Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A globalizáció „Gyárilag el ő állított dzsungel”.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A globalizáció „Gyárilag el ő állított dzsungel”."— Előadás másolata:

1 A globalizáció „Gyárilag el ő állított dzsungel”

2 Fogalmi problémák Mindenki ismeri, de kevesen értelmezik hasonlóan a jelenséget, Donald Robertson használta el ő ször (1982) a kifejezést még a nyolcvanas években abban az értelemben, ahogy az manapság használtatik,

3 Fogalmi problémák Globalizáció nem folyamat, hanem folyamatok rendszere, ellentmondásokon és ellentéteken keresztül m ű ködik, Globalizáción a nyugati civilizáció kezdeményezésére történ ő világszint ű egységesedési (univerzalizálódási) folyamatokat, és azok következményeit értjük az élet számos területén,

4 Fogalmi problémák Mind kezdete, Mind hatása, Mind érintettségi területe állandó viták tárgya, Globalizáció akkor lett fontos, amikor a hidegháború kiüresedett ( ), A nemzetállamok gyengüléséb ő l és a nemzeti gazdaságpolitikák elt ű néséb ő l n ő tt ki,

5 Létezik-e globalizáció? Az egyik magyarázat szerint: van A globalizáció egy jól körülhatárolt folyamat, amely mindent megváltoztat már a jelenben is, (Robert Reich),

6 Létezik-e globalizáció? A másik magyarázat szerint: volt korábban is a pl. a századfordulón Semmi új a nap alatt (D. Gordon, Niall Ferguson) a 19. század végén ( )is így nézett ki a világgazdaság, Szabad kereskedelem, T ő keáramlás, Kisfokú migráció (25 millió európai ment ki), Alacsony infláció Technikai találmányok széles tára, Kína hajlott a nyitásra, Oroszország is lendületet vett,

7 Létezik-e globalizáció? Harmadik magyarázat szerint: még csak a kezdeteknél vagyunk Útban vagyunk a globális gazdaság, világ felé (Robert Went – holland), w

8 A globalizáció f ő területei I. Globális gazdaság, II. A technológiai téren – a kommunikációs forradalom és annak technológiai háttere Arpanetb ő l (1969) kereskedelmi alapú világháló lett (NET) 1993/94 cybertér, III. Univerzális kultúra létrejötte és homogenizációja, 1980 CNN, aztán a többiek, IV. Ökológiai kérdések Római Klub (1969) A növekedés korlátai 1974 – Meadows and co., El ő bb az er ő források végességére helyez ő dött a hangsúly, ma inkább a környezetterhelésre V. Globalizáció politikai-ideológiai hatásai, Az egypólusú (? vagy multipoláris) világ kérdése, Ezek ideológiai megjelenései – magyarázatok a jelenre,

9 I. Globalizáció és a gazdaság Gazdaságpolitika konszenzus volt az ötvenes és a hatvanas években; növekedés, foglalkoztatottság, árstabilitás, külgazdasági egyensúly, jövedelemegyenl ő ség. A kilencvenes években két dolgot törölték; a jövedelem egyenl ő séget és a foglalkoztatottságot. Megfogalmazott a washingtoni konszenzus, ami a nyolcvanas években az IMF válságkezeléseib ő l n ő tt ki. m

10 I. Globalizáció és a gazdaság A washingtoni konszenzus nevével ellentétben nem konszenzuson alapult – hanem szelíd er ő szakon, diktútumon, John Williamson fogalmazta meg a lényegét, Rudi Dornbusch népszer ű sítette a lapokban, Lényege: prosperitás, a szabad piac, a jó (sound) pénz Szerencse, A jóléti állam felszámolása egy hosszú folyamat,

11 I. Washingtoni konszenzus – 90-es évek 1. Fiskális fegyelem, Költségvetési fegyelem 1-2% deficit lehet csak, 2. Közkiadások prioritásának megváltozása, Csökkenteni kell a költségvetés mértékét, 3. Az adózási bázis kiszélesítése, Kedvezmények eltörlése, magas adókulcs csökkentése, 4. Pénzügyi liberalizáció, A piacon alakuljanak ki a kamatlábak,

12 I. Washingtoni konszenzus Biztonságos exportösztönz ő árfolyampolitika, 6. Külkereskedelem liberalizációja, 7. külföldi m ű köd ő t ő ke szabad beáramlása, liberalizációja,

13 I. Washingtoni konszenzus Privatizáció, Az állami cégeket privatizálni kell, 9. Teljes dereguláció, 10. A tulajdon biztonsága, A szabályok/elvek biztosították a világgazdaság szárnyalását, A következmény meglehet ő sen tragikus lett, pl. eladósodás, reménytelensége,

14 I. Gazdasági következményei 1. Az integrált globális piacok számának növekedése, a t ő ke és a pénzpiacok összekapcsolódása, 2. A multinacionális vállaltok növekedése, 600 cégnek akkora vagyona lett mint 3 milliárd embernek, 3. Nem választott „világkormányok”, G7, G20, IMF, IBRD, WTO, OECD, EU, 4. Kereskedelmi piacok, 5. Médiabirodalmak, A gazdaság kicsúszott a nemzetállamok ellen ő rzése alól,

15 A globalizáció és kritikusai A globalizáció és kritikusai

16 Polgári reformista kritika; Susan Strange A kaszinókapitalizmus 1986, új fogalom született, kés ő bb az örült pénz váltotta fel a fogalmat, Rossz a szabályozás – ez a hiba, Az angol-amerikai viszonyt elemezve jól látta, hogy milyen pénzügyi függés alakult ki a két ország között. Amikor a piacok túllépnek az államon. A szabályozásra hivatott intézmények rosszul m ű ködnek, illetve ő k maguk ebben érdekeltek,

17 Polgári reformista kritikák; Egon Matzner kiindulópontja a nemzetközi politika rend, Az amerikai hegemónia három pillére: a katonai-technológiai, Monetáris-ipari, Ideológiai-média. A washingtoni rendszer nem támaszkodik tudományos érvanyagra, hanem az amerikai dominancia gazdasági doktrínája,

18 Polgári reformista kritikák; Joseph Stiglitz Keynest ő l indul és az el ő tte való világba megy vissza, Javaslata legyen más a politikájuk, a bajok forrása a ragaszkodás a monetarizmushoz, és az intézményekhez, Tételei; akik betartották a washingtoni reformot, és a periférián voltak azok rosszul jártak, amikor pénzügyi válságok voltak az IMF rossz stratégiát követtek és nagyobbak lettek a válságok, mint kellettek volna,

19 Újbaloldali radikális kritikák: Susan George: Az elmaradott országok adósságválsága visszahat és az adósságbumeráng, 1982 augusztusa után jelent meg ez a kritika, Következmények: környezetkárosítás, a kábítószer kereskedelem, az adóteher növekedése, piac és a munkahelyvesztés, a bevándorlás bumerángja, konfliktusok és helyi háborúk,

20 Újbaloldali radikális kritika: Marc Ewan Arthur A radikális közgazdaságtan (USA) megteremt ő je, Javaslatai; az állami költségek átirányítása a szociális szféra felé, a szociális programok kiterjesztése, munkaer ő -képzési programok a magánszektor korszer ű bb változata felé terelése. a helyi termelés jelent ő ségének a szerepe, földreform.

21 Globalizáció alulról A pénzügyi piacok diktatúrája, Verseny lefelé, Privatizáció, Növekv ő migráció mint reakció, Növekv ő társadalmi elégedetlenség, Munkaer ő piacról való kiszorulás a közösségekb ő l való kiszorulás, Férficentrikus világot teremtett, Ökológiai hatások, Demokrácia aláaknázása (Szuperkapitalizmus),

22 A globalizáció és a világrendszer-elmélet A globalizáció kölcsönös függ ő ségi viszonyokat teremt, illetve olyan szabályokat érvényesít, melyek az egyes államok kormányai számára nem feltétlenül elfogadhatóak. A folyamat a világpiac destabilizálódásával és a specifikus kultúrák elt ű nésével fenyeget. A globalizáció elméleti megközelítése I. Wallerstein "világrendszer" fogalmára (1979, 1983) vezethet ő vissza, mely a fejlett és kevésbé fejlett országok egyenl ő tlen gazdasági és politikai kapcsolatainak hálózatát jelöli.

23 Globalizáció és szuverenitás; Saskia Sassen A globalizációs folyamatot a nemzetek közötti megállapodások és nemzetek feletti intézmények szabályozzák. A globalizáció állandó növekedéssel jár. Nemzetállamokra nézve Szuverenitás, Területiség, Állampolgárság, Bizonytalanná válása, m,

24 Ralf Dahrendorf és a globalizáció Emberek kiszorulnak a munkaer ő piacról a politika közösségekb ő l, Nyomor fokozódik, Durva ellenséges er ő k megnövekednek, A radikális lehet ő ségek tára, 1. Meghaltak az utópiák, 2. A jöv ő nemzedék léte a fontosabb, 3. Jólét - összetartozás – szabadság; a háromból már csak kett ő valósul meg,

25 III. Globális kultúra

26 V. Globalizáció ideológia-politikai vetülete Brzezinski – Lake: Amerika vezet ő szerepe továbbra is megmarad, Katonailag a leger ő sebb, Gazdasági szempontból ő a világgazdaság motorja, Technológiai szempontból meg ő rizte vezet ő szerepét, Kultúrája er ő s vonzást gyakorol, m

27


Letölteni ppt "A globalizáció „Gyárilag el ő állított dzsungel”."

Hasonló előadás


Google Hirdetések