Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Ágazati gazdaságtani elemzések. A mezőgazdasági ágazatok megítélésének ökonómiai szempontjai Az ágazat / a termék - szerepe a bruttó termelésben ( térbeli.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Ágazati gazdaságtani elemzések. A mezőgazdasági ágazatok megítélésének ökonómiai szempontjai Az ágazat / a termék - szerepe a bruttó termelésben ( térbeli."— Előadás másolata:

1 Ágazati gazdaságtani elemzések

2 A mezőgazdasági ágazatok megítélésének ökonómiai szempontjai Az ágazat / a termék - szerepe a bruttó termelésben ( térbeli és időbeli változások ) -a hozamok, teljesítmények alakulása -területi részesedés (mg.-i művelt területből ) - az állomány létszáma ( állattenyésztésben ) - jelentősége a termelő felhasználásban - szerepe a végső fogyasztásban: a lakossági ellátásban a külkereskedelemben ( exportban )

3 Az ágazat fejlődését elősegítő és hátráltató tényezők A termelőerők szerepe: - munkaerő - földtulajdon, földhasználat - technikai, műszaki fejlettség, tőkeellátottság - biológiai alapok - technológiai jellemzők

4 Piaci háttér - élelmiszeripari kapcsolatok, integráltság - a termék kereskedelme, áralakulása - az input árak változása ( agrárolló ) - a költségvetési kapcsolatok, agrárpiaci rendtartás, szabályozottság Költség – jövedelem viszony alakulása az ágazatban

5 A világ gabonatermelésének megoszlása 2003-ban Világtermelés: 2068 millió tonna Termőterület: 666 millió ha Forrás: FAO 2003 Rizs

6 A világ és Magyarország agrártermelésének indexei 1989-91=100% - 52%

7 Agrár export 1989- 2001

8 Az ágazatok aránya az EU bruttó mezőgazdasági termelésben 2000-ben 1. Táblázat1. Táblázat A bruttó termelési érték 2000-ben 240120 Millió euró volt. EU - 15 Növénytermesztés aránya % Állattenyésztés aránya % Belgium43,556,5 Dánia35,964,1 Németország49,550,5 Görögország70,329,7 Spanyolország61,138,9 Franciaország58,241,8 Írország22,577,5 Olaszország64,535,5 Luxemburg33,866,2 Hollandia53,946,1 Ausztria44,955,1 Portugália55,444,6 Finnország47,152,9 Svédország47,452,6 Egyesült Királyság40,959,1 EU-15 összesen54,445,6

9 Növénytermesztés aránya % Állattenyésztés aránya % Ausztria 44,9 55,1 Portugália 55,4 44,6 Finnország 47,1 52,9 Svédország 47,4 52,6 Egyesült Királyság 40,9 59,1 EU-15 összesen 54,4 45,6

10 ( többnyire ) a búzáról : ( többnyire ) a búzáról :

11 A búzatermelés világgazdasági jelentősége A világ egyik legértékesebb gabonaféléje Vetésterülete: ’90- es évek: 240-250 millió ha, csökkenő tendencia 2002 : 210,8 millió ha (FAO) Szántó, kert, gyümölcsös, szőlő terület 15-17 %-án Hozam: 2,6 t/ha ( világátlag )

12 A világ búza vetésterületének alakulása ÉvVetésterületVilágtermelés Átlagos termelési (millió ha)(millió tonna) mennyiség (t/ha) 1960/61 202,3 207,0 225,3 237,1 229,9 231,4 219,8 229,6 213,7 210,8 241,1 306,5 352,6 436,3 494,9 588,0 538,1 609,7 583,6 568,1 1,15 1,48 1,56 1,86 2,15 2,54 2,45 2,66 2,73 2,69 1970/71 1975/76 1980/81 1985/86 1990/91 1995/96 1997/98 2000/2001 2001/2002

13 Fogyasztás (2003): 591 millió t

14 A világ búzatermelésének megoszlása 2003-ban Világtermelés: 557 millió tonna Termőterület: 205 millió ha Forrás: FAO 2003 Egyéb KínaEU-15 India USA Oroszország

15 A búza termésmennyisége millió tonna Évvilágmagyar 19905926,18 19925653,45 19945274,87 19965843,91 19985914,89 20005843,69 20025723,89 20035572,91 2004 600* (előzetes )6,01

16 Búzatermelés az EU- ban A búzatermelés és termésátlag alakulása Termelés (e t)Termésátlag (t/ha) 200020012002200020012002 EU-159570791713939265,845,486,73 Búzatermelésével az Unió a világon az első helyen áll (USA: 65 millió t)

17 EU -15-ök A búza betakarított területének alakulása (e ha) 1990199520002001200220032004 EU-15EU-15 17352166181802216727140001340014000

18 EU-25 búzatermelése (lágy búza) Év Terület (e ha)Termésátlag (t/ha) Termés (e t) 200318.4675,3298.314 200419.7336118.300 Forrás: Agrár Európa, 2004

19 Búzatermelés Európában Intenzív termelők Hollandia, Egyesült Királyság, Belgium 6,5 – 8,0 t Közelítő – második vonal Németország, Franciaország, Dánia 5,5 - 7,0 t A harmadik vonal Svájc, Magyarország, Csehország, 4,0 t felett Szlovákia, Ausztria, Bulgária A fentiektől elmarad Lengyelország, Románia, Olaszország, 3,0 – 4,0 t Horvátország, Szerbia Extenzív termelők : USA, SZU utódállamok, Kanada, Ausztrália 1,5 – 2,5 t/ha

20 Ország+ Vetésterület (e ha)Termésátlag (t/ha) 19952000199819992000 Ausztria2562945,075,434,47 Belgium- Luxemburg2182297,988,347,14 Dánia6106367,257,227,39 Finnország1011592,891,993,46 Franciaország474552697,617,247,13 Németország257929717,27,517,28 Görögország8798562,22,332,07 Írország71818,038,778,72

21 Vetésterület ezer ha Termésátlag tonna/ha 19952000199819992000 Hollandia1351387,388,338,55 Portugália2962491,021,651,72 Spanyolország212623702,842,13,09 Svédország2614,025,656,026,3 Nagy-Britannia185920867,568,058,01

22 Betakarított gabonatermés Magyarországon millió tonna

23 Búza termőterülete ezer hektár

24 Búza termésátlaga kg/ hektár

25 Területenkénti szóródások t/ha (megyénként) Több év átlagában magas alacsony FejérNógrád 5,13,25 BaranyaZala 5,13,6 Csongrád Szabolcs 4,63,7 BékésVas 4,4 3,8 2004-ben magas alacsony Békés Veszprém 6,24,1 BaranyaVas 5,44,4 Csongrád Szabolcs 5,34,5 Tolna 5,3

26

27

28 Gabona termő területek

29 Gabonafélék részaránya a szántóterületen 100%= vetésterület

30 Forrás összesen: 4865 Őrlés: 1700 Ipari felhasználás: 80 Export: 1785 Átmenő készlet: 200 Takarmány: 800 Vetőmag: 300 Búzamérleg (ezer tonna)

31 A világ búzakereskedelme az ezredfordulón ( milló tonna ) Búza és búzaliszt kivitel USA30,0 Kanada18,5 Ausztrália19,0 Argentína10,0 Európa(EU-15) 15.5 Kazahsztán 4,5 Világ összesen:104,3 Búza és búzaliszt import Nyugat-Európa3,4 EU3,6 Kelet-Európa1,6 SZU utódállamok4,8 Dél- és közép Amerika15,8 Közel-Kelet15,2 Távol-Kelet15,6 Japán5,9 Kína10,0 Észak-Afrika16,0 Világ összesen:104,3

32 Búza piaci árának alakulása (eFt/t )

33 Európai búzaárak. Piaci ár Határidő EUR/tonnaHUF/tonnaEUR/tonna HUF/ton na Malmi búza 2003. 45. hét 2004. 45. hét Franciaország Rouen__10626126november La Pallice1523951110826494november * Creil__9523423november Németország..... Hamburg__10726165november Würzburg__9824077november Köln__10826494november

34 Dresden__9423094november Dánia..... Copenhagen____november Olaszország..... Milan__13232430november Bologna__13232430november Belgium..... Brussels1473828210926779november Spanyolország..... ***Barcelona__13533167november Ausztria..... Vienna__10325182november Finnország.....

35 Nemzetközi árutőzsdei adatok 2004.november 26. Chicago, USD/t decemberre 106,9 – 110,8 London, GDP/t januárra 68,6 – 69,9 Budapest, Ft/t decemberre 22.200 – 23.000

36 A magyar búza a külpiacon Versenyképesség

37

38 24,2 ezer t 572,5 ezer t 171 ezer t 603 ezer t 48,5 ezer t 500 ezer t 80 ezer t Éves várható búzaexport: 1,7 millió tonna Komáromon és Hidasnémetin keresztül Záhonyon keresztül Gyékényesen és Murakeresztúron át Sopronon keresztül Lökösházán és Biharkeresztesen keresztül A magyar búzakivitel legfontosabb irányai

39 Fajtaváltás Növényvédelem Tápanyag visszapótlás Műszaki technikai feltételek Integráció → termelési rendszerek Szakmai ismeretek A magyar búzatermesztés biztonságát megalapozó tényezők

40 A fajtakérdéshez Az elmúlt évszázad első felében több évtizeden át két fajta : Bánkuti (70 %) Fleismann (25 %) Egyéb (5 %) A 60-as években: olasz, szovjet, francia, német- fajták megjelenése (csekély télállóság) (fajtaarány 1970-ben Bezosztája 80 %) Ismertebb fajták: Jubilejnaja 50 %, Liberulla, Sanpastore, Száva,

41 Egészséges versenyre késztetés: Martonvásár, Szegedi GK Külföldi és magyar fajták versenye (évenként mintegy 30 fajta állt rendelkezésre ) A fajtaválaszték-kínálat okozta hatékonysági összefüggések Beltartalmi értékek problémája az ár függvényében: kemény búza, puha búza aránya

42 Napjainkban a legsikeresebb fajták hazánkban: Korai érésűKözépérésűKésői GK MagorBuzogányGaspard Mv MarsallGK RábaMaximus GuarniGK CipóLudvig Flori 2BaladaGK Holló GK GarabolyMv SüvegesGK Piacos GK CsongrádMv SubaGK KAPOS

43 A műtrágya-felhasználás Magyarországon és a búza, kukorica, napraforgó terméseredmények Mg.-i területre vetített NPK hatóanyag kg/ha

44 Hazai talajvizsgálati eredmények értékelése 1978–2002 Forrás: Talajerőgazdálkodás KKT Fejér Megyei NTSZ

45 Peszticidfelhasználás megoszlása Magyarországon

46 1. A termőhelyi adottságok és a termeszteni kívánt növények termőhelyi igényeinek eddiginél sokkal jobb összehangolása (vetésforgó, alternatív növények). 2. A mai követelményeknek megfelelő talajművelési eljárások alkalmazása. A talajtömörödés megakadályozása. 3. A talajdegradációs folyamatok megelőzése és mérséklése, valamint a talaj vízgazdálkodásának javítása. 4. A hagyományos szervesanyag-gazdálkodás elemeinek visszaállítása (recycling). Területhez igazított állattartás, állatlétszám, zártabb tápanyagforgalom. 5. A talajaink termőképességének a megőrzése. Konkrét laboratóriumi vizsgálatra alapozott tápanyagutánpótlás. Nem a „szokásos”, hanem a hiányzó, illetve minimumban lévő tápelemek pótlása a növény igényéhez, tápanyagfelvételi dinamikájához igazodva. 6. A talaj fizikai és kémiai tulajdonságaihoz szakmailag illeszkedő műtrágyaféleség megválasztása. Követelmények a minőségi mezőgazdasági árutermelés érdekében talajvédelmi és tápanyag-gazdálkodási szempontból

47 7. A felhasznált műtrágyák, talajjavító anyagok és termésfokozók szennyezőanyagainak pontos ismerete és folyamatos ellenőrzése. 8. A talaj minőségére potenciálisan veszélyt jelentő anyagok (szennyvíz, szennyvíziszap esetenként hígtrágya) mezőgazdasági területen való elhelyezésének folyamatos ellenőrzése. 9. A növényvédőszerek felhasználása során a környezetvédelmi szempontok maximálisan előtérbe kerülése (IPM). Követelmények a minőségi mezőgazdasági árutermelés érdekében talajvédelmi és tápanyag-gazdálkodási szempontból CÉL: a TALAJMINŐSÉG hosszú távú védelme: 1994. évi LV. törvény 49/2001. (IV. 3.) Kormány rendelet (jó mezőgazdasági gyakorlat – GAP) 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet: Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot Helyes Gazdálkodási Gyakorlat FENNTARTHATÓ (sustainable) mezőgazdasági fejlődés SZAKTANÁCSADÁS fontossága!

48 Az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő: „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” illetve „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” feltételrendszere ( 4/2004. I.13. FVM r.)

49 A „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” biztosításának előírásai (Good Agricultural and Environmental Condition) 1.Talajerózió elleni védelem - Rétegvonalas talajművelés alkalmazása -12 %-nál nagyobb lejtésű területen kapás kultúrák termesztése tilos -Természetes zöld sávok megőrzése kötelező 2. Talaj és szerves anyag tartalma -Vetésváltás alkalmazása -Betakarítást követő tarlóhántás -Tarló égetése tilos !

50 3.Talajszerkezet -Termőföld hasznosítási irányának megfelelő gépek alkalmazása -Periódikus mélyművelés alkalmazása 4. Művelés minimális szintje -Szántóterületek művelésben tartása, gyommentes állapot -Gyeptípusoknak megfelelő kaszálás, legeltetés, egyszeri tisztító kaszálás -Nem kívánatos lágy- és fásszárú növények terjedésének akadályozása

51 A „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat ” előírásai (Good Farming Practice) 1. Szántóföldi növénytermesztés -Legalább 5 évente egyszer pillangós növényt kell termeszteni -A monokultúrás termesztés kerülése 2. Gyepgazdálkodás -Korlátozott állatsűrűség Szarvasmarha, juh, kecske esetén 1,8 áe/ha -Bálázást és szénalehordást 30 napon belül el kell végezni -Gyep égetése tilos

52 3. Tápanyaggazdálkodás -Legalább 5 évente elvégzett talajminta vétel alapján történjen a tápanyaggazdálkodás -5 %-nál meredekebb területen a trágyázás növénnyel fedve, azonnali bedolgozás -Tilos a trágya kijuttatása december 1. és február 15 között. -Ideiglenes trágyakazal legfeljebb 2 hónapra -Hígtrágya, trágyalé 20 évig korróziónak ellenálló tartályban

53 4. Növényvédelem -Kizárólag hatóságilag engedélyezett növényvédőszer -Tárolás elkülönített és biztonságosan zárható raktárban -Tárolási tilalom Balaton, Velencei-tó, Tisza-tó stb. körében -Kiürült csomagolóburkolatok, göngyölegek szakszerű kezelése. 5. Természet- és tájvédelem -Természet közeli élőhelyek károsítása (kiszántás, trágyázás, vegyszerezés stb.)

54 6. Állattartás -Az állatfajnak megfelelő életkörülmények biztosítása -Az emberi egészséget nem veszélyeztető állati takarmányozás és itatás -Gondoskodás rendszeres állatorvosi ellátásról -Állategészségügyi, állatvédelmi előírások betartása 7.Gazdaság területének rendben tartása 8. Kötelező nyilvántartások - A dokumentációk legalább 5 éves megtartása (felhasznált növényvédőszer, táblatörzskönyv permetezések nyilvántartása stb.)

55 A gépállományról 19922001 Traktorállomány összesen (ezer db)91,9113 1 traktorra jutó mg-i terület (ha)6855 1 traktorok átlagos motorkapacitása (kw)4752 egyéni gazdaságokban 45 társas gazdaságokban 74 Átlagéletkor (év) 15,3 Kombájn (ezer db)10,412,1 1 kombájnra jutó terület (ha)290250 Átlagéletkor (év) 13,6 Tehrgépkocsi (ezer db)41,322 Átlagéletkor (év) 20

56 Traktorok és kombájnok állománya nemzetközi összehasonlításban Tagországok Traktorok az ezred - fordulón Kombájnok az ezred - fordulón ezer db 100 ha mg-i területreezer db 100 ha gabonaterületre Németország1072,26,3135,81,9 Görögország2414,66,10,5 Spanyolország841,92,949,70,8 Hollandia1558,85,62,7 Ausztria325,410,3242,9 Egyesült Királyság5003,2471,4 EU- 156835,85,1595,21,6 Magyarország 2,111,20,3

57

58 A BÚZATERMELÉS költsége és jövedelme ( Társas g.) ) 1993199619992001 Termelési kts.eFt/ha 22,356,492,3110,0 Hozam t/ha 3,13,533,595,0 Önköltség eFt/t 7,216,025,722,0 Értékesítési átl.ár Ft/t 9,324,120,723,0 Termelési érték ha/Ft 28,885,274,3115,0 Területegységre jutó jöv. Ft/ha 6,528,8-17,95,0 Termékegységre jutó jövedelem eFt/ha 2,18,15-5,01,0 100 Ft termelési költségre jutó jöv. 2951-19,44,5

59 Gabonafélék, olaj-, fehérje és rost növények piacszabályozása (GOFR)

60 Jelentősége Európai Unióban gabonaféléket 36,5 millió ha-on EMOGA-ból 40 %-al részesedik 17,5 Md € Hazánkban 2- 2,5 M ha-on 2002-ben BúzaKukorica Ezer tt/haEzer tt/ha Magyarország 38593,5160875,07 EU-15 939266,73378818,79

61 Négy intézkedéstípusba sorolhatók a támogatási intézkedések 1.Közvetlen termelői támogatások (termőföld, állat létszám alapján) 2.Intervenció 3.Belpiaci intézkedések 4.Külpiaci szabályozás GOFR növények piacszabályozása a 1., 2., 4. típusú intézkedésekből épül fel.

62 1. Közvetlen termelői támogatások A GOFR növények esetében közvetlen területalapú jövedelem támogatás van érvényben. A hektáronkénti támogatási összeget a következőkép kapjuk: támogatási alapösszeg x referenciahozam

63 Támogatási alapösszeg: közösségi jogszabályok alapján rögzített, egységes, jelenleg 63 € /t. Fehérje növények esetében további 9,5 € /t kiegészítő támogatást kapnak. Referenciahozam: országonként eltérő, hazánkban 4,73 t 1 ha- gabonára jutó közvetlen támogatás: 63 € /t x 4,73 t/ha = 298 € /ha

64 Durumbúza termesztése esetén további 344,5 €/ha a tradicionális körzetekben, azon kívüli területeken 138,9 €/ha támogatás folyósítható. Rostnövények kiegészítő támogatása: elsődleges feldolgozói szerződés bemutatásával lenre és kenderre 90 €/t. A közvetlen támogatások függetlenek a piaci áraktól és a birtokmérttől. Azonban minimálisan 0,3 ha feletti területe után igényelhető.

65 Búza költség és bevétel alakulása (prognózis) 2004 évi2005 évi Költség (Ft/ha)116.935122.984 Termelési érték (Ft/ha) 127.650 (5 t/ha)103.652 (4,06 t/ha) Jövedelem I.10.715-19.332 Egyszerűsített tám.(FT/ha) 17.69520.298 Nemzeti tám.(Ft/ha)19.00018.471 Bevétel164.365142.421 Jövedelem II.47.41019.437

66 A szemes kukorica országos termésátlaga

67 Kukorica költségének és bevételének alakulása Megnevezés2004 évi prognózis 2005 évi prognózis Költség ( Ft/ha )154.240161.220 Termelés értéke ( Ft/ha )181.263 (7,1t/ha)154.457 (6,05 t/ha ) Jövedelem I. 27.023-6.763 Egyszerűsített támogatás 17.65920.298 Nemzeti támogatás 19.00018.471 Bevétel ( Ft/ha )217.922193.226 Jövedelem II. 63.68232.006

68 A cukor(répa) és piaci szabályozása

69 A világ cukortermeléséről Összes megtermelt mennyiség ( 2003-ban) 148 millió tonna ( enyhén emelkedő ) 2/3 része cukornádból A legnagyobb termelők : Brazilia 17 % növekedés India 15 % erős növekedés EU-15 11 % csökkenés Kína 7 % USA 5 % Egyéb 45 % ( pl. Cuba 3,5 millió t )

70 Világkereskedelmi forgalomba kerül: 30-35 millió tonna Cukor exportőrök: Brazília13-14 millió tonna Tájföld 5-7 millió tonna Ausztrália 5 millió tonna EU -15 3 millió tonna Cukor importőrök: Oroszország, Ukrajna 5 millió tonna Dél-Kelet Ázsia 5-6 milllió tonna Egyesült Államok 1,5 millió tonna

71 Termőterület 2003-ban 6 millió ha cukorrépa 20 millió ha cukornád Világpiaci árakUSD/tonna 2002-ben180 2003-ban150 (mélypont) 2005-ben Chicago nyerscukor májusra197 2005 London fehér cukor májusra260

72 Történelmi előzmények Marggraf felfedezése a 18.sz közepén Répacukor gyártás kezdete Ercsiben 1808 A nagybirtokok cukorgyártó üzemei Osztrák cukorgyárosok megjelenése, új gyárak alapítása Versenyképessé válik a répacukor A cukoradó 1868- kormányzati érdekek Érdekképviseletek a cukorgyártóknál, termelőknél I.Világháború után 12 cukorgyár II. Világháború után államosítás Technológia korszerűsítése-Kaba Zárt technológiai rendszer a termelésben

73 Tröszti rendszer, majd megszűnése (1980) Cukorrépa export! Cukorgyárak és termelők érdekkülönbsége, kampányidőszak és hossza Rendszerváltás - még mindig 12 cukorgyár Privatizáció 1990-től Külföldi tőketulajdonosok: Agrana, Eridania Beghin Say, Eastern Sugar – jelentős fejlesztések Fogyasztás visszaesése, veszteséges export, kapacitások leépítése, gyárak bezárása

74 Magyarországi cukoripari érdekcsoportok Agrana-Magyar Cukor RT. Agrana a Südzuker Társaság része, abszolút többséget szerzett 1996-ban Hazai gyárai: Kaposvár, Petőháza (A szabadegyházi izoglükóz többségi tul.) Eastern Sugar Rt. Legnagyobb hazai cukorgyár, Kaba felvásárlása 1991-ben Kelet-közép-európai országokban 5 gyár (Brit- és német érdekeltség áll mögötte) Nordzucker (volt Béghin-Say-csoport) 2002 év végi váltás Hazai gyárai: Hatvan, Szerencs, Szolnok

75 1. ábra: A cukorrépa terméstadó terület és megtermelt összes termés iparági szintű változása Magyarországon 1. ábra: A cukorrépa terméstadó terület és megtermelt összes termés iparági szintű változása Magyarországon A cukorrépa termésadó terület és megtermelt összes termés iparági szintű változása Magyarországon

76 A 2004 évi termelésről Termőterület: 61.824 hektár Ebből - társas gazdaságokban: 46.054 ha egyéni gazdaságokban: 15.779 ha ( Hajdú-Bihar megyében 14.000 ha ) Termésmennyiség: 3.130.000 tonna Termésátlag: 50,9 t/ha EU-15 ( 2002 ): 1,8 millió hektár Németország, Franciaország, Olaszország a termőterület 2/3-ad részét adja

77 2. ábra: A cukorrépa termésátlag és átvételi digestio iparági szintű változása Magyarországon A cukorrépa termésátlag és átvételi digestio iparági szintű változása Magyarországon

78 : A fehércukor hozam alakulása Magyarországon A fehércukor hozam alakulása Magyarországon

79 ábra: Az átlagos napi répafeldolgozó és cukorgyártó kapacitás változása Az átlagos napi répafeldolgozó és cukorgyártó kapacitás változása

80 A cukortermelés, a belföldi értékesítés és az export alakulása A cukortermelés, a belföldi értékesítés és az export alakulása

81 Aktualitások a cukorrépa termelési szokásokban Termőterület 2004-ben : 61.300 hektár (betakarított ) Fajtaválaszték : 48 fajta Goldrák a terület 16 %-án Baltika a terület 6,2 %-án Evelin, Triplex, Canaria, Cornos a terület kb. 5-5 %-án Vegyszeres gyomírtás a terület 100 %-án Gombaölő szer felh. a terület 95 %-án Rovarölő szer felh. a terület 64 %-án

82 Cukorrépa költség és bevétel alakulása Megnevezés2001 évi adatok 2002 évi adatok 2005 évi prognózis Költség (Ft/ha)244.464262.119292.482 Termelés értéke (Ft/ha)349.797333.809470.920 Jövedelem I. (Ft/ha)105.33371.690178.438 Bevétel támogatással (Ft/ha) 353.931340.551491.218 Jövedelem II. (Ft/ha)109.46778.432198.736 Termésátlag (t/ha)44,539,738,9 Értékesítési átlagár (Ft/t) 7.8598.46211.773

83 A Közöspiaci szabályozás Hatálya alá tartozik: répacukor, nádcukor, izoglükóz, cukorrépa, inulin Specialitások: - elsősorban a feldolgozott termékre irányul - értékesítési és árgarancia csak a kvótákra korlátozódik - a termelés többlet költségeit az ágazat állja a termelési illetéken keresztül

84 A Közöspiaci szabályozás Eszközök: 1. piacvédelem, import korlátozás 2. export visszatérítés 3. intervenciós felvásárlás 4. kvótarendszer

85 A Közöspiaci szabályozás Importnál vámok: - fix összegű – - világpiaci árhoz igazodó mozgó vám Export támogatás, oka a viágpiaci ár- különbség Intervenció, nem került rá sor már évek óta. Kvóták: meghatározásuk Eu-25 szinten történik, majd a tagállamoknak szétosztják. Nem lehet adni- venni! A tagállam tulajdona. Az országon belül a felelős főhatóság (minisztérium) osztja tovább a kvótát a feldolgozóknak, majd a gyárak a termelőknek.

86 A Közöspiaci szabályozás Intézményes árak: - intervenciós ár, fehér cukorra állapítják meg 631,9 EUR/t cukorrépa alapára, 16% cukortartalmú répára vonatkozik 47,67 EUR/t minimális répaár: az az ár, amit a gyárnak fizetnie kell az átvett répáért a termelőnek. A termelők is fizetik a termelési illetéket, így Cukorrépa alapára – termelési illeték = minimális répaár. A termelési illetéket a gyár vonja le és juttatja el az intervenciós hivatalhoz a termelő helyett.

87 A Közöspiaci szabályozás Kvóták: A –kvóta: értékesítési és árgarancia vonatkozik rá, eltérés az illeték mértékében van. Jelenleg 46,72 EUR/t a minimális ár. B –kvóta: Az illeték összege magasabb és változó. Jelenleg 32,42 EUR/t a minimális ár. Az illeték max. mértéke az intervenciós ár 39,5% lehet. A –kvóta + B –kvóta = Maximális kvóta C – cukormennyiség („kvóta”) Az a mennyiség, amit a maximális kvótán felül előállítanak. Semmilyen garancia nem vonatkozik rá, kötelezően exportálni kell.

88 A Közöspiaci szabályozás Az illeték összegét az intervenciós ár arányában fejezik ki. Befizetése megoszlik a termelők és a feldolgozók között. ( nagyobb rész jut a termelőkre) Szakmaközi egyezmény: a feldolgozók és a termelők érdekképviseletei között jön létre. Szabályozza a felvásárlás, szállítás, átvétel, fizetési részleteket.

89 Az Európai Bizottság 2004. július 14-i reformjavaslata ( WTO hatás ) Intézményes árak: Finomított cukor intervenciós árának csökkentése 631,9 €/t-ról 421 €/t szintre. Intervenció helyett magántárolás támogatása Cukorrépa minimál ára 43,6 €/t-ról 27,4 €/t-ra. Cukortermelési kvóta csökkentése 17,4 millió tonnáról (EU-25) 14,6 millió tonnára (A és B kvóták összevonása) Kedvezményes vámkontingensek csökkentése Exporttámogatás csökkentése 2,4 millió tonnáról 0,4 millió tonnára

90 Az ágazatra költött évi 1,5 milliárd euró nem csökken. A megtakarított összegeket a termeléssel felhagyó vállalkozók kompenzálására fordítanák. Reális fenyegetettség (?) : 15 országban leállhat a termelés ! Magyarország „A” cukor kvótája 400.454 tonna (mérsékelt fogyasztásnövekedés?) „B” cukor kvótája 1.230 tonna A 2004/05-ös kampányidőszakban 100.000 tonna túltermelés Vetésterület csökkentésének veszélye Kvótán felüli cukor „C” kategóriába sorolódik.

91 A napraforgóról

92 Világstatisztika az olajnövényekről Évenként megtermelt összes olajmag mennyiség: 320-330 millió tonna Ebből: Terület m.haTermés m.t 1. Szója74,3161,4 2. Gyapot 31,9 53,0 3. Repce 25,8 39,5 4. Földimogyoró23,9 34,7 5. Napraforgó24,0 26,2 A felsorolt növények adják a világ ebbéli olajtermelésének 95-97 %-át. (szezám, len, ricinus, olajtök, mustár stb. marginális szerep)

93 A világ olaj- és zsírtermelése ( 2002 ) Termék olaj Termelés 1000 t % Export a ter- més %-ában Pálma-24.96725,576,0 Szója-29.85530,530,8 Napraforgó-7.5517,729,3 Repce-13.30613,69,1 Kukorica-2.0262,137,4 Kókusz-3.1063,257,3 Oliva-2.6752,717,9 Növényi olaj97.845100,038,2 Áll.és növ.zsír120.57634,1

94 A világ napraforgó termelése ( tények és előrejelzés )

95 A legtöbb napraforgót termelő országok 2003-ban

96 Hazánk részesedése a világ és az EU napraforgó-termelésében 199819992000200120022003 Világ %- ban2,92,81,853,2 3,7 EU-15 %- ban20,525,914,521,428,8 cca. 40

97 Az olajmagvak termelése, felhasználása és egyenlege az EU-ban és a közép-kelet-európai országokban (1000 tonna) 1989199420002005 KKE- 10 EU- 15 KKE- 10 EU- 15 KKE- 10 EU- 15 KKE- 10 EU- 15 Termelés447311636356012437507912391489912536 Felhaszná lás393622797333124163424226980424228490 Egyenleg537-11161229-11666837-14589657-15954

98 A megyékben mért teljesítmények ( t/ha ) 2004-ben Magas Tolna 2,89 Fejér 2,84 Zala 2,74 Baranya 2,72 Somogy 2,72 Alacsony Heves 2,15 Szabolcs-Sz-B. 2,22 Nógrád 2,28 ***** A vetésterület 70-75 %-a Dunától keletre található

99 Napraforgó költség és bevétel alakulása Megnevezés2002 évi adatok 2004 évi prognózis 2005 évi prognózis Költség (Ft/ha)108.087125.479131.703 Termelés értéke128.005106.865116.306 Jövedelem I. (Ft/ha )19.918-18.614-15.397 Támogatások1.85736.69538.769 Bevétel (Ft/ha)129.862143.560155.075 Jövedelem II. (Ft/ha)21.77518.08123.372 Termésátlag (t/ha)1,971,911,96 Átlagár (Ft/t)64.97855.95059.340

100 Zöldség - gyümölcs

101 A világ zöldség-gyümölcs termelése a harmadik évezred elején: 1,30 milliárd tonna ( így az 1 főre jutó fogyasztás cca. 200 kg ) ebből: 750 millió t zöldség ( 58 % ) 470 millió t gyümölcs ( 42 %) A gyümölcstermékek felét a citrusfélék és trópusi gyümölcsök teszik ki.

102 Az EU a világ termelésének mintegy 8 %-át adja. Magyarország a világ termelésének 2 ezrelékét, az EU termelésének 3,5 %-át A mezőgazdaság bruttó termelési értékének 11-12 %-át teszi ki (csökkenő arány) Az élelmiszeripar bruttó termelésének 9-10 %-át adta az elmúlt tíz évben (kb.180 milliárd Ft - 2003 évben)

103 Zöldségtermesztés az Európai Unióban (e.t) Megnevezés19982002 Világ összesen634.712753.263 Európa 91.731 94.176 EU-15 53.697 54.955 Olaszország 14.729 15.361 Spanyolország 11.90211.926 Franciaország 7.983 7.881 Görögország 4.239 4.000 Egyesült Királyság 2.9142.843 Németország 2.5403.715

104 Az EU zöldség-gyümölcs külkereskedelmi egyenlege (1000 tonna) EU-15199920002001 Import53.67053.31754.608 Export42.06342.47343.475 Egyenleg-11.607-10.844-11.133

105 A legfontosabb gyümölcsfajok az Európai Unióban 1000 tonna 2002-ben Alma7.220 Körte2.240 Őszibarack/nektarin4.030 Kajszi 600 Szilva 660 Citrusgyümölcsök 10.400 Csemegeszőlő 2.230

106 Önellátottság foka friss gyümölcsből (citrus nélkül) - 2002 EU -1585 % Ausztria68 % Németország20 % Finnország8 % Svédország8 %

107 Az Európai Unió főbb importáló országai Gyümölcs- és zöldség import 19992001 EU-1553.67054.608 Németország11.48611.992 Egyesült Királyság6.7897.525 Hollandia8.4837.236 Franciaország6.6277.009 Belgium6.6976.544 Spanyolország3.8453.850 Olaszország3.5873.745 Ausztria1.2811.409

108 Összes gyümölcstermés ( 1000 tonna )

109 Összes termés fontosabb gyümölcsfajták szerinti megoszlásban (2003) összes terület: 101.000 ha összes termés: 724.000 tonna

110 Alma : termésmennyiségének 82 % -át egyéni gazdaságokban termelik, elaprózottság Termőterülete : 43.000 hektár, az összes terület 57 %-a 1 megyében, (Szabolcs-Sz.-B.) található, jelentős még Bács-Kiskun (9 %) BAZ megye (6 %) Körte : 19.000 tonna, jelentős termelés Zala megyében ( 25 % ) Cseresznye : 7.100 tonna csökkenő, 65%-a a 90-es évtized végén termeltnek Meggy: 49.000 tonna, ez a gyümölcs is csökkent, 1/3-a Szabolcs-Szatmár megyében Export orientált

111 Szilva: 45.000 tonna szatmári szilva! Kajszi: 31.000 tonna az előző évi 4,5- szerese Őszibarack: 32.000 tonna, csökkenő az ezredfordulóhoz képest, EU-nak feleslege van e gyümölcsből

112 Az összes termés fontosabb zöldségfélék szerinti megoszlása (2003) Összesen: 117.000 hektáron - 1.94 millió tonna

113 A termelés 73 %-át egyéni gazdák takarították be. (A társasgazdaságokban: csemegekukorica 59 %, zöldborsó 49 %, zöldbab 33 %)

114

115

116

117 Piacszabályozás Nem korlátozó jellegű a szabályozása Versenyágazat, minőség és az ár a meghatározó Sokféle termék, gyorsan romló, idényjellegű, dinamikus árváltozás Újra szabályozás 1996-ban – korrekciók 2006-tól átalakítás, kedvező irányú ?! Minőségi előírások –40 zöldség- és gyömölcsfajra (24-16) kötelező minőségi előírás (érvényesek az importra is) –Minimumkövetelmények (ép, egészséges, tiszta, friss, kártevőtől mentes, fejlett, érett stb. –Minőségi osztályba sorolás: Extra, I. és II. o. –Méretelőírások: átmérő, tömeg, hossz és kombinációi – méret és minőségi eltérések 5-10 %

118 Csomagolás és jelölés (göngyölegen minimum 8 feltüntetett információ) TÉSZ-ek (PO) – termelői szervezetek - társasági formájuk – cégbirósági bejegyzés, jellemző a szövetkezeti forma - az EU piacszabályozásának részét képezik - számuk: 1.300 a z.-gy.40 %-át értékesítik, nagyker. és üzletláncok, feldolgozók felé ehhez: válogatás, csomagolás, tárolás - méretük: 5-10 ezer tonnától több száz ezer tonnáig termel - taglétszámuk: 5-10 főtől több ezer főig

119 Az áru útja a termelőtől a fogyasztóig

120 - földrajzi, termék és termékcsoport szerinti szerveződés - egyéb tevékenység lehetséges pl. anyag- és eszközbeszerzés - elismerésük feltételei pontosan előírtak „teljes elismerés” „előzetes elismerés” - meghatározottak a TÉSZ-ek fő feladatai, kötelezettsége, tagok kötelezettsége - támogatásuk: megalakulásukhoz, 5 éven át árbevétel %-ában 1,5-5-ig (forgalomtól függően) - minimális méret: létszám és termelési érték alapján - szövetségeket, szakmaközi szervezeteket alakítanak - nemzeti sajátosságok lehetségesek (Magyarországon mintegy 100 előzetesen elismert TÉSZ)

121 Árukivonás, intervenció 16 termék esetében lehetséges a termésmennyiség 10 %-áig.


Letölteni ppt "Ágazati gazdaságtani elemzések. A mezőgazdasági ágazatok megítélésének ökonómiai szempontjai Az ágazat / a termék - szerepe a bruttó termelésben ( térbeli."

Hasonló előadás


Google Hirdetések