Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Tiszazugi-Leader VP NP Kft. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public.

Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Tiszazugi-Leader VP NP Kft. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad. Összefogással a Tiszazugért

1 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

2 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Tiszazugi-Leader VP NP Kft. – Összefoglaló a térségről A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 1 A térségben összesen 17 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 35%-a, 6 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 19 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 9 db – a(z) Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik A térségben összesen 6 db fő fejlesztési prioritás és 16 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A(z) Tiszazugi-Leader VP NP Kft. területe 11 települést foglal magába, melyek közül 2 város. A térség lakossága 34,181 fő, a városokban élő lakosok száma 16,513 fő

3 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Vállalkozások, jelentős szektorok Népesség Települé- sek száma Városok száma 34,181 11 2 10 Kereskedelem, javítás Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Legnagyobb fogl. szektor Általános információk Négy legnépesebb település Kunszentmárton 9,312 fő 7,201 fő 4,556 fő 3,766 fő Martfű Cibakháza Öcsöd Települések száma, ahol......nincs szélessávú internet...nem elérhető mindhárom mobilhálózat...nincs helyközi autóbusz-megálló...van közművesített, köz- úton elérhető ipari park Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok 1 0 0 1 Fő fejlesztési prioritások száma 6 Fejlesztési intézkedések száma 16 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 17 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma 19 Tiszazugi-Leader VP NP Kft. – Általános áttekintés Hátrányos helyzetű települések száma

4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A legtöbb forrás – 1,080,000 EUR – a A turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímhez lett rendelve Tiszazugi-Leader VP NP Kft. – HPME allokáció összefoglaló Jogcím neveHPME-k száma (db)Allokált forrás (EUR) ▪Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása ▪5▪5▪455,706 ▪A turisztikai tevékenységek ösztönzése▪6▪6▪1,080,000 ▪Falumegújítás és -fejlesztés▪3▪3▪112,245 ▪A kulturális örökség megőrzése▪3▪3▪824,081 ▪Leader közösségi fejlesztés▪2▪2▪270,000 ▪Leader vállalkozás fejlesztés▪5▪5▪349,218 ▪Leader képzés ▪Leader rendezvény ▪Leader térségen belüli szakmai együttműködések ▪Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪Leader komplex projekt▪1▪1▪50,000 ▪Leader tervek, tanulmányok

5 Tiszazugi-Leader VP NP Kft. - Legfontosabb probléma és lehetőség A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis Legfontosabb problémaLegfontosabb lehetőség ▪A térség legfontosabb problémája a munkanélküliség. A mezőgazdsági termelés megléte mellett az ehhez kapcsolódó feldolgozóipar hiánya. Jellemző a szakképzett munkaerő hiánya (elvándorlás és a nem versenyképes szakmával rendelkezők miatt), a szakképzés jellege nem az aktuális munkaerőpiaci igényekre reagál. Inkatív, elsősorban roma népesség növekvő aránya.A térség elhelyezkedését tekintve peremhelyzetben van. A szolgáltatások elérhetősége nem megfelelő, a kkv-k tőkehiánnyal rendelkeznek, sok a kényszervállalkozás. Hiányzik a térségmarketing, a webes megjelenés nem jellemző.Az árvizek (Körös, Tisza) állandó fenyegetést jelentenek. ▪Munkahelyteremtő beruházások betelepüléséhez szükséges infrastruktúra megteremtése. A tőkeellátottság növelése, támogatási koncepciók kidolgozása. Összehangolt turisztikai szolgáltatások, programok kidolgozása. Meglévő termál-, gyógyvízkincs, természetes vizek (Körös, Tisza, holtágak). Földrajzi, természetes adottságok kihasználása. Szakképzés javítása, a piac igényeinek megfelelő szakmák oktatása, a színvonal javítása, versenyképes szakmák, együttműködés a legnagyobb foglalkoztatókkal, jelentős vállalkozásokkal, potenciálisan letelepedő cégekkel. Meglévő mezőgazdasági hagyományok kihasználása (bor, kertészet).

6 Az egyedi arculatokkal rendelkező település-együttesből álló Tiszazugért Helyi Közösség legfőbb küldetése, hogy váljon a dinamikus fejlődés térségévé, ahol kisebb léptékű, sokrétű és nagyszámú fejlesztések szorgalmazásával, a természeti értékek megőrzése és fenntartható fejlődésének biztosításával, az oktatás, képzés, kommunikáció, információáramlás, együttműködés típusú projektek elsődlegessége mellett megvalósul a társadalmi-gazdasági felzárkózás; az infrastrukturális hiányok pótlása, mely folyamatban a térség vonzóvá és élhetővé válik a lakosság számára, vonzóvá és nyereséggel kecsegtetővé válik a befektetők számára, vonzóvá és számos igényt kielégítővé válik az ide látogató turisták számára. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Tiszazugi-Leader VP NP Kft. – A stratégia alapvető célja

8 A Tiszazug Jász- Nagykun- Szolnok megye és az Észak- Alföldi régió legdélibb szegletében helyezkedik el a Tisza és a Körös folyók által határolt szegletben. Az alföldi falvak legfontosabb természeti erőforrása a termőföld. Hosszú ideig ez jelentette az itt élők egyetlen megélhetési forrását. A mezőgazdaság szerepe ma már nem kizárólagos, de még napjainkban is igen erőteljes. A kistérség területének 79%-a mezőgazdaságilag hasznosított terület, 69%-a szántó. A szántóföldi növénytermesztés legnagyobb részben a „hagyományos” növénykultúrákat, (őszi búzát, kukoricát, napraforgót) takar. A szántóföldi növénytermesztés mellett a kertészet (területaránya 0,2%) térhódítása tovább tart, mivel a folyókkal körbevett, holtágakkal szabdalt térség területe nagyon kedvező feltételeket biztosít a kertészeti kultúrák (fűszerpaprika, paprika, uborka, karfiol, paradicsom, kínai kel) számára. A fóliás kertészet terjedése is megfigyelhető. A lakosság körében nagy hagyományokra tekint vissza a szőlő- és gyümölcstermesztés. A szőlőterületek 90%-a a Cserkeszőlő, Tiszakürt és Csépa külterületén végighúzódó sávban koncentrálódik. Az ágazat jelenleg válságos időket él át. A gyümölcs túlnyomó része a „kiskertekből” kerül ki, nehezítve ezzel a feldolgozóipar minőségi és mennyiségi igényeinek kielégítését.A térség gazdálkodási kultúrájában sosem volt kiemelt jelentősége az állattartásnak. A sertéstenyésztés nagymértékben visszaesett, egyedül a baromfiágazat tekinthető sikeresnek (broilercsirke, pecsenyelúd, pulyka). Fontos szerepe van továbbá a szabad munkaerő felszívásában a településeken működő kereskedelmi és mezőgazdasági szolgáltató telepeknek. A térség számottevő iparral nem rendelkezik, a legjelentősebb üzemeket Kunszentmártonban és Martfűn találjuk. A kistérség fontos közlekedési tengelye a Kecskemét-Békéscsaba között húzódó 44. sz. főútvonal, mely az ország egyik legjelentősebb kelet-nyugati irányú tranzitútja. Az útvonal jó minőségű, áteresztőképességét az új M44-es gyorsforgalmi autóút jelentősen javítani fogja. A másik kettő, a térséget észak-déli irányban átszelő 442. sz. (Szolnok-Kunszentmárton) és 45. sz. A Tiszazug Jász- Nagykun- Szolnok megye és az Észak- Alföldi régió legdélibb szegletében helyezkedik el a Tisza és a Körös folyók által határolt szegletben. Az alföldi falvak legfontosabb természeti erőforrása a termőföld. Hosszú ideig ez jelentette az itt élők egyetlen megélhetési forrását. A mezőgazdaság szerepe ma már nem kizárólagos, de még napjainkban is igen erőteljes. A kistérség területének 79%-a mezőgazdaságilag hasznosított terület, 69%-a szántó. A szántóföldi növénytermesztés legnagyobb részben a „hagyományos” növénykultúrákat, (őszi búzát, kukoricát, napraforgót) takar. A szántóföldi növénytermesztés mellett a kertészet (területaránya 0,2%) térhódítása tovább tart, mivel a folyókkal körbevett, holtágakkal szabdalt térség területe nagyon kedvező feltételeket biztosít a kertészeti kultúrák (fűszerpaprika, paprika, uborka, karfiol, paradicsom, kínai kel) számára. A fóliás kertészet terjedése is megfigyelhető. A lakosság körében nagy hagyományokra tekint vissza a szőlő- és gyümölcstermesztés. A szőlőterületek 90%-a a Cserkeszőlő, Tiszakürt és Csépa külterületén végighúzódó sávban koncentrálódik. Az ágazat jelenleg válságos időket él át. A gyümölcs túlnyomó része a „kiskertekből” kerül ki, nehezítve ezzel a feldolgozóipar minőségi és mennyiségi igényeinek kielégítését.A térség gazdálkodási kultúrájában sosem volt kiemelt jelentősége az állattartásnak. A sertéstenyésztés nagymértékben visszaesett, egyedül a baromfiágazat tekinthető sikeresnek (broilercsirke, pecsenyelúd, pulyka). Fontos szerepe van továbbá a szabad munkaerő felszívásában a településeken működő kereskedelmi és mezőgazdasági szolgáltató telepeknek. A térség számottevő iparral nem rendelkezik, a legjelentősebb üzemeket Kunszentmártonban és Martfűn találjuk. A kistérség fontos közlekedési tengelye a Kecskemét-Békéscsaba között húzódó 44. sz. főútvonal, mely az ország egyik legjelentősebb kelet-nyugati irányú tranzitútja. Az útvonal jó minőségű, áteresztőképességét az új M44-es gyorsforgalmi autóút jelentősen javítani fogja. A másik kettő, a térséget észak-déli irányban átszelő 442. sz. (Szolnok-Kunszentmárton) és 45. sz. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

9 (Kunszentmárton-Hódmezővásárhely) főútvonalak a Magyarországról délre fekvő országokba történő áruszállítást teszik lehetővé. A Tiszazug népessége az 1900-as évek mezőgazdasági gépesítése óta csökken. Ezt a folyamatot az 1945 utáni ipartelepítési politika sem tudta megállítani, mivel sok munkahelyet és képzett munkaerőt igénylő munkahelyek nem keletkeztek. Az elmúlt 100 évben a térség népessége jelentős változásokon ment keresztül, mely érintette annak nagyságát, korösszetételét, tényleges és természetes szaporodását, az iskolázottságot és a foglalkoztatási szerkezetet egyaránt.A térség jelenlegi gazdasága alapvetően a mezőgazdaságra és feldolgozóiparra, illetve az idegenforgalomra épül. Az alágazatokat tekintve elsősorban a mezőgazdasági termékek előállítása, a műanyagipar, a textil- és bőripar, valamint a falusi és gyógyturizmus, illetve a szolgáltatások jellemzők. (Kunszentmárton-Hódmezővásárhely) főútvonalak a Magyarországról délre fekvő országokba történő áruszállítást teszik lehetővé. A Tiszazug népessége az 1900-as évek mezőgazdasági gépesítése óta csökken. Ezt a folyamatot az 1945 utáni ipartelepítési politika sem tudta megállítani, mivel sok munkahelyet és képzett munkaerőt igénylő munkahelyek nem keletkeztek. Az elmúlt 100 évben a térség népessége jelentős változásokon ment keresztül, mely érintette annak nagyságát, korösszetételét, tényleges és természetes szaporodását, az iskolázottságot és a foglalkoztatási szerkezetet egyaránt.A térség jelenlegi gazdasága alapvetően a mezőgazdaságra és feldolgozóiparra, illetve az idegenforgalomra épül. Az alágazatokat tekintve elsősorban a mezőgazdasági termékek előállítása, a műanyagipar, a textil- és bőripar, valamint a falusi és gyógyturizmus, illetve a szolgáltatások jellemzők. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

10 A folyók szabdalta domborzat is eltérő a jellemzőnek gondolt alföldi sík vidéktől. A térségben számos holtág található – Tiszaug, Csépa, Cibakháza, Nagyrév, Kunszentmárton és Szelevény határában. A helyenként nagy felületű náddal borított, de helyenként még nyílt vízzel is rendelkező szikes jellegű lápok költő- és élőhelyet biztosítanak számos nagy testű védett madárfajnak (kanalas gémek, kócsag félék – Tiszakürt, Cserkeszőlő – Nagyfertő, Csépai fertő), kétéltűeknek és a szikes élőhelyek növényvilágának. A rovarvilágból kiemelkedő jelentőségű a Tiszán és a Körösön is június vége felé nagy tömegben megjelenő, a kérész félék családjába tartozó tiszavirág. A térségben számos kunhalom is található. A térségben számos barokk stílusú katolikus templom található a XVIII. századból. Nagyrévnél a feltárt leletek kora bronzkori lakóhelyet jeleznek. Nagy hagyományai vannak a mezőgazdasági termelésnek, elsősorban a növénytermesztésnek (fóliás zöldség), szőlészetnek. Míg Martfű az ipari termelés egyik térségi központja volt (Tisza Cipőgyár) és ma is ipari jellegét őrzi (Bunge Rt., Heineken Sörgyár). A tranzitforgalom a 44-es út mentén fekvő települések - a kereskedelem és a szolgáltatások - fejlődéséhez nagymértékben hozzájárul. A térség nagy jelentőségű termálvíz- bázissal rendelkezik és az erre épülő fürdőkkel (Cserkeszőlő, Martfű, Tiszaföldvár). A térség rendkívül kedvező adottságokkal rendelkezik a turizmus tekintetében. A folyók szabdalta domborzat is eltérő a jellemzőnek gondolt alföldi sík vidéktől. A térségben számos holtág található – Tiszaug, Csépa, Cibakháza, Nagyrév, Kunszentmárton és Szelevény határában. A helyenként nagy felületű náddal borított, de helyenként még nyílt vízzel is rendelkező szikes jellegű lápok költő- és élőhelyet biztosítanak számos nagy testű védett madárfajnak (kanalas gémek, kócsag félék – Tiszakürt, Cserkeszőlő – Nagyfertő, Csépai fertő), kétéltűeknek és a szikes élőhelyek növényvilágának. A rovarvilágból kiemelkedő jelentőségű a Tiszán és a Körösön is június vége felé nagy tömegben megjelenő, a kérész félék családjába tartozó tiszavirág. A térségben számos kunhalom is található. A térségben számos barokk stílusú katolikus templom található a XVIII. századból. Nagyrévnél a feltárt leletek kora bronzkori lakóhelyet jeleznek. Nagy hagyományai vannak a mezőgazdasági termelésnek, elsősorban a növénytermesztésnek (fóliás zöldség), szőlészetnek. Míg Martfű az ipari termelés egyik térségi központja volt (Tisza Cipőgyár) és ma is ipari jellegét őrzi (Bunge Rt., Heineken Sörgyár). A tranzitforgalom a 44-es út mentén fekvő települések - a kereskedelem és a szolgáltatások - fejlődéséhez nagymértékben hozzájárul. A térség nagy jelentőségű termálvíz- bázissal rendelkezik és az erre épülő fürdőkkel (Cserkeszőlő, Martfű, Tiszaföldvár). A térség rendkívül kedvező adottságokkal rendelkezik a turizmus tekintetében. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 1/1

11 A 47 leghátrányosabb helyzetű kistérség közé tartzik a Kunszentmártoni kistérség, melynek települései a következők: Öcsöd, Kunszentmárton, Cserkeszőlő, Szelevény, Csépa, Tiszasas, Tiszakürt, Tiszainoka, Nagyrév, Cibakháza. Valamennyi településre jellemző, hogy a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat. A foglalkoztatás jellemző módjai a közmunka, és a közcélú foglalkoztatás, melyek a munkanélküliség mérséklésének és a munkanélküli lakosság szociális helyzetének javítását elősegítő kezdeményezések. Az önkormányzatok költségvetési hiányából kifolyólag azonban leépítésekre kényszerülnek, valamint jelentős terheket ró rájuk a közszférában dolgozók béremelésének finanszírozása. A kényszerű leépítések egyik lehetősége a nyugdíj előtt állók nyugdíjazása. Az oktatás részben összefügg az önkormányzati tevékenységekkel. A folyamatosan csökkenő gyermeklétszám hatására várható a kisebb települések iskoláinak bezárása, illetve a pedagógusok létszámának csökkentése, esetleges teljes leépítése. Várható tendencia a több település összefogásával működtetett iskolák megjelenése, illetve a gyermekek ingázása lakhelyük és az iskola között (többcélú társulás). Az egészségügyi intézmények finanszírozása szintén terheket ró a helyi önkormányzatokra, ugyanakkor jellemző a kisebb településekre az orvosi szakellátás hiánya. Ezek gyűjtőhelyei a nagyobb települések (Kunszentmárton, Tiszaföldvár) melyek egészségügyi centrummal rendelkeznek. Az ügyeleti szolgáltatás fenntartása komoly gondot okoz annak díjazása miatt. A kistérség számos településén betöltetlen háziorvosi, és fogorvosi pozíciók vannak. A foglalkoztatásban nincs jelentős szerepük. Kulturális téren sincs lehetőség bővítésre, a meglévő kulturális intézmények az esetek túlnyomó részében rossz állapotban vannak, eredeti funkciójukat csak részben képesek ellátni, a foglalkoztatásban nincsen meghatározó szerepük és várhatóan nem is lesz. Ezek a települések számottevő iparral nem rendelkeznek, jellemzőek rájuk a mikrovállalkozások, a társas vállalkozások hiánya. Az alapszolgáltatások színvonala elégséges. A rendszerváltozás utáni években és napjainkban is jellemző, hogy a térséget, akárcsak Jász-Nagykun- Szolnok Megyét alapvetően elkerülik a befektetők. A 47 leghátrányosabb helyzetű kistérség közé tartzik a Kunszentmártoni kistérség, melynek települései a következők: Öcsöd, Kunszentmárton, Cserkeszőlő, Szelevény, Csépa, Tiszasas, Tiszakürt, Tiszainoka, Nagyrév, Cibakháza. Valamennyi településre jellemző, hogy a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat. A foglalkoztatás jellemző módjai a közmunka, és a közcélú foglalkoztatás, melyek a munkanélküliség mérséklésének és a munkanélküli lakosság szociális helyzetének javítását elősegítő kezdeményezések. Az önkormányzatok költségvetési hiányából kifolyólag azonban leépítésekre kényszerülnek, valamint jelentős terheket ró rájuk a közszférában dolgozók béremelésének finanszírozása. A kényszerű leépítések egyik lehetősége a nyugdíj előtt állók nyugdíjazása. Az oktatás részben összefügg az önkormányzati tevékenységekkel. A folyamatosan csökkenő gyermeklétszám hatására várható a kisebb települések iskoláinak bezárása, illetve a pedagógusok létszámának csökkentése, esetleges teljes leépítése. Várható tendencia a több település összefogásával működtetett iskolák megjelenése, illetve a gyermekek ingázása lakhelyük és az iskola között (többcélú társulás). Az egészségügyi intézmények finanszírozása szintén terheket ró a helyi önkormányzatokra, ugyanakkor jellemző a kisebb településekre az orvosi szakellátás hiánya. Ezek gyűjtőhelyei a nagyobb települések (Kunszentmárton, Tiszaföldvár) melyek egészségügyi centrummal rendelkeznek. Az ügyeleti szolgáltatás fenntartása komoly gondot okoz annak díjazása miatt. A kistérség számos településén betöltetlen háziorvosi, és fogorvosi pozíciók vannak. A foglalkoztatásban nincs jelentős szerepük. Kulturális téren sincs lehetőség bővítésre, a meglévő kulturális intézmények az esetek túlnyomó részében rossz állapotban vannak, eredeti funkciójukat csak részben képesek ellátni, a foglalkoztatásban nincsen meghatározó szerepük és várhatóan nem is lesz. Ezek a települések számottevő iparral nem rendelkeznek, jellemzőek rájuk a mikrovállalkozások, a társas vállalkozások hiánya. Az alapszolgáltatások színvonala elégséges. A rendszerváltozás utáni években és napjainkban is jellemző, hogy a térséget, akárcsak Jász-Nagykun- Szolnok Megyét alapvetően elkerülik a befektetők. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2

12 Jelentősebb nagyvállalat nem telepedett meg a térségben. Ennek okai keresendők a kedvezőtlen földrajzi fekvésben, a térség nehezen megközelíthetőségében, az infrastruktúra hiányosságaiban. Elengedhetetlenek ezen helyzet megváltoztatásához a gyorsforgalmi utak és az autópályák. Kihasználatlan lehetőségek rejlenek a turizmusban és kihasználatlanok a természeti erőforrások is. Ennek oka a tőkehiányban keresendő, valamint a befektetők hiányában. A települések alapvető infrastrukturális elmaradottsággal rendelkeznek, elsősorban az utak, járdák, csatornahálózat, szennyvízhálózat terén. Jelentősebb nagyvállalat nem telepedett meg a térségben. Ennek okai keresendők a kedvezőtlen földrajzi fekvésben, a térség nehezen megközelíthetőségében, az infrastruktúra hiányosságaiban. Elengedhetetlenek ezen helyzet megváltoztatásához a gyorsforgalmi utak és az autópályák. Kihasználatlan lehetőségek rejlenek a turizmusban és kihasználatlanok a természeti erőforrások is. Ennek oka a tőkehiányban keresendő, valamint a befektetők hiányában. A települések alapvető infrastrukturális elmaradottsággal rendelkeznek, elsősorban az utak, járdák, csatornahálózat, szennyvízhálózat terén. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2

13 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység

14 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%) Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) ▪A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából ▪Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai –Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás –Kereskedelem, javítás 1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat

15 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Vállalkozások szektor szerinti megoszlása A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 29%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektorok részesedése 8% 11% 29% 7% 4% 18% 9% 0% 12% 3%

16 Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 34%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel *A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom- biztosítás, oktatás, egészségügy Szektorok részesedése 12% 34% 11% 3% 6% 3% 21% 6% 1% Egyéb tevékenység 0%

17 Forrás:HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 13.7%, ami -0.8 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék) ▪Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 13.7% ▪Változás 2003-hoz képest -0.8 százalékpont

18 A rendszerváltás után a nagy szocialista üzemek megszűntek vagy átalakultak a térségben, a létrejött tőkehiányos mikro- és kisvállalkozások nem képesek felszívni a munkavállalókat. A térségben a szakképzett munkaerőből hiány mutatkozik, jellemző az aluliskolázottság és a nem versenyképes szakmával rendelkezők magas aránya. A hátrányos helyzetű csoportok körében magas a munkanélküliség (romák, nők). A munkáltatók hiánya és a bérek színvonala miatt magas az ingázók aránya. A szakképzés nem a megváltozott viszonyokat követi, nem versenyképes kézpési palettát kínál, ezért a máshol szakmát tanulók már nem is térnek vissza a térségbe. Magas a térségben az inaktív, szociális segélyből élők száma. A roma etnikum foglalkoztatottsági mutatói a legroszabbak a térségben, ennek okai az alacsony iskolai végzettség, a hátrányos térségekbe történő koncentráció, a munkaerő-piaci diszkrimináció. A munkakultúrára jellemző a munkaerő gyenge mobilitása. Ez elsősorban az idősebb korosztályra jellemző, a fiatalabb nemzedékek számára ez már nem jelent akkora problémát. A szakképzetlenség, illetve a nem versenyképes szakmák miatt más területen az aktív korú munkavállalók nem tudnak elhelyezkedni. Az új helyzethez történő alkalmazkodás, az új iránt tanúsított idegenkedés meglévő jegyek az idősebb korosztály részéről. A térség jellemző szakmai csoportjai: a mezőgazdaságban dolgozók, a szolgáltatói szektorban dolgozók – elsősorban kisiparosok -, a könnyűiparban dolgozók, itt elsősorban a térségben nagy hagyományokkal rendelkező cipőkészítő üzemeket emelnénk ki, melyek kisüzemi formában számos településen működnek még, valamint kisebb varrodákat is ide sorolhatunk. Nehézipar a térségben nincs. A rendszerváltás után a nagy szocialista üzemek megszűntek vagy átalakultak a térségben, a létrejött tőkehiányos mikro- és kisvállalkozások nem képesek felszívni a munkavállalókat. A térségben a szakképzett munkaerőből hiány mutatkozik, jellemző az aluliskolázottság és a nem versenyképes szakmával rendelkezők magas aránya. A hátrányos helyzetű csoportok körében magas a munkanélküliség (romák, nők). A munkáltatók hiánya és a bérek színvonala miatt magas az ingázók aránya. A szakképzés nem a megváltozott viszonyokat követi, nem versenyképes kézpési palettát kínál, ezért a máshol szakmát tanulók már nem is térnek vissza a térségbe. Magas a térségben az inaktív, szociális segélyből élők száma. A roma etnikum foglalkoztatottsági mutatói a legroszabbak a térségben, ennek okai az alacsony iskolai végzettség, a hátrányos térségekbe történő koncentráció, a munkaerő-piaci diszkrimináció. A munkakultúrára jellemző a munkaerő gyenge mobilitása. Ez elsősorban az idősebb korosztályra jellemző, a fiatalabb nemzedékek számára ez már nem jelent akkora problémát. A szakképzetlenség, illetve a nem versenyképes szakmák miatt más területen az aktív korú munkavállalók nem tudnak elhelyezkedni. Az új helyzethez történő alkalmazkodás, az új iránt tanúsított idegenkedés meglévő jegyek az idősebb korosztály részéről. A térség jellemző szakmai csoportjai: a mezőgazdaságban dolgozók, a szolgáltatói szektorban dolgozók – elsősorban kisiparosok -, a könnyűiparban dolgozók, itt elsősorban a térségben nagy hagyományokkal rendelkező cipőkészítő üzemeket emelnénk ki, melyek kisüzemi formában számos településen működnek még, valamint kisebb varrodákat is ide sorolhatunk. Nehézipar a térségben nincs. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/1

19 *Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada **Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból Legjelentősebb szektor Legjelentősebb település Foglalkoztatás abszolút értelemben Foglalkoztatás relatív értelemben LeírásÉrték ▪A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma ▪Martfű székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 10 db 5 db 2,358 fő 24% A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 24%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás- nak

20 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 10 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik Szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Fogl. száma (fő) ▪638 ▪372 ▪311 ▪286 ▪254 Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben ▪Martfű ▪Kunszentmárton ▪Martfű Főtevékenység ▪1930 Lábbeligyártás ▪2811 Fémszerkezet gyártása ▪2524 Egyéb műanyag termék gyártása ▪1589 Máshova nem sorolt egyéb élelmiszer gyártása Név ▪Shoe Fashion Group Kft ▪Legero Hungária Kft ▪Albatross Plastunion Zrt. ▪Nief-Plastic Hungária Kft ▪Bunge Zrt. 1 2 3 4 5

21 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Szektor Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben Főtevékenység ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪138 ▪116 ▪90 ▪83 ▪70 ▪Martfű ▪Cibakháza ▪Cserkeszőlő ▪Kunszentmárton ▪1930 Lábbeligyártás ▪1596 Sörgyártás ▪2811 Fémszerkezet gyártása ▪2222 Máshova nem sorolt nyomás ▪2852 Fémmegmunkálás A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 10 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik ▪Tisza Cipőgyártó Kft Név ▪Ciszöv 49 Kft ▪Miniplaszt Kft ▪Unitrade M&M Kft ▪Heineken Hungária Sörgyárak Nyrt. 6 7 8 9 10

22 A térségre jellemző a mikro- és kisvállalkozások túlsúlya. A Kunszentmártoni kistérségben található a legkevesebb aktív vállalkozás a régióban, illetve Jász- Nagykun- Szolnok megyében. A vállalkozásokra jellemző a tőkehiány, amely nagyban korlátozza fejlesztési lehetőségeiket és foglalkoztatásban betöltött szerepüket. Az akcióterület tiszazugi részére a mezőgazdasági vállalkozások és a mezőgazdasági hagyományok túlsúlya jellemző, míg Martfűre az ipari hagyományok és a feldolgozóipar. A mezőgazadsági vállalkozások azonban nem foglalkoztatnak nagy létszámban munkavállalókat, inkább az idénymunkák a jellemzőek. A térséget alapvetően elkerülik a nagybefektetők. Martfű ipari parkjában nincs megtelepedett cég, Kunszentmárton ipari parkjában jelenleg 2 cég működik, pedig elhelyezkedése kedvező logisztikai szempontból (44. főút, M5 közelsége, vasút). A szolgáltatási szektorban a térség elmaradottnak számít, egyrészt a szolgáltatások csak a városokban életképesek (több esetben csak a térségen kívüli nagyvárosokban: Szolnok, Kecskemét), a kis településeken a kereslet alapján nem tudnak fennmaradni. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/1

23 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Non-profit szervezetek a térségben Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Kultúrával kapcsolatos tevékenység7 Vallással kapcsolatos tevékenység5 Sporttal kapcsolatos tevékenység19 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység30 Oktatással kapcsolatos tevékenység23 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 0 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 5 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 7 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 4 Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 6 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 7 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 5 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 1 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 9 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 3 Nemzetközi kapcsolatok1 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 6 Politikai tevékenység0 A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

24 1. Kunszentmártoni Mazsorett és Modern Tánccsoport Alapítvány: Kitartó munkájuk eredményeként komoly sikerekkel büszkélkedhetnek. Lányaik többszörös magyar mazsorett bajnokok, melynek eredményeként 2002. évben, Lengyelországban, 2004. évben, Horvátországban Európa Bajnokságon vehettek részt. Az elmúlt két évben a modern táncoktatásukat is sikerek koronázzák. Csoportjuk rendszeres résztvevője a magyarországi Fashion Dance versenyeknek, ahonnan mindig helyezettként távoznak. Itt a Kunszentmártoni Kistérségben mazsorett és modern táncoktatással, és ilyen jellegű kulturális program szolgáltatásával foglalkozó szervezet. 2. Andante Művészeti Közhasznú Alapítvány: A Kunszentmártoni Alapfokú Művészetoktatási Intézmény fenntartásában működtetett alapítvány. Alapfeladatuk térség zenei oktatása. Művészeti fesztiválokon, versenyeken vesznek részt és a Tiszazugi Fúvószenekari Fesztivál fő szervezői. Munkájuk eredményeként számos belföldi és külföldi versenyen vettek részt, ahonnan díjak nélkül még nem tértek haza. Tanítványaik közül nem egy már egyénileg bizonyított, nevet szerzett a zenei életben. 3. Civil Szervezetek Szövetsége: A Civil Szervezetek Szövetsége 1995. évben alakult. A szövetség célja azoknak a szervezeteknek az összefogása, támogatása és érdekképviselete, akik Kunszentmárton és vonzás körzete polgáraiért tevékenységet folytatnak, illetve érdekükben tenni kívánnak. 22 tagszervezete van. A szövetség hatékonyan kiveszi részét Kunszentmárton város és vonzáskörzetének társadalmi és kulturális életének formálásában. Tevékenysége a térség érdekében cselekedni kívánó magán- és jogi személyek, egyesületek és klubok összefogása szakmai megbeszélések, fórumok, előadások szervezése és lebonyolítása. Közvélemény formálása. Tagszervezetek részére továbbképzések szervezése és azokon való részvétel. 4.Munkanélküliek és Családsegítők Szociális, Kulturális Alapítványa: A Kunszentmártonban működő Munkanélküliek és Családsegítők Szociális-, Kulturális Alapítványa 1996-ban alakult abból a célból, hogy a kistérségben szociálisan hátrányos helyzetű és a társadalmi kirekesztődésben élő családokat segítse, abban, hogy életszínvonaluk emelkedjen és elfoglalják az őket megillető helyet a társadalomban. 1. Kunszentmártoni Mazsorett és Modern Tánccsoport Alapítvány: Kitartó munkájuk eredményeként komoly sikerekkel büszkélkedhetnek. Lányaik többszörös magyar mazsorett bajnokok, melynek eredményeként 2002. évben, Lengyelországban, 2004. évben, Horvátországban Európa Bajnokságon vehettek részt. Az elmúlt két évben a modern táncoktatásukat is sikerek koronázzák. Csoportjuk rendszeres résztvevője a magyarországi Fashion Dance versenyeknek, ahonnan mindig helyezettként távoznak. Itt a Kunszentmártoni Kistérségben mazsorett és modern táncoktatással, és ilyen jellegű kulturális program szolgáltatásával foglalkozó szervezet. 2. Andante Művészeti Közhasznú Alapítvány: A Kunszentmártoni Alapfokú Művészetoktatási Intézmény fenntartásában működtetett alapítvány. Alapfeladatuk térség zenei oktatása. Művészeti fesztiválokon, versenyeken vesznek részt és a Tiszazugi Fúvószenekari Fesztivál fő szervezői. Munkájuk eredményeként számos belföldi és külföldi versenyen vettek részt, ahonnan díjak nélkül még nem tértek haza. Tanítványaik közül nem egy már egyénileg bizonyított, nevet szerzett a zenei életben. 3. Civil Szervezetek Szövetsége: A Civil Szervezetek Szövetsége 1995. évben alakult. A szövetség célja azoknak a szervezeteknek az összefogása, támogatása és érdekképviselete, akik Kunszentmárton és vonzás körzete polgáraiért tevékenységet folytatnak, illetve érdekükben tenni kívánnak. 22 tagszervezete van. A szövetség hatékonyan kiveszi részét Kunszentmárton város és vonzáskörzetének társadalmi és kulturális életének formálásában. Tevékenysége a térség érdekében cselekedni kívánó magán- és jogi személyek, egyesületek és klubok összefogása szakmai megbeszélések, fórumok, előadások szervezése és lebonyolítása. Közvélemény formálása. Tagszervezetek részére továbbképzések szervezése és azokon való részvétel. 4.Munkanélküliek és Családsegítők Szociális, Kulturális Alapítványa: A Kunszentmártonban működő Munkanélküliek és Családsegítők Szociális-, Kulturális Alapítványa 1996-ban alakult abból a célból, hogy a kistérségben szociálisan hátrányos helyzetű és a társadalmi kirekesztődésben élő családokat segítse, abban, hogy életszínvonaluk emelkedjen és elfoglalják az őket megillető helyet a társadalomban. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

25 Ezért a célért, szorosan együttműködik más civil szervezetekkel, oktatási intézményekkel, szociális ellátó intézményekkel, családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokkal. 2005. évtől részt vesznek a Magyar Szegénységellenes Hálózat munkájában, folyamatos monitoring tevékenységgel. Az Európai Szegénységellenes Hálózat 5. Kunszentmártoni Csillagászati Környezet- és Természetvédő Egyesület: A Kunszentmártoni Csillagászati Egyesület a Magyar Csillagászati Egyesülettel szorosan együttműködve dolgozik. Kiemelt figyelmet fordítanak a gyermekek és az ifjúság érdeklődésének felkeltésére, oktatására. A tulajdonukban lévő szélmalomból csillagvizsgáló-, környezet- és természetvédelmi oktatóbázist kíván kialakítani. Ezért a célért, szorosan együttműködik más civil szervezetekkel, oktatási intézményekkel, szociális ellátó intézményekkel, családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokkal. 2005. évtől részt vesznek a Magyar Szegénységellenes Hálózat munkájában, folyamatos monitoring tevékenységgel. Az Európai Szegénységellenes Hálózat 5. Kunszentmártoni Csillagászati Környezet- és Természetvédő Egyesület: A Kunszentmártoni Csillagászati Egyesület a Magyar Csillagászati Egyesülettel szorosan együttműködve dolgozik. Kiemelt figyelmet fordítanak a gyermekek és az ifjúság érdeklődésének felkeltésére, oktatására. A tulajdonukban lévő szélmalomból csillagvizsgáló-, környezet- és természetvédelmi oktatóbázist kíván kialakítani. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2

26 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben A térség összesített lakossága 2002-2006 között 1,041 fővel csökkent, ami arányosítva 3%-os csökkenést jelent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1,041 fővel csökkent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 3%-kal csökkent Térség összlakossága Éves változás 2002 (fő)2003 (fő)2004 (fő)2005 (fő)2006 (fő) 35,22234,96334,71734,55934,181 -259-246 -158-378

27 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A lakosság kor szerinti összetétele a térségben A térségben az aktív korú lakosság aránya 62%, ami 2 százalékponttal magasabb az országos átlagnál Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Megoszlás 3% 62% 23% 9% Országos átlag 3% 60% 21% 13% Aktív korú lakosság 0-2 év 3-5 év 6-14 év 15-59 év 59 év felett

28 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) 0 általános 1-5 általános 6-7 általános 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Megoszlás 2% 13% 6% 1% 4% Országos átlag 2% 9% 2% 4% 12% 31% 8% 5% 19% 9% 26% 12% 10% 17%

29 A térségre az elmúlt évek statisztikái alapján a népességfogyás jellemző. A korösszetétel megváltozása következtében a térség öregedő képet mutat. Általánosan jellemző a fiatalok elvándorlása a környező nagyobb városokba, illetve Budapestre. A Tiszazugba az elmúlt években nagy számban vándorolnak be inaktív, elszegényedett családok, elsősorban romák. A kistérség állandó lakossága jelenleg is csökken, ezt igazolják a fenti adatsorok. Különösen nagymértékű népességcsökkenés figyelhető meg Mezőhék (-3,42%) és a kistérségi központ, Kunszentmárton (-2,15%) esetében. Jelentősebb népességnövekedést egyedül Cibakházán találunk, amit a bevándorlók magas száma magyaráz. A térség településeire Cserkeszőlő kivételével, általában alacsony iskolai végzettségű kritikus szociális helyzetben lévő középkorú, vagy idősebb bevándorlók érkeznek. Ez a bevándorlási tendencia (amíg az ingatlanárak a mostani alacsony szinten maradnak), a jövőben várhatóan erősödik, tovább rontva a jelenlegi elöregedett korstruktúrát. További probléma, hogy a kistérségi fiatalok jelentős része a fővárosba vagy a környező megyeszékhelyekre költözik. A népesség csökkenés másik okozója a természetes fogyás, azaz az élveszületések és halálozások közötti negatív viszony. Kistérségi szinten elmondható, hogy a legtöbb településen közel kétszerese a halálozás az élve születésnek. Az alacsony és egyre csökkenő gyermeklétszám a fiatalok elvándorlásával, a kései gyermekvállalással és a gyermekvállalási kedv csökkenésével egyértelműen indokolható. A kistérségben lakó roma népesség aránya településenként változatos képet mutat. Míg Cserkeszőlőben, Tiszasason, Mesterszálláson, Tiszainokán, Nagyréven a becsült érték 0% addig Csépán, Öcsödön, Cibakházán 20%-körüli az arányuk. Ez az arányszám várhatóan tovább fog emelkedni. A térségre az elmúlt évek statisztikái alapján a népességfogyás jellemző. A korösszetétel megváltozása következtében a térség öregedő képet mutat. Általánosan jellemző a fiatalok elvándorlása a környező nagyobb városokba, illetve Budapestre. A Tiszazugba az elmúlt években nagy számban vándorolnak be inaktív, elszegényedett családok, elsősorban romák. A kistérség állandó lakossága jelenleg is csökken, ezt igazolják a fenti adatsorok. Különösen nagymértékű népességcsökkenés figyelhető meg Mezőhék (-3,42%) és a kistérségi központ, Kunszentmárton (-2,15%) esetében. Jelentősebb népességnövekedést egyedül Cibakházán találunk, amit a bevándorlók magas száma magyaráz. A térség településeire Cserkeszőlő kivételével, általában alacsony iskolai végzettségű kritikus szociális helyzetben lévő középkorú, vagy idősebb bevándorlók érkeznek. Ez a bevándorlási tendencia (amíg az ingatlanárak a mostani alacsony szinten maradnak), a jövőben várhatóan erősödik, tovább rontva a jelenlegi elöregedett korstruktúrát. További probléma, hogy a kistérségi fiatalok jelentős része a fővárosba vagy a környező megyeszékhelyekre költözik. A népesség csökkenés másik okozója a természetes fogyás, azaz az élveszületések és halálozások közötti negatív viszony. Kistérségi szinten elmondható, hogy a legtöbb településen közel kétszerese a halálozás az élve születésnek. Az alacsony és egyre csökkenő gyermeklétszám a fiatalok elvándorlásával, a kései gyermekvállalással és a gyermekvállalási kedv csökkenésével egyértelműen indokolható. A kistérségben lakó roma népesség aránya településenként változatos képet mutat. Míg Cserkeszőlőben, Tiszasason, Mesterszálláson, Tiszainokán, Nagyréven a becsült érték 0% addig Csépán, Öcsödön, Cibakházán 20%-körüli az arányuk. Ez az arányszám várhatóan tovább fog emelkedni. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 1/1

30 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% Infrastrukturális adottság ▪Szélessávú Internet ▪Mindhárom mobilhálózat ▪Helyközi autóbusz- megállóhely ▪Közművesített, közúton elérhető ipari park ▪Fenti infrastruk- turális adottsá- gok együttesen Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) 1 0 0 9 0 Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) 9% 0% 82% 0% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

31 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Közlekedés Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Ipari parkok Pénzügyi szolgáltatások Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Repülőtér ▪EUROVELO kerékpárút Mozgatórugó alcsoport Közmű ellátottság Oktatás Kultúra Telekommuni- káció Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Mozgókönyvtári állomáshely Mozgatórugó alcsoport

32 A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Szociális ellátás Egészségügyi ellátás Szabadidős te- vékenységre és sportolásra alkalmas infrastr. Egyéb infrastruktúra Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Szülészeti ellátás ▪Egészségügyi kommunikációs pont ▪Életház Mozgatórugó alcsoport Gazdaságfej- lesztési szervezetek Természeti adottságok Natura 2000 területek Közbiztonsági szolgálat Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Ipari kamara ▪Rotary típusú klub Mozgatórugó alcsoport Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

33 A térségben az alapvető infrastruktúrális ellátottság megtalálható. A közlekedés szempontjából, megközelíthetőség szempontjából azonban nem megfelelő. A szálláshelyek és vendéglátóhelyek hiánya jellemző. Az egyéb szolgáltatásokhoz kapcsolódó infrastruktúra is hiányos, mint pl.: bankok, szabadidős infrastruktúra, közösségi házak, -terek. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 1/1

34 *Szálloda, gyógyszálloda, panzió **Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Térségi adat Országos átlag Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Térségi adat az országos átlag százalékában 0.010.04 0.020.04 40%107% 1.121.82 1.810.68 62%267%

35 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 1/2 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Nagyközség▪4,556 ▪Község▪1,946 ▪Község▪2,263 ▪Város▪9,312 ▪Város▪7,201 ▪Község▪746 ▪Nagyközség▪3,766 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Cibakháza Csépa Cserkeszőlő Kunszentmárton Martfű Nagyrév Öcsöd Munkanél- küliség (%) ▪13.55% ▪15.96% ▪6.35% ▪9.45% ▪6.78% ▪16.64% ▪12.00% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪29,838 ▪43,057 ▪73,560 ▪95,500 ▪618,068 ▪74,967 ▪84,186 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪16.120 ▪0.123 ▪0.079 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪25.459 ▪0.099 ▪0.421 ▪0.126 ▪0.000

36 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 2/2 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪1,188 ▪Község▪452 ▪Község▪1,604 ▪Község▪1,147 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Szelevény Tiszainoka Tiszakürt Tiszasas Munkanél- küliség (%) ▪9.83% ▪8.00% ▪12.18% ▪40.00% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪30,214 ▪69,000 ▪33,240 ▪34,136 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.516

37 Települések egy mondatos jellemzése 1/6 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Cibakháza ▪„Nagyszámú inaktív betelepülő lakos a szőlőkbe. A Holt-Tisza kotrása fontos lenne a jövőbeni horgászati és turisztikai célú használathoz.” ▪Csépa ▪„Halmozottan hátrányos helyzet, gazdasági és egyéb befektetők hiánya” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Holt-Tisza rehabilitációja, turisztikai és szabadidős célú hasznosítása.” ▪„Horgászturizmus, természetvédelmi park, madárles.”

38 Települések egy mondatos jellemzése 2/6 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Cserkeszőlő ▪„A település nagy külterülettel rendelkezik, melynek lakott részein gondot okoz az infrastruktúra hiánya, a belterületi részeken is hiányos az ellátottság.” ▪Kunszentmárt on ▪„Magas munkanélküliségi arány, népességszám csökkenése, elöregedés, fiatalok elvándorlása, önkormányzat forráshiánya korlátozza a fejelsztések lehetőségét” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Idegenforgalom fejlesztése, vízgyógyászati és fürdőzési feltételek javítása, bővítése, termálüdüléshez kapcs. létesítmények, szálláshelyek, ellátó létesítmények fejlesztése, beruházások vonzása.Idegenforgalmi kínálat szélesítése.” ▪„Körös folyó (horgász-,vadászturizmus)44. és 45. utak tranzitforgalma, mezőgazdasági termelés fejlesztése”

39 Települések egy mondatos jellemzése 3/6 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Martfű ▪„A település népessgémegtartó képességének csökkenése, a fiatal korosztály elvándorlása, a képzett munkaerő elvándorlása a jól fizető munkahelyek hiánya miatt.” ▪Nagyrév ▪„Munkanélküliség, vállalkozások hiánya, elnéptelenedés” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A település ipari hagyományai, a kedvező földrajzi adottság a további ipartelepítésre, a fejlett infrastruktúra, gyógyvíz” ▪„Falusi vendéglátás, vízi- turizmus erősítése.”

40 Települések egy mondatos jellemzése 4/6 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Öcsöd ▪„Munkahelyek hiánya miatt a lakosság döntő többsége ingázásra kényszerül. A régióban meglévő gazdasági probléma halmozottan jelenik meg a településen.” ▪Szelevény ▪„Munkanélküliség, a település megközelíthetősége nehézkes.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Vidéki és falusi turizmus. Kertészet, fóliás zöldségtermesztés. A 44 tranzitút a településen halad át (a jövőben M44).” ▪„Munkahelyteremtés, természeti környezet előnyeinek kihasználása”

41 Települések egy mondatos jellemzése 5/6 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Tiszainoka ▪„Elöregedés, elvándorlás.” ▪Tiszakürt ▪„Gazdaság alacsony szintje, magas szakképzetlen munkaerő, elhanyagolt úthálózat, kerékpárút nincs, vendéglátás, szálláshelyek hiánya, mg.-i feldogozás hiánya” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Turizmus, hagyományok megőrzése.” ▪„Vonzó természeti környezet, arborétum, turizmus iránti igény, jó mezőgazdasági adottság, jó közlekedésföldrajzi adottság (44. főút)”

42 Települések egy mondatos jellemzése 6/6 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Tiszasas ▪„Munkanélküliség, elöregedés, nehéz megközelíthetőség” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Turizmus, kertészet, termálvíz- hasznosítás”

44 Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1 A térségben 6 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 16 db fejlesztési intézkedés tartozik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Gazdasági környezet, versenyképesség javítása” ▪„Helyi örökség megőrzése, fejlesztése” ▪„Vidéki turizmus fejlesztése” ▪„Helyi mezőgazdasági feldolgozás fejlesztése” ▪„Humán erőforrás, életminőség fejlesztése és a társadalmi tőke erősítése” Fő fejlesztési prioritás ▪„Helyi mezőgazdasági termelés fejlesztése” 44 5 db 2 db 1 db 5 db 3,625,907 2,129,126 979,218 814,693 800,000 Összes allokált forrás (EUR) Intézkedé- sek száma 1 db214,286

45 ▪Forrásokhoz való hozzáférés támogatása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/6 A legtöbb forrás – 814,693 EUR – a(z) Térségi és helyi szintű tároló és feldolgozó kapacitás fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Közösségi közlekedés infrastruktúrájának fejlesztése ▪Információhoz, tudáshoz való hozzájutás támogatása ▪Logisztikai rendszerek fejlesztése, technológiai fejlesztés, martketing támogatása, piacra jutás támogatása ▪Helyi vállalkozások képzésének támogatása, átképzések, rehabilitációs foglalkoztatások, atipikus foglalkoztatás támogatása Fő fejlesztési prioritás: Gazdasági környezet, versenyképesség javítása Allokált forrás (EUR) 70,000 2,204,080 161,224 100,000 1,090,603

46 ▪Kulturális értékek megőrzése, hagyományőrzés Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 2/6 A legtöbb forrás – 814,693 EUR – a(z) Térségi és helyi szintű tároló és feldolgozó kapacitás fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Épített és természetes örökségek védelme, fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: Helyi örökség megőrzése, fejlesztése Allokált forrás (EUR) 484,081 1,645,045

47 ▪Szálláshelyek, vendéglátóhelyek kialakítása, korszerűsítése, fejlesztése, kapacitásnövelés, marketingtevékenység támogatása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 3/6 A legtöbb forrás – 814,693 EUR – a(z) Térségi és helyi szintű tároló és feldolgozó kapacitás fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Sport-, vízi-, vadász-, egészségturizmus fejlesztése, egyéb szabadidős tevékenységek támogatása Fő fejlesztési prioritás: Vidéki turizmus fejlesztése Allokált forrás (EUR) 780,000 199,218

48 ▪Térségi és helyi szintű tároló és feldolgozó kapacitás fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 4/6 A legtöbb forrás – 814,693 EUR – a(z) Térségi és helyi szintű tároló és feldolgozó kapacitás fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés Fő fejlesztési prioritás: Helyi mezőgazdasági feldolgozás fejlesztése Allokált forrás (EUR) 814,693

49 ▪Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztése és infrastruktúrális fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 5/6 A legtöbb forrás – 814,693 EUR – a(z) Térségi és helyi szintű tároló és feldolgozó kapacitás fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Helyi média fejlesztése ▪Szakmai tudás fejlesztése ▪Szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítse ▪Lakossági szolgáltatások fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: Humán erőforrás, életminőség fejlesztése és a társadalmi tőke erősítése Allokált forrás (EUR) 750,000 50,000 0 0 0

50 ▪Térségi és helyi szintű termelés fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 6/6 A legtöbb forrás – 814,693 EUR – a(z) Térségi és helyi szintű tároló és feldolgozó kapacitás fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés Fő fejlesztési prioritás: Helyi mezőgazdasági termelés fejlesztése Allokált forrás (EUR) 214,286

51 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

52 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektor Szektoronkénti megoszlás Vállalkozások száma Foglalkozta- tottság 10 legnagyobb vállalk. Javaslatok 10 legfontosabb javaslat 8% 11% 29% 7% 4% 18% 9% 0% 12% 3% 15% 44% 13% 3% 7% 3% 4% 0% 8% 2% 0% 100% 0% 35% 0% 6% 24% 12% 0% 12% 0% 22% 0% 33% 0% 22% 0%

53 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 Szektor ▪„Egyéb tevékenység” ▪„Térségi szabadidős szolgáltatások, lehetőségek összefogása, komplex programok kialakítása, programfüzérek kidolgozása. Egységes arculattal való megjelenés, térségmarketing.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Növekszik a térségben eltöltött vendégéjszakák száma. A térség más településein is megjelennek a turisták.”

2 54 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” ▪„Vendéglátóhelyek kialakítása, korszerűsítése, szolgáltatások javítása, bővítése, arculat kialakítása.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Megfelelő szolgáltatást nyújtó, korszerű vendéglátóhelyek a térségben.”

55 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 3/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Egyéb tevékenység” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorhoz kapcsolódik 3 ▪„Rehabilitációs munkahelyek létrehozása meglévő, kihasználatlan önkormányzati ingatlanok átalakításával.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Új munkahelyek létrehozása az egészségkárosodásban szenvedők számára. Rehabilitációs foglalkoztatásban működő cégek térségbe települése.”

▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” 4 ▪„Régi pincék felújítása, átalakítása borospincévé, turisztikai célra hasznosítása, helyi borok bemutatására. Cserkeszőlő turisztikai szolgáltatásait kiegészetheti (állandó jelleggel: borkóstolás, vásárlás, szőlészeti és borászati tradíciók, eszközök bemutatása, gasztronómiai bemutatók).” ▪„Jelenleg hiányzó idegenforgalmi célpont a térségben. Új turisztikai lehetőségek jelennek meg.” 56 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 4/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

57 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 5/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorhoz kapcsolódik 5 ▪„Az üdülő teljes átalakításával és bővítésével legalább 6 önálló apartmannt magába foglaló modern, kényelmes apartmanszálloda hozható létre. Az üdülő központi fűtéssel ellátva, téliesítve kerülne felújításra.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A nyaralók felújításával egy magas színvonalú, minden évszakban férőhellyel rendelkező, a mai igényeknek megfelelő szálláshelyek alakíthatók ki. Jól kiegészítve a jelenlegi Cserkeszőlőt jellemző főként szállodai és kemping férőhely kínálatot.”

▪„Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” 6 ▪„Az elhanyagolt, gondozatlan gyümölcsösök, szőlők alternatív hasznosítása, helyi alapanyagokból, új helyi termékek bevezetése. Innovatív vállalkozásfejlesztési projektek a helyi munkaerő foglalkoztatására, mely projektek mintaként szolgálnak a helyi szereplőknek.” ▪„Tradicionális és modern, bio, helyi termékek megjelenése, elterjedése. Új termékek és szolgáltatások megjelenése a térségben. Helyi projektek, a helyi munkaerő foglalkoztatása. Pozitív példák, mintaprojektek, új üzleti modell alkalmazása külföldi módszerek alapján.” 58 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 6/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor

59 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 7/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Egyéb szolgáltatás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorhoz kapcsolódik 7 ▪„Egy új 700 m2-es üzemcsarnok építésével minden típusú gépjármű műszaki vizsgáztatása és javítása elvégezhető. Személy és tehergépjárművek külső és belső mosásra alakalmas épület, illetve berendezések kerülnének építésre, beszerzésre. Mindezeken felül korszerű diagnosztikai berendezések vásárlásával lehetne modernizálni a műszaki eszközparkot. Az üzemcsarnokban lehetőség nyílna gumijavításra és -kiskereskedelemre is.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A beruházás erdményeképp korszerű, és minden igényt kielégítő műszaki vizsgáztató állomás épülne, komplex autómosóval, modern diagnosztikai berendezésekkel. A beruházás eredményeképp 5 fő új munkavállaló foglalkoztatására lenne lehetőség.” Szektor

▪„Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” 8 ▪„Megfelelő labortechnikai berendezéseket szükséges vásárolni.” ▪„A beruházás megvalósításával megfelelően működhet a tervezett szárító-tisztító űzem, ellenőrző vizsgálatokat folytathat más laborok méréseihez, illetve helyben vizsgálhatja a tiszazug nyugati felében termelő gazdaságok terményminőségét. A labor létrehozásával 1 fő laboránssal bővíthető a foglalkoztatottság.” 60 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 8/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

61 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 9/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Egyéb szolgáltatás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorhoz kapcsolódik 9 ▪„Internetkávézó létrehozása Kunszentmártonban a sétáló utcában, ezzel együtt színes programleírásokat tartalmazó weboldal készítése a térségbe látogatók számára. Hirdetési felület kivetítőn az üzlethelységben, illetve a honlapon.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Információk a turizmusban, vendéglátásban, kereskedelemben dolgozók lehetőségeit, jövedelemszerzési esélyeit növeli.”

▪„” 10 ▪„” 62 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 10/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

64 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 ▪„Tájékoztató anyagok az aktuális pályázati forrásokról és igénybe vehető hitelekről, ingyenes tanácsadás. Kézikönyv a pályázati rendszerekről, praktikus tanácsokkal, ingyenes tájékoztató füzetek vendéglátási, falusi turizmussal, idegen nyelvi alapismeretekkel.” Megoldási javaslat ▪„Szolgáltatások színvonala a falusi vendéglátásban javul. Megnő a térségből beérkező pályázatok száma, illetve a helyi vállalkozások és civil szervezetek több forráshoz jutnak. Újabb szereplők jelennek meg a falusi vendéglátás szolgáltatás nyújtásában.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Gazdaságfejlesztési szervezetek” Fejlesztési téma

65 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 2 ▪„A számítógéppark felújításával, illetve új szoftverek beszerzésével a szövetkezetek meg tudnának felelni a helyi integrátori feladatokkal kapcsolatos magas szintű elvárásoknak. Tevékenységük elősegíti a modern, elektronikus ügyintézési módok helyi elterjedését.” Megoldási javaslat ▪„A helyi partnerek, őstermelők, kisgazdaságok elektronikus ügyintézési igényeinek kielégítése, új szolgáltatás nyújtása. Az elektronikus ügyintézés elterjedésének elterjedése, webalapú kapcsolattartás, ügyintézés hatékonyabbá válik.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások” Fejlesztési téma

66 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 3/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 3 ▪„A településeken található történelmileg jelentős épületek felújítása, parkok rendbetétele.” Megoldási javaslat ▪„Egységes, esztétikus településkép, amely a turisták számára is vonzó. A kertészeti és építési munkák folymatosan igénylik a munkaerőt.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

67 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 4/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 4 ▪„Vállalkozások marketingtevékenységeinek ösztönzése, támogatása. Szóróanyagok, ismertetők, tájékoztatók, korszerű arculat kidolgozása.” Megoldási javaslat ▪„Színvonalasabb, elérhetőbb szolgáltatások megjelenése, a vállalkozások arculatának kidolgozása.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások” Fejlesztési téma

68 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 5/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 5 ▪„Versenypályák és az ehhez kapcsolódó infrastruktura kiépítése, szálláshelyek és konferencia terem kiegésíztő szolgáltatásként.” Megoldási javaslat ▪„Megélénkülő horgász-turizmus. Évi 6-7 horgászverseny.” Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma ▪„Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra”

69 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 6/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 6 ▪„Egy új egypályás fallabda pályát építése, kiegészítve kondícionáló- és fitnesz teremmel, illetve a szükséges kiszolgáló létesítményekkel (öltözők, zuhanyzók, stb..)” Megoldási javaslat ▪„A beruházás erdményeképp korszerű, többcélú sportlétesítmény épülne, kiszolgálva a helyi és környékbeli lakosok, idelátogató turisták ezirányú igényeit.A beruházás megvalósításával 2 fő új munkavállaló foglalkoztatására lenne lehetőség.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra” Fejlesztési téma

70 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 7/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 7 ▪„Kajak-kenu kölcsönző létrehozása a Körös és Tisza mellet, ezáltal lehetőséget teremtve a vízi sportok kedvelői valamint a természetjárók számára vízi túrák, sportversenyek szervezéséhez (regatta). A szolgáltatással szélesíthető a körzet szabadidős- és sport lehetőségeinek skálája valamint lehetővé válna turista csoportok, családok, diákok fogadása.” Megoldási javaslat ▪„A kajak- kenu kölcsönző bekapcsolható a térségi turisztikai szolgáltatások közé, plusz attrakció jelenik meg, kihasználtabbá válik a térség legfőbb természeti adottsága (folyók és holtágak). Új szolgáltatás jelenik meg, mely növeli a szabadidős tevékenységek számát, csoportokat vonzhat ide, lehetőséget teremt a sportolásra is.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra” Fejlesztési téma

71 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 8/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 8 ▪„Helyi média fejlesztése, tartalomszolgáltatás megújítása, fejlesztése, térségi információk nyújtása, egyéb témájú mellékletek kidolgozása (turizmus, gazdaság).” Megoldási javaslat ▪„Sokszínűbb és igényesebb, rendszeres tájékoztatás a közösségi életről, a térség eseményeiről, közérdekű információkról. Helyi termékek és szolgáltatások népszerűsítése” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

72 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 9/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 9 ▪„” Megoldási javaslat ▪„” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„” Fejlesztési téma

73 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 10/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„” Megoldási javaslat ▪„” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„” Fejlesztési téma 10

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 75 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 1/36 Kód: ÉA-64-SzF-B-07 Sorszám: 1237 Prioritás: Gazdasági környezet, versenyképesség javítása Intézkedés: Közösségi közlekedés infrastruktúrájának fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség kerékpárutakkal való ellátottsága hiányos. Az évek óta hiányzó Öcsöd- Kunszentmártoni szakasz a 44-es út mentén megvalósítható. A főúton a biciklisek közlekedése a nagy kamionforgalom miatt balesetveszélyes. Helyzet/ adottság ▪Balesetveszélyes biciklivel a közlekedés a 44-es úton. Nincsen már szilárd burkolatú rendelkező út Öcsöd és Kunszentmárton között. Turisztikai célú hasznosítás. Probléma/ lehetőség ▪Kerékpárút építése Öcsöd és Kunszentmárton között. Megoldási javaslat ▪Biztonságos közlekedés a kerékpárosok számára. Turisztikai célú hasznosítás, turisztikai vonzerő bővítése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪EAOP - 2. Prioritás - A regionális és helyi jelentőségű közlekedési infrastruktúra fejlesztése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 76 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret1632650 EUR▪Önkormányzatok90% 2448979 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága2204080 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret81630 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 1/36 Kód: ÉA-64-SzF-B-07 Sorszám: 1237 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Kunszentmárton, Öcsöd ▪Nem ÚMVP ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 77 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 2/36 Kód: ÉA-64-GF-B-01 Sorszám: 528 Prioritás: Gazdasági környezet, versenyképesség javítása Intézkedés: Logisztikai rendszerek fejlesztése, technológiai fejlesztés, martketing támogatása, piacra... Szektor/fejlesztési téma: Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok ▪Kunszentmárton a 44-es számú főút mellett helyezekedik el, melynek országos szinten is jelentős a tranzitforgalma, ezentúl az M5-ös autópálya mindössze 50 km távolságra van. Ipari park megléte a főút mellett. Helyzet/ adottság ▪A város külterületén és a főút mentén elhelyezkedő külterületek hasznosítása, logisztikai potenciál kihasználása. Probléma/ lehetőség ▪Logisztikai központ kialakítása a várso külterületén, mely térségi szerepet tölthet be. Megoldási javaslat ▪Térségben működő vállalkozások működését és fejlesztését elősegíti, új vállalatok térségbe érkezését elősegíti. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪EAOP - 1. Prioritás - A gazdaság működési feltételeinek javítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 78 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret1000000 EUR▪Önkormányzatok50% 1632653 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága816326 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret200000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 2/36 Kód: ÉA-64-GF-B-01 Sorszám: 528 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Kunszentmárton ▪Nem ÚMVP ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 79 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 3/36 Kód: ÉA-64-GF-A-12 Sorszám: 3328 Prioritás: Gazdasági környezet, versenyképesség javítása Intézkedés: Logisztikai rendszerek fejlesztése, technológiai fejlesztés, martketing támogatása, piacra... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪Évtizedek óta működik autószervíz Kunszentmártonban. A jelenlegi telephely, illetve a javitócsarnokok szűkösek, felszerelése, technikai berendezése a jelenlegi épületi korlátok miatt nehezen vagy nem fejleszthető. Helyzet/ adottság ▪A szerviz szűkös kapacitása kapcsán szükségessé vált a műszaki vizsgáztató állomás teljes átalakítása bővítése. A tevékenységi körök autómosásra történő kiterjesztésével egy jelenleg hiányzó helyi szolgáltatást jelenne meg a városban és a környezetében. Probléma/ lehetőség ▪Egy új 700 m2-es üzemcsarnok építésével minden típusú gépjármű műszaki vizsgáztatása és javítása elvégezhető. Személy és tehergépjárművek külső és belső mosásra alakalmas épület, illetve berendezések kerülnének építésre, beszerzésre. Mindezeken felül korszerű diagnosztikai berendezések vásárlásával lehetne modernizálni a műszaki eszközparkot. Az üzemcsarnokban lehetőség nyílna gumijavításra és -kiskereskedelemre is. Megoldási javaslat ▪A beruházás erdményeképp korszerű, és minden igényt kielégítő műszaki vizsgáztató állomás épülne, komplex autómosóval, modern diagnosztikai berendezésekkel. A beruházás eredményeképp 5 fő új munkavállaló foglalkoztatására lenne lehetőség. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 80 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret200000 EUR▪Önkormányzatok0% 408964 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága204482 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 3/36 Kód: ÉA-64-GF-A-12 Sorszám: 3328 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Kunszentmárton ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 81 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 4/36 Kód: ÉA-64-SzF-2-02 Sorszám: 2756 Prioritás: Gazdasági környezet, versenyképesség javítása Intézkedés: Logisztikai rendszerek fejlesztése, technológiai fejlesztés, martketing támogatása, piacra... Szektor/fejlesztési téma: Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások ▪A térségben működő vállalkozások által nyújtott szolgáltatások bővítése és a szolgáltatások színvonalának javítása elengedhetetlen a piacra jutáshoz és a piacon maradáshoz. Helyzet/ adottság ▪A szolgáltatások színvonalának és elérhetőségének javításához elengedhetetlen a marketing tevékenység végzése, a korszerű arculattal való megjelenés. Probléma/ lehetőség ▪Vállalkozások marketingtevékenységeinek ösztönzése, támogatása. Szóróanyagok, ismertetők, tájékoztatók, korszerű arculat kidolgozása. Megoldási javaslat ▪Színvonalasabb, elérhetőbb szolgáltatások megjelenése, a vállalkozások arculatának kidolgozása. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Kapcsolattartás költségei (5%), Kiadvány készítés (20%), Marketing tevékenység (30%), Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése (20%), Rendezvény (10%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (15%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 82 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok0% 20000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága50000 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1300 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 4/36 Kód: ÉA-64-SzF-2-02 Sorszám: 2756 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Cibakháza, Csépa, Cserkeszőlő, Kunszentmárton, Martfű, Nagyrév, Öcsöd, Szelevény, Tiszainoka, Tiszakürt, Tiszasas ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 83 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 5/36 Kód: ÉA-64-GF-A-06 Sorszám: 3389 Prioritás: Gazdasági környezet, versenyképesség javítása Intézkedés: Logisztikai rendszerek fejlesztése, technológiai fejlesztés, martketing támogatása, piacra... Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás ▪A gyógyfürdő bejáratának szomszédságában lévő üzletsoron elhelyezkedő üzlethelyiségek tetőtere nincs kiépítve. A jelenlegi kapacitás kevés a vásárlók ellátásához. Helyzet/ adottság ▪A jelenlegi ruházat-, ajándékárusítási üzletprofil bővíthető, de helyszűke miatt erre csak a tetőr beépítésével lenne lehetőség. Probléma/ lehetőség ▪A tetőtér beépítésével lehetőség nyílna a jelenlegi árusítótér nagyságát közel kétszeresére növelni. Megoldási javaslat ▪A beruházással lehetőség nyílna speciális termékválaszték beveztésére, illetve a jelenlegi termékek mennyiségének, változatosságának bővítésére. A bővítéssel 1 fő résztmunkaidős foglalkoztatottal lehetne növelni a vállalkozást. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 84 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret200000 EUR▪Önkormányzatok0% 20000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága10000 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 5/36 Kód: ÉA-64-GF-A-06 Sorszám: 3389 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Cserkeszőlő ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 85 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 6/36 Kód: ÉA-64-GF-B-02 Sorszám: 529 Prioritás: Gazdasági környezet, versenyképesség javítása Intézkedés: Logisztikai rendszerek fejlesztése, technológiai fejlesztés, martketing támogatása, piacra... Szektor/fejlesztési téma: Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok ▪Meglévő, sokszor leromlott vagy kihasználatlan telephelyek, mely az igényekek kiszolgálását már nem képes ellátni. Helyzet/ adottság ▪A meglévő telephely korszerűsítésével (barnamezős beruházás) a raktárkapacitás növekedése, korszerű tárolás feltételeinek megteremtése, színvonalas kiszolgálás. Probléma/ lehetőség ▪Telephely korszerűsítés Megoldási javaslat ▪Raktárkapacitás növekedése,versenyképesebb szolgáltatások nyújtása. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪GOP - 2. prioritás - A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 86 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret200000 EUR▪Önkormányzatok0% 48979 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások20% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága9795 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 6/36 Kód: ÉA-64-GF-B-02 Sorszám: 529 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Cibakháza, Csépa, Cserkeszőlő, Kunszentmárton, Martfű, Nagyrév, Öcsöd, Szelevény, Tiszainoka, Tiszakürt, Tiszasas ▪Nem ÚMVP ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 87 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 7/36 Kód: ÉA-64-SzF-2-03 Sorszám: 3339 Prioritás: Gazdasági környezet, versenyképesség javítása Intézkedés: Információhoz, tudáshoz való hozzájutás támogatása Szektor/fejlesztési téma: Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások ▪A szövetkezetek, helyi vállalkozások informatikai háttere hardver és szoftver vonatkozásában is elavult. A kor követelményeinek megfelelő eszközökkel nem rendelkeznek. Helyzet/ adottság ▪A szövetkezetek helyi integrátori feladatai során egyre nagyobb igényt tapasztalnak a mezőgazdasági termeléshez, szolgáltatáshoz kapcsolódó elektronikus bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségekhez való segítségnyújtásban. A szövetkezetek egyre nagyobb számban vállalják tagjainak és partnereinek az ingyenes elektronikus segítségnyújtást, tanácsadást. Probléma/ lehetőség ▪A számítógéppark felújításával, illetve új szoftverek beszerzésével a szövetkezetek meg tudnának felelni a helyi integrátori feladatokkal kapcsolatos magas szintű elvárásoknak. Tevékenységük elősegíti a modern, elektronikus ügyintézési módok helyi elterjedését. Megoldási javaslat ▪A helyi partnerek, őstermelők, kisgazdaságok elektronikus ügyintézési igényeinek kielégítése, új szolgáltatás nyújtása. Az elektronikus ügyintézés elterjedésének elterjedése, webalapú kapcsolattartás, ügyintézés hatékonyabbá válik. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (40%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (10%), Kapcsolattartás költségei (5%), Rendezvény (5%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (40%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 89 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 8/36 Kód: ÉA-64-GF-A-11 Sorszám: 530 Prioritás: Gazdasági környezet, versenyképesség javítása Intézkedés: Információhoz, tudáshoz való hozzájutás támogatása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térségben működő szervezetek, vállalkozások nagy része nem rendelkezik internetes eléréssel, weblappal. A térségben kevés nyilvános internetezési lehetőség adódik. Helyzet/ adottság ▪Információellátottság a térségről nem megfelelő, internet kávézók nincsenek a térségben. Szolgáltatások, szabadidős lehetőségekről a tájékozódási lehetőség nem megfelelő. Probléma/ lehetőség ▪Internetkávézó létrehozása Kunszentmártonban a sétáló utcában, ezzel együtt színes programleírásokat tartalmazó weboldal készítése a térségbe látogatók számára. Hirdetési felület kivetítőn az üzlethelységben, illetve a honlapon. Megoldási javaslat ▪Információk a turizmusban, vendéglátásban, kereskedelemben dolgozók lehetőségeit, jövedelemszerzési esélyeit növeli. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 90 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret200000 EUR▪Önkormányzatok0% 122448 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága61224 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 8/36 Kód: ÉA-64-GF-A-11 Sorszám: 530 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Cibakháza, Csépa, Cserkeszőlő, Kunszentmárton, Martfű, Nagyrév, Öcsöd, Szelevény, Tiszainoka, Tiszakürt, Tiszasas ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 91 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 9/36 Kód: ÉA-64-GF-B-03 Sorszám: 532 Prioritás: Gazdasági környezet, versenyképesség javítása Intézkedés: Helyi vállalkozások képzésének támogatása, átképzések, rehabilitációs foglalkoztatások, at... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térségben a foglalkoztatottság szintje alacsony. A megváltozott munkaképességűek számára kevés lehetőség adódik. Helyzet/ adottság ▪Önkormányzati tulajdonban lévő, kihasználatlan ingatlanok átalakításával lehetőséget lehet biztosítani rehabilitációs munkahelyek létrehozására. Probléma/ lehetőség ▪Rehabilitációs munkahelyek létrehozása meglévő, kihasználatlan önkormányzati ingatlanok átalakításával. Megoldási javaslat ▪Új munkahelyek létrehozása az egészségkárosodásban szenvedők számára. Rehabilitációs foglalkoztatásban működő cégek térségbe települése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪TAMOP - 1. prioritás - A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés segíté...

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 92 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret200000 EUR▪Önkormányzatok100% 200000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága100000 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 9/36 Kód: ÉA-64-GF-B-03 Sorszám: 532 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Kunszentmárton, Martfű ▪Nem ÚMVP ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 93 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 10/36 Kód: ÉA-64-SzF-1-02 Sorszám: 3347 Prioritás: Gazdasági környezet, versenyképesség javítása Intézkedés: Forrásokhoz való hozzáférés támogatása Szektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek ▪A térségben számos olyan vállalkozás és civil szervezet működik, melyek a pályázati és egyéb forrásszerzési lehetőségekről (hitelek) nem értesülnek, azokat igénybe venni ne tudják. Gyakran iroda és informatikai hátterük sincs a megfelelő tájékozódáshoz. A térségben a turizmus az egyik fő fejlesztési irány, azonban a vendéglátók szakmai és nyelvismerete nem megfelelő. Helyzet/ adottság ▪Minél szélesebb körű tájékoztatással növelhető a vállalkozások forrásszerzésének esélye. Közös fórumokon, rendezvényeken találkozhatnak egymással, illetve meghívott szakértőkkel, pályázati és pénzügyi szakemberekkel, ingyenes szemináriumok szervezése. Probléma/ lehetőség ▪Tájékoztató anyagok az aktuális pályázati forrásokról és igénybe vehető hitelekről, ingyenes tanácsadás. Kézikönyv a pályázati rendszerekről, praktikus tanácsokkal, ingyenes tájékoztató füzetek vendéglátási, falusi turizmussal, idegen nyelvi alapismeretekkel. Megoldási javaslat ▪Szolgáltatások színvonala a falusi vendéglátásban javul. Megnő a térségből beérkező pályázatok száma, illetve a helyi vállalkozások és civil szervezetek több forráshoz jutnak. Újabb szereplők jelennek meg a falusi vendéglátás szolgáltatás nyújtásában. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (20%), Képzés/Oktatás (10%), Kiadvány készítés (30%), Rendezvény (30%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (10%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 94 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok100% 20000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások100% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága70000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1300 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db Allokáció Megoldási javaslatok 10/36 Kód: ÉA-64-SzF-1-02 Sorszám: 3347 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Cibakháza, Csépa, Cserkeszőlő, Kunszentmárton, Martfű, Nagyrév, Öcsöd, Szelevény, Tiszainoka, Tiszakürt, Tiszasas ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 95 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 11/36 Kód: ÉA-64-SzF-B-04 Sorszám: 3393 Prioritás: Helyi örökség megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Épített és természetes örökségek védelme, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A térség védett természeti értékekben gazdag. A környezettudatos gondolkodás azonban még gyermekcipőben jár, bemutatók, oktatások nincsenek a térségben, ezentúl nincs olyan helyszín, ahol ezekre sor kerülhetne. Helyzet/ adottság ▪A térségben található szélmalom állaga megromlott, jelen formájában használhatatlan. Probléma/ lehetőség ▪A Csillagásztai egyesület tulajdonában lévő szélmalom helyreállításával, természet- és környezetvédelmi oktatóközpont alakítható ki, egy olyan interaktív tudományos központ, ahol lehetőség nyílna rendezvények, bemutatók megtartására. Ezen kívül csillagvizsgáló kialakítása az épületben, hozzájárulva ezzel a tudományos kutatómunkához. Megoldási javaslat ▪Kultúrált helye lesz a csillagászati és környezetvédelmi iskoali szakköröknek, a tudományos és természet-, környezetvédelmi rendezvényeknek. Megismerteti az itt élőkkel a természetközeli turizmust. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪EAOP - 5. Prioritás - Az Észak-Alföldi Operatív Program lebonyolításának finanszírozása (techn...

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 96 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret326530 EUR▪Önkormányzatok0% 992000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága892800 EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret20000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 11/36 Kód: ÉA-64-SzF-B-04 Sorszám: 3393 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Kunszentmárton ▪Nem ÚMVP ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 97 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 12/36 Kód: ÉA-64-SzF-A-20 Sorszám: 1240 Prioritás: Helyi örökség megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Épített és természetes örökségek védelme, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A településeken megtalálható történelmi jelentőségű régi épületek (vallási, gazdasági, kulturális jellegű) állaga mára leromlott, elhanyagolt. A településeken lévő parkok állapota szintén elhanyagolt. Helyzet/ adottság ▪A leromlott állapotú épületek az itt élők és az ide látogatók számára nem nyújtanak egységes, esztétikailag megfelelő képet a településekről. Elvesztésük komoly probléma egyes települséek kultúrájának megőrzésében. Probléma/ lehetőség ▪A településeken található történelmileg jelentős épületek felújítása, parkok rendbetétele. Megoldási javaslat ▪Egységes, esztétikus településkép, amely a turisták számára is vonzó. A kertészeti és építési munkák folymatosan igénylik a munkaerőt. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 98 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret200000 EUR▪Önkormányzatok100% 740000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága740000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret10000 EUR ▪Természetes személyek70%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 12/36 Kód: ÉA-64-SzF-A-20 Sorszám: 1240 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Cibakháza, Csépa, Cserkeszőlő, Kunszentmárton, Nagyrév, Öcsöd, Szelevény, Tiszainoka, Tiszakürt, Tiszasas ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 99 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 13/36 Kód: ÉA-64-SzF-A-21 Sorszám: 3382 Prioritás: Helyi örökség megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Épített és természetes örökségek védelme, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A település központjában áll a község egyetlen (református) temploma. A helyi református közösség vallási élete szorosan kapcsolódik a templomhoz, amely egyre rosszabb állapotban van. Helyzet/ adottság ▪A templom tetőszerkezete valamint a torony állapota erősen felújításra szorul. A meglévő palaborítás elöregedett, több helyen beázik, félő, hogy az egyre gyakrabban előforduló nagy viharok komolyabb károkat okoznak a tetőben és az épületben egyaránt. Probléma/ lehetőség ▪A templom tetőszerkezetének és tornyának felújítása. Megoldási javaslat ▪A beruházással elkerülhető a templom további állagromlása. A településen élők vallásgyakorlási feltételei folyamatosan biztosítottak maradnak. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztés

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 100 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret200000 EUR▪Önkormányzatok100% 12245 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága12245 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek70%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 13/36 Kód: ÉA-64-SzF-A-21 Sorszám: 3382 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Cibakháza, Csépa, Cserkeszőlő, Nagyrév, Öcsöd, Szelevény, Tiszainoka, Tiszakürt, Tiszasas ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 101 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 14/36 Kód: ÉA-64-GF-A-05 Sorszám: 2740 Prioritás: Helyi örökség megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Kulturális értékek megőrzése, hagyományőrzés Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A települések külterületein egykori állattartó telepek nagy részén jelenleg nem folyik termelés. Nagy igény mutatkozik napjainkban az őshonos magyar fajták iránt. Helyzet/ adottság ▪A térségben az állattenyésztés szerepe kevésbé jelentős a növénytermesztéshez képest. A telepeken őshonos magyar fajták (szürkemarha) tartása új lehetőséget teremt a termelők számára. A telepek korszerűsítésével és az állomány megvásárlásával az állattenyésztés volumene növelhető. Probléma/ lehetőség ▪Őshonos magyar fajták tenyésztése a meglévő állattartó telepeken. Állatok bemutatása, fajtafenntartás. Megoldási javaslat ▪Állattenyésztés volumenének növekedése, a mezőgazdasági termelők több lábon állása, új profil, őshonos fajták megőrzése, bemutatása. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 2. Intézkedéscsoport - 214B Őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták geneti...

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 102 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret400000 EUR▪Önkormányzatok0% 400000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások100% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága400000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret20000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 14/36 Kód: ÉA-64-GF-A-05 Sorszám: 2740 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Cserkeszőlő, Tiszakürt ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 103 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 15/36 Kód: ÉA-64-SzF-A-15 Sorszám: 3058 Prioritás: Helyi örökség megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Kulturális értékek megőrzése, hagyományőrzés Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A község területén a Tiszán kívül jelenleg nincs olyan érdekesség, amely az idelátogató turistát itt tartaná. Az önkormányzat tulajdonában van egy olyan ingatlan, amely alkalmas tájházzá történő átalakításra. A helyi lakosok több olyan régi eszközzel, értékes régiséggel rendelkeznek, melyet érdemes lenne bemutatni a nagyközönség számára. Helyzet/ adottság ▪A környék turizmusának helyi kihasználása egyben kulturális értékeink megőrzése összekapcsolható. A helyi idegenforglomban több kihasználatlan lehetőség is van. Probléma/ lehetőség ▪Tájház felújításával, és kialakításával lehetőség nyílik a környék idegenforgalmának (Cserkeszőlő - fürdő, Tiszakürt - Arborétum) kiterjesztésére és a település kulturális értékeinek (régi eszközök, régiségek) színvonalas bemutatására. Megoldási javaslat ▪A projekttel mind helyi örökségvédelmi és kulturális, mind idegenforgalami szempontból egy régi problémát lehetne orvosolni. A tájház létesítésével méltó módon történne a helytörténeti emlékek megőrzése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 104 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret200000 EUR▪Önkormányzatok100% 61224 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága61224 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret10000 EUR ▪Természetes személyek70%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 15/36 Kód: ÉA-64-SzF-A-15 Sorszám: 3058 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Öcsöd ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 105 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 16/36 Kód: ÉA-64-SzF-A-16 Sorszám: 3065 Prioritás: Helyi örökség megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Kulturális értékek megőrzése, hagyományőrzés Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪Szelevény község Halesz településrésze a településcentrumtól távol helyezkedik el a lakosság kulturális, és egyéb szórakozási rendezvények tartásának anyagi- és technikai feltételei korlátozottak, illetve nem állnak rendelkezésre. Az önkormányzat a helyi lakosságnak szóló tartalmas szabadidős rendezvényeket a községtől való távolság miatt csak korlátozottan tud rendezni, illetve folyamatos szabadidős létesítményekkel, eszközökkel nem rendelkezik. Helyzet/ adottság ▪Tartalmas helyi rendezvényekkel, és megfelelő a szabadidő eltöltésére alkalmas eszközökkel növelni lehet a közösség összefogó erejét, összetartását, erősíteni lehet a helyi hagyományok megőrzését, fontosságát. Probléma/ lehetőség ▪Az egyesület a településrészen eszközök beszerzésével kívánja a projektet megvalósítani. Ennek keretein belül az új uniós szabványoknak megfelelő szintű helyi játszóteret alakítanának ki, sporteszközöket és számítógépeket kívánnak beszerezni. A helyszín alkalmassá válik rendezvények szervezésére is. Megoldási javaslat ▪A projekttel tartalmas szórakozási és szabadidő eltöltési lehetőséget biztosítanának a községcentrumtól távom élő helyi lakosságnak növelve a közösség összetartását, összetartó erejét. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 106 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret200000 EUR▪Önkormányzatok100% 22857 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága22857 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 16/36 Kód: ÉA-64-SzF-A-16 Sorszám: 3065 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Szelevény ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 107 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 17/36 Kód: ÉA-64-GF-A-08 Sorszám: 525 Prioritás: Vidéki turizmus fejlesztése Intézkedés: Szálláshelyek, vendéglátóhelyek kialakítása, korszerűsítése, fejlesztése, kapacitásnövelés... Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A térségben található egykori fürdő és szálláshelyek ("ARTÉZI GŐZ- ÉS KÁDFÜRDŐ") kihasználatlanok, állaguk folyamatosan romlik. A kistérségben, Cserkeszőlő kivételéve gyakorlatilag hiányzik vagy nem elegendő az idegenforgalmi szálláshely szolgáltatás. Helyzet/ adottság ▪A helyi szálláslehetőség hiányának megoldásával összekapcsolt komplex beruházás több problémát (idegenforgalmi fejlesztés - szálláshelybővítés, műemlékvédelem - városképvédelem, munkahelyteremtés) is orvosolna. A leromlott épületek felújításával javulna a településkép. Probléma/ lehetőség ▪A régi épületek felújítása, szálláshelyek és fürdő kialakítása, turisztikai vonzerő növelése a térség más településein is. Megoldási javaslat ▪A beruházás megvalósításával lehetőség nyílik a helyi turizmus bővítésére, magas színvonalú kiszolgálására. Több településen eddig lényegében hiányzó szolgáltatási terület jelenne meg. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 109 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 18/36 Kód: ÉA-64-GF-A-09 Sorszám: 527 Prioritás: Vidéki turizmus fejlesztése Intézkedés: Szálláshelyek, vendéglátóhelyek kialakítása, korszerűsítése, fejlesztése, kapacitásnövelés... Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A térségben kevés olyan vendéglátóhely található, mely a turisták magas színvonalú kiszolgálására alkalmas, illetve ezek java része egy- két településen található. Állaguk javításra szorul,kapacitásuk kevés. Helyzet/ adottság ▪A meglévő és új vendéglátóhelyek korszerűtlenek, számuk kevés, a szolgáltatás színvonala nem megfelelő. Probléma/ lehetőség ▪Vendéglátóhelyek kialakítása, korszerűsítése, szolgáltatások javítása, bővítése, arculat kialakítása. Megoldási javaslat ▪Megfelelő szolgáltatást nyújtó, korszerű vendéglátóhelyek a térségben. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 111 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 19/36 Kód: ÉA-64-GF-A-07 Sorszám: 523 Prioritás: Vidéki turizmus fejlesztése Intézkedés: Szálláshelyek, vendéglátóhelyek kialakítása, korszerűsítése, fejlesztése, kapacitásnövelés... Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪Cserkeszőlő településen számos rossz állapotban lévő, műszakilag és építészetileg elavult, kihasználatlan üdülőépület található. Helyzet/ adottság ▪A Kinizsi utcáig bővülő Cserkeszőlői Gyógyfürdő, illetve a tervezett új bejárati épület a nyaralók közvetlen közelében, rendkívül kedvező helyen fekszik, de az üdülő nem alkalmas a mai kornak megfelelő színvonalú szálláshelyszolgáltatás nyújtására. A településen nincs elegendő szálláshely. Probléma/ lehetőség ▪Az üdülő teljes átalakításával és bővítésével legalább 6 önálló apartmannt magába foglaló modern, kényelmes apartmanszálloda hozható létre. Az üdülő központi fűtéssel ellátva, téliesítve kerülne felújításra. Megoldási javaslat ▪A nyaralók felújításával egy magas színvonalú, minden évszakban férőhellyel rendelkező, a mai igényeknek megfelelő szálláshelyek alakíthatók ki. Jól kiegészítve a jelenlegi Cserkeszőlőt jellemző főként szállodai és kemping férőhely kínálatot. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 112 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret200000 EUR▪Önkormányzatok50% 200000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága100000 EUR▪Non-profit szervezetek50% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 19/36 Kód: ÉA-64-GF-A-07 Sorszám: 523 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Cserkeszőlő ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 113 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 20/36 Kód: ÉA-64-GF-A-10 Sorszám: 2644 Prioritás: Vidéki turizmus fejlesztése Intézkedés: Szálláshelyek, vendéglátóhelyek kialakítása, korszerűsítése, fejlesztése, kapacitásnövelés... Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A térség számos településén megtalálható régi pincehelységek felújításra, átalakításra, hasznosításra szorulnak. Tiszakürt és környékén nagy hagyományai vannak a szőlészetnek és borászatnak. A pincék borospinceként hasznosíthatók. Helyzet/ adottság ▪Az elhanyagolt pincék felújítás nélkül értéküket vesztik. Turisztikai célú hasznosításra és a helyi borászok számára jó lehetőség. Probléma/ lehetőség ▪Régi pincék felújítása, átalakítása borospincévé, turisztikai célra hasznosítása, helyi borok bemutatására. Cserkeszőlő turisztikai szolgáltatásait kiegészetheti (állandó jelleggel: borkóstolás, vásárlás, szőlészeti és borászati tradíciók, eszközök bemutatása, gasztronómiai bemutatók). Megoldási javaslat ▪Jelenleg hiányzó idegenforgalmi célpont a térségben. Új turisztikai lehetőségek jelennek meg. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 114 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret200000 EUR▪Önkormányzatok50% 160000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága80000 EUR▪Non-profit szervezetek50% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret10000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 20/36 Kód: ÉA-64-GF-A-10 Sorszám: 2644 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Kunszentmárton, Nagyrév, Tiszainoka, Tiszakürt ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 115 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 21/36 Kód: ÉA-64-SzF-A-17 Sorszám: 3386 Prioritás: Vidéki turizmus fejlesztése Intézkedés: Sport-, vízi-, vadász-, egészségturizmus fejlesztése, egyéb szabadidős tevékenységek támog... Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪Cserkeszőlő településen, illetve a környezetben nincs sportcentrum. Az ide látogató turisták számára egyetlen turisztikai attrakció a fürdő. Helyzet/ adottság ▪Cserkeszőlőn nincs olyan sportolásra alkalmas létesítmény ahol fallabdázni lehetne, illetve rendelkezik fizikai kondícionálásra alkalmas berendezésekkel, eszközökkel. A településre látogató turisták és helyi lakosok ilyen szolgáltatást helyben nem tudnak igénybe venni. Probléma/ lehetőség ▪Egy új egypályás fallabda pályát építése, kiegészítve kondícionáló- és fitnesz teremmel, illetve a szükséges kiszolgáló létesítményekkel (öltözők, zuhanyzók, stb..) Megoldási javaslat ▪A beruházás erdményeképp korszerű, többcélú sportlétesítmény épülne, kiszolgálva a helyi és környékbeli lakosok, idelátogató turisták ezirányú igényeit.A beruházás megvalósításával 2 fő új munkavállaló foglalkoztatására lenne lehetőség. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 116 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret200000 EUR▪Önkormányzatok0% 200000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága100000 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 21/36 Kód: ÉA-64-SzF-A-17 Sorszám: 3386 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Cserkeszőlő ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 117 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 22/36 Kód: ÉA-64-GF-7-01 Sorszám: 531 Prioritás: Vidéki turizmus fejlesztése Intézkedés: Sport-, vízi-, vadász-, egészségturizmus fejlesztése, egyéb szabadidős tevékenységek támog... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térség kiemelkedő turisztikai vonzereje a Cserkeszőlői gyógyfürdő. A fürdőhöz kapcsolódó egyéb szolgáltatások és térségi szabadidős tevékenységek szórtan helyezkednek el, illetve egymástól függetlenül és az ide látogatók számára sokszor ismeretlenek. Helyzet/ adottság ▪A gyógyfürdő önmagában nem elegendő ahhoz, hogy az ide látogató vendégek 3-4 vendégéjszakánál többet töltsenek el a térségben. A fürdő által kínált szolgáltatásokat ki kell egészíteni egyéb alternatív szabadidős tevékenységekkel is, illetve a térség más településein lévő szolgáltatásokat összefogva kialakítani komplex turisztikai szolgáltatást térségi szinten. Probléma/ lehetőség ▪Térségi szabadidős szolgáltatások, lehetőségek összefogása, komplex programok kialakítása, programfüzérek kidolgozása. Egységes arculattal való megjelenés, térségmarketing. Megoldási javaslat ▪Növekszik a térségben eltöltött vendégéjszakák száma. A térség más településein is megjelennek a turisták. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Kapcsolattartás költségei (5%), Kiadvány készítés (20%), Marketing tevékenység (30%), Rendezvény (20%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (25%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 118 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok75% 20000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága50000 EUR▪Non-profit szervezetek75% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1300 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 22/36 Kód: ÉA-64-GF-7-01 Sorszám: 531 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Cibakháza, Csépa, Cserkeszőlő, Kunszentmárton, Martfű, Nagyrév, Öcsöd, Szelevény, Tiszainoka, Tiszakürt, Tiszasas ▪LEADER - Komplex projekt ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 119 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 23/36 Kód: ÉA-64-SzF-2-05 Sorszám: 3005 Prioritás: Vidéki turizmus fejlesztése Intézkedés: Sport-, vízi-, vadász-, egészségturizmus fejlesztése, egyéb szabadidős tevékenységek támog... Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A térségben a folyóvizek (Körös, Tisza) változatos természeti értékekkel rendelkeznek, számos holtág és védett ártér található a térségben. A térségben kihasználatlan az élő vizek turisztikai potenciálja, evezési lehetőség nincsen. Helyzet/ adottság ▪A Körös ma is rendelkezik a kihasználatlan lehetőségekkel, azonban a település nem tudtak megfelelő feltételeket teremteni ezek kihasználásához, ezért nem tudott bekapcsolódni a Tiszazugban fejlődő turisztikai életbe. A közelben található Szarvasi Arborétum, a cserkeszőlői Gyógy- és strandfürdő nagyszámú turistát vonz a körzetbe, akikkel meg lehetne ismertetni a vízi sportok szépségét valamint a vízparti környezetet. Új turisztikai szolgáltatás bevezetése. Probléma/ lehetőség ▪Kajak-kenu kölcsönző létrehozása a Körös és Tisza mellet, ezáltal lehetőséget teremtve a vízi sportok kedvelői valamint a természetjárók számára vízi túrák, sportversenyek szervezéséhez (regatta). A szolgáltatással szélesíthető a körzet szabadidős- és sport lehetőségeinek skálája valamint lehetővé válna turista csoportok, családok, diákok fogadása. Megoldási javaslat ▪A kajak- kenu kölcsönző bekapcsolható a térségi turisztikai szolgáltatások közé, plusz attrakció jelenik meg, kihasználtabbá válik a térség legfőbb természeti adottsága (folyók és holtágak). Új szolgáltatás jelenik meg, mely növeli a szabadidős tevékenységek számát, csoportokat vonzhat ide, lehetőséget teremt a sportolásra is. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (50%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (30%), Kiadvány készítés (5%), Marketing tevékenység (5%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (10%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 120 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret50000 EUR▪Önkormányzatok75% 37500 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága49218 EUR▪Non-profit szervezetek75% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1300 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 23/36 Kód: ÉA-64-SzF-2-05 Sorszám: 3005 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Csépa, Kunszentmárton, Martfű, Nagyrév, Öcsöd, Szelevény, Tiszainoka, Tiszakürt, Tiszasas ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 121 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 24/36 Kód: ÉA-64-GF-A-02 Sorszám: 519 Prioritás: Helyi mezőgazdasági feldolgozás fejlesztése Intézkedés: Térségi és helyi szintű tároló és feldolgozó kapacitás fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A Tiszazug nagy hagyományokkal rendelkező és korábban komoly "foglakoztatóként" szereplő szőlőtermeléssel rendelkezik. Az önkormányzatok tulajdonában áll, olyan - jelenleg elhanyagolt - terület, amely kiválóan alkalmas beruházási helyszínnek. Helyzet/ adottság ▪Megfelelő helyi ösztönzéssel fejleszteni lehet a tradicionális tiszazugi szőlőtermesztést és borászatot, amely kellő felszívóerőként jelentkezhet a település hátrányos munkaerőpiacán. Probléma/ lehetőség ▪Új szőlő és gyümölcs felvásárló, a továbbiakban feldolgozó, palackozó üzem létrehozása az önkormányzat által rendelkezésre bocsátott helyszínen Megoldási javaslat ▪A beruházás megvalósításával a helyi szőlő és gyümölcs termelő gazdaságok érdekeltebbé válnak a termelés folytatásában, fejlesztésében, a jelenlegi külső és távoli szolgáltatói függőség csökken, az értékesítés leegyszerűsödik. A beruházás működtetésével 2-5 fő helyi munkaerő foglalkoztatása valósulhat meg. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 121 A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 122 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret735000 EUR▪Önkormányzatok0% 1428571 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások40% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága571428 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret10000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 24/36 Kód: ÉA-64-GF-A-02 Sorszám: 519 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Cibakháza, Csépa, Cserkeszőlő, Kunszentmárton, Nagyrév, Öcsöd, Szelevény, Tiszainoka, Tiszakürt, Tiszasas ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 123 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 25/36 Kód: ÉA-64-GF-A-01 Sorszám: 517 Prioritás: Helyi mezőgazdasági feldolgozás fejlesztése Intézkedés: Térségi és helyi szintű tároló és feldolgozó kapacitás fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A Tiszazug középső és nyugati részében, főként Nagyrév, Cserkeszőlő, Tiszakürt, Tiszainoka, illetve Tiszaug környezetében több gabonatermelő kisgazdaság tevékenykedik termény tárolási, és tisztítási-szárítási kapacitás nélkül. Helyzet/ adottság ▪Az érintett terület kisgazdaságai jelenleg külső és távoli (Kunszentmárton, Tiszaföldvár) szolgáltatok kapacitásait kénytelenek igénybe venni szárítási, tisztítási, és tárolási problémák megoldására. Ez a relatív nagy távolság miatt jelentős többlet költséget, hatkonyság romlást és nagyarányú függőséget okoz a vállalkozásnak és a helyi termelőknek. Probléma/ lehetőség ▪Új terménytárolók létrehozása. Megoldási javaslat ▪A beruházás megvalósításával a jelenlegi külső és távoli szolgáltatói függőség megszűnik. Nő a hatékonyság, csökkenek a szállítási költségek. A termény hosszabb idejű tárolásával csökkenthetők a piac ciklikus árinagdozásai miatt eddig rendszeresen elszenvedett veszteségek. Az üzem létrehozásával 2 fővel bővíthető a foglalkoztatottság. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 121 A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 125 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 26/36 Kód: ÉA-64-GF-A-04 Sorszám: 522 Prioritás: Helyi mezőgazdasági feldolgozás fejlesztése Intézkedés: Térségi és helyi szintű tároló és feldolgozó kapacitás fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A Tiszazug középső és nyugati részében, főként Nagyrév, Cserkeszőlő, Tiszakürt, Tiszainoka, illetve Tiszaug környezetében több gabonatermelő kisgazdaság tevékenykedik termény tárolási, és tisztítási-szárítási kapacitás nélkül. Helyzet/ adottság ▪Az érintett terület kisgazdaságai jelenleg külső és távoli (Kunszentmárton, Tiszaföldvár) szolgáltatók kapacitásait kénytelenek igénybe venni szárítási, tisztítási, és tárolási problémák megoldására. Ez a relatív nagy távolság miatt jelentős többlet költséget, hatkonyság romlást és nagyarányú függőséget okoz a vállalkozásnak és a helyi termelőknek. Az épülő új szárító tisztító üzem működtetéséhez a termények helyszí Probléma/ lehetőség ▪Megfelelő labortechnikai berendezéseket szükséges vásárolni. Megoldási javaslat ▪A beruházás megvalósításával megfelelően működhet a tervezett szárító-tisztító űzem, ellenőrző vizsgálatokat folytathat más laborok méréseihez, illetve helyben vizsgálhatja a tiszazug nyugati felében termelő gazdaságok terményminőségét. A labor létrehozásával 1 fő laboránssal bővíthető a foglalkoztatottság. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 127 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 27/36 Kód: ÉA-64-SzF-1-01 Sorszám: 2407 Prioritás: Humán erőforrás, életminőség fejlesztése és a társadalmi tőke erősítése Intézkedés: Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztése és infrastruktúrális fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A térségre jellemző az érintetlen természeti környezet, mely a turizmus szempontjából is jelentős értéket képvisel. Az őshonos és egyéb különleges növényfélék megőrzése, bemutatása fontos feladat. A településkép gyakran elhanyagolt, nem mutat szép képet az oda látogatóknak. A szemétgyűjtő edények hiánya és ritka elhelyezése jellemző. Helyzet/ adottság ▪Elhanyagolt településkép, zöldfelületek, parkok, utak mente elhanyagolt, szemetes. A települési táblák hiánya hátráltatja a tájékozódást. Új turisztikai attrakció lehet a településen belül kialakítandó zöldfelületek, parkok, zöldtetők, virágágyások, őshonos és különleges növények telepítése. Probléma/ lehetőség ▪Faluarborétum kialakítása a településen belül, kiegészítve tanösvényekkel. Parkok felújítása, közterek virágosítása, utcabútorok, táblák, egyedi arculati elemek kihelyezése, szemétgyűjtő edények kihelyezése, zöldtetők kialakítása. Megoldási javaslat ▪Rendezett településkép, javuló életminőség. Új turisztikai attrakció megjelenése a térségben. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Építés, felújítás (30%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (40%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (30%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 128 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret50000 EUR▪Önkormányzatok100% 200000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága200000 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma11 db Allokáció Megoldási javaslatok 27/36 Kód: ÉA-64-SzF-1-01 Sorszám: 2407 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Cibakháza, Csépa, Cserkeszőlő, Kunszentmárton, Martfű, Nagyrév, Öcsöd, Szelevény, Tiszainoka, Tiszakürt, Tiszasas ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat ▪Zöldtetők- minden növényzettel beültetett födém, legyen az garázs, lapos tető, terasz vagy balkon, zöldtető (tetőkert, kert a tetőn).

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 129 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 28/36 Kód: ÉA-64-SzF-A-14 Sorszám: 2613 Prioritás: Humán erőforrás, életminőség fejlesztése és a társadalmi tőke erősítése Intézkedés: Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztése és infrastruktúrális fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪Felhagyott téglagyári gödör, kihasználatlan területek a térség településein. Ezen területek alkalmasak horgásztó és csónakázótóként való felhasználásra. Helyzet/ adottság ▪Elhagyott területek hasznosítása, horgász-turizmus fejlesztése, egyéb turisztikai attrakció létrehozása: csónakázótó. A tó környezetében parkosítás, hogy a terület szabadidős tevékenységekre alkalmas legyen. Probléma/ lehetőség ▪Szabadidő park és csónakázótó kialakítása, ehhez kapcsolódó infrastruktura kialakítása, ahol sportolási lehetőség adott és aktív pihenésre van lehetőség és rendezvények helyszíne is lehet. Megoldási javaslat ▪Horgászturizmus megélénkülése, új szabadidős tevékenység a térségben. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 130 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret200000 EUR▪Önkormányzatok0% 400000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága200000 EUR▪Non-profit szervezetek50% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret20000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 28/36 Kód: ÉA-64-SzF-A-14 Sorszám: 2613 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Csépa, Cserkeszőlő ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 131 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 29/36 Kód: ÉA-64-SzF-B-05 Sorszám: 2386 Prioritás: Humán erőforrás, életminőség fejlesztése és a társadalmi tőke erősítése Intézkedés: Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztése és infrastruktúrális fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪Települési sportcsarnokok, iskolai tornatermek állapota nagyrészt leromlott, nem vagy csak korlátozottan alkalmasak közösségi rendezvények, sportesemények lebonyolítására. Helyzet/ adottság ▪A meglévő sportcsarnokok, tormatermek korszerűsítésével közösségi rendezvények, sportrendezvények lebonyolítására alkalmasak lesznek. Probléma/ lehetőség ▪Közösségi tornatermek, sportcsarnokok felújítása, korszerűsítése. Megoldási javaslat ▪Közösségi, helyi és kistérségi rendezvények lebonyolítására alkalmas helyszínek lesznek. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪EAOP - 4. prioritás - Város- és térségfejlesztés

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 132 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret110000 EUR▪Önkormányzatok60% 183330 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága110000 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret20000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 29/36 Kód: ÉA-64-SzF-B-05 Sorszám: 2386 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Cibakháza, Csépa, Cserkeszőlő, Kunszentmárton, Nagyrév, Öcsöd, Szelevény, Tiszainoka, Tiszakürt, Tiszasas ▪Nem ÚMVP ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 133 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 30/36 Kód: ÉA-64-SzF-A-13 Sorszám: 2575 Prioritás: Humán erőforrás, életminőség fejlesztése és a társadalmi tőke erősítése Intézkedés: Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztése és infrastruktúrális fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪Országos szinten is csak néhány olyan vízfelület található, ahol nemzetközi horgászverseny rendezhető. A térség gazdag folyókban és árterekben. A horgászsport dinamikus fejlődése maitt egyre növekvő igény jelentkezik versenypályákra. Helyzet/ adottság ▪Horgász versenypályák kialakítása, illevte az ehhez kapcsolódó infrastrukura kialakítása. A térségben meglévő élő és holt-vizek kiváló helyszínt szolgáltatnak. A térségbe érkező horgászok száma évről évre nő. Kiegészítő szolgáltatásként szálláshelyek kialakításával nő az itt töltött vendégéjszakák száma. Probléma/ lehetőség ▪Versenypályák és az ehhez kapcsolódó infrastruktura kiépítése, szálláshelyek és konferencia terem kiegésíztő szolgáltatásként. Megoldási javaslat ▪Megélénkülő horgász-turizmus. Évi 6-7 horgászverseny. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 134 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret200000 EUR▪Önkormányzatok50% 200000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága100000 EUR▪Non-profit szervezetek50% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret20000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 30/36 Kód: ÉA-64-SzF-A-13 Sorszám: 2575 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Cibakháza, Csépa, Cserkeszőlő ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 135 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 31/36 Kód: ÉA-64-SzF-A-18 Sorszám: 1238 Prioritás: Humán erőforrás, életminőség fejlesztése és a társadalmi tőke erősítése Intézkedés: Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztése és infrastruktúrális fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪Települési kulturális és sport tevékenységek tekintetében meghatározó helyszínek elhanyagoltsága, infrastrukturális ellátottság hiányossága. Helyzet/ adottság ▪A meglévő területek jobb kihasználása, infrastrukturális feltételeinek javítása hozzájárul a települések színvonalasabb kulturális életéhez, sportéletéhez. Probléma/ lehetőség ▪Színpad építése, öltözők és wc-k felújítása, modernizációja, elektromos rendszerének felújítása, műfüves kispálya labdarugópálya kialakítása, tekepálya kialakítása. Megoldási javaslat ▪Közösségi élet fejlesztése, sport és kulturális események megrendezéséhez az infrastrukturális feltételek adottá válnak. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztés

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 136 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret200000 EUR▪Önkormányzatok100% 60000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága60000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek70%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 31/36 Kód: ÉA-64-SzF-A-18 Sorszám: 1238 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Cibakháza, Csépa, Cserkeszőlő, Kunszentmárton, Martfű, Nagyrév, Öcsöd, Szelevény, Tiszainoka, Tiszakürt, Tiszasas ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 137 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 32/36 Kód: ÉA-64-SzF-A-19 Sorszám: 1239 Prioritás: Humán erőforrás, életminőség fejlesztése és a társadalmi tőke erősítése Intézkedés: Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztése és infrastruktúrális fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A települések nagy részén nincsen játszótér vagy nem megfelelő állapotú. Helyzet/ adottság ▪Közcélú Játszóterek kialakítása, fejlesztése meglévő önkormányzati ingatlanokon. Évek óta nagy igény mutatkozik a játszóterek iránt. Probléma/ lehetőség ▪Közcélú Játszóterek kialakítása, felújítása önkormányzati tulajdonú ingatlanokon. Megoldási javaslat ▪EU előírásoknak megfelelő biztonságos játszóterek a gyermekek részére. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztés

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 138 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret200000 EUR▪Önkormányzatok100% 40000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága40000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek70%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db Allokáció Megoldási javaslatok 32/36 Kód: ÉA-64-SzF-A-19 Sorszám: 1239 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Cibakháza, Csépa, Cserkeszőlő, Kunszentmárton, Martfű, Nagyrév, Öcsöd, Szelevény, Tiszainoka, Tiszakürt, Tiszasas ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 139 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 33/36 Kód: ÉA-64-SzF-B-06 Sorszám: 2420 Prioritás: Humán erőforrás, életminőség fejlesztése és a társadalmi tőke erősítése Intézkedés: Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztése és infrastruktúrális fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A térségben a kiemelekdő természeti értékekhez, elsősorban az élő vizekhez kapcsolódó turisztikai szolgáltatások nem kiépítettek.A tiszai sétahajózás csak Tiszainokán megoldott. Helyzet/ adottság ▪A Tisza folyó és ártéri erdők kiemelkedő szépsége turisztikai szempontból fontos, ám kihasználatlan adottság. Új turisztikai szolgáltatás bevezetése az élővizekhez kapcsolódóan. Infrastrukturális kiépítettsége nem megfelelő. Probléma/ lehetőség ▪Tiszai sétahajójárat visszaállítása, ehhez a kikötők kialakítása, felújítása, környékének rendbetétele, táblák elhelyezése. Megoldási javaslat ▪Új turisztikai vonzerő, új szolgáltatás megjelenése a térségben. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÉMOP - 2. prioritás - Turisztikai potenciál erősítése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 140 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR▪Önkormányzatok70% 57140 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága40000 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret10000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 33/36 Kód: ÉA-64-SzF-B-06 Sorszám: 2420 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Cibakháza, Martfű, Nagyrév, Tiszainoka, Tiszakürt, Tiszasas ▪Nem ÚMVP ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 141 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 34/36 Kód: ÉA-64-SzF-2-04 Sorszám: 3358 Prioritás: Humán erőforrás, életminőség fejlesztése és a társadalmi tőke erősítése Intézkedés: Helyi média fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térségben működő települési szintű újságok technológiai eszközei, feltételei elavultak (szoftver, hardver). Sok településen megjelenésük bizonytalan, tájékoztatásban betöltött szerepük azonban fontos. Helyzet/ adottság ▪Elavult eszközök, kellő irodai kapacitás hiánya jellemzi a helyi szintű újságokat. A tájékoztatás, információval történő ellátásban fontos a szerepük. Fejlesztésük a közösség összetartozását erősíti. Probléma/ lehetőség ▪Helyi média fejlesztése, tartalomszolgáltatás megújítása, fejlesztése, térségi információk nyújtása, egyéb témájú mellékletek kidolgozása (turizmus, gazdaság). Megoldási javaslat ▪Sokszínűbb és igényesebb, rendszeres tájékoztatás a közösségi életről, a térség eseményeiről, közérdekű információkról. Helyi termékek és szolgáltatások népszerűsítése Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (30%), Képzés/Oktatás (20%), Kiadvány készítés (30%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (20%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 143 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 35/36 Kód: ÉA-64-GF-A-03 Sorszám: 521 Prioritás: Helyi mezőgazdasági termelés fejlesztése Intézkedés: Térségi és helyi szintű termelés fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térségben számos kihasználatlan, üresen álló állattenyésztő telep található. Erő- és munkagépparkja elavult, gabonatároló épülettel nem rendelkeznek. Helyzet/ adottság ▪Az elavult géppark nem alkalmas megfelelő minőségben és hatékonysággal szolgálni a szántóföldi és szőlészeti termelést, meghibásodásuk gyakori, üzemben tartási költségeik magasak. Az állattartó telep kihasználatlan, üresen állnak. Takarmány, illetve terménytároló kapacitás hiányában a teljes a külső szolgáltatók és a piaci áringadozások irányába való függőség. Probléma/ lehetőség ▪A géppark fejlesztésével növelhető a termelés színvonala, hatékonysága. Az állattartó telep kihasználásával az épület ténylegesen - bevételteremtően - is hasznosítható, másrészt a tervek szerint őshonos magyar állatok tartásával a természeti környezet aktív fenntartásával "génbankként" is funkcionál. A külső terménytárolási és -értékesítési függőség megszüntetésére a saját tárololó építése nyújt megoldást. Megoldási javaslat ▪A beruházások megvalósításával nő a termelés hatékonysága, csökkennek a fenntartási- és üzemeltetési költségek. A tároló építésével folyamatosan biztosítható a tárolási függetlenség és piaci-árbiztonság. Az őshonos állatok tenyésztésével szélesíthető a bevételszerző tevékenység, tartásuk hozzájárulhat a természeti környezet fennmaradásához. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 2. Intézkedéscsoport - 214B Őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták geneti...

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 145 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 36/36 Kód: ÉA-64-GF-2-01 Sorszám: 520 Prioritás: Helyi mezőgazdasági termelés fejlesztése Intézkedés: Térségi és helyi szintű termelés fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A Tiszazugban a termékek feldolgozása, új termékek létrehozása nem jellemző. Elsősorban alapanyag előállítás folyik (mezőgazdasági). Új, helyi termékkel piacra jutni, annak előállítása forráshiány miatt nehezen megoldható. A térségben számos elhanyagolt, régi gyümölcsös található, melyek jelenleg kihasználatlanok. Új, vállalkozásfejlesztési mintaprojektek nincsenek, melyek sikeres modellt kialakítva, jó példát mutatnak a térségi szereplőknek. Helyzet/ adottság ▪Nincsenek megfelelő marketinggel és pénzügyi háttérrel rendelkező helyi termékek és szolgáltatások, újszerű, innovatív mintaprojektek. Megfelelő háttérrel rendelkezik a térség, alapanyagok, helyi munkaerő tekintetében. Probléma/ lehetőség ▪Az elhanyagolt, gondozatlan gyümölcsösök, szőlők alternatív hasznosítása, helyi alapanyagokból, új helyi termékek bevezetése. Innovatív vállalkozásfejlesztési projektek a helyi munkaerő foglalkoztatására, mely projektek mintaként szolgálnak a helyi szereplőknek. Megoldási javaslat ▪Tradicionális és modern, bio, helyi termékek megjelenése, elterjedése. Új termékek és szolgáltatások megjelenése a térségben. Helyi projektek, a helyi munkaerő foglalkoztatása. Pozitív példák, mintaprojektek, új üzleti modell alkalmazása külföldi módszerek alapján. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (30%), Építés, felújítás (20%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (30%), Marketing tevékenység (5%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (15%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 146 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret100000 EUR▪Önkormányzatok0% 100000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága100000 EUR▪Non-profit szervezetek75% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 36/36 Kód: ÉA-64-GF-2-01 Sorszám: 520 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Cibakháza, Csépa, Cserkeszőlő, Kunszentmárton, Nagyrév, Öcsöd, Szelevény, Tiszainoka, Tiszakürt, Tiszasas ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

147 A stratégia várható térségi hatása: a meglévő természeti adottságok tursiztikai célú hasznosításával, a helyi vállalkozások támogatásával és a mezőgazdasági termelés elősegítésével, a feldolgozóipar megerősítésével, hiányának pótlásával egy élhető vidéki térség megteremtése. A megélénkülő turizmus hatásaként nő a vendégéjszakák száma, komplex turisztiaki programok és egységes arculat kialakításával új szolgáltatások jelennek meg. A vidéki gazdadág erősítésével, új termékek jelennek meg, új munkahelyek és új piacok nyílnak. A hagyományok megtartása mellett újszerű, innovatív technológiák megjelenése, magas hozzáadott értékű termékek megjelenése. Jól működő vidéki közösségek megerősödése, az életminőség javulása, elérhető és megfelelő színvonalú szolgáltatások a térségben, hogy a vidéken élők se érezzék hátrányban magukat az urbanizált területeken élőkkel szemben. "Élhető" vidéki környezet, ahol az együttműködés hatására további sikeres (közös) projektek valósulnak meg a felzárkózás érdekében. Prioritások és intézkedések viszonya: A stratégia 6 prioritásból, áll melyekhez 16 intézkedés kapcsolódik. 2 prioritás a mezőgazdasági fejlesztésekre vonatkozik, a további 4 pedig a turizmus, gazdaságfejlesztés, humánerőforrásfejlesztés és a helyi örökség megőrzéséhez kapcsolódik. A prioritások csoportosíthatók egyrészt: 1. a termelés és feldolgozás, 2. életminőség és humánerőforrásfejlesztés, szolgáltatások, 3. helyi örökség védelme alapján. A gazdaságfejlesztési prioritás igyekszik lefedni a vállalkozói szektor egészét, illetve túlmutat azon a közösségi közlekedés fejlesztése intézkedéssel. Az első évben minden intézkedéshez tartozó pályázati kiírás meghirdetésre kerül. A lekötésre nem kerülő források a következő évben újra kiírásra kerülnek. A stratégia várható térségi hatása: a meglévő természeti adottságok tursiztikai célú hasznosításával, a helyi vállalkozások támogatásával és a mezőgazdasági termelés elősegítésével, a feldolgozóipar megerősítésével, hiányának pótlásával egy élhető vidéki térség megteremtése. A megélénkülő turizmus hatásaként nő a vendégéjszakák száma, komplex turisztiaki programok és egységes arculat kialakításával új szolgáltatások jelennek meg. A vidéki gazdadág erősítésével, új termékek jelennek meg, új munkahelyek és új piacok nyílnak. A hagyományok megtartása mellett újszerű, innovatív technológiák megjelenése, magas hozzáadott értékű termékek megjelenése. Jól működő vidéki közösségek megerősödése, az életminőség javulása, elérhető és megfelelő színvonalú szolgáltatások a térségben, hogy a vidéken élők se érezzék hátrányban magukat az urbanizált területeken élőkkel szemben. "Élhető" vidéki környezet, ahol az együttműködés hatására további sikeres (közös) projektek valósulnak meg a felzárkózás érdekében. Prioritások és intézkedések viszonya: A stratégia 6 prioritásból, áll melyekhez 16 intézkedés kapcsolódik. 2 prioritás a mezőgazdasági fejlesztésekre vonatkozik, a további 4 pedig a turizmus, gazdaságfejlesztés, humánerőforrásfejlesztés és a helyi örökség megőrzéséhez kapcsolódik. A prioritások csoportosíthatók egyrészt: 1. a termelés és feldolgozás, 2. életminőség és humánerőforrásfejlesztés, szolgáltatások, 3. helyi örökség védelme alapján. A gazdaságfejlesztési prioritás igyekszik lefedni a vállalkozói szektor egészét, illetve túlmutat azon a közösségi közlekedés fejlesztése intézkedéssel. Az első évben minden intézkedéshez tartozó pályázati kiírás meghirdetésre kerül. A lekötésre nem kerülő források a következő évben újra kiírásra kerülnek. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/1

148 A vidékfejlesztési stratégia gazdaságfejlesztési és foglalkozatatást javító céljai mellett elősegíti az egyedülálló mezőgazdasági és természeti adottságok (vízi élőhelyek, holtágak, ártéri erdők, élő vizek, fertők, kunhalmok)megőrzését, a kultúrális haygományok és az épített örökség megőrzését. Hangsúlyt fektet a környezetkímélő mezőgazdasági termelésre, annak támogatására. Célunk a vidék népességmegtartó erejének erősítése, a vidék vonzerejének erősítése és a vidéki életmód népszerűsítése. A stratégia és az abban foglalt fejlesztések törekszenek arra, hogy mérsékeljék a mezőgazdaság okozta kedvezőtlen környezeti károkat, a szennyeződések, hulladékok kibocsátását más szektorokban is. Fontos az újrahasznosítás elterjesztése és az innováció. Kiemelt cél a helyi, egyedi termékek létrehozásának elősegítése, piacra jutásuk támogatása. Azonos feltételeket biztosítunk a térségi szereplők számára a támogatások igénybevétele során és a munkahelyteremtés során. A versenyegyenlőség biztosítása az egyes vállalkozói szektorok között. A stratégia a vidéki életminőség javítása és a munkahelyek teremtése/megtartása, foglalkoztatottsági helyzet javítása során kiemelt figyelmet fordít a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokra, úgymint a romák, a nők, a tartósan munkanélküliek és a pályakezdő fiatalok. Az egyes vidékfejlesztési döntésekben a civil és szakmai szervezetek részvételét biztosítjuk. A vidékfejlesztési stratégia gazdaságfejlesztési és foglalkozatatást javító céljai mellett elősegíti az egyedülálló mezőgazdasági és természeti adottságok (vízi élőhelyek, holtágak, ártéri erdők, élő vizek, fertők, kunhalmok)megőrzését, a kultúrális haygományok és az épített örökség megőrzését. Hangsúlyt fektet a környezetkímélő mezőgazdasági termelésre, annak támogatására. Célunk a vidék népességmegtartó erejének erősítése, a vidék vonzerejének erősítése és a vidéki életmód népszerűsítése. A stratégia és az abban foglalt fejlesztések törekszenek arra, hogy mérsékeljék a mezőgazdaság okozta kedvezőtlen környezeti károkat, a szennyeződések, hulladékok kibocsátását más szektorokban is. Fontos az újrahasznosítás elterjesztése és az innováció. Kiemelt cél a helyi, egyedi termékek létrehozásának elősegítése, piacra jutásuk támogatása. Azonos feltételeket biztosítunk a térségi szereplők számára a támogatások igénybevétele során és a munkahelyteremtés során. A versenyegyenlőség biztosítása az egyes vállalkozói szektorok között. A stratégia a vidéki életminőség javítása és a munkahelyek teremtése/megtartása, foglalkoztatottsági helyzet javítása során kiemelt figyelmet fordít a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokra, úgymint a romák, a nők, a tartósan munkanélküliek és a pályakezdő fiatalok. Az egyes vidékfejlesztési döntésekben a civil és szakmai szervezetek részvételét biztosítjuk. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/1

149 A Kunszentmártoni kistérségben az elmúlt évek során számos tanulmány és fejlesztési dokumentum készült, mely dokumentunok beépültek a vidékfejlesztési tervbe, elképzelésekbe: Tiszazug Települési Környezetvédelmi Program, 2001. Turizmusfejlesztési Koncepció, 2002. Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Stratégia és Operatív Program, 2004. Gazdaságfejlesztési Operatív Program, 2004. Hulladékgazdálkodási Terv, 2004. A Kunszentmártoni és a folyómenti térségek vidékfejlesztési terve, Leader 2006. Humánfejlesztési Programcsomag, 2005. A Kunszentmártoni Kistérség Foglalkoztatási Stratégiája 2007. Jelenleg éppen készül: a Kunszentmártoni Kistérség Környezetvédelmi Programja 2008. Ezen dokumentumok felhasználásra kerültek, úgyis mint projektöteletek, mint helyzetfeltárás és megoldásijavaslatok alapján. A tanulmányok nagy részét elismert szakértők készítették a Kistérségi Fejlesztési Iroda munkatársainak közreműködésével. A Kunszentmártoni kistérségben az elmúlt évek során számos tanulmány és fejlesztési dokumentum készült, mely dokumentunok beépültek a vidékfejlesztési tervbe, elképzelésekbe: Tiszazug Települési Környezetvédelmi Program, 2001. Turizmusfejlesztési Koncepció, 2002. Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Stratégia és Operatív Program, 2004. Gazdaságfejlesztési Operatív Program, 2004. Hulladékgazdálkodási Terv, 2004. A Kunszentmártoni és a folyómenti térségek vidékfejlesztési terve, Leader 2006. Humánfejlesztési Programcsomag, 2005. A Kunszentmártoni Kistérség Foglalkoztatási Stratégiája 2007. Jelenleg éppen készül: a Kunszentmártoni Kistérség Környezetvédelmi Programja 2008. Ezen dokumentumok felhasználásra kerültek, úgyis mint projektöteletek, mint helyzetfeltárás és megoldásijavaslatok alapján. A tanulmányok nagy részét elismert szakértők készítették a Kistérségi Fejlesztési Iroda munkatársainak közreműködésével. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/1

150 A stratégiaalkotás lezárása után a helyi közösségből megalakult non-profit kft végzi el a stratégia megvalósítását, a pályázatok kiírását és lebonyolítását, illetve annak munkaszervezete (titkársága). A továbbiakban a non-profit kft üzletrészeinek képviselői (12 tag) vesz részt a várhatóan havonta megrendezésre kerülő értekezleteken. A 12 képvisleő az általuk képviselt szervezetek álláspontját képviseli az értekezleteken, szavazás esetén az általuk előre meghatározott (üzletrész tagjainak az értekezletén) álláspont alapján szavaznak. Minden tag egy szavazattal rendelkezik a lEADER-elveknek megfelelően, a demokratikus működés érdekében. A három szféra aránya a mnon-profit kft-ben is biztosítva van az alábbiak szerint: közszféra: 28%, civilszféra: 28%, vállalkozói: 44%. Leader közösségünkben elengedhetetlen az egyéni érdekek alárendelése a közösségi érdekeknek, a partnerség és a partnerségben gondolkodás, a win-win-win szemlélet alapján. A stratégiaalkotás lezárása után a helyi közösségből megalakult non-profit kft végzi el a stratégia megvalósítását, a pályázatok kiírását és lebonyolítását, illetve annak munkaszervezete (titkársága). A továbbiakban a non-profit kft üzletrészeinek képviselői (12 tag) vesz részt a várhatóan havonta megrendezésre kerülő értekezleteken. A 12 képvisleő az általuk képviselt szervezetek álláspontját képviseli az értekezleteken, szavazás esetén az általuk előre meghatározott (üzletrész tagjainak az értekezletén) álláspont alapján szavaznak. Minden tag egy szavazattal rendelkezik a lEADER-elveknek megfelelően, a demokratikus működés érdekében. A három szféra aránya a mnon-profit kft-ben is biztosítva van az alábbiak szerint: közszféra: 28%, civilszféra: 28%, vállalkozói: 44%. Leader közösségünkben elengedhetetlen az egyéni érdekek alárendelése a közösségi érdekeknek, a partnerség és a partnerségben gondolkodás, a win-win-win szemlélet alapján. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/1

Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Tiszazugi-Leader VP NP Kft. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public.

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Tiszazugi-Leader VP NP Kft. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public."— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Tiszazugi-Leader VP NP Kft. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public.

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Tiszazugi-Leader VP NP Kft. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public."— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés