Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Történetek a geofizika hőskorából 2007. április 20 Szabó Zoltán.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Történetek a geofizika hőskorából 2007. április 20 Szabó Zoltán."— Előadás másolata:

1 Történetek a geofizika hőskorából április 20 Szabó Zoltán

2 „Valóban helyesebb is, ha a feladatért emelünk intézetet, mintha, mire sok a példa, az intézetnek keresünk feladatot” Eötvös Loránd

3 1885: megkezdődik az Országház építése A tervpályázat kiírása április elején történt, február 1-i határidővel. A pályázatra meglepően kevés, mindössze 19 terv érkezett. Az Országos Bizottság 4 pályaművet részesített díjazásban, az első helyre Steindl Imre „Alkotmány I” jeligéjű pályázata került. Miután a félemelet beiktatásával módosított végleges tervet a Bizottság elfogadta, a jóváhagyásról szóló törvényjavaslatot Tisza Kálmán március 13-án az országgyűlésnek benyújtotta. A törvényjavaslat értelmében „az építési munkálatok, melyek még a folyó évben megkezdődnek, akképpen végeztessenek, hogy az állandó Országház építése lehetőleg 10 év alatt befejezhető legyen.” A képviselőház döntését a főrendiház jóváhagyása után az uralkodó az évi XIX. Törvénycikkben szentesítette július 30-án gróf Tisza Lajos elnökletével megalakult az Országház Építési Végrehajtó Bizottság. Az építés költségvetése már ekkor több, mint kétszerese a pályázati kiírásában megjelölt összegnek. Az Országház építéséről az évi LVIII. törvénycikk rendelkezett. Ez kimondja, hogy az új Országházat a Főváros V. kerületében, a Tömő téren kell emelni és a terveket pályázat útján kell elkészíttetni. A törvény végrehajtásáról a miniszterelnök, Tisza Kálmán gondoskodik.

4 A főszereplő: Eötvös Loránd

5 Nagyméltóságú Miniszterelnök Úr, Kegyelmes Uram! A most épülő országház pincesorának a kupola alatt fekvő része az alatta elterülő betonréteg nagy vastagságainál, falainak óriási méreteinél, és szimmetrikus alakjánál fogva kiválóan alkalmasnak mutatkozik a legpontosabb és legkényesebb fizikai, geodéziai és meteorológiai kísérletekre és mérésekre. Külön megtervezve se lehetett volna tudományos vizsgálódásokra alkalmasabb helyet teremteni, s minthogy […] ama csekély toldalék- munkálatok, amelyeket tudományos laboratóriummá átalakítása meg- kívánna, az építésvezetőség szerint semmiféle nehézséget vagy nagyobb költséget nem okoznának, bízva Nagyméltóságodnak a tudományok iránti szeretetében, ama kérelemmel járulok nagyméltóságod elé, kegyeskedjék a szóban forgó helyiségeket a kir. m. tudományegyetem Physikai Intézete s a kir. József műegyetem geodéziai tanszéke céljainak olyképpen átengedni, hogy azok a tudományegyetem Physikai Inté- zetéhez kapcsolva, az Intézet vezetőtanárainak igazgatása alatt álljanak. […] Fogadja Nagyméltóságod kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Budapest, július hó 5-én. b. Eötvös Loránd

6 Az Országház a laboratórium elképzelt helyével

7 Eötvös Loránd saját kezűleg írt javaslatát báró Bánffy Dezső miniszterelnöknek nyújtotta be. Az ügyet az országház építési végrehajtó bizottsága szeptember 18-án tárgyalta. Az eredményről Tisza Lajos, a bizottság elnöke a következőkben értesítette a miniszterelnököt: elvi akadálya nincsen a javaslatnak, "de bevárandónak határozta a bizottság a művezető építész úrnak a kért helyiségek átalakításával járandó költségek iránti előterjesztését, amelynek beállítására nagyméltóságod átiratának vétele után azonnal intézkedtem". Báró Bánffy Dezső miniszterelnök

8 Az idő múlik, ezért Tisza Lajos december 13-án figyel- mezteti Bánffy miniszterelnököt: "Ha azt akarjuk, hogy Eötvös báró azon óhajtása, miszerint a millenáris kiállítás alkalmából a helyisé- geket és felszerelését külföldi szakembereknek bemutathassa, teljesíthető legyen — mielőbb dönteni kellene erről." Tisza Lajos egyúttal közölte azt is, hogy az átalakítási munkálatokra 2650 forint kell, de az új országház költségvetésében erre fedezetet nem talált - a fűtés, világítási és vízvezetéki felszerelés külön költséget igényel, de ez a fő költségvetésben már elő van irányozva. Gróf Tisza Lajos az Országház Építési Végrehajtó Bizottságának elnöke

9 Szlávy József, a főrendiház elnöke miniszterelnök (1872 – 1874) "Teljesen osztom Excellenciádnak nézetét, nem volna helyes már előre, mielőtt az épület a törvényhozói testületnek átadatott, annak rendelkezési jogát lekötni és korlátozni. A helyiségek feletti rendelkezési jog kizárólag az országgyűlés két házát illeti meg." Szilágyi Dezső a képviselőház elnöke "Az épület átvétele előtt határozni korai, és az akkor mutatkozó szükségletek ismerete nélkül ma még nem lehet dönteni."

10 Nagyméltóságú Báró Eötvös Loránd Úrnak, a Magyar Tudományos Akadémia Elnökének Tisztelt barátom! […] A szükséges építő — illetőleg átalakító — munkák végrehajtá- sát ennélfogva mindaddig míg a házak beleegyezése, illetve ezek alapján a miniszterelnök engedélye meg nem adatik, el nem rendelhetem, habár részemről és az építési Végrehajtó Bizottság részéről semminemű elvi kifogás nem forog fenn a szóban forgó helyiségek átengedése ellen. Ezek után most már tartok tőle, hogy az illető helyiségek alig lesznek oly időben elkészíthetők és berendezhetők, hogy kísérleteidet már a milleniumi congressusok alkalmával e helyen végezhesd, amit részemről nagyon sajnálok. Fogadd kitűnő tiszteletem őszinte kifejezését Budapest 1896 évi január hó 9-én Tisza Lajos [1][1]Országos Levéltár

11 Minthogy azonban Nagyméltóságod kérelme a körül forog, hogy az új ország- ház néhány helyisége olyan czélra vétessék igénybe, mely az új országház rendeltetésével semminemű kapcsolatban sincs a ministerelnök úr nem érezte magát hivatva a döntés jogával élni, … …annyival kevésbbé, mert az épület átvétele előtt és az akkor mutat- kozó szükségletek ismerete nélkül ma még nem lehet megállapítani, vajjon lesznek-e egyáltalában az új országházban nélkülözhetetlen helyiségek. Min- dezek alapján a ministerelnök úr arról értesít, hogy Nagyméltóságod kérelmét sajnálatára egyelőre teljesíthetőnek nem tartja. Fogadja Nagyméltóságod kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Budapest, május hó 5. Wlassics [1][1]Országos Levéltár zalánkeméni báró Wlassics Gyula vallás és közoktatásügyi miniszter Nagyméltóságú Elnök Úr. Az országház építési végrehajtó bizottsága jelentése szerint a terv keresztülvitele ellen gyakorlati kivihetőség szempontjából akadály nem forog fenn.

12 gróf Apponyi Albert vallás és közoktatásügyi miniszter 1906

13 Nagyméltóságú Báró Úr! A nemzetközi Földmérési Szövetség […] a szept. 28-iki ülésben hozott határozati javaslatából értesülök arról, hogy a Szövetség kívánatosnak tartja a magyar kormány hathatós támogatását azoknak a vizsgálatoknak nagyobb mérvű kiterjesztésére, melyek a Nagyméltóságod által szerkesztett csavarási inga felhasználásával a földkéreg elhelyezkedésére vonatkozó kérdéseknek, s az ezzel kapcsolatos geologiai kérdéseknek megoldását célozzák, a mely módszert ugyanis a Szövetség e kérdések megoldására kiválóan alkalmasnak talált. Tekintve azt a tudományos fontosságot, mely a magyar tudomá- nyosság ez újabb, a külföld élénk érdeklődésével találkozó termékéhez fűződik, de figyelemmel a gyakorlati fontosságra is, melyet ez ügynek a földkéreg eloszlásának megismerése folytán nemzetgazdasági szempont- ból tulajdonítanunk kell: készséggel engedek a nemzetközi óhaj nyilvánulá- sának, s őszinte örömmel teszem magamévá, hogy az ez irányban teendő kezdeményező lépések kormányhatósági megfontolás tárgyává tétessenek. Tiszteletteljesen kérem Nagyméltóságodat, méltóztassék szíves tájékozódást nyújtani arra nézve, mily szerep várna az államra ennek az actiónak felkarolásában? Fogadja Nagyméltóságod őszinte tiszteletem nyilvánítását. Budapest, október hó 22-én. Apponyi

14 A Nagyméltóságod által felhozottak fontosságának tuda- tában, s figyelemmel a külföld megtisztelő óhaj nyilvánítására is, a minisztertanács készséggel hozzájárult ahhoz, hogy Nagymél- tóságod részére, a folyó 1907 évre, említett vizsgálódásai támo- gatásául azaz hatvanezer korona államsegély engedé- lyeztessék. A pénzügyminiszter úrral pedig egyetértőleg és közösen gondoskodtam az iránt, hogy a jövő 1908 és 1909 évekre ugyancsak évi azaz hatvanezer korona a mondott célra államköltségvetésileg előirányoztassék … Végül van szerencsém Nagyméltóságodat tisztelettelje- sen felkérni, hogy vállalkozásának tudományos eredményéről majdan nekem is beszámolni, s arra is módot találni méltóztas- sék, hogy arról a külföld illetékes körei is kellő tájékoztatást nyerjenek. Óhajtom s remélem, hogy Nagyméltóságod e mun- kásságával a magyar tudományosságnak örök dicsőséget arat. Budapest, május 15-én Apponyi

15 1907 — 2007


Letölteni ppt "Történetek a geofizika hőskorából 2007. április 20 Szabó Zoltán."

Hasonló előadás


Google Hirdetések