Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Régiók a világgazdaságban. A régió területileg összefüggő, a vizsgált társadalmi és gazdasá- gi jelenség szempontjából homogénnek tekintett, hatá- raival.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Régiók a világgazdaságban. A régió területileg összefüggő, a vizsgált társadalmi és gazdasá- gi jelenség szempontjából homogénnek tekintett, hatá- raival."— Előadás másolata:

1 Régiók a világgazdaságban

2 A régió területileg összefüggő, a vizsgált társadalmi és gazdasá- gi jelenség szempontjából homogénnek tekintett, hatá- raival többé-kevésbé megadható térség (Hoover-Giarra- tani, 1984) földrajzi-területi egység → földrajzilag lehatárolható funkcionális egység → meghatározott struktúrája van, működése célorientált politikai-hatalmi egység → kohéziós erők tartják össze intézményi egység

3 Régió a globalizált világban A globalizálódó világgazdaság öt meghatározó folyamata (Dicken, 2003) transznacionális vállalatok (TNC-k) technológiák nemzetközi integrációk globális pénzügyi rendszerek nemzetközi méretekben szervezett termelés A fenti folyamatok egymással kölcsönhatásban a régiókat meghatározó téri sajátosságokat alakítanak ki.

4 Régió a globalizált világban A térbeli szerveződés szintjei (Porter, 2002) világgazdaság nemzetközi integrációk országok régiók városok klaszterek eddig a nemzetgazdasági szint volt meghatározó, de a glo- balizált világban a gazdaság hármas kötődésűvé vált: a nacionális, szubnacionális és szupranacionális szintek egyformán fontosak

5 Régió a globalizált világban a vállalatok versenyképessége az eddigiekhez képest sokkal nagyobb mértékben függ a lokális környezettől és gyökerektől → a regionális szint felértékelődése mindezek következtében felerősödött a regionális spe- cializáció → a vállalatok azokra a tevékenységekre sza- kosodnak, amelyeket a lokális kulturális közeg felerősít a regionális specializáció nemcsak az elkülönülést, hanem a térségek egyre szorosabb együttműködését is magával hozta → újregionalizmus

6 A regionális szerveződés értelmezései A régiók számos megközelítés alapján kialakíthatók: a régió mint térbeli társadalmi szerkezet (szimbolikus- intézményi-gazdasági tér) a régió mint időbeli szerveződés - mint történelmi fejlődési modell - mint a mai világgazdaság növekedési klaszterei a régió mint a világgazdaság vertikális szerveződési formája (centrum-periféria-félperiféria)

7 Társadalmi szerkezetTérbeli szerkezetRégió Ideológiai alrendszer Politikai-jogi alrendszer Gazdasági alrendszer Szimbolikus tér Intézményi tér Gazdasági tér Civilizációk, vallások, nyelvek stb. Megye, állam, államszövetség stb. Munkamegosztási hálók, fogyasztói közösségek stb. A régió mint térbeli társadalmi szerkezet Castells

8 A régió mint időbeli szerveződés a térbeli struktúrák kialakulásának és formálódásának tipikus jegyei alapján → fejlődési modellek egy adott időszakra (pl. XXI. sz. eleje) kialakult állapotok térbeli különbözőségei alapján → mai növekedési klasz- terek A régió mint történelmi fejlődési modell a.) Kis európai nemzetgazdaságok modellrégiója (Svájc, Dánia, Hollandia, Belgium, Svédország, Norvégia, Finnország, Ausztria)

9 A régió mint időbeli szerveződés b.) Telepes gyarmatokból fejlődött gazdaságok modellrégiója az Európából kivándorolt telepes társadalom felváltotta a terület őslakosságát (USA, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland) a telepesek a többségi őslakossággal szimbiózisban, ugyanakkor hatalmi pozícióban éltek együtt (DAK, Izrael)

10 A régió mint időbeli szerveződés c.) Európa domináns országainak stratégiai modell- régiója a kétpólusú világban; a jóléti állam modellek skandináv modell (Dánia, Svédo., Norvégia, Finnország) angolszász liberális modell (Nagy-Britannia, Írország) kontinentális modell (Németország, Ausztria, Francia- ország, Belgium, Luxemburg) mediterrán modell (Olaszország, Spanyolország, Portu- gália, Görögország)

11 A régió mint időbeli szerveződés d.) A távol-keleti modellrégió illetve a fejlesztő állam koncepciója (Japán, „a kis tigrisek”, Kína, India, Brazília, Törökország) e.) A „centrumközeli” periféria önerős modellrégiója a fejlettebb latin-amerikai országok (Mexikó, Argentína, Brazília, Chile) a Közel- és Közép-Kelet egyes országai (Argentína, Egyiptom, Irak, Irán) Kelet-Közép-Európa és a volt Szovjetunió országai

12 A régió mint időbeli szerveződés Régiók mint a mai világgazdaság növekedési klaszterei „Déli egyenlőtlenek” Kolumbia, Dél-Afrika, Brazília Mexikó, Peru, Venezuela „Posztszocialista átalakulók” Románia, Ukrajna Horvátország, Lengyelország, Szlovénia, Bulgária Magyarország, Litvánia, Szlovákia Észtország Kazahsztán

13 A régió mint időbeli szerveződés „Európai típusú modellek” Franciaország, Olaszország, Portugália, Spanyolország Dánia, Finnország, Hollandia, Svédország Ausztrália, Egyesült Királyság Ausztria, Németország, Új-Zéland Belgium „Fejlesztő állam” Írország, Malajzia Tajvan

14 A régió mint időbeli szerveződés „Extenzíven növekedők” Kína, Indonézia, Korea, Thaiföld „Alulteljesítők” Fülöp-szigetek, Törökország India Önálló régióknak tekinthetők: Oroszország, az Egyesült Államok, Japán Norvégia, Svájc, Hongkong Csehország

15 A régió, mint a világgazdaság vertikális szerveződési formája a világgazdaság vertikális hierarchiában létezik és fejlő- dik → centrum-félperiféria-periféria régiók Az osztályozás szempontjai fejlődési modell fejlettségi szint (humán, anyagi, társadalmi dimenzió) a társ. és gazd. differenciáltsága és integráltsága társadalmi, gazdasági stabilitás nemzetközi tényezőkapcsolatok szimmetriaviszonyok domináns pozíció fejlődési feltételek (jövőalakítási képesség)

16 A régió, mint a világgazdaság vertikális szerveződési formája Centrum szerves fejlődési utat jár be a fejlettség anyagi, humán és társadalmi tényezője magas és egymással harmonikus stabil, integrált, változatos társadalom és gazdaság a nemzetközi gazd-i kapcsolatokban előnyös szimmetria viszonyokat alakít ki, nagy értékű tényezőket cserél domináns pozíció nagyfokú jövőalakítási képesség pl.: a „triász” (Észak-Amerika, Nyugat-Európa, Kelet-Ázsia), Ausztrália, Új-Zéland nem homogén (centrális, periferiális övezetek alkotják)

17 A régió, mint a világgazdaság vertikális szerveződési formája Periféria nem szerveződik a világgazdasági rendszerbe nem homogén a.) sem gazd-ilag, sem pol-ilag nem számottevő területek (Nepál, Etiópia, Észak-Jemen) b.) egykori gyarmatok, az eredeti kultúra nem marad meg, duális társ-i-gazd-i szerkezet (Fekete-Afrika nagy része) c.) korábban fejlett társ-ak, de a fejlettség eltorzult vagy visszamaradt (India, Jáva, Bali vagy Latin-Amerika ill. Irak, Irán, Algéria, Líbia és az Arab-félsziget országai) d.) az eredeti kultúra megmarad, az euroatlanti civilizá- cióval való érintkezés a XX. században lehetővé teszi a kitörést (Kína, kis tigrisek)

18 Régió, mint a világgazdaság vertikális szerveződési formája Félperiféria a legbonyolultabb szerveződés: nem a centrum és peri- féria között helyezkedik el félúton helyzeti adottságai a centrumhoz vannak közelebb állandó erőfeszítés → minél közelebb kerül a centrum- hoz, annál nagyobb erőfeszítést igényel a felzárkózás ha abbamarad a felzárkózási törekvés → leszakad nem homogén a.) Latin-Amerika fejlettebb része (Brazília DK-i, Mexikó É-i része, Uruguay, É-Argentína, Chile középső része) b.) mediterrán régió (D-Olaszo., Spo., Görögo., Portugália) c.) Kelet-Közép-Európa (Baltikum, visegrádi országok stb.) d.) Balkán, Kelet-Európa (pl.: a FÁK egy része)


Letölteni ppt "Régiók a világgazdaságban. A régió területileg összefüggő, a vizsgált társadalmi és gazdasá- gi jelenség szempontjából homogénnek tekintett, hatá- raival."

Hasonló előadás


Google Hirdetések