 Tolna 5,3

26

27

28 Gabona termő területek

29 Gabonafélék részaránya a szántóterületen 100%= vetésterület

30 Forrás összesen: 4865 Őrlés: 1700 Ipari felhasználás: 80 Export: 1785 Átmenő készlet: 200 Takarmány: 800 Vetőmag: 300 Búzamérleg (ezer tonna)

31 A világ búzakereskedelme az ezredfordulón ( milló tonna ) Búza és búzaliszt kivitel USA30,0 Kanada18,5 Ausztrália19,0 Argentína10,0 Európa(EU-15) 15.5 Kazahsztán 4,5 Világ összesen:104,3 Búza és búzaliszt import Nyugat-Európa3,4 EU3,6 Kelet-Európa1,6 SZU utódállamok4,8 Dél- és közép Amerika15,8 Közel-Kelet15,2 Távol-Kelet15,6 Japán5,9 Kína10,0 Észak-Afrika16,0 Világ összesen:104,3

32 Búza piaci árának alakulása (eFt/t )

33 Európai búzaárak. Piaci ár Határidő EUR/tonnaHUF/tonnaEUR/tonna HUF/ton na Malmi búza hét hét Franciaország Rouen__ november La Pallice november * Creil__ november Németország..... Hamburg__ november Würzburg__ november Köln__ november

34 Dresden__ november Dánia..... Copenhagen____november Olaszország..... Milan__ november Bologna__ november Belgium..... Brussels november Spanyolország..... ***Barcelona__ november Ausztria..... Vienna__ november Finnország.....

35 Nemzetközi árutőzsdei adatok 2004.november 26. Chicago, USD/t decemberre 106,9 – 110,8 London, GDP/t januárra 68,6 – 69,9 Budapest, Ft/t decemberre –

36 A magyar búza a külpiacon Versenyképesség

37

38 24,2 ezer t 572,5 ezer t 171 ezer t 603 ezer t 48,5 ezer t 500 ezer t 80 ezer t Éves várható búzaexport: 1,7 millió tonna Komáromon és Hidasnémetin keresztül Záhonyon keresztül Gyékényesen és Murakeresztúron át Sopronon keresztül Lökösházán és Biharkeresztesen keresztül A magyar búzakivitel legfontosabb irányai

39 Fajtaváltás Növényvédelem Tápanyag visszapótlás Műszaki technikai feltételek Integráció → termelési rendszerek Szakmai ismeretek A magyar búzatermesztés biztonságát megalapozó tényezők

40 A fajtakérdéshez Az elmúlt évszázad első felében több évtizeden át két fajta : Bánkuti (70 %) Fleismann (25 %) Egyéb (5 %) A 60-as években: olasz, szovjet, francia, német- fajták megjelenése (csekély télállóság) (fajtaarány 1970-ben Bezosztája 80 %) Ismertebb fajták: Jubilejnaja 50 %, Liberulla, Sanpastore, Száva,

41 Egészséges versenyre késztetés: Martonvásár, Szegedi GK Külföldi és magyar fajták versenye (évenként mintegy 30 fajta állt rendelkezésre ) A fajtaválaszték-kínálat okozta hatékonysági összefüggések Beltartalmi értékek problémája az ár függvényében: kemény búza, puha búza aránya

42 Napjainkban a legsikeresebb fajták hazánkban: Korai érésűKözépérésűKésői GK MagorBuzogányGaspard Mv MarsallGK RábaMaximus GuarniGK CipóLudvig Flori 2BaladaGK Holló GK GarabolyMv SüvegesGK Piacos GK CsongrádMv SubaGK KAPOS

43 A műtrágya-felhasználás Magyarországon és a búza, kukorica, napraforgó terméseredmények Mg.-i területre vetített NPK hatóanyag kg/ha

44 Hazai talajvizsgálati eredmények értékelése 1978–2002 Forrás: Talajerőgazdálkodás KKT Fejér Megyei NTSZ

45 Peszticidfelhasználás megoszlása Magyarországon

46 1. A termőhelyi adottságok és a termeszteni kívánt növények termőhelyi igényeinek eddiginél sokkal jobb összehangolása (vetésforgó, alternatív növények). 2. A mai követelményeknek megfelelő talajművelési eljárások alkalmazása. A talajtömörödés megakadályozása. 3. A talajdegradációs folyamatok megelőzése és mérséklése, valamint a talaj vízgazdálkodásának javítása. 4. A hagyományos szervesanyag-gazdálkodás elemeinek visszaállítása (recycling). Területhez igazított állattartás, állatlétszám, zártabb tápanyagforgalom. 5. A talajaink termőképességének a megőrzése. Konkrét laboratóriumi vizsgálatra alapozott tápanyagutánpótlás. Nem a „szokásos”, hanem a hiányzó, illetve minimumban lévő tápelemek pótlása a növény igényéhez, tápanyagfelvételi dinamikájához igazodva. 6. A talaj fizikai és kémiai tulajdonságaihoz szakmailag illeszkedő műtrágyaféleség megválasztása. Követelmények a minőségi mezőgazdasági árutermelés érdekében talajvédelmi és tápanyag-gazdálkodási szempontból

47 7. A felhasznált műtrágyák, talajjavító anyagok és termésfokozók szennyezőanyagainak pontos ismerete és folyamatos ellenőrzése. 8. A talaj minőségére potenciálisan veszélyt jelentő anyagok (szennyvíz, szennyvíziszap esetenként hígtrágya) mezőgazdasági területen való elhelyezésének folyamatos ellenőrzése. 9. A növényvédőszerek felhasználása során a környezetvédelmi szempontok maximálisan előtérbe kerülése (IPM). Követelmények a minőségi mezőgazdasági árutermelés érdekében talajvédelmi és tápanyag-gazdálkodási szempontból CÉL: a TALAJMINŐSÉG hosszú távú védelme: évi LV. törvény 49/2001. (IV. 3.) Kormány rendelet (jó mezőgazdasági gyakorlat – GAP) 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet: Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot Helyes Gazdálkodási Gyakorlat FENNTARTHATÓ (sustainable) mezőgazdasági fejlődés SZAKTANÁCSADÁS fontossága!

48 Az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő: „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” illetve „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” feltételrendszere ( 4/2004. I.13. FVM r.)

49 A „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” biztosításának előírásai (Good Agricultural and Environmental Condition) 1.Talajerózió elleni védelem - Rétegvonalas talajművelés alkalmazása -12 %-nál nagyobb lejtésű területen kapás kultúrák termesztése tilos -Természetes zöld sávok megőrzése kötelező 2. Talaj és szerves anyag tartalma -Vetésváltás alkalmazása -Betakarítást követő tarlóhántás -Tarló égetése tilos !

50 3.Talajszerkezet -Termőföld hasznosítási irányának megfelelő gépek alkalmazása -Periódikus mélyművelés alkalmazása 4. Művelés minimális szintje -Szántóterületek művelésben tartása, gyommentes állapot -Gyeptípusoknak megfelelő kaszálás, legeltetés, egyszeri tisztító kaszálás -Nem kívánatos lágy- és fásszárú növények terjedésének akadályozása

51 A „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat ” előírásai (Good Farming Practice) 1. Szántóföldi növénytermesztés -Legalább 5 évente egyszer pillangós növényt kell termeszteni -A monokultúrás termesztés kerülése 2. Gyepgazdálkodás -Korlátozott állatsűrűség Szarvasmarha, juh, kecske esetén 1,8 áe/ha -Bálázást és szénalehordást 30 napon belül el kell végezni -Gyep égetése tilos

52 3. Tápanyaggazdálkodás -Legalább 5 évente elvégzett talajminta vétel alapján történjen a tápanyaggazdálkodás -5 %-nál meredekebb területen a trágyázás növénnyel fedve, azonnali bedolgozás -Tilos a trágya kijuttatása december 1. és február 15 között. -Ideiglenes trágyakazal legfeljebb 2 hónapra -Hígtrágya, trágyalé 20 évig korróziónak ellenálló tartályban

53 4. Növényvédelem -Kizárólag hatóságilag engedélyezett növényvédőszer -Tárolás elkülönített és biztonságosan zárható raktárban -Tárolási tilalom Balaton, Velencei-tó, Tisza-tó stb. körében -Kiürült csomagolóburkolatok, göngyölegek szakszerű kezelése. 5. Természet- és tájvédelem -Természet közeli élőhelyek károsítása (kiszántás, trágyázás, vegyszerezés stb.)

54 6. Állattartás -Az állatfajnak megfelelő életkörülmények biztosítása -Az emberi egészséget nem veszélyeztető állati takarmányozás és itatás -Gondoskodás rendszeres állatorvosi ellátásról -Állategészségügyi, állatvédelmi előírások betartása 7.Gazdaság területének rendben tartása 8. Kötelező nyilvántartások - A dokumentációk legalább 5 éves megtartása (felhasznált növényvédőszer, táblatörzskönyv permetezések nyilvántartása stb.)

55 A gépállományról Traktorállomány összesen (ezer db)91, traktorra jutó mg-i terület (ha) traktorok átlagos motorkapacitása (kw)4752 egyéni gazdaságokban 45 társas gazdaságokban 74 Átlagéletkor (év) 15,3 Kombájn (ezer db)10,412,1 1 kombájnra jutó terület (ha) Átlagéletkor (év) 13,6 Tehrgépkocsi (ezer db)41,322 Átlagéletkor (év) 20

56 Traktorok és kombájnok állománya nemzetközi összehasonlításban Tagországok Traktorok az ezred - fordulón Kombájnok az ezred - fordulón ezer db 100 ha mg-i területreezer db 100 ha gabonaterületre Németország1072,26,3135,81,9 Görögország2414,66,10,5 Spanyolország841,92,949,70,8 Hollandia1558,85,62,7 Ausztria325,410,3242,9 Egyesült Királyság5003,2471,4 EU ,85,1595,21,6 Magyarország 2,111,20,3

57

58 A BÚZATERMELÉS költsége és jövedelme ( Társas g.) ) Termelési kts.eFt/ha 22,356,492,3110,0 Hozam t/ha 3,13,533,595,0 Önköltség eFt/t 7,216,025,722,0 Értékesítési átl.ár Ft/t 9,324,120,723,0 Termelési érték ha/Ft 28,885,274,3115,0 Területegységre jutó jöv. Ft/ha 6,528,8-17,95,0 Termékegységre jutó jövedelem eFt/ha 2,18,15-5,01,0 100 Ft termelési költségre jutó jöv ,44,5

59 Gabonafélék, olaj-, fehérje és rost növények piacszabályozása (GOFR)

60 Jelentősége Európai Unióban gabonaféléket 36,5 millió ha-on EMOGA-ból 40 %-al részesedik 17,5 Md € Hazánkban 2- 2,5 M ha-on 2002-ben BúzaKukorica Ezer tt/haEzer tt/ha Magyarország 38593, ,07 EU , ,79

61 Négy intézkedéstípusba sorolhatók a támogatási intézkedések 1.Közvetlen termelői támogatások (termőföld, állat létszám alapján) 2.Intervenció 3.Belpiaci intézkedések 4.Külpiaci szabályozás GOFR növények piacszabályozása a 1., 2., 4. típusú intézkedésekből épül fel.

62 1. Közvetlen termelői támogatások A GOFR növények esetében közvetlen területalapú jövedelem támogatás van érvényben. A hektáronkénti támogatási összeget a következőkép kapjuk: támogatási alapösszeg x referenciahozam

63 Támogatási alapösszeg: közösségi jogszabályok alapján rögzített, egységes, jelenleg 63 € /t. Fehérje növények esetében további 9,5 € /t kiegészítő támogatást kapnak. Referenciahozam: országonként eltérő, hazánkban 4,73 t 1 ha- gabonára jutó közvetlen támogatás: 63 € /t x 4,73 t/ha = 298 € /ha

64 Durumbúza termesztése esetén további 344,5 €/ha a tradicionális körzetekben, azon kívüli területeken 138,9 €/ha támogatás folyósítható. Rostnövények kiegészítő támogatása: elsődleges feldolgozói szerződés bemutatásával lenre és kenderre 90 €/t. A közvetlen támogatások függetlenek a piaci áraktól és a birtokmérttől. Azonban minimálisan 0,3 ha feletti területe után igényelhető.

65 Búza költség és bevétel alakulása (prognózis) 2004 évi2005 évi Költség (Ft/ha) Termelési érték (Ft/ha) (5 t/ha) (4,06 t/ha) Jövedelem I Egyszerűsített tám.(FT/ha) Nemzeti tám.(Ft/ha) Bevétel Jövedelem II

66 A szemes kukorica országos termésátlaga

67 Kukorica költségének és bevételének alakulása Megnevezés2004 évi prognózis 2005 évi prognózis Költség ( Ft/ha ) Termelés értéke ( Ft/ha ) (7,1t/ha) (6,05 t/ha ) Jövedelem I Egyszerűsített támogatás Nemzeti támogatás Bevétel ( Ft/ha ) Jövedelem II

68 A cukor(répa) és piaci szabályozása

69 A világ cukortermeléséről Összes megtermelt mennyiség ( 2003-ban) 148 millió tonna ( enyhén emelkedő ) 2/3 része cukornádból A legnagyobb termelők : Brazilia 17 % növekedés India 15 % erős növekedés EU % csökkenés Kína 7 % USA 5 % Egyéb 45 % ( pl. Cuba 3,5 millió t )

70 Világkereskedelmi forgalomba kerül: millió tonna Cukor exportőrök: Brazília13-14 millió tonna Tájföld 5-7 millió tonna Ausztrália 5 millió tonna EU millió tonna Cukor importőrök: Oroszország, Ukrajna 5 millió tonna Dél-Kelet Ázsia 5-6 milllió tonna Egyesült Államok 1,5 millió tonna

71 Termőterület 2003-ban 6 millió ha cukorrépa 20 millió ha cukornád Világpiaci árakUSD/tonna 2002-ben ban150 (mélypont) 2005-ben Chicago nyerscukor májusra London fehér cukor májusra260

72 Történelmi előzmények Marggraf felfedezése a 18.sz közepén Répacukor gyártás kezdete Ercsiben 1808 A nagybirtokok cukorgyártó üzemei Osztrák cukorgyárosok megjelenése, új gyárak alapítása Versenyképessé válik a répacukor A cukoradó kormányzati érdekek Érdekképviseletek a cukorgyártóknál, termelőknél I.Világháború után 12 cukorgyár II. Világháború után államosítás Technológia korszerűsítése-Kaba Zárt technológiai rendszer a termelésben

73 Tröszti rendszer, majd megszűnése (1980) Cukorrépa export! Cukorgyárak és termelők érdekkülönbsége, kampányidőszak és hossza Rendszerváltás - még mindig 12 cukorgyár Privatizáció 1990-től Külföldi tőketulajdonosok: Agrana, Eridania Beghin Say, Eastern Sugar – jelentős fejlesztések Fogyasztás visszaesése, veszteséges export, kapacitások leépítése, gyárak bezárása

74 Magyarországi cukoripari érdekcsoportok Agrana-Magyar Cukor RT. Agrana a Südzuker Társaság része, abszolút többséget szerzett 1996-ban Hazai gyárai: Kaposvár, Petőháza (A szabadegyházi izoglükóz többségi tul.) Eastern Sugar Rt. Legnagyobb hazai cukorgyár, Kaba felvásárlása 1991-ben Kelet-közép-európai országokban 5 gyár (Brit- és német érdekeltség áll mögötte) Nordzucker (volt Béghin-Say-csoport) 2002 év végi váltás Hazai gyárai: Hatvan, Szerencs, Szolnok

75 1. ábra: A cukorrépa terméstadó terület és megtermelt összes termés iparági szintű változása Magyarországon 1. ábra: A cukorrépa terméstadó terület és megtermelt összes termés iparági szintű változása Magyarországon A cukorrépa termésadó terület és megtermelt összes termés iparági szintű változása Magyarországon

76 A 2004 évi termelésről Termőterület: hektár Ebből - társas gazdaságokban: ha egyéni gazdaságokban: ha ( Hajdú-Bihar megyében ha ) Termésmennyiség: tonna Termésátlag: 50,9 t/ha EU-15 ( 2002 ): 1,8 millió hektár Németország, Franciaország, Olaszország a termőterület 2/3-ad részét adja

77 2. ábra: A cukorrépa termésátlag és átvételi digestio iparági szintű változása Magyarországon A cukorrépa termésátlag és átvételi digestio iparági szintű változása Magyarországon

78 : A fehércukor hozam alakulása Magyarországon A fehércukor hozam alakulása Magyarországon

79 ábra: Az átlagos napi répafeldolgozó és cukorgyártó kapacitás változása Az átlagos napi répafeldolgozó és cukorgyártó kapacitás változása

80 A cukortermelés, a belföldi értékesítés és az export alakulása A cukortermelés, a belföldi értékesítés és az export alakulása

81 Aktualitások a cukorrépa termelési szokásokban Termőterület 2004-ben : hektár (betakarított ) Fajtaválaszték : 48 fajta Goldrák a terület 16 %-án Baltika a terület 6,2 %-án Evelin, Triplex, Canaria, Cornos a terület kb. 5-5 %-án Vegyszeres gyomírtás a terület 100 %-án Gombaölő szer felh. a terület 95 %-án Rovarölő szer felh. a terület 64 %-án

82 Cukorrépa költség és bevétel alakulása Megnevezés2001 évi adatok 2002 évi adatok 2005 évi prognózis Költség (Ft/ha) Termelés értéke (Ft/ha) Jövedelem I. (Ft/ha) Bevétel támogatással (Ft/ha) Jövedelem II. (Ft/ha) Termésátlag (t/ha)44,539,738,9 Értékesítési átlagár (Ft/t)

83 A Közöspiaci szabályozás Hatálya alá tartozik: répacukor, nádcukor, izoglükóz, cukorrépa, inulin Specialitások: - elsősorban a feldolgozott termékre irányul - értékesítési és árgarancia csak a kvótákra korlátozódik - a termelés többlet költségeit az ágazat állja a termelési illetéken keresztül

84 A Közöspiaci szabályozás Eszközök: 1. piacvédelem, import korlátozás 2. export visszatérítés 3. intervenciós felvásárlás 4. kvótarendszer

85 A Közöspiaci szabályozás Importnál vámok: - fix összegű – - világpiaci árhoz igazodó mozgó vám Export támogatás, oka a viágpiaci ár- különbség Intervenció, nem került rá sor már évek óta. Kvóták: meghatározásuk Eu-25 szinten történik, majd a tagállamoknak szétosztják. Nem lehet adni- venni! A tagállam tulajdona. Az országon belül a felelős főhatóság (minisztérium) osztja tovább a kvótát a feldolgozóknak, majd a gyárak a termelőknek.

86 A Közöspiaci szabályozás Intézményes árak: - intervenciós ár, fehér cukorra állapítják meg 631,9 EUR/t cukorrépa alapára, 16% cukortartalmú répára vonatkozik 47,67 EUR/t minimális répaár: az az ár, amit a gyárnak fizetnie kell az átvett répáért a termelőnek. A termelők is fizetik a termelési illetéket, így Cukorrépa alapára – termelési illeték = minimális répaár. A termelési illetéket a gyár vonja le és juttatja el az intervenciós hivatalhoz a termelő helyett.

87 A Közöspiaci szabályozás Kvóták: A –kvóta: értékesítési és árgarancia vonatkozik rá, eltérés az illeték mértékében van. Jelenleg 46,72 EUR/t a minimális ár. B –kvóta: Az illeték összege magasabb és változó. Jelenleg 32,42 EUR/t a minimális ár. Az illeték max. mértéke az intervenciós ár 39,5% lehet. A –kvóta + B –kvóta = Maximális kvóta C – cukormennyiség („kvóta”) Az a mennyiség, amit a maximális kvótán felül előállítanak. Semmilyen garancia nem vonatkozik rá, kötelezően exportálni kell.

88 A Közöspiaci szabályozás Az illeték összegét az intervenciós ár arányában fejezik ki. Befizetése megoszlik a termelők és a feldolgozók között. ( nagyobb rész jut a termelőkre) Szakmaközi egyezmény: a feldolgozók és a termelők érdekképviseletei között jön létre. Szabályozza a felvásárlás, szállítás, átvétel, fizetési részleteket.

89 Az Európai Bizottság július 14-i reformjavaslata ( WTO hatás ) Intézményes árak: Finomított cukor intervenciós árának csökkentése 631,9 €/t-ról 421 €/t szintre. Intervenció helyett magántárolás támogatása Cukorrépa minimál ára 43,6 €/t-ról 27,4 €/t-ra. Cukortermelési kvóta csökkentése 17,4 millió tonnáról (EU-25) 14,6 millió tonnára (A és B kvóták összevonása) Kedvezményes vámkontingensek csökkentése Exporttámogatás csökkentése 2,4 millió tonnáról 0,4 millió tonnára

90 Az ágazatra költött évi 1,5 milliárd euró nem csökken. A megtakarított összegeket a termeléssel felhagyó vállalkozók kompenzálására fordítanák. Reális fenyegetettség (?) : 15 országban leállhat a termelés ! Magyarország „A” cukor kvótája tonna (mérsékelt fogyasztásnövekedés?) „B” cukor kvótája tonna A 2004/05-ös kampányidőszakban tonna túltermelés Vetésterület csökkentésének veszélye Kvótán felüli cukor „C” kategóriába sorolódik.

91 A napraforgóról

92 Világstatisztika az olajnövényekről Évenként megtermelt összes olajmag mennyiség: millió tonna Ebből: Terület m.haTermés m.t 1. Szója74,3161,4 2. Gyapot 31,9 53,0 3. Repce 25,8 39,5 4. Földimogyoró23,9 34,7 5. Napraforgó24,0 26,2 A felsorolt növények adják a világ ebbéli olajtermelésének %-át. (szezám, len, ricinus, olajtök, mustár stb. marginális szerep)

93 A világ olaj- és zsírtermelése ( 2002 ) Termék olaj Termelés 1000 t % Export a ter- més %-ában Pálma ,576,0 Szója ,530,8 Napraforgó ,729,3 Repce ,69,1 Kukorica ,137,4 Kókusz ,257,3 Oliva ,717,9 Növényi olaj ,038,2 Áll.és növ.zsír ,1

94 A világ napraforgó termelése ( tények és előrejelzés )

95 A legtöbb napraforgót termelő országok 2003-ban

96 Hazánk részesedése a világ és az EU napraforgó-termelésében Világ %- ban2,92,81,853,2 3,7 EU-15 %- ban20,525,914,521,428,8 cca. 40

97 Az olajmagvak termelése, felhasználása és egyenlege az EU-ban és a közép-kelet-európai országokban (1000 tonna) KKE- 10 EU- 15 KKE- 10 EU- 15 KKE- 10 EU- 15 KKE- 10 EU- 15 Termelés Felhaszná lás Egyenleg

98 A megyékben mért teljesítmények ( t/ha ) 2004-ben Magas Tolna 2,89 Fejér 2,84 Zala 2,74 Baranya 2,72 Somogy 2,72 Alacsony Heves 2,15 Szabolcs-Sz-B. 2,22 Nógrád 2,28 ***** A vetésterület %-a Dunától keletre található

99 Napraforgó költség és bevétel alakulása Megnevezés2002 évi adatok 2004 évi prognózis 2005 évi prognózis Költség (Ft/ha) Termelés értéke Jövedelem I. (Ft/ha ) Támogatások Bevétel (Ft/ha) Jövedelem II. (Ft/ha) Termésátlag (t/ha)1,971,911,96 Átlagár (Ft/t)

100 Zöldség - gyümölcs

101 A világ zöldség-gyümölcs termelése a harmadik évezred elején: 1,30 milliárd tonna ( így az 1 főre jutó fogyasztás cca. 200 kg ) ebből: 750 millió t zöldség ( 58 % ) 470 millió t gyümölcs ( 42 %) A gyümölcstermékek felét a citrusfélék és trópusi gyümölcsök teszik ki.

102 Az EU a világ termelésének mintegy 8 %-át adja. Magyarország a világ termelésének 2 ezrelékét, az EU termelésének 3,5 %-át A mezőgazdaság bruttó termelési értékének %-át teszi ki (csökkenő arány) Az élelmiszeripar bruttó termelésének 9-10 %-át adta az elmúlt tíz évben (kb.180 milliárd Ft évben)

103 Zöldségtermesztés az Európai Unióban (e.t) Megnevezés Világ összesen Európa EU Olaszország Spanyolország Franciaország Görögország Egyesült Királyság Németország

104 Az EU zöldség-gyümölcs külkereskedelmi egyenlege (1000 tonna) EU Import Export Egyenleg

105 A legfontosabb gyümölcsfajok az Európai Unióban 1000 tonna 2002-ben Alma7.220 Körte2.240 Őszibarack/nektarin4.030 Kajszi 600 Szilva 660 Citrusgyümölcsök Csemegeszőlő 2.230

106 Önellátottság foka friss gyümölcsből (citrus nélkül) EU % Ausztria68 % Németország20 % Finnország8 % Svédország8 %

107 Az Európai Unió főbb importáló országai Gyümölcs- és zöldség import EU Németország Egyesült Királyság Hollandia Franciaország Belgium Spanyolország Olaszország Ausztria

108 Összes gyümölcstermés ( 1000 tonna )

109 Összes termés fontosabb gyümölcsfajták szerinti megoszlásban (2003) összes terület: ha összes termés: tonna

110 Alma : termésmennyiségének 82 % -át egyéni gazdaságokban termelik, elaprózottság Termőterülete : hektár, az összes terület 57 %-a 1 megyében, (Szabolcs-Sz.-B.) található, jelentős még Bács-Kiskun (9 %) BAZ megye (6 %) Körte : tonna, jelentős termelés Zala megyében ( 25 % ) Cseresznye : tonna csökkenő, 65%-a a 90-es évtized végén termeltnek Meggy: tonna, ez a gyümölcs is csökkent, 1/3-a Szabolcs-Szatmár megyében Export orientált

111 Szilva: tonna szatmári szilva! Kajszi: tonna az előző évi 4,5- szerese Őszibarack: tonna, csökkenő az ezredfordulóhoz képest, EU-nak feleslege van e gyümölcsből

112 Az összes termés fontosabb zöldségfélék szerinti megoszlása (2003) Összesen: hektáron millió tonna

113 A termelés 73 %-át egyéni gazdák takarították be. (A társasgazdaságokban: csemegekukorica 59 %, zöldborsó 49 %, zöldbab 33 %)

114

115

116

117 Piacszabályozás Nem korlátozó jellegű a szabályozása Versenyágazat, minőség és az ár a meghatározó Sokféle termék, gyorsan romló, idényjellegű, dinamikus árváltozás Újra szabályozás 1996-ban – korrekciók 2006-tól átalakítás, kedvező irányú ?! Minőségi előírások –40 zöldség- és gyömölcsfajra (24-16) kötelező minőségi előírás (érvényesek az importra is) –Minimumkövetelmények (ép, egészséges, tiszta, friss, kártevőtől mentes, fejlett, érett stb. –Minőségi osztályba sorolás: Extra, I. és II. o. –Méretelőírások: átmérő, tömeg, hossz és kombinációi – méret és minőségi eltérések 5-10 %

118 Csomagolás és jelölés (göngyölegen minimum 8 feltüntetett információ) TÉSZ-ek (PO) – termelői szervezetek - társasági formájuk – cégbirósági bejegyzés, jellemző a szövetkezeti forma - az EU piacszabályozásának részét képezik - számuk: a z.-gy.40 %-át értékesítik, nagyker. és üzletláncok, feldolgozók felé ehhez: válogatás, csomagolás, tárolás - méretük: 5-10 ezer tonnától több száz ezer tonnáig termel - taglétszámuk: 5-10 főtől több ezer főig

119 Az áru útja a termelőtől a fogyasztóig

120 - földrajzi, termék és termékcsoport szerinti szerveződés - egyéb tevékenység lehetséges pl. anyag- és eszközbeszerzés - elismerésük feltételei pontosan előírtak „teljes elismerés” „előzetes elismerés” - meghatározottak a TÉSZ-ek fő feladatai, kötelezettsége, tagok kötelezettsége - támogatásuk: megalakulásukhoz, 5 éven át árbevétel %-ában 1,5-5-ig (forgalomtól függően) - minimális méret: létszám és termelési érték alapján - szövetségeket, szakmaközi szervezeteket alakítanak - nemzeti sajátosságok lehetségesek (Magyarországon mintegy 100 előzetesen elismert TÉSZ)

121 Árukivonás, intervenció 16 termék esetében lehetséges a termésmennyiség 10 %-áig.


Letölteni ppt "Ágazati gazdaságtani elemzések. A mezőgazdasági ágazatok megítélésének ökonómiai szempontjai Az ágazat / a termék - szerepe a bruttó termelésben ( térbeli."

Hasonló előadás


Google Hirdetések