Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Fenntarthatóság energiagazdálkodási oldalról …az energiaforrások használatához kapcsolódó input 2014.11.07. Rudlné Bank Klára.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Fenntarthatóság energiagazdálkodási oldalról …az energiaforrások használatához kapcsolódó input 2014.11.07. Rudlné Bank Klára."— Előadás másolata:

1 Fenntarthatóság energiagazdálkodási oldalról …az energiaforrások használatához kapcsolódó input Rudlné Bank Klára

2 ENERGIA és TÁRSADALOM ENERGIAGAZDASÁG MAI HELYZETE A világban Forrás még: dr. Stróbl Alajos, (több és 2011-es előadásából is merítve!) Vajda György: Energia-politika (MTA, Bp, 2001) Vajda Gy: Energiaellátás ma és holnap (MTA, Bp, 2004) Vajda Gy: Energiaellátás és társadalom (MTA, Bp, 2009)

3 Természeti erőforrások osztályozása Fogyó erőforrások (stock jellegűek, mennyiségük véges) Megújuló erőforrások (flow jellegűek, term törvényei szerint regenerálódnak, ember által érzékelhető idő alatt) A felhasználással elfogyasztott Elméletileg (részben gyakorlatilag) újrahasznosíthatók A kritikus zóna kockázata nélkül A kritikus zóna kockázatán belüliek Fosszilis fűtőanyagok: kőszénfajták, tőzeg, kőolaj, földgáz. Nem égő gázok. Hasadó anyagok. Ércek. Felszín alatti vizek egy része Ércből kivont fémek Elemi és nemfémes ásványok NAPENERGIA Geotermikus energia Légkör, légköri energiák (szél). Víz (vízi energia) Tengerjárás. Hullámzás. Tengeri áramlatok Biomassza Növényvilág. Erdő. Állatvilág. Vizek élővilága. A vízkészletek egy része. Talaj.

4 Alapfogalmak 1. energia : munkavégző-képesség energia-termelés: ( →folyamat!) az ember ÖNMAGA és a TERMÉSZET közé eszközöket illeszt ezek olyan ügyes eszközök: amelyek transzformálják a természeti adottságokat abba az új formába, amelyik alkalmas arra, hogy munkavégzésre használjuk fel! (eszközök például: tűz, napkollektor, hőszivattyú, stb.) Energiahordozó - ► energiaforrás : Olyan természetben előforduló anyag, ( vagy jelenség ), amelyből az ember képes a mindennapi élete során, a számára szükséges energia-fajtát előállítani. (pl.fűtés,világítás) Energiaforrások alaptípusai: 1. A rendelkezésre állás szerint (az emberi léptékhez mérve!!!) (fogyó=stock jellegű, megújuló=flow-jellegű) 2. A természethez való viszonya, ill. az emberi közreműködés szerint: elsődleges=primer, másodlagos=szekunder HASZNOS= TERCIER |

5 Az energia mértékegysége: az energia bármely formájában fizikai mennyiség, amely mérőszámmal és mértékegységgel jellemezhető. Az energia mértékegysége a joul, jelölése: J. Definíció szerint: 1 J az az energia (munka) mennyiség, amelyet 1 N (newton) erő 1 méter hosszon végez: 1 J = 1 Nm. Ez az energia egység kicsi, ezért a nagyobb energia- mennyiségeket prefixumokkal (előtagokkal) adjuk meg. Az energetikában leggyakrabban használatos prefixumok: Mega: M = 10 6 Giga: G = 10 9 Tera:T = Peta:P = Exa:E = Zetta:Z = Yott a:Y= 10 24

6

7 A primer energia fajtái Vajda György: Energia-politika (MTA, Bp, 2001) KIMERÜL Ő MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK Ásványi tüzelőanyagok: Szén Kőolaj Nem konvencionális olaj Földgáz Nem konvencionális földgáz Napenergia eredettel: napsugárzás fotoszintézis szélenergia vízfolyások energiája tengeri áramlások tengeri hőfokkülönbség hullámzás Nukleáris üzemanyagok Hasadóanyagok Tenyészanyagok Fúzió anyagai Radioaktív izotópok Biológiai energia Izomerő Biomassza Mikrobiológiai reakciók Geotermikus energia ►► Konvektív hőhordozók Kondukció Forró sziklák ____________________________ Gravitáció Árapály Égitestek vonzása Egyéb tüzelőanyagokKozmikus hatások Exoterm kémiai reakciók a Tüzelésen kívül

8 szén, lignit kőolaj olajpala, olajhomok földgáz metánhidrátok urán, tórium, deutérium trícium (lítium) nap szél víz, árapály hullám földhő biomassza villamos energia távhő üzemanyagok földgáz kőolaj-finomítási termékek szénnemesítési termékek hidrogén mechanikai energia fűtési hő ipari hő meleg víz fény informatika és kommunikáció t e r m e l ő i á t a l a k í t á s o k alapenergia f o g y a s z t ó i á t a l a k í t á s o k végső energia hasznos energia Energiaellátás = az energiaforrások átalakítása,eljuttatása   70%   50% Hatásfok megújuló atom fosszilis karbonmentes CO 2 -kibocsátás Forrás:

9 ENERGIA_PIRAMIS

10 Energiafelhasználás trendje /91999/9 Magyar Tudomány Technológiapolitik Energiaigények

11 IEA: World Energy Outlook 2004

12 A világ primerenergia felhasználásának múltja és valószínű trendje (2005 után) A világ népesség- számának (mrd fő) alakulásával kapcsolatos trendek ( )

13 A népességszám alakulása UN Population Division: World Population Prospects, 1998 Revision milliárd fő

14

15 RES forrás 12,4 %+1,1%= 13,5% Fosszilis: 21,3% +31,4% +29%= 81,7 %

16 The History and Future of World Energy A világ népességszámának és energiafogyasztásának alakulása 1850 és 2100 között Népesség száma Millió f ő kummulált energia fogyasztás giga-barrel/év

17 BP Statistical Review of World EnergyJune Világ átlag:1,8 toe/fő 7-8 toe/fő 0,7 toe/fő 4,5-6 toe/fő 3,7 toe/fő 1,2 toe/fő 0,6 toe/fő 1,7 toe/fő Egy lakosra számított átlagos éves összes energiafelhasználás 6-17 toe/fő 16,4 toe/fő 6 toe/fő Prof.K.F ra 8 milliárd ember és 4,8 toe/fő

18 Előrejelzés a hagyományos energiatermelés és a megnövekedett energia igények eltávolodására ? ?

19

20 A világ energiaszükséglete folyamatosan növekszik A népességszám és a gazdasági növekedés együtt generálja az energia-igények globális növekedését. ExxonMobil:The Outlook for Energy: A View to 2030

21

22 A FÖLD bolygó felmelegedése A”globális felmelegedés „ tagadhatatlan Az es volt a valaha feljegyzett legmelegebb évtized A felmelegedés az északi féltekén a nagyobb, ahol a Föld legtöbb szárazföldi területe található Forrás: Kelet-Angliai Egyetem, Klímakutató Egység és Egyesült Királyság meteorológiai hivatal, Hadley Centre A globális éves középhőmérséklet szórása A hőmérséklet szórása °C-ban, az átlagokkal összehasonlítva az összes bizonytalanság együttes hatásából adódó 95%-os bizonytalansági tartomány Éves simított sorozat

23 A globális CO 2 -kibocsátás tovább emelkedik A globális CO 2 - kibocsátás 1990 óta közel 40 %-kal nőtt 2007-ben Kína az Egyesült Államok helyébe lépett mint legnagyobb kibocsátó A globális CO 2 - kibocsátás jelentős részéért a villamosenergia- és a hőtermelés felelős Forrás: Nemzetközi Energia Ügynökség Globális CO 2 -kibocsátás energiahordozók égetéséből Millió tonna CO 2 Világ USA EU-27 Kína India

24 Változások a globális CO 2 -kibocsátás arányaiban Kína CO 2 -kibocsátása az utóbbi 20 évben több mint kétszeresére nőtt Az Ázsia többi részéből (ideértve Indiát is) származó kibocsátás szintén nőtt Ezzel ellentétben az EU és Oroszország CO 2 -kibocsátása csökkent Forrás: Nemzetközi Energia Ügynökség Az energiahordozók égetéséből származó Globális CO 2 -kibocsátás megoszlása az összes kibocsátás %-ában millió tonna millió tonna USA -37 % EU % Kína +118 % Oroszország -50 % Ázsia +83 % Japán -20 % Latin-Amerika +33 % Afrika 0 % A világ többi része -18 % Közel-Kelet +66 %

25 Egy főre eső CO 2 -kibocsátás A CO 2 -kibocsátás csökkent az Egyesült Államokban, Oroszországban és az EU- ban Az egy főre eső kibocsátás nőtt Kínában és Indiában, de még mindig jóval elmarad a fejlett ipari országokétól 2007 óta Kína CO 2 - kibocsátása meghaladja a 4.3 tonna / fő globális átlagot Forrás: Nemzetközi Energia Ügynökség Az energiahordozók égetéséből származó egy főre eső globális CO 2 -kibocsátás Tonna / fő USA Oroszország Japán EU-27 Kína India Világ t/fő

26 A közlekedésből származó kibocsátás folyamatosan növekszik, míg a többi csökken Az EU üvegházhatásúgáz- kibocsátása 1990 óta több mint 17 %-kal csökkent 2009-ben a gazdasági válság miatt nagy visszaesés következett be A hosszabb távú csökkenés okai a hatékonyabb energiafelhasználás és a kis szén-dioxid- kibocsátású tüzelőanyagokra történő átállás Forrás: Európai Környezetvédelmi Ügynökség (online adatkód: tsdcc210)tsdcc210 Üvegházhatású gáz-kibocsátás ágazatonként, EU-27 Millió tonna CO 2 egyenérték Egyéb (energiával kapcsolatos) Hulladék Mezőgazdaság Ipari folyamatok Közlekedés Gyártás és építőipar Energiaágazatok

27 Az energiával kapcsolatos tevékenységek kibocsátása a legnagyobb Az EU üvegházhatású gáz kibocsátásának több mint ¾ energiahordozók égéséből származik 1990 óta jelentős kibocsátás- csökkentés ment végbe a gyártásban és az építőiparban Forrás: Európai Környezetvédelmi Ügynökség (online adatkód: tsdcc210)tsdcc210 Üvegházhatásúgáz-kibocsátás ágazatonként, 2009 % Energiával kapcsolatos Nem energiával kapcsolatos Ipari folyamatok Mezőgazdaság Hulladék Egyéb (energiával kapcsolatos) Energiaágazatok Gyártás és építőipar Közlekedés EU

28 ATMOSZFÉRA GEOSZFÉRA HIDROSZFÉRA BIOSZFÉRA A BIOSZFÉRÁS FÖLDI RENDSZER (Dr.Prof. Vida Gábor anyagából átvéve ez és a következő 4 dia)

29 Az ember előtti bioszféra - A bioszféra a nagy földi rendszer növekvő alrendszere; - Földünk történetének 99,99%-a ember nélküli; - A bioszféra az élővilág diverzitásával evolválódott, ökológiai szerveződésével szabályozódott; - „Fenntarthatóan fejlődött”! Míg meg nem szülte a Homo sapiens-t!

30 Fenntartható növekedés ??? Véges Földön? Fenntartható fejlődés ?? Minőségi változás: javul vagy romlik? Fenntarthatóság ? Mit? Meddig? „Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket.” (Bruntland Bizottság) A fenntartható fejlődés a folytonos társadalmi jól-lét megvalósítása anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk.” (H.Daly) „ A fenntartható fejlődés a folytonos társadalmi jól-lét megvalósítása anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk.” (H.Daly) Fenntartani a bioszféra minket (is) éltető működését! Fenntartani a bioszféra minket (is) éltető működését! Mentsük meg az (Földet) embert! Mentsük meg az (Földet) embert!

31 Megtaláljuk-e a helyünket a Bioszférában? Téveszme: „ Az ember ura a környezetének, s ezt a maga kedve, igénye szerint alakíthatja.” Mára az ember a nagy földi rendszer jelentős tényezője, annak egyik eleme! A bioszféra ember nélkül kitűnően működik – fordítva nem! A jelenlegi globális gazdasági rendszer összeomláshoz vezet, nem fenntartható! Az emberiség fennmaradása a fentiek felismerésétől (elismerésétől) függ!

32 Globális válság Antropogén klímaváltozás, növekvő társadalmi egyenlőtlenségek, olajcsúcs, növekvő élelmiszer-árak, csökkenő biodiverzitás, járványok, ózonpajzs sérülés, szennyeződés és a Föld ökológiai rendszereinek tönkretétele mind komoly fenyegetés civilizációnkra. Mindez visszavezethető egyetlenegy (bár nagyon is komplex) okra: Nem váltottunk stratégiát az új „megtelt Föld” helyzetre, hanem továbbra is a korlátlan növekedés lehetőségében reménykedünk. (13 tudós cikke a PNAS febr.24.-i számában)

33 A világ primerenergia-felhasználása növekszik EU energy consumption is expected to level out in future but world energy consumption will continue to grow due to global population growth and economic catching up. Overall, world energy demand may grow by 45 % between 2006 and In China and India, demand will nearly double. Source: IEA, World Energy Outlook Mtoe Rest of world China Rest of OECD European Union

34 A primerenergia igény növekedésében élenjáró szerep jut a fejlődő országok (Non-OECD) felgyorsuló gazdasági fejlődésének. A Non-OECD országok dinamikus GDP növekedése együtt jár az energiaigényük drámai emelkedésével! Forrás: IEA

35 Teljesen más képet mutat ma már a Föld energiatérképe, mint akár csak 5 évvel ezelőtt India fogyasztás már ugyanannyi, mint az EU teljes fogyasztása, Kína pedig 2,5-szeresét igényli! Forrás: IEA

36 Az energiamixen belül, a fosszilis energiahordozók stabilan tartják dominanciájukat A szén(!) és a megújulók növekedése mellett, a gáz részarányának szárnyalása a legszembetűnőbb! Forrás: IEA

37 A fosszilis energiahordozók készletei még bőven elegendőek, ám egyre nagyobb export/import átrendeződés zajlik, az EU kárára… Az OECD országok (kivéve USA), valamint Kína és India kitettsége növekszik, miközben a termelő országok pozíciója nem változik érdemben!. Forrás: IEA

38 Egyetlen konszenzus van a jövőképek között: a globális földgázigény nőni fog 2035-ig, miközben Európa felfedezett források hiányában vergődik! Forrás: IEA Szemmel láthatóan Európa belenyugodott abba, hogy tartósan nem lesz képes saját igényeinek ellátásában termelőként is részt venni… Az EU bürokratái kizárólag a piaci pozíciók kontrolljában képesek gondolkozni!

39 Felzárkózás vagy visszazárkózás? A jelenlegi amerikai szintre felzárkózó emberiségnek 6 „Földre” lenne szüksége! A fejlett világ minden további lábnyom növelése (~GDP/fő) 5 milliárd ember elől veszi el a hasonló „fejlődés” lehetőségét! Van megoldás? Mi a tudósok válasza? Millennium Ecosystem Assessment (2005), Living Planet Report, Global Footprint Network, etc Millennium Assessment of Human Behaviour World Scientists’ Warning to Humanity (1992) (Stockholm, Rio, Johannesburg, etc.)Limits to Growth

40

41 KÖRNYEZETI VÁLSÁG Klímaváltozás, biodiverzitás- termőtalaj- vesztés, szennyeződés, tájrombolás, erdőirtás, vízhiány, ózon pajzs sérülés TÁRSADALMI VÁLSÁGGAZDASÁGI VÁLSÁG erkölcs, hit, érték, család, kultúra, oktatás, egészségügy, tudomány, bizalom, együttműködés, foglalkoztatás, népesedés, leszakadás energia, nyersanyag, agrár, élelmezés, pénzügy, hitel, növekedés GLOBÁLIS FENNTARTHATÓSÁGI VÁLSÁG GLOBÁLIS FENNTARTHATÓSÁGI VÁLSÁG Dr.Prof. Vida Gábor anyagából átvéve

42 „Human actions are depleting Earth’s natural capital, putting such strain on the environment that the ability of the planet’s ecosystem to sustain future generations can no longer taken for granted.” Millennium Ecosystem Assessment 2007 „Human actions are depleting Earth’s natural capital, putting such strain on the environment that the ability of the planet’s ecosystem to sustain future generations can no longer taken for granted.” (Az emberi tevékenységek kifosztják a Föld természeti tőkéjét, oly terhet róva a környezetre, hogy bolygónk ökológiai rendszerében már kérdésessé válik a jövő generációk fennmaradása.) (Overwiew: Main findings of the Millennium Assessment) 1360 tudós a világ minden tájáról Dr.Prof. Vida Gábor anyagából átvéve

43 Dr.Prof. Szarka László anyagából átvéve

44

45

46

47

48 A környezetvédelem elméleti megalapozásában a modern korban alapvető szerepe volt az Aurelio Peccei, olasz gazdasági szakember által alapított nemzetközi tudós társaságnak, mely Rómában tartotta első ülését, és a Római Klub nevet kapta ban alapította egy brit tudós, Dr. Alexander King ( ) és egy olasz iparos, Aurelio Peccei ( ). CÉLJUK VOLT: a politikusok figyelmét felhívni arra, hogy a környezeti globális helyzete hamarosan tarthatatlanná válik A.Peccei

49

50 A fenntarthatóság, globális klímaváltozás és az energia problémakör szoros kölcsönhatásban és összefüggés- rendszerben (holisztikusan) közelítendő meg, és így oldhatók meg a beavatkozások is. Az utóbbi néhány évben a klímaváltozás egyre nagyobb súlyt kap a kihívások között. Az IPCC („Intergovernmental Panel on Climate Change”) harmadik és negyedik további jelentései …….hogy a klímaváltozás legnagyobb veszélye a fenntarthatóságra gyakorolt negatív hatás. A fenntarthatóság megvalósítására, valamint a klímaváltozás hatásaira adható válaszok egyik ugrópontja pedig az energiakérdés. (Csete L )

51 Az emberiség túléléséhez valódi paradigma váltásra van szükség Értékrendben Értékrendben Gazdálkodásban Gazdálkodásban Lásd: David Korten: GYILKOS VAGY HUMÁNUS GAZDASÁG (Agenda for a new economy – From fantom wealth to real wealth)

52 Változtatási javaslatok: Jelenlegi Növekedés Versengés Anyagi gazdagság Lágy fenntarthatóság Üzleti érdek dominanciája Profit orientáció Önzés (mentség a „láthatatlan kéz”) Fogyasztói társadalom (eldobható) Haladás mércéje: GDP növekedés Neoliberális közgazdaság Az élet küzdelem Sosincs elég... Alternativa Egyensúly Együttműködés Lelki gazdagság Kemény fenntarthatóság Etikai, intellektuális, esztétikai prioritás Közjóléti orientáció Önzetlenség Fenntartható társadalom Jobb mércék: ISEW, GPI, etc. Ökológiai közgazdaság Az élet szép „Logic of Sufficiency” (T.Princeton) …” megfelelőség logikája” Vida G.: Magyar Tudomány 2007/12

53 „Modern” világ végjátéka: 2 markáns esemény: 2008 július – kőolaj 147 dollár Fosszilis energiaforrás korszak alkonya 2009 december – Koppenhágai klímacsúcs kudarc Világ vezetőinek entrópia kezelési kudarca A probléma oka: a világ döntéshozói még mindig a 18.sz. felvilágosodási eszményei alapján gondolkoznak: az ember racionális, szenvtelen, önérdek-érvényesítő Ezzel szemben: evolúciós biológia, neurológia, antropológia, gyermeklélektan,stb. szerint az ember alapvetően egy együtt érző, másokért aggódó, társas lény (ld. tükörneuronok) Első ipari forradalom: l750 után Kőszén Második : 1860 után Kőolaj, földgáz Harmadik: 2010 után ) megújulók, globális tudat 2010 Dr.Prof. Szarka László anyagából átvéve

54 Techno-optimizmus BAU (Busines as usual) mint eddig, csak jobban, többet, gyorsabban Aggódó felelősség Limits to growth másképpen Reménytelenség Apokalipszis esetleges újjászületéssel elkéstünk Jövőképek másképpen DESERTEC Verseny összefogás újjászületés Dr.Prof. Szarka László anyagából átvéve

55 Jared Diamond identified what he considered to be the 12 most serious environmental problems facing past (and future) societies, problems that often have led to the collapse of historical societies: 1) Loss of habitat and ecosystem services, 2) Overfishing, 3) Loss of biodiversity, 4) Soil erosion and degradation, 5) Energy limits, 6) Freshwater limits, 7) Photosynthetic capacity limits, 8) Toxic chemicals, 9) Alien species introductions, 10) Climate change, 11) Population growth, and 12) Human consumption levels. More importantly, Diamond, and several other authors before him emphasized that the interplay of multiple factors is almost always more critical than any single factor. Systems that lose resilience are vulnerable to shocks from several sources. A P O C A L Y P S E Dr.Prof. Szarka László anyagából átvéve

56

57 What will you wear to the apocalypse? Dr.Prof. Szarka László anyagából átvéve

58 Az Olduvai elmélet (R. C. Duncan, 1989) 1. Pre-Industrial Phase [c. 3,000,000 BC to 1765] A = Tool making begins (c. 3,000,000 BC) B = Fire use begins (c. 1,000,000 BC) C = Neolithic Agricultural Revolution (c. 8,000 BC) D = Watt's steam engine, 1765 Interval D-E is a transition period. 2. Industrial Phase [1930 to 2025, estimated] E = Industrial Civilization is defined to begin in 1930 when the leading-edge value of energy-use per person reached 37% of its peak value. F = Peak of Industrial Civilization, c. 1978: confirmed by historic data published by BP, IEA, USCB, UN, etc. G = World average energy-use per person continues to fall, 1996 H = Industrial Civilization is defined to end when energy-use per person shrinks to 37% of its peak value, forecast to occur by Life-expectancy (X) is estimated to be less than 100 years. Interval H-I is a transition period. 3. Post-Industrial Phase [c and beyond] J, K, and L = Recurring future attempts at industrialization fail. Dr.Prof. Szarka László anyagából átvéve

59 Az Olduvai Elmélet: Lecsúszás egy posztindusztriális kőkorszak felé Richard C. Duncan, Ph.D. Ember és Energia Intézet, 1996 június Ipar Előtti Fázis [kb. Kr.e től 1765-ig] A - Szerszámkészítés (kb. Kr.e ) B - Tűzgyújtás (kb. Kr.e ) C - Újkőkorszaki mezőgazdasági forradalom (kb. Kr.e ) D - Watt gőzgépe 1765, Ipari Fázis ( ) 2. Ipari Fázis [1930-tól 2025-ig, becslés ] E - Az egyfőre jutó energiafelhasználás a csúcsérték 37%-a F - Az energiafelhasználás csúcsa G - Jelenlegi energiafelhasználás H - Az egyfőre jutó energiafelhasználás a csúcsérték 37%-a 3. Ipar Utáni Fázis [kb és azután ] J, K, és L = Az ismétlődő jövőbeli iparosítási kísérletek kudarcot vallanak. Egyéb forgatókönyvek lehetségesek. Jegyezzük meg, hogy az Ipari civilizáció csúcsa kb ben következett be (F pont), kevesebb, mint 50 évvel annak kezdete után. Még fontosabb, hogy az 1. Ábra megmutatja a globális "energia-vízválasztót". A fejenkénti átlagos energiafelhasználás az emberi lét hosszú évezredei során első alkalommal csúcsra jutott és elkezdett csökkenni!

60 A kihívás lényege: az emberiség igényeit összhangba hozni a természeti lehetőségekkel LEGELSŐ TEENDŐ: A FOSSZILIS ENERGIAFORRÁSOK visszaszorítása Dr.Prof. Szarka László anyagából átvéve

61 A KLÍMAVÁLTOZÁS-ENERGIAGAZDÁLKODÁS ÖSSZEFÜGGÉSRENDSZER TÁRSADALMI MEGKÖZELÍTÉSÉNEK ÚJABB ELMÉLETI MEGFOGALMAZÁSAI (Dr.Szarka →Smalley, Dr Dinya, Dr. Stróbl,..)

62 GLOBAL WARNING GLOBAL WARMING fosszilis energia, édesvíz, talaj, ritkaföldfémek, biodiverzitás: fogyóban. Véges rendszerben (a Földön) a növekedés folytatódása katasztrófához vezet, függetlenül az éghajlatváltozás tendenciájától. "... aki véges rendszerben végtelen növekedést képzel el, az vagy őrült, vagy közgazdász." (Kenneth Boulding) Dr.Prof. Szarka László anyagából átvéve

63 MTA KÖTEB Energetika és Környezet Albizottság (2011): (Idézet az Energetika és Környezet Albizottságának állásfoglalásából): Olcsó és könnyű megoldások nincsenek, és az ún. megújuló energiafajtákból a ma ismert megoldásokkal a világ jelenlegi energiaigénye nem elégíthető ki. A megújuló energiafajtáknak is megvannak a maguk korlátaik, környezeti hatásaik: a szennyezés csökkentésének ára például a természettől energiatermelésre elvett terület nagyságának növekedése. Tekintve, hogy az energiaforrások egyre növekvő felhasználása következtében az emberiség megsokszorozta természetátalakító tevékenységének intenzitását, a természetre gyakorolt legnagyobb emberi hatása éppen az energiatermelésnek és -fogyasztásnak van. Természeti környezetünk megóvása érdekében ezért a legnagyobb lehetőség – globálisan és Magyarországon is − az energia-takarékosságban és az ésszerű energia-felhasználásban rejlik. Természeti lehetőségeinkkel a józan észt követve kell élni: idehaza minden energiafajtát a saját, optimális helyén, és megfelelő mértékben ajánlatos figyelembe venni. A bioenergiában a helyi felhasználás, a geotermikában a pazarlás megszüntetése, a szélenergiában az egyenletesebb időbeli termelés megvalósítása (pl. víztározással), a napenergia terén a lokális kiegészítő szerep lehetséges növelése, a vízenergia terén pedig egy teljes, politikamentes újragondolás kínálkozik lehetséges legfontosabb célkitűzésként. MTA Környezettudományi Elnöki Bizottság (MTA KÖTEB, 2009): „A globális környezeti problémáknak a klímaváltozás csak egyike, és nem is a legfontosabbika” Dr.Prof. Szarka László anyagából átvéve

64 Fenntarthatósági kihívások - globális és hazai trendek Néhány éve R. E. Smalley Nobel-díjas tudós egy szakértőcsoport munkáját összegezve egyfajta rangsorba állította az emberiség 10 legnagyobb feladatát (kihívását), amelyet a következő évtizedekben meg kell oldanunk: (in: Dinya L., 2007.) 1.Energiaellátás 2.Vízellátás 3.Élelmiszerellátás 4.Természeti környezet megvédése 5.Szegénység megszüntetése 6.Terrorizmus és háborúk kiküszöbölése 7.Betegségek elleni küzdelem 8.Oktatás korszer ű sítése 9.Demokrácia biztosítása 10.Túlnépesedés megállítása A fenntartható fejl ő dés ezen feladatok teljesülése esetén, és ezen sorrend mentén valósulhat meg folyamatosan végezve a részfeladatok karbantartását.

65 A kihívások csúcsán eszerint az energiaellátás található, miután ennek megoldása nélkül a vízellátó rendszerek működésképtelenek, energia és víz nélkül pedig nincs élelmiszertermelés, és az élhető környezet mindhárom előző kihívás megválaszolását feltételezi. Szegénységről pedig akkor beszélünk, ha tömegek számára elérhetetlen az energia, a tiszta víz, az élelmiszer és az egészséges környezet. A szegénység ugyanakkor melegágya a terrornak (és a háborúknak), illetve a betegségeknek. Az okfejtés szerint mindezek után oldhatók meg az oktatás problémái, és – számos tapasztalat is igazolhatja – tudatlan tömegek kezében a demokrácia működésképtelen. Végezetül ugyancsak köztudott, hogy a demográfiai robbanás nem a kvalifikált rétegek jellemzője. Természetesen vitatható mind a rangsorolás, mind a kapcsolódó érvelés – az összefüggések nyilvánvalóan jóval komplexebbek, és kölcsönhatások, visszacsatolások szép számmal működnek ebben az egymásra épülésben. De nem vitatható, hogy ez a rendszerezés lényegében a fenntartható fejlődés mindhárom klasszikus pillérét (a gazdasági, társadalmi és ökológiai szempontokat) átfogja, és lényegében a kihívások egymással harmonizáló megválaszolására hívja fel a figyelmet egy sajátos nézpontból.

66 TÁRSADALOM KÖRNYEZET TALAJ (ÉLELEM) ÉDESVÍZ ENERGIA A GLOBÁLIS KIHÍVÁSOK FONTOSSÁGI SORRENDJE (A társadalmi kérdések természeti előfeltételei) NYERSANYAGOK A kémiai Nobel-díjas Richard Smalley (2003) sorrendje: 1. energia, 2. édesvíz, 3. talaj, 4. környezet, 5. szegénység, 6. terrorizmus és háború, 7. betegségek, 8. oktatás, 9. demokrácia, 10. népesség Dr.Prof. Szarka László anyagából átvéve

67 A rangsor akkor valósulhat meg, ha az előtte lévő, magasabb rendű probléma lépcsőfokonként megoldódik! (DINYA, 2008). (1. ábra). Richard Smalley Nobel-díjas kémia professzor csapata rangsorba állította a 21. század következő 50 évében jelentkező 10 legfontosabb globális kihívást

68 Dr.prof.Dinya László(2007) SZTE, KárolyRóbertFőisk. Oktató Kft

69 A fosszilis energiaforrások felhasználását korlátozni szükséges A fosszilis tüzelőanyagok korlátozott mennyiség-ben állnak rendelkezésre, és használatuk környezetszennyező hatásai éghajlatváltozást erősíthetnek. A megújuló energiaforrásokat úgy érdemes felhasználni energiatermelésre, hogy közben csak igen kis mennyiségben, vagy egyáltalán ne bocsássanak ki káros anyagokat. A megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság fokozása képezik a fenntartható jövő energetikai alapját.

70 A világ primerenergia-igénye Forrás: IEA – World Energy Outlook, p Mtoe Referencia Világ

71 A világ primerenergia-igénye Forrás: IEA – World Energy Outlook, p Mtoe Világ Alternatíva

72 A világ primer energiaigénye, az energia források megoszlása, különböző forgatókönyvek alapján, Forrás: World Energy Outlook GLOBAL ENERGY TRENDS Hegedűs M. 2011

73 A megújuló energiaforrások növekvő mértékű, de ésszerű formában megvalósí- tott felhasználásán kívül, (a helyi földrajzi adottságokhoz igazított fajtáit környezetkímélő technológiák segítségével) az energiahatékonyság fokozása képezik a FENNTARTHATÓ JÖVŐ energetikai-energiagazdálkodási alapját

74 A fenntarthatóság négy feltétele (Inspi-Ráció egyesület:Gyulai Iván – gondolatai) Az erőforrásokkal való fenntartható bánásmód (a folytonos szociális jobblét megvalósulása) -- Az erőforrások eltartóképesség szerinti használata A környezetminőség biztosítása Az erőforrások használatából származó hasznok igazságos elosztása (társad.-üzleti kérdés) A széttagolt intézményrendszer integrációja, a holisztikus gondolkodás ÁLTALÁBAN ENERGETIKA & FENNTARTHATÓSÁG ( Energiaklub Egyesület Honlapja) Biztonságosan nyert energia ═ tiszta és jó minőségű környezet → az egészségesebb, hosszabb és teljesebb emberi élet lehetőségének biztosítása.

75 Mi az, hogy fenntartható energiagazdálkodás? A fenntartható energiagazdálkodás egy olyan rendszer, amely elsődlegesnek tartja, hogy az emberiség az energiaigényét: a)a lehető leggazdaságosabban, ( elsősorban helyi erőforrásokra támaszkodva ) elégítse ki b)a lehető legkisebb környezetszennyezéssel állítsa elő a szükséges fajtáit c)és nagy hatékonysággal használja fel azt a szükségletei kielégítésében.

76 Dr.Dinya László, Gyöngyös, KRFőiskola ENERGIAGAZDÁLKODÁS TELJES RENDSZERE!!! ?

77 Dr.Dinya László, Gyöngyös, KRFőiskola ENERGIAGAZDÁLKODÁS TELJES RENDSZERE!!!

78 Változó energiapolitikai célgeometria 78 Forrás: Energiewirtschaftliche Tagesfragen, 61. k. 10. sz p A hagyományos energia- politikai célháromszög Paradigmaváltás energia- politikai célnégyszögre energia- politikai háromszög energia- politikai négyszög ellátási biztonság környezet-, éghajlat- védelem gazdasá- gosság környezet-, éghajlat- védelem gazdasá- gosság ellátási biztonság társadalmi elfogadás Dr.Prof. Stróbl Alajos ábrája

79 Stratégia = a fenntartható energia- gazdálkodás dr.Dinya László ábrája: MaTud, sz. 915.oldal

80 Megújuló energiaforrások felé lépés mint megoldás…….

81 Dr.Prof. Stróbl Alajos ábrája ?? ?? ??

82 Dr.Prof. Szarka László anyagából átvéve KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !

83

84 Energiagazdálkodás kontra fejlődés „Néhány száz évvel ezelőtt valami nagyon megváltozott: az ember a természetben egyre inkább csak a megismerendő, megmérendő majd kiaknázandó dolgok tárházát látja, amely nem szentély, kizárólag gyakorlati céljainkra szolgál.” James Lovelock, Gaia-elmélet, 1970-es évek elején)

85 - A Római Klub: „Now we must tell people how to manage an orderly reduction of their activities back down below the limits of the earth's resources..” Denis Meadows - A Föld Bolygó Nemzetközi Éve (inkább implicit, mint explicit) „The Antropocene” - Humans have already transformed 40-50% of the ice-free land surface on earth. - Humans now use 54% of the available fresh water on the globe. - Humans are now an order of magnitude more important at moving sediment than the sum of all other natural processes operating on the surface of the planet. - etc., etc. (order of magnitude=nagyságrend) - Mi van a globális gazdaság válságjelenségeinek mélyén? Csak nem a növekedés korlátja?


Letölteni ppt "Fenntarthatóság energiagazdálkodási oldalról …az energiaforrások használatához kapcsolódó input 2014.11.07. Rudlné Bank Klára."

Hasonló előadás


Google Hirdetések