A várossá-nyilvánítás korlátai, lehetőségei Pest megyében

Az előadások a következő témára: "A várossá-nyilvánítás korlátai, lehetőségei Pest megyében"— Előadás másolata:

1 A várossá-nyilvánítás korlátai, lehetőségei Pest megyében
Készítette: Mihálka Benedek, SZIE GTK BSc, GVAM, területfejlesztés (levelező), IV. évf. Konzulensek: Urbánné Malomsoki Mónika, tanszéki mérnök, SZIE GTK, RGVI Dr. Pitlik László, egyetemi docens, SZIE GTK, KJMI

2 Várossá-nyilvánítás általában, szakirodalmi áttekintés
Jogi keretek, szempontrendszer a várossá-nyilvánításban Településgazdálkodási aspektusok A várossá-nyilvánítás számokban

3 Jogi keretek, szempontrendszer
1990. évi LXV. törvény 59. §. kritérium: fejlettség, térségi szerep 1992-es BM szempontrendszer 1999. évi XLI. törvény időbeli korlátozások szempontrendszer törvénybe emelése 2011. évi CLXXXIX. törvény, 321/2012. Korm. rendelet

4 Településgazdálkodási aspektusok
átengedett SZJA jelentősége kisebb SZJA-kiegészítés SZJA települést illető részének + iparűzési adóalap meghatározott részének kiegészítése városok előnyben (lakosonként pár ezer forint) megszűnt céltámogatások rendszere: városok hátrányban

5 A várossá-nyilvánítás számokban
időszak 1945 1971 1990 1994 1998 2002 2006 2010 2014 Pest megye 4 6 14 16 20 30 40 48 54 Ország 81 166 196 220 253 291 330 348 % 7.41% 8.43% 8.16% 9.09% 11.86% 13.75% 14.55% 15,52% adatai alapján saját szerkesztés

6 A várossá-nyilvánítás számokban
20. e. főnél népesebb városok aránya nő elnéptelenedés, kisebb települések várossá-nyilvánítása Közép-Magyarország: agglomerációs városok Dunántúl, Észak: aprófalvas településszerkezet népességnövekedés: új városokban dezurbanizáció?

7 A várossá-nyilvánítás Pest megyében, elemzés
Kérdés: vannak-e még a megyében várossá-nyilvánítható települések? Amit nem vizsgálok: A rendszerváltás utáni várossá-nyilvánítások eleve elhibázottak voltak-e? Melyik az az időpont, amikor a városhálózat a leginkább egységes, indokolható kiterjedésű volt?

8 Felhasznált módszer Hasonlóságelemzés OAM, sorszámmá alakítás
MY-X standard: Y=100, 200 MY-X Y0: Y=1500 Automatikus súlyozás objektivitás Inverz futtatások

9 Felhasznált adatok Elemzésbe vont települések köre (objektumok):
Legnagyobb népességű község, legkisebb népességű város közé eső települések kivétel: Visegrád, Szob Elemzésbe vont tulajdonságok (attribútumok): 2011-es népszámlálás, KSH területi statisztika településsoros adatai

10 Attribútumok Állandó népesség száma (fő) Népsűrűség (fő/km2)
Az iparűzési adó a bevételek százalékában (%) Az idegenforgalmi adó a bevételek százalékában (%) Munkanélküliségi ráta (%) Csatorna hálózatba bekötött lakások aránya (%) Középiskola léte (igen-nem) Okmányiroda léte (igen-nem)

11 Eredmények A standard elemzés becsült értékei (Y) : városok

12 Eredmények Inverz standard futtatás eredményei
25-nél nagyobb inverz-direkt becslés eltérés

13 A standard és Y0 modellek eredményeinek összehasonlítása
Y0 modell eredményei A standard és Y0 modellek eredményeinek összehasonlítása Ytény std Ybecslés Y0

14 A standard és az összegző futtatás „lépcsőfokai”
Ybecslés település sorszáma

15 A települések és elhelyezkedésük
3 „top” város agglomerációs települések

16 A települések és elhelyezkedésük
A 6 többi város

17 A települések és elhelyezkedésük
A 2 „reményteli” község:

18 A várossá-nyilvánítás ideje
A vizsgált települések várossá-nyilvánításának éve ezredforduló előtti várossá-nyilvánítás

19 Új városok Pest megyében
2013-as várossá-nyilvánítási hullám: Újhartyán, Őrbottyán, Piliscsaba, Diósd, Sülysáp és Kerepes indokolható várossá-nyilvánítás inverz eredmények alapkán esetlgesesn indokolható várossá-nyilvánítás

20 Összefoglalás További várossá nyilvánítások: nem indokoltak
Agglomerációs városok: Várossá nyilvánításuk lehetett indokolt Más szempontok alapján (fejlettség vs. központi szerep)

21 További elemzési lehetőségek
Hasonló kérdésfeltevés mellett: Települések körének kiszélesítése Vizsgált tulajdonságok körének kiszélesítése Több időmetszet vizsgálata Várossá-nyilvánításhoz kapcsolódó további kérdések Várossá-nyilvánítás hatása a települések fejlődésére

22 Felhasznált források Irodalom: Egyéb Felhasznált források
Beluszky, Pál. „A magyar városhálózat funkcionális versenyképessége.” In Régiók és települések versenyképessége, szerző: Gyula Horváth, 236–293. Pécs, 2006. Beluszky, Pál. „A várossá nyilvánítás gyakorlata Magyarországon 1945 után.” Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv, 2010. Hencz, Aurél. Területrendezési törekvések magyarországon. Budapest: Nemes Nagy, József. A tér a társadalomkutatásban. Bevezetés a regionális tudományba. Budapest, 1998. Rácz, Szilárd. „A várossá nyilvánítás aktuális kérdései és folyamata hetvenes évektől napjainkig.” Comitatus. Önkormányzati Szemle. A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének folyóirata, május 2008: 3–19. Szepesi, Gábor. A rendszerváltozás utáni várossá avatások Magyarországon (hozzáférés dátuma: ). Valuch, Tibor. Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében. Budapest: Osiris, 2001. Egyéb Felhasznált források 1836. évi XX. törvénycikk év törvényei. (hozzáférés dátuma: ). 1870. évi XLII. törvénycikk év törvényei. (hozzáférés dátuma: ). 1871. évi XVIII. törvénycikk év törvényei. (hozzáférés dátuma: ). 1954. évi X. törvény év törvényei. (hozzáférés dátuma: ). 1999. évi. LXXXIX. törvénycikk év törvényei. (hozzáférés dátuma: ). 1999. évi. XLI. törvénycikk. Nemzeti Jogszabálytár. (hozzáférés dátuma: ). 2011. évi CLXXXIX. törvény. Nemzeti Jogszabálytár. 2013. évi CCXXX. törvény. Nemzeti Jogszabálytár. (hozzáférés dátuma: ). 321/2012. évi Korm. rendelet. Nemzeti jogszabálytár. (hozzáférés dátuma: ). A várossá nyilvánítás Magyarországon. (hozzáférés dátuma: ). Csapó, Tamás, és Zsolt Kocsis. A várossá nyilvánítás elvi kérdései, potenciális városok az Észak-Nyugat-Dunántúlon (hozzáférés dátuma: ). Hasonlóságelemzés. Miau Wiki. (hozzáférés dátuma: ). A kutatásmódszertan matematikai alapjai. (hozzáférés dátuma: ). Közpotni Statisztikai Hivatal. Népszámlálás. Területi táblák. (hozzáférés dátuma: ). KSH Statinfo v39. Témakör választó. (hozzáférés dátuma: ).

23 Köszönöm a figyelmet!