KÖRNYEZET- ÉS KÖLTSÉGKÍMÉLŐ TRÁGYÁZÁSI SZAKTANÁCSADÁSI RENDSZER

Az előadások a következő témára: "KÖRNYEZET- ÉS KÖLTSÉGKÍMÉLŐ TRÁGYÁZÁSI SZAKTANÁCSADÁSI RENDSZER"— Előadás másolata:

1 KÖRNYEZET- ÉS KÖLTSÉGKÍMÉLŐ TRÁGYÁZÁSI SZAKTANÁCSADÁSI RENDSZER
MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet, Martonvásár PRO PLANTA 3M Bt., Budapest

2

3

4

5 Termésnövekedések a fő termelő országokban, t/ha 1950-1987

6 A világ NPK műtrágya felhasználása, 1950-2005
(FAO trágyázási évkönyvek)

7 Műtrágya-felhasználás Magyarországon, 1901-2005 (Csathó és Radimszky, 2008)

8 Szántóföldi növények össztermése Magyarországon, 1901-2005 (Csathó és Radimszky, 2008)

9 Főbb szántóföldi növények össztermése Magyarországon, 1901-2005

10 Állatlétszám Magyarországon,

11 Állatsűrűség Magyarországon,

12 Szervestrágya-felhasználás Magyarországon, 1901-2005 (Csathó és Radimszky, 2008)

13 A magyar mezőgazdaság évenkénti N-mérlege, 1901-2006
(Környezetvédelmi megközelítés, Csathó and Radimszky, 2008)

14 A magyar mezőgazdaság évenkénti P-mérlege, 1901-2006
(Környezetvédelmi megközelítés, Csathó and Radimszky, 2008)

15 A magyar mezőgazdaság évenkénti K-mérlege, 1901-2006
(Környezetvédelmi megközelítés, Csathó and Radimszky, 2008)

16 A magyar mezőgazdaság kumulált N-mérlege, 1901-2006
(Környezetvédelmi megközelítés, Csathó and Radimszky, 2008)

17 A magyar mezőgazdaság kumulált P-mérlege, 1901-2006
(Környezetvédelmi megközelítés, Csathó and Radimszky, 2008)

18 A magyar mezőgazdaság kumulált K-mérlege, 1901-2006
(Környezetvédelmi megközelítés, Csathó and Radimszky, 2008)

19 A magyar mezőgazdaság kumulált NPK-mérlege, 1901-2006
(Környezetvédelmi megközelítés, Csathó and Radimszky, 2008)

20 A magyarországi talajok becsült
N-ellátottsága, Stefanovits és Sarkadi (1963), Kádár (1992), Kovács (1984), Baranyai et al. (1987), Buzásné et al. (1988), Csathó (2003, 2008) nyomán

21 A magyarországi talajok becsült
P-ellátottsága, Stefanovits és Sarkadi (1963), Kádár (1992), Kovács (1984), Baranyai et al. (1987), Buzásné et al. (1988), Csathó (2003, 2008) nyomán

22 A magyarországi talajok becsült
K-ellátottsága, Stefanovits és Sarkadi (1963), Kádár (1992), Kovács (1984), Baranyai et al. (1987), Buzásné et al. (1988), Csathó (2003, 2008) nyomán

23 Talajvizsgálatok száma Magyarországon

24 Megőrzendő értékek Növénycsoportonkénti talaj PK-ellátottság
(id. Várallyay 1950) Műtrágyázási irányelvek (MÉM NAK 1979, 1981) Integrált szaktanácsadási rendszer (MTA TAKI 1988) Periodikus PK-trágyázás (Krisztián et al. 1988, Kadlicskó et al. 1992) TAKI-MgKI rendszer (Csathó et al. 1998)

25 Az intenzív, valamint a környezetkímélő trágyázási
szaktanácsadó rendszerek filozófiája Intenzív tápanyagellátási rendszer (MÉM NAK 1979, 1981) Maximális termésszintre való törekvés A "talaj trágyázása" a cél Jó-igen jó talaj PK-ellátottság elérése, majd fenntartása Gyors talaj PK-feltöltés Minden évben PK-trágyázás PK-trágyázás minden talaj PK-ellátottsági szinten Nagyobb talaj tápelem-ellátottsági határértékek Egységes talaj tápelem-ellátottsági határértékek Nagyobb fajlagos tápelemtartalmak A tervezett termésszinttől független fajlagos tápelemtartalmak Környezetkímélő trágyázási rendszer (TAKI-MgKI 1998) Gazdaságos termésszintre való törekvés A "növény trágyázása" a cél Közepes-jó talaj PK-ellátottság elérése, majd fenntartása Lassú talaj PK-feltöltés A vetésforgó (periodikus) PK-trágyázása PK-trágyázás csak jó-közepes és annál gyengébb talaj PK-ellátottsági szinten Kisebb talaj tápelem-ellátottsági határértékek Növénycsoporttól függő talaj tápelem-ellátottsági határértékek Kisebb fajlagos tápelemtartalmak A tervezett termésszinttől függő fajlagos tápelemtartalmak

26 költség- és környezetkímélő rendszerének
Az MTA TAKI – MTA MgKI költség- és környezetkímélő rendszerének kísérletes háttere

27 N, P és K hatások: a kukorica valamint az őszi búza relatív termése, illetve terméstöbblete közötti összefüggés a magyarországi szabadföldi N, P és K-hatás kísérletek adatbázisán, KUKORICA ŐSZI BÚZA

28 A talajok AL-K2O ellátottsági határértékei fizikai féleségenként csoportosítva, az 1960 és 2000 közötti hazai szabadföldi kukorica K-trágyázási kísérletek alapján becsülve. (Csathó 1997, 2004)

29 A termés mennyisége és a növények fajlagos K-tartalma közötti összefüggések, Martonvásár, (Árendás, 1998) Őszi búza Kukorica

30 Az 1 ha-ra javasolt N-, P2O5-, és K2O-hatóanyag mennyiségeket (x) a program az alábbi képlet szerint számolja: x = (T ˙ Ft ˙ sz)  K T tervezett termésszint, t/ha Ft tervezett termésszinthez tartozó fajlagos tápelem-igény sz a talaj tápelem-ellátottsági kategóriától függő szorzószám K korrekciós faktor

31 ESETTANULMÁNYOK

32 IMPHOS kísérletek összefoglaló adatai,

33 Hazai szaktanácsadási rendszerek összehasonlítása jövedelmezőség
szempontjából az IMPHOS kísérletek átlageredményei alapján I. (Sulyok, 2004, 2005, 2006) őszi búza 2004 kukorica 2005 tavaszi árpa 2006

34 Hazai szaktanácsadási rendszerek összehasonlítása jövedelmezőség
szempontjából az IMPHOS kísérletek átlageredményei alapján II. A 3 hely és 3 év átlaga

35 Az MTA TAKI – MTA MgKI trágyázási szaktanácsadási szoftverének talajadatokat bekérő ablaka

36 Az MTA TAKI – MTA MgKI trágyázási szaktanácsadási szoftverének növényi adatokat bekérő ablaka

37 Az MTA TAKI – MTA MgKI trágyázási szaktanácsadási szoftverének módosító tényezőket bekérő ablaka

38 Az MTA TAKI – MTA MgKI trágyázási szaktanácsadási szoftverének ellátottságra és hatóanyagigényre vonatkozó összefoglaló táblázatai

39 www.proplanta.hu www.agrarkamara.hu www.nitrogen.hu
További információk: