Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

KÖRNYEZET- ÉS KÖLTSÉGKÍMÉLŐ TRÁGYÁZÁSI SZAKTANÁCSADÁSI RENDSZER MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet, Martonvásár.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "KÖRNYEZET- ÉS KÖLTSÉGKÍMÉLŐ TRÁGYÁZÁSI SZAKTANÁCSADÁSI RENDSZER MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet, Martonvásár."— Előadás másolata:

1 KÖRNYEZET- ÉS KÖLTSÉGKÍMÉLŐ TRÁGYÁZÁSI SZAKTANÁCSADÁSI RENDSZER MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet, Martonvásár PRO PLANTA 3M Bt., Budapest

2

3

4

5 Termésnövekedések a fő termelő országokban, t/ha termésnövekedés

6 A világ NPK műtrágya felhasználása, (FAO trágyázási évkönyvek)

7 Műtrágya-felhasználás Magyarországon, (Csathó és Radimszky, 2008)

8 Szántóföldi növények össztermése Magyarországon, (Csathó és Radimszky, 2008)

9 Főbb szántóföldi növények össztermése Magyarországon,

10 Állatlétszám Magyarországon,

11 Állatsűrűség Magyarországon,

12 Szervestrágya-felhasználás Magyarországon, (Csathó és Radimszky, 2008)

13 A magyar mezőgazdaság évenkénti N-mérlege, (Környezetvédelmi megközelítés, Csathó and Radimszky, 2008)

14 A magyar mezőgazdaság évenkénti P-mérlege, (Környezetvédelmi megközelítés, Csathó and Radimszky, 2008)

15 A magyar mezőgazdaság évenkénti K-mérlege, (Környezetvédelmi megközelítés, Csathó and Radimszky, 2008)

16 A magyar mezőgazdaság kumulált N-mérlege, (Környezetvédelmi megközelítés, Csathó and Radimszky, 2008)

17 A magyar mezőgazdaság kumulált P-mérlege, (Környezetvédelmi megközelítés, Csathó and Radimszky, 2008)

18 A magyar mezőgazdaság kumulált K-mérlege, (Környezetvédelmi megközelítés, Csathó and Radimszky, 2008)

19 A magyar mezőgazdaság kumulált NPK-mérlege, (Környezetvédelmi megközelítés, Csathó and Radimszky, 2008)

20 A magyarországi talajok becsült N-ellátottsága, Stefanovits és Sarkadi (1963), Kádár (1992), Kovács (1984), Baranyai et al. (1987), Buzásné et al. (1988), Csathó (2003, 2008) nyomán

21 A magyarországi talajok becsült P-ellátottsága, Stefanovits és Sarkadi (1963), Kádár (1992), Kovács (1984), Baranyai et al. (1987), Buzásné et al. (1988), Csathó (2003, 2008) nyomán

22 A magyarországi talajok becsült K-ellátottsága, Stefanovits és Sarkadi (1963), Kádár (1992), Kovács (1984), Baranyai et al. (1987), Buzásné et al. (1988), Csathó (2003, 2008) nyomán

23 Talajvizsgálatok száma Magyarországon

24 Megőrzendő értékek Növénycsoportonkénti talaj PK-ellátottság (id. Várallyay 1950) Műtrágyázási irányelvek (MÉM NAK 1979, 1981) Integrált szaktanácsadási rendszer (MTA TAKI 1988) Periodikus PK-trágyázás (Krisztián et al. 1988, Kadlicskó et al. 1992) TAKI-MgKI rendszer (Csathó et al. 1998)

25 Az intenzív, valamint a környezetkímélő trágyázási szaktanácsadó rendszerek filozófiája Intenzív tápanyagellátási rendszer (MÉM NAK 1979, 1981)  Maximális termésszintre való törekvés  A "talaj trágyázása" a cél  Jó-igen jó talaj PK-ellátottság elérése, majd fenntartása  Gyors talaj PK-feltöltés  Minden évben PK-trágyázás  PK-trágyázás minden talaj PK-ellátottsági szinten  Nagyobb talaj tápelem-ellátottsági határértékek  Egységes talaj tápelem-ellátottsági határértékek  Nagyobb fajlagos tápelemtartalmak  A tervezett termésszinttől független fajlagos tápelemtartalmak Környezetkímélő trágyázási rendszer (TAKI-MgKI 1998)  Gazdaságos termésszintre való törekvés  A "növény trágyázása" a cél  Közepes-jó talaj PK-ellátottság elérése, majd fenntartása  Lassú talaj PK-feltöltés  A vetésforgó (periodikus) PK-trágyázása  PK-trágyázás csak jó-közepes és annál gyengébb talaj PK-ellátottsági szinten  Kisebb talaj tápelem-ellátottsági határértékek  Növénycsoporttól függő talaj tápelem-ellátottsági határértékek  Kisebb fajlagos tápelemtartalmak  A tervezett termésszinttől függő fajlagos tápelemtartalmak

26 Az MTA TAKI – MTA MgKI költség- és környezetkímélő rendszerének kísérletes háttere

27 N, P és K hatások: a kukorica valamint az őszi búza relatív termése, illetve terméstöbblete közötti összefüggés a magyarországi szabadföldi N, P és K-hatás kísérletek adatbázisán, KUKORICA ŐSZI BÚZA

28 A talajok AL-K 2 O ellátottsági határértékei fizikai féleségenként csoportosítva, az 1960 és 2000 közötti hazai szabadföldi kukorica K- trágyázási kísérletek alapján becsülve. (Csathó 1997, 2004)

29 A termés mennyisége és a növények fajlagos K-tartalma közötti összefüggések, Martonvásár, (Árendás, 1998) Őszi búza Kukorica

30 Az 1 ha-ra javasolt N-, P 2 O 5 -, és K 2 O-hatóanyag mennyiségeket (x) a program az alábbi képlet szerint számolja: x = (T ˙ Ft ˙ sz)  K Ttervezett termésszint, t/ha Fttervezett termésszinthez tartozó fajlagos tápelem-igény sza talaj tápelem-ellátottsági kategóriától függő szorzószám K korrekciós faktor

31 ESETTANULMÁNYOK

32 IMPHOS kísérletek összefoglaló adatai,

33 Hazai szaktanácsadási rendszerek összehasonlítása jövedelmezőség szempontjából az IMPHOS kísérletek átlageredményei alapján I. (Sulyok, 2004, 2005, 2006) 2004 őszi búza 2005 kukorica 2006 tavaszi árpa

34 Hazai szaktanácsadási rendszerek összehasonlítása jövedelmezőség szempontjából az IMPHOS kísérletek átlageredményei alapján II. A 3 hely és 3 év átlaga

35 Az MTA TAKI – MTA MgKI trágyázási szaktanácsadási szoftverének talajadatokat bekérő ablaka

36 Az MTA TAKI – MTA MgKI trágyázási szaktanácsadási szoftverének növényi adatokat bekérő ablaka

37 Az MTA TAKI – MTA MgKI trágyázási szaktanácsadási szoftverének módosító tényezőket bekérő ablaka

38 Az MTA TAKI – MTA MgKI trágyázási szaktanácsadási szoftverének ellátottságra és hatóanyagigényre vonatkozó összefoglaló táblázatai

39 További információk:


Letölteni ppt "KÖRNYEZET- ÉS KÖLTSÉGKÍMÉLŐ TRÁGYÁZÁSI SZAKTANÁCSADÁSI RENDSZER MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet, Martonvásár."

Hasonló előadás


Google Hirdetések