Kereskedelemtan 2 A globális kereskedelem 1945 - napjainkig Tóth Gergely.

Az előadások a következő témára: "Kereskedelemtan 2 A globális kereskedelem 1945 - napjainkig Tóth Gergely."— Előadás másolata:

1 Kereskedelemtan 2 A globális kereskedelem 1945 - napjainkig Tóth Gergely

2 Tanulási cél: Hogy megértsük:  Mivel kereskednek ma  Hogy nő a kereskedelem volumene  Mi ebben a mezőgazdasági cikkek szerepe  Szeressük-e a globalizációt  A növekedés és a fejlődés közötti különbséget

3 I. A globalizáció Forrás: Suleiman H. Adamu, Integrated Engineering Associates, Kaduna – Nigeria

4 A „fejlettek” szempontjából  Az európai kapitalizmus szétáradása, azután, hogy Ferdinand Magellan körülhajózta a Földet (1519-1524)  A világkereskedelem és beruházás robbanásszerű növekedése 1800-1920 között, a szállítási költségek csökkenésével  A multinacionális cégek megjelenése, a gyarmatok megszűnése, fellendülő légiforgalom és távközlés a 2. VH után

5 A „fejlődők” szempontjából  A r abszolgakereskedelem időszakában (1400-1850) Afrika a munkaerő fő forrása volt a nyugati földbirtokosok számára  A gyarmatosítás korszaka (1850-1960) felforgatta a hagyományos értékeket, vagy a gyarmatosítók gazdasági és politikai igényeinek kiszolgálóivá tette ezeket  A neo-kolonizáció időszaka 1960-tól kezdődött, s napjainkig tart, amikoris Afrika gyenge államokat és diszfunkcionális gazdaságokat örökölt, ezt tovább mélyítette a gyatra vezetés és az alkalmazott politika elégtelensége  A globalizáció és következményei tehát csak a rabszolgakereskedelem, gyarmatosítás, a hidegháború és a következtükben létrejövő nemzetközi gazdasági rendszer függvényében érthetők meg

6 Közbevetés: A „fejlődő” szó  Truman  Mit mondhatnánk valójában? –Szegény (anyagilag) –Fejletlen  Mit jelent valójában? –A fejlett az amilyen az USA (EU, Mo.) –A mi modellünk felé kell igyekezniük –Ez legyen a fő céljuk

7 De mi is a globalizáció?  Nehéz meghatározni, mivel nem „konkrét tárgyra” utal, hanem a „társadalmi változás egy interpretációjára”, ami „politikai, gazdasági és kulturális változásokat” jelent  Támogatói idealisztikus előnyeivel definiálják (dereguláció, szabadkereskedelem, stb.), ellenzői pedig következményeivel határozzák meg

8 „A globalizáció az a folyamat, amikor a földrajzi távolság egyre kisebb szerepet játszik a külföldi gazdasági, politikai és szocio-kulturális kapcsolatok kialakításában és fenntartásában. A folyamat olyan intenzívvé vált, hogy a kapcsolatok alapjukban változtak meg, s az emberekben tudatosult ez a változás. A kapcsolatok és függőségek potenciális nemzetközivé válása lehetőségeket teremt, de félelmet, ellenállást, akciókat és reakciókat is kelt.” Lubbers és Koorevaar De mi is a globalizáció?

9 „Milyen jó a globalizáció!” „A globalizáció nem politikai választás kérdése, hanem tény!” „… visszafordíthatatlan és nem lehet neki ellenállni!”

10  Kínát emlegetik példaként, amely, miután megnyílt a világkereskedelem előtt, egy főre jutó jövedelmét 1460 USD-ről (1980) 4120 USD-re (1999) növelte  Azt állítják, hogy a világkereskedelem 3 milliárd embert emelt ki a szegénységből az utóbbi 50 évben, és hogy csak azok a - főleg afrikai - országok válnak szegényebbé, amelyek elzárkóznak a szabad kereskedelemtől „Milyen jó a globalizáció!”

11 „… recept a teljes gazdasági, környezeti és kulturális csődhöz. A helyi és nemzetgazdaságokat mindenütt kihasználják a nagyban támogatott befektetők és nemzetközi vállalatok. A globalizáció messze nem hoz fellendülést, inkább a végletekig fokozza a profithajszát – elszegényedéssel fenyegetve az embereket és szétrombolva a környezetet a világ minden sarkában.” John Page, ISEC UK „Milyen rossz a globalizáció!”

12 „A globalizációt tulajdonképpen multizálódásnak (corporatism) kellene hívni. A legnagyobb multinacionális vállalatok és bankok kísérlete arra, hogy újraalkossák a világot. Újraalkossák úgy, hogy ne kelljen tisztességes bért fizetniük, ne kelljen adózniuk a kátyuk kijavítására és a parkok rendbentartására, ne kelljen hozzájárulniuk a nyugdíjasok és a fogyatékosok ellátásához.” Paul Hellyer „Milyen rossz a globalizáció!” Kanada volt miniszterelnök-helyettese

13 Néhány tény:  A világ 100 legnagyobb gazdasága közül ma 51 nagyvállalat és 49 nemzetállam  A General Motors és a Ford együttes éves árbevétele nagyobb, mint Afrika szaharától délre elhelyezkedő részéé  Minden alapvető mezőgazdasági terméket (pl. kávé, gyapot) hat vagy annál kevesebb vállalat kontrollál globálisan  1950 óta 11-szeresére növekedett a világkereskedelem, mégis nő a szegények és gazdagok közötti szakadék. A világ 225 leggazdagabb emberének összvagyona nagyobb, mint 2,5 milliárd ember éves jövedelme A nagyvállalatok gyakorlatilag monopóliummá váltak, jónéhány közülük nagyobb és erősebb, mint a nemzetállamok. „Milyen rossz a globalizáció!”

14 A globalizáció és Afrika – Nigéria esete  130 millió ember, 6. OPEC termelő – 2,3 mbd  Rendkívül erős gazdaság 1977-ig  Az IMF egymillió dolláros adósságcsapdába csalogatta 1978-ban azzal az ürüggyel, hogy „alulkölcsönzött” (underborrowed)  A jelenlegi adósság 35 milliárd USD, az éves adósságszolgálat 1,7 milliárd USD, ennek fele késedelmi és büntetőkamat

15  A középosztály megtizedelődött, a népesség 70%-a napi 200 forintnál, 80%-a napi 400 forintnál kevesebb pénzből tengődik  Leült a mezőgazdaság, az ipari kapacitásoknak mindössze 35%-a van kihasználva  A közszolgáltatások az összeomlás szélén állnak – az egészségügy és az oktatás van a legkritikusabb helyzetben A globalizáció és Afrika – Nigéria esete

16 népesség, termelés, kereskedelem Világ II.

17 Világnépesség Forrás: KSH, Nemzetközi Statisztikai évkönyv, 2001

18 A világ népességének növekedése Évek Évente ennyivel vagyunk többen Oroszország Forrás: Dennis Meadows, 2005

19 Gabonatermesztés ~ (világ) Forrás: KSH, Nemzetközi Statisztikai évkönyv, 2001

20 Kávé, tea (világ) Forrás: KSH, Nemzetközi Statisztikai évkönyv, 2001

21 Behozatal (világ) Forrás: KSH, Nemzetközi Statisztikai évkönyv, 2001

22 A búza termelése és behozatala Forrás: KSH, Nemzetközi Statisztikai évkönyv, 2001

23 A világkereskedelem növekedése

24 A külkereskedelmi forgalom értéke Forrás: KSH, Nemzetközi Statisztikai évkönyv, 2001

25 100 legnagyobb gazdaság - 2005 1.Európai Unió13 446 050 2.Amerikai Egyesült Államok12 485 725 3.Japán4 571 314 4.Németország2 797 343 5.Kína2 224 811 6.Nagy-Britannia2 201 473 7.Franciaország2 105 864 8.Írország1 997 222 9.Olaszország1 766 180 10.Kanada1 130 208 11.Spanyolország1 126 565 12.Dél-Korea793 070 13.Brazília792 683 14.India775 410 15.Mexikó768 437 16.Oroszország766 180 17.Ausztrália707 992 18.Hollandia625 271 19.Belgium372 091 20.Svájc367 513 21.Törökország362 461 22.Svédország358 819 23.Tajvan346 141 24.Szaúd-Arábia307 770 25.Ausztria307 036 26.Lengyelország300 533 27.Norvégia296 017 28.Wal-Mart Stores285 220 29.BP285 060 30.Indonézia276 004 31.Royal Dutch/Shell Group265 190 32.ExxonMobil263 990 33.Dánia259 746 34.Dél-afrikai Köztársaság239 144 35.Görögország222 878 36.Irán196 409 37.Finnország193 491 38.General Motors193 450 39.DaimlerChrysler192 750 40.Portugália183 436 41.Argentína181 622 42.Hongkong, (Kína)177 723 43.Ford Motor170 840 44.Thaiföld168 744 45.Toyota Motor165 680 46.General Electric152 360 47.ChevronTexaco142 900 48.Arab Emírségek133 768 49.Venezuela132 848 50.Total131 640 51.Malajzia130 796 52.Csehország123 603 53.Izrael123 526 54.Kolumbia122 269 55.ConocoPhillips118 720 56.Pakisztán118 472 57.Szingapúr117 882 58.Chile113 956 59.Allianz Worldwide112 350 60.Magyarország109 483 61.Új-Zéland108 547 62.Citigroup108 280 63.Nippon Tel & Tel106 300 64.Algéria102 026 65.Nigéria99 147 66.Románia98 566 67.AXA Group97 920 68.Fülöp-szigetek97 653 69.IBM96 290 70.American Intl Group95 040 71.Siemens Group93 490 72.Egyiptom93 045 73.ING Group92 010 74.Carrefour Group88 660 75.Hewlett-Packard81 850 76.Ukrajna81 644 77.ENI79 310 78.Peru78 576 79.Honda Motor78 200 80.Kuvait74 598 81.Berkshire Hathaway74 210 82.Generali Group73 200 83.Home Depot73 090 84.Verizon Commun71 280 85.Nissan Motor71 170 86.Nestlé70 950 87.Deutsche Telekom70 240 88.Bank of America65 450 89.Aviva64 610 90.France Telecom63 980 91.Altria Group63 960 92.Crédit Agricole63 350 93.HSBC Group62 970 94.Fortis62 270 95.UBS62 220 96.Banglades61 218 97.Credit Suisse Group58 780 98.Zurich Financial Services56 300 99.Kazahsztán56 088 100.Renault Group55 240

26 Rendszerek, célok, eszközök RendszerCélEszközIdeológia Feuda- lizmus Föld Hittérítés, egyház Kereszténység, Isten országa Szocia- lizmus Politikai primátus Osztályharc, párt Kommunizmus, egyenlőség Kapita- lizmus Pénz Szabad keresk., WTO és multik Fejl., szabadság, globalizáció

27 III. A világ mezőgazdaságának helyzete Alcím: Szolgálhatja a kereskedelem a szegényeket? Elsődleges forrás: http://www.fao.org/docrep/008/a0050e/ a0050e00.htm

28 A kereskedelem GDP részesedése nő, a mezőgazdaságban különösen

29 A mezőgazdaság részesedése az összes kereskedelemben azonban csökken

30 A fejlődők kevesebb élelmiszert és több egyebet exportálnak, mindenből többet importálnak

31 De! A legszegényebbeknél a legkisebb a feldolgozott áruk aránya

32 A támogatott export aránya (EU) Olíva olaj Búza Sertés Baromfi Bor Kukorica Homog. tejter. Sajt Rizs Cukor Vaj

33 Minél nagyobb a mező- gazdaság gazdasági súlya, annál több az alultáplált

34 Minél gazdagabb egy ország, annál kisebb a mező- gazdaságból élő háztartások aránya

35 Kínában a kereskedelmi liberalizáció hatására a vidéki népesség még szegényebb lett

36 Az egy főre jutó élelmiszer termelés a gazdagabb országokban nem növekszik

37 A „haltermelés” nő, de a tengerek hozama csökken

38 A mezőgazdaság elfelejtett funkciói A mezőgazdaság:  Életforma  Ápolás  Önállóság és szabadság  Szenvedés és öröm  …

39 IV. Magyarország

40 Az agrárgazdaság részaránya a nemzetgazdaságon belül Forrás: Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyvek: A mezőgazdaság és az élelmiszeripar szerepe a nemzetgazdaságban

41 Forrás: Schumacher, E. [1991]: A kicsi szép, KJK, Budapest

42 Schumacher: A kicsi szép Az elmarasztaló ítéletek mai tárházában kevés szónak van olyan lesújtó és döntő jelentése, mint a „ gazdaságtalan nak”. Ha egy tevékenységre rásütötték a gazdaságtalanság bélyegét, nemcsak hogy kérdésessé vált a létezéshez való joga, de egyszer s mindenkorra el is vesztette azt. Forrás: Schumacher, E. [1991]: A kicsi szép, KJK, Budapest Amiről egyszer kiderült, hogy gátolja a gazdasági növekedést, az szégyenletes dolog, és ha valaki mégis ragaszkodik hozzá, azt vagy szabotőrnek, vagy őrültnek tekintik. Mondd azt egy dologról, hogy erkölcstelen vagy csúf, hogy lélekölő vagy lealacsonyítja az embert, hogy veszélyezteti a világbékét vagy az eljövendő nemzedékek jólétét – nos, addig, amíg nem bizonyítottad be, hogy „gazdaságtalan”, valójában nem kérdőjelezted meg a létezéshez, a növekedéshez és a gyarapodáshoz való jogát.

43 Magyarország külkereskedelme (2004) Forrás: KSH, Magyar Statisztikai évkönyv, 2004

44 Legnagyobb cégek Magyarországon (2005) – pénzintézetek nélkül Cég Árbev. MFt Cég Árbev. MFt 1. MOL244511. Sanmina-SCI349 2. Audi106312. Suzuki313 3. Flextronics81413. T-mobile270 4. M. Telekom62114. Dunaferr255 5. GE55115. TVK250 6. Philips46616. OMV238 7. Panrusgáz43217. IBM226 8. Tesco42518. Samsung214 9. MVM40019. MÁV210 10. E-on38720. Spar201

45 Kis- kereskedők piaci súlya Magyar- országon Forrás: GfK Hungária ConsumerScan

46 V. Hatások, tendenciák

47 Gyakorlat: Az almateszt  10-15 fős csoportok  Termelő vállalat  Hallgatók = munkatársak  Termék = alma  Környezeti teljesítmény = idő  Mennyire javítható?  Próbálják ki!

48 10-szeresére javulhat „Factor 10” A fenntarthatósági egyenlet forrás: Ehrlich & Ehrlich Teljes környezeti hatás Teljes népesség egy főre jutó GDP A GDP egység elő- állításának környezeti hatása = ** 6,1 milliárd, 40 év alatt 2X Ha évente 5%-kal nő, 40 év alatt 5X

49 Merre fejlődünk? a kép forrása: Képmás, 2005. július

50

51 Méret optimalizálás… … s nem maximalizálás!

52 Összefoglalás  A globalizációt egyre kevesebben szeretik, de ők egyre inkább  A világ termelése nő és nő  A szabad kereskedelem napjaink mítosza  A világkereskedelem robban  A mezőgazdaság súlya csökken, gazdaságilag elmaradottnak tartják  Növekedési őrület  Az emberi szervezet fejlődik, a rákos daganat nő