Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

KÖZÖS KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA (CFSP). Előzmények 1946. március Churchill Fulton-i beszéde: „vasfüggöny” 1947. március az Egyesült Királyság és Franciaország.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "KÖZÖS KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA (CFSP). Előzmények 1946. március Churchill Fulton-i beszéde: „vasfüggöny” 1947. március az Egyesült Királyság és Franciaország."— Előadás másolata:

1 KÖZÖS KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA (CFSP)

2 Előzmények március Churchill Fulton-i beszéde: „vasfüggöny” március az Egyesült Királyság és Franciaország megköti a „Béke és Biztonsági Megállapodás”-t –Garantálják, hogy egymásnak közvetlenül és azonnal segítséget nyújtanak támadás esetén március 17. kibővítése: Brüsszeli Szerződés

3 Brüsszeli Szerződés Gazdasági, Kulturális és Társadalmi Együttműködésről és Kollektív Önvédelemről Szóló Szerződés Célja: Németország támadásának megakadályozása Aláírók: Belgium, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Luxembourg jelentőségét veszti az április 4.-én aláírt Washington-i Szerződéssel –létrejön a NATO –USA garantálja Európa biztonságát

4 Kezdetek Római Szerződés nem foglalkozik am kérdéssel Nem kerül be külpolitikára utalás a szerződésbe – EVK kudarca Közös piacból szükségszerűen következően külgazdasági politika egyeztetése Önálló külpolitika a mai napig a tagállami szuverenitás fontos és érzékeny eleme, egyik legfontosabb tényezője Sokáig nem is tartják magukat illetékesnek – más szervezetek, mint elsődleges fórum, főleg a NATO

5 Európai Politikai Együttműködés European Political Cooperation (EPC) Hágai deklaráció: külügyminiszterek felkérése harmonizációs dokumentum megalkotására Rendszeres külpolitikai egyeztetések és közös álláspont kialakítása, együttes fellépés – külpolitika alapja kb. 20 évig Működése több szinten –EiT –Külügyminiszteri találkozók –Politikai Bizottság: politikai igazgatók – napi munka

6 Európai Politikai Együttműködés COREU System felállítása: közvetlen telefonos kapcsolat és levelező rendszer a tagállamok minisztériumai és Brüsszel között az EK és az EPC különválasztva működik az 1970-es évek fő témái: az arab-izraeli viszony és Európa szerepe a térségben, Afrika helyzete Aldo Moro az EK nevében szólal fel, az első EK nyilatkozat az ENSZ-ben

7 Európai Politikai Együttműködés Leo Tindemans javaslata az EK és az EPC összevonásáról => nem támogatják Genscher-Colombo paktum: az EPC együttműködés erősítése Európai Unióról szóló Ünnepélyes Nyilatkozat=> Ha létrejön az EU, akkor lesz közös külpolitika is Spinelli jelentés az Európai Tanács alá tartozzon az EPC, a majdani Unió foglalja magába, ne az EK, azaz nem lesz szupranacionális politika

8 Európai Politikai Együttműködés alkalmazása gyenge reakció Afganisztán megszállására tiltakozás a lengyel helyzet miatt április 2. a Falklandi bevonulás elítélése április 10. szankciók Argentína ellen május 4. Írország és Olaszország megszünteti a szankciókat

9 Európai Politikai Együttműködés Egységes Európai Okmány intézményesíti 1986-ban –kötelezi a tagállamokat, hogy közös érdeklődésre számot tartó külpolitikai kérdésekben végleges álláspontjuk kialakítása előtt egyeztessenek –törekedjenek közös álláspontra és képviseletre –Lehetőség szerint a konszenzus elve alapján, együttesen lépjenek fel –Megpróbálja bevezeti a külpolitikák kötelező egyeztetését

10 Maastrichti Szerződés Háttér: szovjet blokk szétesése – paradox módon a bizonytalanság növekedése Európai Unióról szóló szerződés – második pillér a közös kül- és biztonságpolitika (CFSP) Szigorúan kormányközi alapon Céljai az ENSZ alapokmányával összhangban: 1.az EU függetlenségének, alapvető érdekeinek és közös értékeinek védelme 2.az EU és tagállamai biztonságának erősítése minden területen 3.béke megőrzése, a nemzetközi biztonság erősítése 4.nemzetközi együttműködés támogatása 5.emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásának biztosítása

11 Maastrichti Szerződés A tagállamok tevékenységüket a nemzetközi szervezetekben kötelesek összehangolni Tartózkodniuk kell az olyan cselekvéstől, melyek ellentétesek az Unió érdekeivel vagy rontják az Unió nemzetközi összetartó erejét A politika nem befolyásolhatja a nemzeti védelem- és biztonságpolitikák sajátosságait Meghatározó szereplők: tagállami kormányok, Tanács, Európai Tanács Kormányközi együttműködés Fő szabály az egyhangúság

12 Maastrichti Szerződés Védelempolitika területén is előrelépés: Nyugat-európai Unió (WEU) az uniós fejlődés integráns része CFSP magába foglalja az Unió biztonságát érintő valamennyi kérdést Korábban –Katonai együttműködés – WEU –Gazdasági témák – EK Elvárás: WEU esetenként hajtsa végre az EU védelmi feladatokkal járó döntéseit Megteremti a korábban hiányzó szerződéses kereteket és az uniós fellépés jogi alapjait

13 A WEU Háttér: EVK kudarca és a koreai háború: Európa háttérbe szorul WEU (Western European Union - Nyugat- európai Unió) Brüsszeli Szerződés kibővítése Célja: a Szovjetunió feltartóztatása Részese Németország és Olaszország is Olyan, mint az EK, csak az Egyesült Királyság is tag –Ha a tagokat bármilyen külső katonai támadás éri, a többiek katonai segítséget nyújtanak –Ennyivel „több” mint a NATO (ott nincs meghatározva a beavatkozás módja) Megszűnik 2001 (2011) végén

14 A WEU-ban való részvétel típusai Az lehet tag, aki a NATO és egyben az EU tagja Az lehet megfigyelő státusú tag, aki tagja az EU-nak Az lehet társult tag, aki a NATO tagja, de nem tagja az EU-nak Az lehet társult partner, aki a NATO tagsági kérelmét benyújtotta és hivatalos tagjelöltje az EU-nak

15 A WEU Teljes története során alapvető problémák: –nem azonos tagság az EU-val - 90’-es évek végére 28 tag négy státuszban –Semleges országok –NATO feladatok ne duplikálódjanak Római Nyilatkozat – új életre kel Maastricht deklarálja, hogy –WEU az EU védelmi komponense –WEU a NATO európai pillére Petersbergi Nyilatkozat – petersbergi feladatok 1.Humanitárius és mentési feladatok 2.Békefenntartás 3.Harcoló alakulatok bevetése válságkezelő céllal, béketeremtés

16 A CFSP működésképtelensége Jugoszlávia szétesése - államelismerés Jugoszlávia szétesése, a szerb-horvát háború Jugoszlávia elleni WEU blokád Bosznia-Hercegovinai háború Horvátország elismerése (Németország) Kosovo-i polgárháború és NATO akció éles viták Irak ügyében Francia atomkísérletek felújítása

17 Amszterdami Szerződés újításai Nincsenek radikális változások Döntéshozatali rendben változtatások –közös stratégia – EiT –Korlátozottan minősített többség bevezetése –Konstruktív tartózkodás intézménye 1-1 tagállam tartózkodhat a közös stratégia megvalósításától, ha úgy érzi, az valamiért nem „fontos” neki a konstruktív tartózkodásból kizártak a katonai és védelmi döntések Azaz: egy-egy tagállam tartózkodhat anélkül, hogy az egyhangúság elve sérülne

18 Amszterdami Szerződés újításai Politikai tervező és Korai Előrejelző Egység létrehozása –Feladatai: monitoring (és elemzés), válságmegelőzés, válság-előrejelzés, segítségnyújtás Kül- és biztonságpolitikai főképviselő –Külvilág felé Mr. Európa –Nem új poszt – Tanács főtitkára –Első és utolsó: Javier Solana korábbi NATO főtitkár –Nincs egyértelmű feladatlehatárolása Trojka megújítása –Soros elnök, főtitkár és az EB külkapcsolatokért felelős tagja –Válsághelyzetben van funkciója

19 Amszterdami Szerződés újításai az EU elismeri, hogy a NATO bizonyos tagállamok védelmét ellátja finanszírozás: operatív kiadásokat is finanszíroz az EU költségvetés, kivéve ha katonai erővel függnek össze WEU nem olvad be az EU-ba –Britek, dánok, semlegesek (Svédország, Ausztria, Finnország, Írország)

20 Amszterdam után közös védelempolitika megteremtésén munkálkodnak – CFSP csak komoly védelmi erővel támogatva lehet sikeres Nagy Britannia –atlanti elkötelezettség –közös védelem a NATO-n belül –Meglévő intézményeket felesleges megkettőzni WEU „egyensúlyoz” – hova közelítsék? WEU-nak nincs komoly katonai fegyverzeti képessége – erre az uniós tagállamok sem akartak költeni Kiszolgáltatottság az USA által „támogatott” NATO- nak De! Franciaország nagyobb függetlenséget akar USA-tól – EU-nak is nagyobb súlya lenne

21 Amszterdam után Fordulat 1998: brit munkáspárti kormány WEU beolvasztását kezdik szorgalmazni úgy, hogy a közös kollektív védelmet a NATO-n belül lássák el Unió negyedik pillére legyen az önálló európai védelempolitika –Hadiipar átalakítása –Döntések a kormányok kezében maradnának –Nem állandó európai haderő –NATO struktúrája ne legyen megkettőzve Vitaindító Konszenzus: Saint Malo-i Nyilatkozat

22 Saint Maló-i nyilatkozat december Chirac-Blair nyilatkozat integrációs folyamatot terjesszék ki a védelemre az önálló védelempolitika létrehozása Schröder a javaslatot támogatta –Németországnak nincs hadserege a NATO-n belül csak néhány hadosztálya => ezzel visszaszerzi szuverenitása újabb szeletét –Nincs védelmi politikája, de belelát a többiekébe Egész a WEU meglévő eszközeire alapul – WEU fokozatos beolvasztása

23 Kölni csúcs Közvetlen előzmény a koszovói válság –EU-nak hangsúlyosabban kellene fellépnie –EU és NATO közötti különbségek szembetűnővé válnak –Nem a kollektív védelem a fontos, hanem a válságkezelés Feladat: WEU-t szüntessék meg, EU legyen képes ellátni a petersbergi feladatokat EU a biztonságpolitikában mindenek előtt konfliktusmegelőző és válságkezelő feladatokat lát el De! nincs még mindig közös védelempolitika Új típusú haderőt kell felállítani a feladatok elvégzéséhez –Fő kérdés: a NATO eszközök igénybevétele

24 Kölni csúcs EiT álláspontja: olyan válságkezelést kell kialakítani, … –Amit az EU vezet –Az összes EU-tagnak biztosítani kell, hogy egyenlő feltételek mellett részt vehessen –Nem EU-tag európai NATO tagállamoknak és az uniós tagjelölteknek is lehetővé kell tenni az együttműködést –Hatékony konzultáció kell a NATO és az EU között Elkövetkező időszakban ki kell dolgozni az Európai Biztonsági- és Védelempolitikát (ESDP)

25 Helsinki csúcs Képességfejlesztési célkitűzés: 2003 végére az EU-nak képesnek kell lennie –50-60 ezer főig terjedő katonai erő –két hónapon belül történő telepítésére –ezen erő legalább egy éven át történő fenntartására –Feladata: petersbergi feladatok –Irányítás!!!! A fő cél: nem állandó európai hadsereg felállítása

26 Helsinki csúcs Ki kell dolgozni polgári válságkezelő mechanizmusokat is Tanácson belül új struktúra a feladatok ellátására –Védelmi miniszterek bekapcsolása a külügyminiszterek mellett –Politikai és Biztonsági Bizottság – nagyköveti szintű testület –Európai Katonai Bizottság – vezérkari főnökök –Európai Katonai Törzs – szakértők –Jövőben megvalósítandó célok!

27 Helsinki után Amerikai aggodalom – NATO félreállításának lehetősége Helsinkiben elismerik: NATO-nak van elsődleges feladata a válságkezelésben, de még mindig nincs megállapodás a két szervezet együttműködéséről polgári válságkezelő bizottság felállítása Cél 2003-ra egy 5000 fős rendőri erő felállítása november: képesség-felajánlások – katona, 400 repülő, 100 hadihajó, de! struktúra még minidig nincs kialakítva

28 Mi van a WEU-val? Elvben fokozatosan beolvad El akarják kerülni azt a látszatot, hogy a ESDP a gyenge WEU utóda Ötlet: inkább szüntessék meg  ez egy szerződés (Brüsszeli Szerződés), amit egyes államok hatályban akarnak tartani Végül az érdemi működés július 1-el megszűnik, bár a Szerződés érvényben marad, de kiüresedik

29 Nizzai Szerződés Megerősített együttműködés bevezetése a második pillérben Nyitott kérés marad: NATO-problematika –Pl. Törökország, NATO-tag, EU-nak (még) nem: használják a képességeit, de a döntésekre nincs rálátása???

30 További fejlemények decemberi EiT csúcs: Berlin+ megállapodás: NATO-EU biztonsági megállapodás –az EU támaszkodik a NATO eszközeire, ha azokat a NATO nem akarja alkalmazni Európai Biztonsági Stratégia megfogalmazása –Legfontosabb kihívások: terrorizmus, tömegpusztító fegyverek terjedése, regionális konfliktusok, gyenge államszervezet és szervezett bűnözés –Kiemelt prioritás az ENSZ-szel való együttműködés –Megelőző csapás lehetősége iraki háború – legnagyobb törés és szembenállás a II. világháború óta Európai Védelmi Ügynökség létrehozása

31 Újabb kísérlet az európai haderőre február 19. brit-francia-német találkozó 1500 fős gyors reagálású hadtest felállítás –a fős haderő „magja” –olyan estekben alkalmazható, ha a NATO nem akar beavatkozni, vagy az ENSZ felkérésére (nem kizárólag) –Felajánlások alapján 13 harccsoport –15 napon belül bevethető –30 napos misszióra, 120 napra meghosszabbíthatóan –egy vagy több nemzet is alkothatja –Európán kívüli területeken is bevethető

32 Lisszaboni Szerződés Előrelépés Pillérrendszer megszűnik, de a CFSP külön hatáskör lesz!!! Kormányköziség és elkülönült döntéshozatali rendszer megmarad Különleges átvezető záradék – nincs politikai realitása Külügyi- és Biztonságpolitikai Főképviselő „létrehozása” –Európai Külügyi Szolgálat élén –EB-ben alelnök, Külügyek Tanácsában elnök – átfogja az intézményrendszer egészét

33 Lisszaboni Szerződés Jogszabályi reformok –Általános iránymutatások – EiT –Határozatok – Tanács Petersbergi feladatok kibővítése –Közös leszerelési műveletek –Katonai tanácsadás és segítségnyújtás –Humanitárius és mentési feladatok –Konfliktus-megelőzés és békefenntartás –Harcoló erők válságkezelésben kifejtett feladatai –Konfliktusok lezárását követő stabilizálási feladatok

34 Lisszaboni Szerződés Kollektív védelmi klauzula: külső agresszió esetén az EU többi tagállama köteles minden rendelkezésre álló segítséget és támogatást megadni a megtámadottnak Tiszteletben tartják az államok NATO kötelezettségeit Brüsszeli Szerződés hivatalosan is hatályát veszti Szolidaritási klauzula: ha egy tagállamot terrortámadás vagy természeti csapás ér, akkor a többi tagállam együttesen fellépve segít Európai Védelmi Ügynökség szerződési szintre kerül Döntéshozatal még mindig nehézkes: világpolitikai törpe az EU továbbra is

35 CFSP jelenlegi működése - összefoglalás Önálló hatásköri kategória Tagállamok kölcsönösen lojálisak- tartózkodnak az EU érdekeivel ellentétes illetve az EU fellépését rontó cselekedetektől Jogszabályt a tagállamok és a főképviselő kezdeményezhet EiT határozza meg a stratégiai keretet (általános iránymutatások) Tanács működteti határozatok útján Tanácsi döntések egyhangúan, konstruktív tartózkodással Illetékes tanácsi formáció a Külügyek Tanácsa Döntéselőkészítés a COREPER helyett/mellett a Politikai és Biztonsági Tanácsban

36 CFSP jelenlegi működése - összefoglalás Tagállamok és a főképviselő hatják végre EP-vel a főképviselő konzultál és beszámol neki Tagállamok összehangolják cselekvésüket a nemzetközi szervezetekben –Pl. ENSZ BT Közös költségvetésből részesülnek az igazgatási költségek –Működési kiadásokat GNI alapon a tagállamok állják EU-nak joga van harmadik országokkal szemben illetve nem állami entitásokkal szemben szankciókat alkalmazni

37 ESDP a gyakorlatban – példák január: EUPM (EU rendőri misszió Bosznia- Hercegovinában – ENSZ-től veszi át) – első művelet március 31.: Concordia (katonai művelet Macedóniában – NATO-tól veszi át) – első katonai művelet december 15.: Proxima – Concordiából változott át rendőri misszióvá május 30. – szeptember 1. Artemis (humanitárius mentési művelet a Kongói Demokratikus Köztársaságban) 2004: Eupol-Kinshasa rendőri misszió KDK-ban 2004: Eujust/Themis ún. jogállamiság-misszió Grúziában – első jogállamiság misszió

38 ESDP a gyakorlatban – példák december 2.: Althea (EUFOR átvette a NATO vezette SFOR-tól a katonai békefenntartó erők vezetését Bosznia-Hercegovinában – EU- NATO megállapodás után, NATO eszközök és képességek felhasználásával) – legnagyobb kaliberű szeptember december: AMM – Indonézia Aceh tartomány – békemegállapodás ellenőrzése EU Bam Rafah – Gáza és Izrael közötti rafahi határátkelő őrzés-támogatása EUPOL Afganistan – afganisztáni rendőri misszió EULEX Kosovo – eddigi legnagyobb uniós polgári válságkezelési akció EUNAVFOR Somalia – szomáliai tengeri katonai misszió

39 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

40 CFSP döntései intézménye: a Politikai Bizottság (tagállamok Külügyminisztériumainak politikai igazgatói) általános irányelveket az Európai Tanács határozza meg, a döntéseket konszenzussal hozza aktuális döntéseket az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa (külügyminiszterek) hozza meg –Az ő döntéseit a Politikai Bizottság készíti elő

41 CFSP döntései a döntés-előkészítés és egyeztetés az Európai Bizottság feladata az Európai Parlament szerepe tanácsadói mindennapi tevékenysége a COREU-n folyik Szinte működésképtelen rendszer

42 CFSP eszközei közös álláspont (EU elnökség nyilatkozat formájában hozza nyilvánosságra) közös akció (az Európai Tanács által elfogadott akció kötelező a tagállamokra állásfoglalásai és magatartása tekintetében) –pl.: embargók közös stratégia = közös tervezés Gyakorlatban nem nagyon működik, nincs sikeres eleme a 2000-es évekig (kivétel: Jugoszlávia elleni embargó)


Letölteni ppt "KÖZÖS KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA (CFSP). Előzmények 1946. március Churchill Fulton-i beszéde: „vasfüggöny” 1947. március az Egyesült Királyság és Franciaország."

Hasonló előadás


Google Hirdetések