Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A válság vége? MBA Akadémia Budapest, 2009. november 19. Előadó: Bartha Attila (kutatási igazgató, KOPINT-TÁRKI)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A válság vége? MBA Akadémia Budapest, 2009. november 19. Előadó: Bartha Attila (kutatási igazgató, KOPINT-TÁRKI)"— Előadás másolata:

1 A válság vége? MBA Akadémia Budapest, november 19. Előadó: Bartha Attila (kutatási igazgató, KOPINT-TÁRKI)

2 A válságról és a válságra adott állami, vállalati, lakossági reakciókról intézményi közgazdaságtani megközelítésben  Új kutatási irányok a válság időszakában  Paradigmatikus alapkérdések a világ, a világ meghatározó gazdaságai, illetve a kis, nyitott gazdaságok szintjén  A válság csatornái  Alkalmazkodás a válsághoz: állami, vállalati, lakossági reakciók  Mi várható a válság után?

3 Új kutatási irányok a válság időszakában  A válságról  A) Gazdaságtörténeti kutatások  B) A jelenlegi főáramú közgazdaságtan kereteit feszegető, a pénzügyi mellett a társadalmi és a környezeti fenntarthatóság dimenzióit előtérbe helyező kutatások  A válságra adott reakciókról  A) Gazdaságpolitikai és szakpolitikai reakciók: makroszintű, nemzetközi és történeti komparatív kutatások  B) Mikroszintű, vállalati reakciók: empirikus adatfelvételek

4 Paradigmatikus alapkérdés  Megváltoztatják-e az eddig alapvetően érvényesnek tekintett modern közgazdaságtani összefüggéseket a jelenlegi, a válsággal, illetve a válságra adott reakciókkal kapcsolatos kutatások?  Intuitív válasz: alapvetően nem, de bizonyos stabilitási- fenntarthatósági dimenziók előtérbe kerülnek  A világ, illetve a nagy gazdaságok szintjén: globális demográfiai, migrációs és környezeti állapotú kérdések  Kis nyitott gazdaságok esetében: sebezhetőség, megtámadhatóság kérdései

5 A világ és a globálisan meghatározó gazdaságok  Erőforrás-igényesség és erőforrás–korlátok: pénzügyi erőforrás-áramlás (nyersanyag- készletek, valutaárfolyamok, pénzügyi intézményekbe vetett bizalom alakulása)  Fenntarthatóság: demográfiai folyamatok (elöregedés, migráció), „negatív jószágok” (bads) felhalmozása  Nemzetközi intézmények válságkezelési kapacitása, válságkezelő lépések hatékonysága

6 Kis nyitott gazdaságok. Az új EU-tagállamok a válság előtt  Kis, nyitott gazdaságok  Feltételes konvergencia-pályán  Potenciálisan erősen sebezhető gazdaságok

7 Releváns elméleti, illetve komparatív empirikus megfontolások  Nyitottság és gazdasági növekedés (Barro 1997, Yanikkaya 2003, Rodrik 2006, Sala-i-Martin 2007)  Tőkeáramlás és gazdasági növekedés (Marwah & Lawrence Klein, 1996)  Sebezhetőség (W. Johnson 2006, Világbank 2008)

8 Az országok összehasonlítása Részben Csaba (2007) és Greskovits (2008) nyomán  Dimenziók: fiskális stabilitás, külső egyensúly, külkereskedelmi versenyképesség, külső forrásokra történő ráutaltság, vállalkozói kapacitás és üzleti környezet állapota, pénzügyi megtámadhatóság, politikai stabilitás  Tipológia  1. GMU-tagok (Szlovénia, Szlovákia)  2. Viszonylag stabil fiskális és külső egyensúlyi helyzetű, kedvező versenyképességű, de az önálló deviza és monetáris politika okán pénzügyileg támadható országok (Csehország, Lengyelország)  3. Gyenge export-versenyképességű, külső tőkebeáramlásra alapvetően rászoruló országok (balti államok, részben Románia és Bulgária)  4. Eladósodott, külső finanszírozásra szoruló, de viszonylag jó export-versenyképességű ország (Magyarország)

9 A válság csatornái  Piacszűkülés (külső és belső piac)  Likviditási problémák (pénzügyi rendszer gondjai, vállalkozás-finanszírozás)  Általános bizalmi problémák (fiskális és monetáris politika iránt, politikai elit iránt, gazdasági szereplők egymás közötti viszonyaiban)

10 Lehetséges és alkalmazott válságkezelő lépések  Korlátozott a keynesiánus kereslet-élénkítés lehetősége (országonként eltérések a sebezhetőségtől függően)  Drasztikus válságkezelés már nagyon korán lezajlott a vállalati szektorban (már 2008 október március között)  Állami lépések a rövidtávú finanszírozási, likviditási akadályok enyhítésére  Megszorítások voltak/ várhatók az államháztartásban

11 Mi várható a válság után?  Milyen állapotban kerülnek ki a különböző országok a válságból a fiskális stabilitás, a külső egyensúly, a külkereskedelmi versenyképesség, a külső forrásokra történő ráutaltság, a vállalkozói kapacitás, az üzleti környezet állapota és a pénzügyi megtámadhatóság tükrében?  Okozott-e a válság lényegi törést a társadalmi, illetve a környezeti folyamatokban?

12 Megtörik-e egy magyar gazdaságpolitikai tradíció? Szélsőséges politikai ciklikusság a fiskális politikában Forrás: PM, Eurostat

13 A magyar gazdaságpolitikai tradíció: szélsőséges politikai ciklikusság a fiskális politikában Forrás: közötti időszakra Kotosz (2006), Eurostat alapján saját számítás

14 Bővül-e a fiskális politika mozgástere? Forrás: Kopint-Tárki, Konjunktúrajelentés 2009/3

15 Mérséklődik-e érdemben a kamatszint, csökkennek-e a hozamfelárak? Forrás: Kopint-Tárki, Konjunktúrajelentés 2009/3

16 Magyarország specifikumai, várható kilátásai  A 2010-es kilátásokat alakító tényezők  Paradigmatikus alapkérdések a világ, a világ meghatározó gazdaságai, illetve a kis, nyitott gazdaságok szintjén  A válság csatornái  Alkalmazkodás a válsághoz: állami, vállalati, lakossági reakciók  Mi várható a válság után?

17 A 2010-es magyar gazdasági kilátásokat alakító fő tényezők  Lassan lecsengő nemzetközi válság  Szűk fiskális politikai mozgástér  Javuló monetáris kondíciók  Továbbra is nyomott belföldi kereslet  Megoldatlan strukturális kockázatok tömkelege (alacsony hosszútávú növekedési trendérték)  A választási ciklikusságból adódó potenciális kockázatok

18 Javuló, de még mindig igen rossz gazdasági közérzet 2009 végén Forrás: Kopint-Tárki, TÁRKI

19 A pillanatnyilag érzékelt helyzet még mindig sokkal rosszabb, mint a válság előtt Forrás: Kopint-Tárki, TÁRKI

20 Növekvő bizakodás a kilátásokkal kapcsolatban, főként a feldolgozóipari vállalatoknál, a lakosságnál lényegesen kevésbé Forrás: Kopint-Tárki, TÁRKI

21 Kedvezőbb világgazdasági kilátások

22 Bár szerény mértékben, de ismét növekszik a nemzetközi kereskedelem

23 Pozitívba váltó növekedés az Eurózóna fő gazdaságaiban

24 Javuló növekedési trendek, kilátások az új EU-tagországokban is

25 A második negyedévtől mérséklődő csökkenés a magyar gazdaságban is

26 Nyomott belföldi kereslet, csökkenő reálkeresetek és még jobban visszaeső fogyasztás

27 Romló munkaerőpiaci helyzet

28 Lassan mérséklődő infláció

29 A magyar gazdasági pálya és az euró bevezetése  Az euró bevezetését kísérő viták  Magyarország és Szlovákia: egy kellemetlen összehasonlítás  Növekedési pályák  Foglalkoztatási trendek  Fiskális és monetáris szempontok  Kell az intézményi horgony, de „új társadalmi szerződésre” is szükségünk van

30 Az euró bevezetését érintő empirikus, gazdaság- és társadalompolitikai dilemmák  „Lassítja a reálkonvergenciát” („deflációs gödör”)  Elveszi az önálló monetáris politikai mozgásteret  „Erőltetett” fiskális kiigazítást kényszerít ki (ami hosszútávon nem fenntartható)  Rombolja a vállalatok versenyképességét /bér- és költség-alkalmazkodási lehetőségeit/  Túlzott társadalmi áldozatvállalással jár (növeli a szegények arányát, az egyenlőtlenségek mértékét)  Nem dilemma: kisebb sebezhetőség válságok idején

31 Euró nélkül versus euróval: Magyarország és Szlovákia pályája  Gazdasági növekedés és fejlettség, közeledés az EU-átlaghoz  Kamat- és árfolyam-alakulás, deviza-hitelek terjedése  Államháztartási egyenlegek (szerkezeti kérdések)  Vállalati teljesítmények  Társadalmi és területi egyenlőtlenségek, szegénység  Alkalmazkodási képesség és áldozatok a jelenlegi válság időszakában  Pozitív külső intézményi horgony

32 Rendre magasabb növekedés Szlovákiában Forrás: Statisztikai hivatalok, Kopint-Tárki előrejelzés

33 Folyamatos reál-konvergencia Szlovákiában, megtorpanás Magyarországon Forrás: Eurostat

34 Magasabb foglalkoztatási arány Szlovákiában Forrás: Eurostat

35 Magasabb munkanélküliség Szlovákiában, de folyamatosan csökkenő különbségekkel Forrás: Eurostat

36 Növekvő kamatkülönbözet a két ország között

37 Magyarázat az eltérő fiskális politika? Az EU-csatlakozás idejére gyors kiigazítás Szlovákiában Forrás: Eurostat

38 Drámaian széttartó adósságpályák Forrás: Eurostat

39 Konklúzió helyett: hasonlóságok és különbségek  Hasonló örökölt egyenlőtlenségek, társadalmi feszültségek  Nagyobb stabilitás és gyorsabb növekedés Szlovákiában  Az euró gyorsabb bevezetése nem okozott addicionális szerkezeti problémákat, inkább bővítette az azok megoldásához szükséges fiskális eszközöket  Szemben Magyarországgal, a válság idején Szlovákiában lehetséges volt anticiklikus gazdaságpolitika folytatása

40 Köszönöm a figyelmet! Budapest, november 19.


Letölteni ppt "A válság vége? MBA Akadémia Budapest, 2009. november 19. Előadó: Bartha Attila (kutatási igazgató, KOPINT-TÁRKI)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések