Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

2.4 Egy középkori város jellemzőinek bemutatása. A középkori kereskedelem sajátosságai. A középkori céhes ipar bemutatása. Tk 3- Herber, Martos, Moss,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "2.4 Egy középkori város jellemzőinek bemutatása. A középkori kereskedelem sajátosságai. A középkori céhes ipar bemutatása. Tk 3- Herber, Martos, Moss,"— Előadás másolata:

1 2.4 Egy középkori város jellemzőinek bemutatása. A középkori kereskedelem sajátosságai. A középkori céhes ipar bemutatása. Tk 3- Herber, Martos, Moss, Tisza Történelem 3 ww.suliaweben.hu/index.php?page=single&tk=73

2 Előzmények: Az ókori városok eltűnése majd újbóli megjelenése A középkori város

3 Az ókori Róma urbánus társadalma összeomlott. Termelés Kereskedelem helyi szintre szorult vissza megszűnt önellátásra A középkori társadalom berendezkedett vészelték át egyedül az általános hanyatlást, s próbálták fenntartani a római városeszményt. Püspöki központok 5. század

4 Mezőgazdaság fejlődése a város fejlődésre mesterségekre Felesleg mejelenése cseréjét Gabona iparcikkek Ösztönzőleg hat Munka megosztás biztosította a városok létét

5 A középkori város jellemzői: A telepítő tényezők (igazgatási, egyházi székhely, vásárközpont, közlekedési csomópont),

6

7

8 KOMMUNA Gildek (X. század) kézművesek ( Személyük és áruik biztonsága céljából) A kereskedők telepeihez sokan csatlakoznak, egyre nagyobb számban a érdekeik védelmében Hatalmi-igazgatási központ Közlekedési csomópontok Kolostor, földesúri vár Püspöki székhely körül települések jelennek meg, ahol laktak Érdekvédelmi szervezeteket hoztak létre irányításával jött létre az egész város közösségét képviselő fő törekvése hogy a földesúrtól kivívják a város autonómiáját, „szabadságait” Távolsági kereskedők Céhek (XII. század)

9 KÖZÉPKORI VÁROS kézművesek XI-XIII. században kereskedők alakultak ki autonóm közösségei a vidéktől eltérő sajátos jogrend és mentalitás jellemzi Kiváltság levél

10 Önkormányzat (adó, választott tisztségviselők, városi jogok)

11 kommunák önkormányzat harca Fő jellemzői: - szabad bíróválasztás és bíráskodás - saját adószedés (egy összegben történő adózás)‏ - saját igazgatás - szabad plébános választás

12 Kiváltság levél Szerződés az uralkodó és a város lakói között uralkodó A város támasz Magyarország Gazdasági, politikai- Védelmi szempontból

13

14

15 A város külső képe (falak, kapuk, szűk utcák, városháza, templom).

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26 Városi tanács főbíró PATRÍCIUSOK Plebs céh POLGÁRSÁG IPAROS MESTEREK polgármester Leggazdagabb réteg Zömét a műhellyel rendelkező szakmánként A lakosság nagy részét a polgárjoggal nem rendelkező: Alkalmi munkából élt

27 Az ókori Róma urbánus társadalma az 5. században összeomlott. helyi szintre szorult vissza megszűnt A középkori társadalom berendezkedett vészelték át egyedül az általános hanyatlást, s próbálták fenntartani a római városeszményt.

28 VÁROSOK Mezőgazdaság fejlődése pénzgazdál kodás árutermelés kommunákönkormányzat harca Nőtt a népesség Fő jellemzői:- szabad bíróválasztás és bíráskodás - saját adószedés (egy összegben történő adózás)‏ - saját igazgatás - szabad plébános választás

29 „A burgus lakói közül először a kereskedők szervezték meg autonóm közösségeiket, a gildéket (9-10. sz.), később a kézművesek céheiket (12. sz.). Így érthető, hogy kereskedők irányításával jöttek létre az egész város közösségét képviselő communák, annak érdekében, hogy a földesúrtól kivívják a város autonómiáját, „szabadságait”. (Katus László a középkori városok szabaságairól) 1.Kinek köszönhetik a városok szabadságukat? 2.Kivel kellett megküzdenie a városoknak szabadságukért? 5.Ki/mi irányítja a városokat? 3.Milyen városi jogokat ismer? (soroljon fel legalább ötöt!) 4.Mi az a communa?

30 „A válságok első jeleit a XV. század elején észleljük, legalábbis Itáliában, amely, nem először, megelőzi a korát. Néhány év leforgása alatt elesik Verona, amelyet 1404 áprilisában legyőznek a velenceiek, 1405-ben Pisa válik firenzeivé; 1404 novemberében Padova Velence fennhatósága alá kerül; végül a milánói hercegség szegélyén Brescia 1426-ban, Bergamo pedig 1427-ban veszíti el függetlenségét, és ettől kezdve Velence mindig riadókészültségben lévő szárazföldi előőrseit alkotják nyugat felé. […] 1453-ban elesett Konstantinápoly, és ez több szempontból is szimbolikus esemény volt; 1472-ben Barcelona megadta magát II. Aragóniai János csapatainak, 1480-ban a francia király megegyezéssel birokba vette Provence-ot és Marseille-t. Granada 1492-ben esett el. Ez az időszak hozza meg a városállamok vereségét, mivel túl kicsik ahhoz, hogy a nagy államokkal szembeszálljanak. Ettől kezdve az utóbbiak parancsolnak. A század elején még a városok egymást foglalták el, és így növelték területüket: Velence létrehozta szárazföldi birtokát, a Terra Fermát, Milánó a milánói hercegséget, Firenzéből Toscana lett. Most viszont már a győztes a török, az aragóniai, a francia király, Aragónia és Kasztília szövetséges királyai.” (Fernand Braudel: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában. Budapest, Akadémiai-Osiris, I. kötet p )

31 A középkor végén a szerző a városok hanyatlásáról beszél? Mi ennek a fő oka Braudel szerint? Melyik európai területeken volt a legkiteljesedettebb a városi fejlődés (egy szövegben említetten kívülit is említsen a vizsgázó!) Kitől foglalják el a spanyolok Granadát, 1492-ben? 1453-ban a fent nevezett esemény mellett nevezzen meg még egy fontos történést! További feladat lehet, hogy képek alapján jellemezze a vizsgázó a városokat, nézzük például ezeket:

32


Letölteni ppt "2.4 Egy középkori város jellemzőinek bemutatása. A középkori kereskedelem sajátosságai. A középkori céhes ipar bemutatása. Tk 3- Herber, Martos, Moss,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések