Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Föld felhőkkel A Föld felhők nélkül Bolygókról.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Föld felhőkkel A Föld felhők nélkül Bolygókról."— Előadás másolata:

1 A Föld felhőkkel A Föld felhők nélkül Bolygókról

2 A Föld újholddal A Föld teliholddal A Föld növekvő Holddal

3 A Nap koronával

4 A Nap korona nélkül A Nap körül kilenc bolygó kering, s közülük hetet holdak kísérnek. Kivétel a Merkúr és a Vénusz. A bolygók naptávolságuk sorrendjében: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz, Plútó. A Naprendszer messze legnagyobb tagja egy gáznemű sugárzó gömb, a Nap. átmérő: 1,390,000 km. a mag hőmérséklete: 15,000,000 K. tömeg: 1.989e30 kg felszíni hőmérséklet: 5800 K

5 A Vénusz felhők nélkül A bolygónak mind a tömege, mind mérete, mind pedig átlagos sűrűsége nagyon közel áll a Földre jellemző értékekhez, gyakran nevezik ezt az égitestet "bolygótestvérünknek" vagy "bolygónővérünknek".

6 A Vénusz felhőkkel A Vénusz a Naptól a második, méretét tekintve pedig a hatodik legnagyobb bolygó, átmérője 12,103.6 km. A Vénusz a legfényesebb égitestek közé tartozik, ezért a szépség istennőjéről nevezték el. Vénusz a római mitológiában a kertek istennője. Aphroditéval a görög mitológiában a szépség és a szerelem istennője. Hol Esti Csillagként, hol Hajnalcsillagként ötlik a szemünkbe. Nem véletlenül hívta a népnyelv Esthajnalcsillagnak. Amikor alsó együttállásban van, minden más bolygónál közelebb jut hozzánk, alig 42 millió kilométerre haladva el mellettünk.

7 A Merkúr A nap bolygói közül a Naphoz legközelebb a Merkúr kering. A Merkúr a latin Merkurius szóból ered, ez az egyik isten neve volt a római mitológiában. A Merkúr tengelyforgási ideje 58,65 földi nap, a Nap körüli keringési idejének 88 nap. Átmérője 4876 km, aminek a Föld átmérője több mint 2,6 szorosa. Légköre igen ritka A sötét és a világos oldal a Merkúron 176 nap alatt cserél helyet. Maximális hőmérséklete a (nappali oldalon) +425 C, míg minimális hőmérséklete (az éjszakai oldalon) -170 C.

8 A Mars A Mars a Naptól számított negyedik bolygó a naprendszerben. A római hadistenről nevezték el, mivel a színe vérvörös. Két holdja van, a Phobos és a Deimos, mindkettő kicsi és szabálytalan alakú, valószínűleg befogott kisbolygók. A Mars nagy hatást gyakorol az emberi képzeletre, mivel egy hibás fordítást követően (természetes csatorna → mesterséges csatorna) elterjedt, hogy a Marson idegen civilizáció létezik. Sok történet született a marslakókról. Legismertebb talán Ray Bradbury: Marsbéli krónikák című irodalmi műve. Amennyiben van élet a Marson, az legfeljebb egyszerűbb élőlényekre, mikroorganizmusokra korlátozódik.

9 A Mars körül keringő Phobosz és Deimosz

10 A Jupiter A Jupiter Naprendszerünk Naptól számított ötödik és legnagyobb bolygója. Fényessége miatt akár szabad szemmel is látható. A római mitológia főistenéről nevezték el. A Jupiter nem fémekből és kőzetekből áll hanem gázokból. A Jupiter légköre 87% hidogénből és 4,5% héliumból áll. A külső részén ammónia és metán kristályokból álló felhőzetet láthatunk. Az ammónia a légkörben alacsony hőmérsékleten (-125 C°) fagy meg, fehér pehelyfelhőket formálva. A felszíni mágnesesség a földinek a százszorosa. A Jupiter Nap körüli keringési ideje 11,9 év, viszont egy jupiteri naphoz, tehát amíg egyszer megfordul tengelye körül, csak 9,9 órára van szüksége. Ez a gyors tengely körüli forgás okozza a távcsöveken keresztül lárható ellipszis alakú formáját.

11 A forgás nem egyenletes. Felhőtakarójának csíkos megjelenése erős légköri áramlások jelenlétét tükrözi, Ezek a vonalak a felhők pasztell színei miatt látványosak, beleértve a híres okker színű, ovális Vörös Foltot. A színek az ultraibolya sugárzás, az elektromos kisülések és a hőhatások együttes eredményeként keletkeznek.

12 A Jupiterhez legközelebb keringő 8 hold Ehhez a hatalmas égitesthez tizenhat hold tartozik.

13 A Szaturnusz A Szaturnusz a Naptól a hatodik, méretét tekintve a második legnagyobb bolygó. Átmérője 120,536 km. Szaturnusz az egyik legősibb római isten. A Szaturnusz a gázbolygók családjába tartozik, és nincs szilárd felszíne. A légköre hidrogénből és hidrogénvegyületekből, valamint 6% héliumból áll, a hélium cseppecskék formájában kicsapódik, ami esőszerűen lehull a bolygó belsejében. Az egyenlítőjével párhuzamos, világos és sötét csíkokból álló mintázat borítja, egyenlítői területei enyhén vörösesek, övei barnás, sarkvidékei pedig kékesszürke árnyalatúak.

14 A Szaturnusz körül keringő holdak A bolygókhoz túlságosan közel keringő holdak szétmorzsolódnak a gravitációs erők hatására, mivel a bolygóhoz közelebbi részei gyorsabban akarnak keringeni, mint a távolabbiak. A Szaturnusznak 18 holdja van. Elképzelhető, hogy a gyűrűrendszer valaha a bolygó egyik holdja volt, amely széttöredezett.

15 Az Uránusz Az Uránusz elsősorban hidrogén- és héliumgázból áll, de légkörének1/7-e metán. Ennek köszönhető, hogy a bolygó nagy távcsövön át kékes színű. A bolygó magja kőből és vasból épül fel. A Nap megkerüléséhez 84 évre van szüksége. Az Uránusz hőmérséklete kb o C. Nagyon különösen alakulnak rajta az évszakok. Körülbelül 20 évig az északi pólusa fordul a Nap felé, miközben a déli pólusa teljes sötétségbe borul.

16 Az Uránusz körül keringő holdak

17 Neptunusz A Neptunusz a Naptól számítva a nyolcadik, legkülső bolygó a Naprendszerben. A negyedik legnagyobb átmérőjű, és a harmadik legnagyobb tömegű, de a legkisebb méretű óriásbolygó. Színe miatt Neptunusról, a tengerek római istenéről nevezték el. Jele az isten háromágú szigonyát jelképezi (Unicode: ♆ ). Holdjai közül a két ismertebb a Nereida és a Triton.

18 A Neptunusz körül keringő holdak (a Nereida kivételével)‏

19 A Neptunusz körül keringő Nereida és Triton

20 Plútó A Föld holdjánál kisebb, magas hőmérsékleten összetömörült anyagokból álló, metángáz légkörű törpebolygó. Az Erisz után a második legnagyobb törpebolygónak számít.

21 A Plútó körül keringő Charon

22 A Tejút (Hadak útja, Országút, Isten útja, Jézus útja, Szent Mihály útja, vagy Tündérek útja)‏ Azért tűnik számunkra sávnak, mert galaxisunk korong alakú, és mi az egyik kar belsejében vagyunk, ezért a korongra merőlegesen kevés csillagot látunk, a korong síkjának irányában sokat. A Tejútrendszernek a Földről látható része a Tejút. Ez lényegében egy halvány, felhőszerű sáv, amely az egész éjszakai égbolton áthúzódik, és ott figyelhető jól meg, ahol tiszta a levegő, kicsi a páratartalom és a fényszennyezés.

23 Nincs többé helye a szónak, amikor a fény és a színek ilyen monumentális alkotását alkotását látjuk. Találkozhatunk a Sas-köddel vagy az M16-tal a Kígyó csillagképben: ez egy nyitott ablak a csillagos éjszakában. Belül éppen fiatal csillagok fűzére jön létre, látványos gázkibocsátás közepette.


Letölteni ppt "A Föld felhőkkel A Föld felhők nélkül Bolygókról."

Hasonló előadás


Google Hirdetések