Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A modern bankrendszer, közlekedés és kereskedelem kiépülése.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A modern bankrendszer, közlekedés és kereskedelem kiépülése."— Előadás másolata:

1 A modern bankrendszer, közlekedés és kereskedelem kiépülése

2 A bankrendszer, a közlekedés és az infrastruktúra kiépítése Kelet-Európában az átalakulások legfontosabb részét képezte.A bankrendszer, a közlekedés és az infrastruktúra kiépítése Kelet-Európában az átalakulások legfontosabb részét képezte. Míg Nyugat-Európában az átalakulások mozgatója maga a nagymértékű iparosítás volt, addig Kelet-Közép-Európában a tőkés átalakulás legdinamikusabb ágazatai a bankrendszer és a modern infrastruktúra kiépülésében keresendők.Míg Nyugat-Európában az átalakulások mozgatója maga a nagymértékű iparosítás volt, addig Kelet-Közép-Európában a tőkés átalakulás legdinamikusabb ágazatai a bankrendszer és a modern infrastruktúra kiépülésében keresendők.

3 A modern bankrendszer kialakulása A folyamat jelentősége:A folyamat jelentősége: Magyarországon alacsony mértékű belső tőkefelhalmozási szint állt rendelkezésreMagyarországon alacsony mértékű belső tőkefelhalmozási szint állt rendelkezésre Az átalakulások és az iparosodás finanszírozásában fontos szerepet kap a modern bankrendszerAz átalakulások és az iparosodás finanszírozásában fontos szerepet kap a modern bankrendszer A külföldi tőkék beáramlása és a gazdasági életbe juttatása ennek segítségével valósulhatott megA külföldi tőkék beáramlása és a gazdasági életbe juttatása ennek segítségével valósulhatott meg A modern Mo-i bankrendszer kiépülése a 19. sz. második felében, a Kiegyezés után indult megA modern Mo-i bankrendszer kiépülése a 19. sz. második felében, a Kiegyezés után indult meg A folyamat jelentősége:A folyamat jelentősége: Magyarországon alacsony mértékű belső tőkefelhalmozási szint állt rendelkezésreMagyarországon alacsony mértékű belső tőkefelhalmozási szint állt rendelkezésre Az átalakulások és az iparosodás finanszírozásában fontos szerepet kap a modern bankrendszerAz átalakulások és az iparosodás finanszírozásában fontos szerepet kap a modern bankrendszer A külföldi tőkék beáramlása és a gazdasági életbe juttatása ennek segítségével valósulhatott megA külföldi tőkék beáramlása és a gazdasági életbe juttatása ennek segítségével valósulhatott meg A modern Mo-i bankrendszer kiépülése a 19. sz. második felében, a Kiegyezés után indult megA modern Mo-i bankrendszer kiépülése a 19. sz. második felében, a Kiegyezés után indult meg

4 A sz. hitelrendszerei: térben és társadalmilag is igen zárttérben és társadalmilag is igen zárt lokális, helyi alapon szerveződő hitelfolyamatoklokális, helyi alapon szerveződő hitelfolyamatok oVagyis: azonos társadalmi csoportba tartozók, személyes ismerősök adtak kölcsönt egymásnak. (Széchenyi hitelei) Emellett nemcsak magánszemélyek, hanem intézmények (egyházi alapítványok, árvapénztárak, városok) is részt vettek a hitelnyújtásban, sőt még a bankrendszer kiépülése után is továbbélnek ezek a hitelezési folyamatok.Emellett nemcsak magánszemélyek, hanem intézmények (egyházi alapítványok, árvapénztárak, városok) is részt vettek a hitelnyújtásban, sőt még a bankrendszer kiépülése után is továbbélnek ezek a hitelezési folyamatok. De ezek a hitelek nagyon esetlegesek, kiszámít- hatatlanok voltak és a szükségesnél jóval kevesebb tőkét tudtak biztosítani a gazdaság átalakításához.De ezek a hitelek nagyon esetlegesek, kiszámít- hatatlanok voltak és a szükségesnél jóval kevesebb tőkét tudtak biztosítani a gazdaság átalakításához.

5 A modern bankrendszer szerkezeti felépítése: A legfelső szint: a központi jegybank funkciójaA legfelső szint: a központi jegybank funkciója opénzkibocsátás, árfolyam-szabályozás. oA birodalom központi bankja: 1816: Osztrák Nemzeti Bank. Pesti fiók megnyitása: : Osztrák-Magyar Bank Középső szint: takarékpénztárak, hitelszövetkezetekKözépső szint: takarékpénztárak, hitelszövetkezetek oA lakossági megtakarítások összegyűjtése és gazdaságba áramoltatása (1840: Pesti Hazai Első Takarékpénztár)

6 Szakosodott pénzintézetek: a kereskedelmi és hitelbankokSzakosodott pénzintézetek: a kereskedelmi és hitelbankok A kereskedelmi bankok tevékenysége a 19. sz elején még csak gyors, rövid lejáratú határidős ügyletekre terjedt ki (pl.: áruhitel, váltóleszámítolás)A kereskedelmi bankok tevékenysége a 19. sz elején még csak gyors, rövid lejáratú határidős ügyletekre terjedt ki (pl.: áruhitel, váltóleszámítolás) A hitelbankok (a korszakban mobil bankoknak nevezik őket Fro.: Credit Mobilier) eleinte ingóságokra, értékpapírokra adtak kölcsönt, majd maguk is értékpapír-kibocsátásba kezdtek.A hitelbankok (a korszakban mobil bankoknak nevezik őket Fro.: Credit Mobilier) eleinte ingóságokra, értékpapírokra adtak kölcsönt, majd maguk is értékpapír-kibocsátásba kezdtek. Jelzáloghitel-intézetek (ingatlanfedezet)Jelzáloghitel-intézetek (ingatlanfedezet)

7 A magyarországi bankrendszer kiépülésének jellemzői a Kiegyezés után A modern bankrendszer kiépülése a Kiegyezés után kezdődik meg, az önkényuralom időszaka nem kedvezett a tőkeáramlásnak és a bankok alapításnakA modern bankrendszer kiépülése a Kiegyezés után kezdődik meg, az önkényuralom időszaka nem kedvezett a tőkeáramlásnak és a bankok alapításnak A kialakulás első fázisában elsősorban külföldi tőkével megalapított nagybankok jönnek létre (felülről és külső segítséggel)A kialakulás első fázisában elsősorban külföldi tőkével megalapított nagybankok jönnek létre (felülről és külső segítséggel) oA bankrendszer szerkezete ebből adódóan hiányos

8 Az 1867 és 1873 között létrehozott 5 legfontosabb bank: 1867 Magyar Általános Hitelbank (Creditanstalt, Rotschildok)1867 Magyar Általános Hitelbank (Creditanstalt, Rotschildok) 1868 Angol-Magyar Bank1868 Angol-Magyar Bank 1869 Franco-Magyar Bank1869 Franco-Magyar Bank 1871 Magyar Általános Földhitel Rt.1871 Magyar Általános Földhitel Rt Municipális Hitelintézet1872 Municipális Hitelintézet

9 A bankalapítások jellemzői: Jelentős tőkeerő, koncentráltságJelentős tőkeerő, koncentráltság Az 5 nagybank együttes tőkeereje elérte a 280 millió K-t, s ez az összes hazai pénzintézet tőkeerejének az 50%-át tette kiAz 5 nagybank együttes tőkeereje elérte a 280 millió K-t, s ez az összes hazai pénzintézet tőkeerejének az 50%-át tette ki Az olykor spekulatív eszközökkel keresztülvitt bankalapítási láz (gründolás) 1873-ig tartott, ekkor már 637 bank működött Mo-nAz olykor spekulatív eszközökkel keresztülvitt bankalapítási láz (gründolás) 1873-ig tartott, ekkor már 637 bank működött Mo-n A bankrendszer felső szintje épül kiA bankrendszer felső szintje épül ki

10 Az 1873-as válság hatása a magyar bankrendszerre május 9. a bécsi tőzsdekrach: az európai hitelélet összeomlik1873. május 9. a bécsi tőzsdekrach: az európai hitelélet összeomlik a külföldi tőke elhagyja az országot, átmenetileg visszaszorula külföldi tőke elhagyja az országot, átmenetileg visszaszorul Bankok sora jut csődbe:Bankok sora jut csődbe: o26 bank és takarékpénztár, 74 pénzintézet tűnik el Egyedüli túlélő az 5 nagybank közül: Magyar Általános HitelbankEgyedüli túlélő az 5 nagybank közül: Magyar Általános Hitelbank

11 A bankrendszer fejlődésének tendenciái a válság után: 1880-tól új tendenciák: újabb tőkebeáramlás indul és a vidéki fiókhálózat kiépítése lesz jellemző1880-tól új tendenciák: újabb tőkebeáramlás indul és a vidéki fiókhálózat kiépítése lesz jellemző A külföldi pénzügyi csoportok tőkeemeléseket hajtanak végre. Eredmény: többféle hitelezési tevékenységet végző, univerzális nagybankok jönnek létreA külföldi pénzügyi csoportok tőkeemeléseket hajtanak végre. Eredmény: többféle hitelezési tevékenységet végző, univerzális nagybankok jönnek létre Századforduló után a bankok a vállalati szféra felé is nyitnak: a hitelezés mellett maguk is részvényeket jegyeznek (Bank-Vállalat viszony személyes összetevői)Századforduló után a bankok a vállalati szféra felé is nyitnak: a hitelezés mellett maguk is részvényeket jegyeznek (Bank-Vállalat viszony személyes összetevői) A Mo-i bankrendszer egyik fontos feladata lesz a mezőgazdaság hitellel (jelzálog) való ellátása: agrárcentrikus bankrendszerA Mo-i bankrendszer egyik fontos feladata lesz a mezőgazdaság hitellel (jelzálog) való ellátása: agrárcentrikus bankrendszer

12 A magyar biztosításügy fejlődése: Előfeltétel: a magángazdaság fejlődése, megerősödéseElőfeltétel: a magángazdaság fejlődése, megerősödése A kiegyezés után a társaságok jelentős része külföldi (osztrák, olasz) tőkével jön létre - leányvállalatokA kiegyezés után a társaságok jelentős része külföldi (osztrák, olasz) tőkével jön létre - leányvállalatok Első Magyar Általános Biztosítótársaság (Lévay Henrik) Első Magyar Általános Biztosítótársaság (Lévay Henrik) Eleinte főleg a mezőgazdasághoz kapcsolódó formák (jég-, tűzkár, állatállomány)Eleinte főleg a mezőgazdasághoz kapcsolódó formák (jég-, tűzkár, állatállomány) Az általános társadalombiztosítás hiánya: az ipari munkásság köreiben az önsegélyezés (baleseti, árvasági és rokkantpénztárak) válik jellemzővéAz általános társadalombiztosítás hiánya: az ipari munkásság köreiben az önsegélyezés (baleseti, árvasági és rokkantpénztárak) válik jellemzővé A biztosítások modernebb formái csak a századforduló után jelennek meg (életbiztosítás, vagyonbiztosítás)A biztosítások modernebb formái csak a századforduló után jelennek meg (életbiztosítás, vagyonbiztosítás)

13 Gazdaságpolitika, állami gazdaságszabályozás 1873 előtt: liberális gazdaságpolitika – szabad verseny, szabad kereskedelem1873 előtt: liberális gazdaságpolitika – szabad verseny, szabad kereskedelem A válság után: igény az állami szabályozásra – piacszabályozás, versenykorlátozás, állami szerepvállalásA válság után: igény az állami szabályozásra – piacszabályozás, versenykorlátozás, állami szerepvállalás Gazdaságpolitikai vita: agrárius-merkantil ellentét (érdekcsoportok)Gazdaságpolitikai vita: agrárius-merkantil ellentét (érdekcsoportok) Érdekképviseletek: GYOSZ, OMGEÉrdekképviseletek: GYOSZ, OMGE

14 A magyarországi közlekedés fejlődése A közlekedés a gazdaságfejlődés egyik fontos mozgatója: az áruforgalom felgyorsulásával a kereskedelem fejlődését, a magyar mezőgazdasági termékek piacra jutását teszi lehetővéA közlekedés a gazdaságfejlődés egyik fontos mozgatója: az áruforgalom felgyorsulásával a kereskedelem fejlődését, a magyar mezőgazdasági termékek piacra jutását teszi lehetővé A külső piacokra alapozott agrárfejlődés számára kulcskérdéssé válik a közlekedésA külső piacokra alapozott agrárfejlődés számára kulcskérdéssé válik a közlekedés A közlekedés forradalmát hasonlóan Ny-Eu- hoz, Magyarország esetében is a vasúthálózat kiépülése jelentiA közlekedés forradalmát hasonlóan Ny-Eu- hoz, Magyarország esetében is a vasúthálózat kiépülése jelenti

15 A modern vasúthálózat kiépülése 1838-ban lehetővé teszik a vasútépítéshez kapcsolódóan részvénytársaságok alapítását1838-ban lehetővé teszik a vasútépítéshez kapcsolódóan részvénytársaságok alapítását júl. 15-én átadják a Pest-Vác, majd szept.-ben a Pest-Szolnok vonalakat1846. júl. 15-én átadják a Pest-Vác, majd szept.-ben a Pest-Szolnok vonalakat Széchenyi javaslatai alapján: Pest-centrikus vasúthálózatSzéchenyi javaslatai alapján: Pest-centrikus vasúthálózat 1850-től birodalmi érdekek dominálnak: Pest- Bécs vonal1850-től birodalmi érdekek dominálnak: Pest- Bécs vonal Kiegyezés után megindul a szárnyvonalak kiépítése isKiegyezés után megindul a szárnyvonalak kiépítése is

16 A vasútépítés jellemzői a Dualizmus időszakában: Állami támogatás: kamatbiztosítási garancia [spekuláció]Állami támogatás: kamatbiztosítási garancia [spekuláció] között 4000 km vasút épült meg (évente 600 km!) között 4000 km vasút épült meg (évente 600 km!) 1900-ra európai szinten is fejlett, km-es hálózat jött létre (mellékvonalak: magántársaságok, pl.. Tiszavidéki Vaspálya Társaság)1900-ra európai szinten is fejlett, km-es hálózat jött létre (mellékvonalak: magántársaságok, pl.. Tiszavidéki Vaspálya Társaság) 1880-tól a veszteséges vonalak állami kézbe kerülnek (Baross Gábor miniszter vásárolja fel, s ezzel megteremti a MÁV alapjait1880-tól a veszteséges vonalak állami kézbe kerülnek (Baross Gábor miniszter vásárolja fel, s ezzel megteremti a MÁV alapjait oNyereségessé válik a vasút: új zónatarifa és árudíjszabás

17 A vasútépítések hatása a gazdaság fejlődésére: Összetett hatás, amely a gazdaság szinte valamennyi ágában továbbgyűrűzikÖsszetett hatás, amely a gazdaság szinte valamennyi ágában továbbgyűrűzik oTőkekoncentráció oszén-, vas és acéltermelés ogépgyártás fejlődés

18 A közlekedés más ágainak fejlődése: Hajózás:Hajózás: otengeri hajózás: Fiume fejlesztése obalatoni hajózás (Széchenyi) ofolyami hajózás: folyamszabályozás Vásárhelyi Pál tervei alapján (Al-Duna, Tisza: 1890-ig 112 átvágás 500 km rövidítés), gőzhajózás elterjedése úthálózat fejlesztéseúthálózat fejlesztése

19 A városi közlekedés fejlődése Az urbanizációval párhuzamosanAz urbanizációval párhuzamosan Villamoshálózat fejlődéseVillamoshálózat fejlődése 1896: Millenniumi földalatti kéregvasút (a kontinens első földalattija)1896: Millenniumi földalatti kéregvasút (a kontinens első földalattija) Hidak építéseHidak építése

20 A hírközlés fejlődése a 19. sz-ban a királyi postaszolgálat fejlődése (közlekedési viszonyok javulása), levelek, csomagok növekvő számaa királyi postaszolgálat fejlődése (közlekedési viszonyok javulása), levelek, csomagok növekvő száma a távolság áthidalása: távíróa távolság áthidalása: távíró telefon (központ) 1891.telefon (központ) 1891.

21 A magyarországi kereskedelem átalakulása A magyarországi kereskedelem átalakulása

22 A magyarországi belkereskedelem jellemzői a Kiegyezés előtt: A kiegyezés előtt a kereskedelem hagyományos formái a jellemzőek:A kiegyezés előtt a kereskedelem hagyományos formái a jellemzőek: az árupiacokra a regionális árkülönbségek és a helyi árképződés sajátosságai jellemzőek (a termelés helyén alacsonyabbak az árak – nincs jelentős szállítás, egy- egy helyen egy-egy termékből túlkínálat van)az árupiacokra a regionális árkülönbségek és a helyi árképződés sajátosságai jellemzőek (a termelés helyén alacsonyabbak az árak – nincs jelentős szállítás, egy- egy helyen egy-egy termékből túlkínálat van) létezik a céhek és a megyei limitatio-k kedvezőtlen árszabályozása (szabott árak, verseny kikapcsolása)létezik a céhek és a megyei limitatio-k kedvezőtlen árszabályozása (szabott árak, verseny kikapcsolása) a lakosság igen jelentős része önellátó (nem a kereskedelemből szerzi be használati eszközeit)a lakosság igen jelentős része önellátó (nem a kereskedelemből szerzi be használati eszközeit)

23 A kereskedő legjellemzőbb típusa: a házaló vándorkereskedő – letelepült változata a szatócsA kereskedő legjellemzőbb típusa: a házaló vándorkereskedő – letelepült változata a szatócs A kereskedelem fő színtere: a középkori eredetű vásárok (évente helyen, alkalommal) Az belső áruforgalom jelentős része ezeken bonyolódik le!A kereskedelem fő színtere: a középkori eredetű vásárok (évente helyen, alkalommal) Az belső áruforgalom jelentős része ezeken bonyolódik le! A kereskedelem szabadságát 1851-ben császári pátenssel biztosítjákA kereskedelem szabadságát 1851-ben császári pátenssel biztosítják

24 A kereskedelem modern formáinak megjelenése 1867 után A kereskedelem új színterei:A kereskedelem új színterei: o1855. Pesti Borcsarnok o1858. Gabonacsarnok o1864. Pesti Tőzsde - Ferenc József utasítására nyitják meg A századforduló után elterjed a szakosodásA századforduló után elterjed a szakosodás Megjelenik a hálózati kereskedelemMegjelenik a hálózati kereskedelem Majd a szaküzletek, áruházak (1911 Párisi Nagyáruház)Majd a szaküzletek, áruházak (1911 Párisi Nagyáruház)

25 A változás a lakosság foglalkoztatási szerkezetében is megmutatkozik:A változás a lakosság foglalkoztatási szerkezetében is megmutatkozik: oBudapesten a lakosság 7%-a, oÁm vidéken csak 3%-a foglakozik kereskedelemmel Vidéken a kereskedelem elsősorban szövetkezeti jellegű (értékesítési, fogyasztási szövetkezetek, a tagságnak nyújtott kedvezményekkel)Vidéken a kereskedelem elsősorban szövetkezeti jellegű (értékesítési, fogyasztási szövetkezetek, a tagságnak nyújtott kedvezményekkel) o1898. Hangya Szövetkezet o1904. Általános Fogyasztási Szövetkezet

26 A magyarországi külkereskedelem alakulása A külkereskedelem jelentősége sokkal nagyobb (agrárexportra utalt ország)A külkereskedelem jelentősége sokkal nagyobb (agrárexportra utalt ország) A Monarchia, mint az eltérő adottságú és fejlettségű részek közös vámterülete sajátos fejlődési feltételeket teremtett Magyarország számáraA Monarchia, mint az eltérő adottságú és fejlettségű részek közös vámterülete sajátos fejlődési feltételeket teremtett Magyarország számára a gazdasági kapcsolatok a komparatív előnyök alapján épültek ki: a magyar agrártermékek és nyersanyagok a fejlettebb osztrák-cseh tartományokban találtak piacra, míg az örökös tartományok iparcikkei Magyarországra érkezteka gazdasági kapcsolatok a komparatív előnyök alapján épültek ki: a magyar agrártermékek és nyersanyagok a fejlettebb osztrák-cseh tartományokban találtak piacra, míg az örökös tartományok iparcikkei Magyarországra érkeztek

27 A külkereskedelmi áruforgalom szerkezete: Export: döntően feldolgozatlan mezőgazdasági termékekExport: döntően feldolgozatlan mezőgazdasági termékek Import: kb. 70%-a kész termék, iparcikkImport: kb. 70%-a kész termék, iparcikk

28 A magyar külkereskedelem sajátosságai: A külkereskedelmi áruforgalom legnagyobb része (Mo. importjának 85%-a, exportjának 75%-a) az egységes vámterületen belül, az egységes valutával bonyolódottA külkereskedelmi áruforgalom legnagyobb része (Mo. importjának 85%-a, exportjának 75%-a) az egységes vámterületen belül, az egységes valutával bonyolódott A külkereskedelem döntő része a Monarchia tartományai közt, az egységes vámhatáron belül zajlottA külkereskedelem döntő része a Monarchia tartományai közt, az egységes vámhatáron belül zajlott A külkereskedelmi áruforgalom szerkezetéből adódóan a külkereskedelmi áruforgalom mérleg Magyarország számára általában passzív eredménnyel zárult a korszak soránA külkereskedelmi áruforgalom szerkezetéből adódóan a külkereskedelmi áruforgalom mérleg Magyarország számára általában passzív eredménnyel zárult a korszak során A századforduló után új kereskedelmi partner tűnik fel: Németország (kb. 10%)A századforduló után új kereskedelmi partner tűnik fel: Németország (kb. 10%)


Letölteni ppt "A modern bankrendszer, közlekedés és kereskedelem kiépülése."

Hasonló előadás


Google Hirdetések