Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A nemzetközi kereskedelmi rendszer. Következő órára Dorothee Bohle és Greskovits Béla: Állam, nemzetköziesedés és a kapitalizmus változatai Kelet-Európában.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A nemzetközi kereskedelmi rendszer. Következő órára Dorothee Bohle és Greskovits Béla: Állam, nemzetköziesedés és a kapitalizmus változatai Kelet-Európában."— Előadás másolata:

1 A nemzetközi kereskedelmi rendszer

2 Következő órára Dorothee Bohle és Greskovits Béla: Állam, nemzetköziesedés és a kapitalizmus változatai Kelet-Európában

3 Nemzetközi kereskedelmi rendszer vizsgálata Szabadkereskedelem versus protekcionizmus: okok és következmények Paul Bairoch: a szabadkereskedelem a történelem során inkább a protekcionizmus szabálya alóli kivétel volt Elméleti megalapozás? – Nincs! Gyakorlat napjainkra: nemzetközi kereskedelmi rezsim

4 Szabadkereskedelem és protekcionizmus Közgazdasági elmélet: szabadkereskedelem felsőbbrendűsége ↔ Gazdasági gyakorlat: protekcionizmus felsőbbrendűsége Inga:  : szabadkereskedelem  : protekcionizmus  es évek: fokozatos liberalizáció  : új protekcionizmus  milleneum: újabb liberalizáció

5 Smith-Ricardo liberalizmusa ↔ merkantilizmus Komparatív előnyök – hatékony kereskedelmi szerkezet szűkös erőforrások optimális kihasználása globális szinten Pozitívumok (klasszikus érvek): Erősödik a hazai verseny Növekszik a fogyasztói és a globális jólét Technológia áramlása Javítja a világbéke kialakításának lehetőségeit

6 (Stiglitz 2006) „Védelem nélkül, egy olyan országban, amelynek statikus komparatív előnye van, mondjuk a mezőgazdaságban, a stagnálás kockázata, hogy a komparatív előnye megmarad a mezőgazdaságban, korlátozott növekedési kilátásokkal. Széles körű ipari védelem esetén az ipari szektor növelheti a méretét, amely, szinte mindenhol, a forrása az innovációnak, az ilyen előnyök átterjedhetnek a gazdaság többi részére, az intézmények fejlődésének a haszna, mint például a pénzügyi piacoké, az ipari szektor növekedését kísérheti. Sőt, a nagy és egyre növekvő ipari ágazatok (és a vámok iparcikkekre) bevételeket jelentenek, amelyekkel a kormány finanszírozni tudja az oktatást, az infrastruktúrát és egyebeket.”

7 Szabad kereskedelem vs. Protekcionizmus Érvek Szabad kereskedelem mellett Hatékonyság, Verseny → A nemzeti és globális jólét nő Üzemméret Ár, Minőség, Választék Technológia áramlása Konvergencia, világbéke Protekcionizmus mellett Modernizáció, Felzárkózás Vámbevétel Nemzetbiztonság, Ellátás biztonsága, Stratégiai célok Lefölözés kivédése, jövedelmi hatás, stb. Mi válik versenyképessé a jövőben? A jólét maximalizálása csak másodlagos cél.

8 Szabad kereskedelem vs. Protekcionizmus Érvek Szabad kereskedelem ellen Előnyök egyenlőtlenül oszlanak meg Folytonos vesztesek Piaci kudarcok: monopólium, externália Protekcionizmus ellen a nemzetközi szintű hatékonyságot rontja rontja a nemzeti erőforrások hatékony felhasználását nem készteti gyors megújulásra a hazai vállalatokat növeli az inputköltséget a védett termelők javára osztja újra a jövedelmet a piacvédelmet ellensúlyozza, hogy a partnerország is élhet vele

9 Protekcionizmus mellett érvelők Gazdasági nacionalisták: az aktív kereskedelempolitika az államteremtés és kormányzás eszköze, nemzetállam biztonsága Fejletlen országok: a szabadkereskedelem a kereskedelmi imperializmus egy formája, egyoldalú előnyök Anti-globalisták: a szabadkereskedelmet a globalizáció egyik megjelenésének tartják Szakszervezetek: munkabértörekvései ellenkeznek az olcsó importtal, munkavédelmi elírásokra hivatkoznak Környezetvédők: szennyezés miatt Emberi jogi aktivisták: rabszolgaság, gyermekmunka ösztönzője

10 Alexander Hamilton Ő érvel először amellett, hogy a csecsemő iparágak védelme (külső piacokkal szemben) Ez az egyetlen dolog, ami indokolhatja a kereskedelem-korlátozást

11 Friedrich List Protekcionizmus szükségessége mellett érvelt: Kialakuló iparágak védelmében protekcionista iparpolitika, Csak a nemzetközileg versenyképes ágazatok esetében engedheti meg az ország a szabad kereskedelmet. A szabad kereskedelem az erős államok politikája. A sikeres felzárkózási politika része tehát az aktív iparpolitika egy bizonyos időszakban.

12 XXI. századi protekcionizmus A nemzeti iparpolitika a csúcstechnológiák (számtech, elektronika,) védelmét jelenti leginkább. Sokak szerint az államnak szerepet kell vállalnia a társadalom ipari és technológiai szerkezetének (ki)alakításában. Gazdasági nacionalisták hagyományos ágazatok védelmére is törekednek pl. gépkocsigyártás

13 Miért érvényesül a kereskedelmet korlátozó gazdaságpolitika? A kereskedelempolitikai döntéshozatal politikai folyamat, kedvez a különböző érdekcsoportoknak Hamis vélekedés: a fejlett országokban a nemzetközi kereskedelmen keresztül az olcsóbb bérszínvonalú országok okozzák a munkanélküliséget. Valójában az információ alapú gazdaságokban egyre kevésbé van szükség az alacsonyan képzett munkaerőre. A fejlett és fejlődők közti kereskedelem mértéke nem magyarázza a fejlettek 8-10%-os munkanélküliségét.

14 Hagyományos kereskedelmi elmélet felülvizsgálata Hagyományos: komparatív előnyök modelljére épül a Heckscher-Ohlin modell (relatív tényezőellátottság) Egy ország azon termékre szakosodik, amelyhez szükséges termelési tényezőben relatíve gazdag Stolper-Samuelson tétel: a szabadkereskedelem azoknak kedvez (országon belül), akik bővében vannak a tényezőknek, és azokat fogja károsítani, akiknek szűkösek a forrásaik (a kereskedelem korlátozása pont ellentétes) Mundell-féle ekvivalencia tétel: a termelési tényezők (K, L) és a termékek nk.-i áramlása azonos törvények szerint megy végbe és tökéletesen helyettesítik egymást Tényező-ár kiegyenlítődés elve (Samuelson): a kereskedelem hatására az egyes termelési tényezők megtérülési rátája (bér, profit) idővel kiegyenlítődik

15 H-O-M modell szerint a termelési tényezők nemzetközi áramlásával a tényezőárak kiegyenlítődnek és ezzel megszűnik a tényezőarányok különbségén alapuló komparatív előnyök által motivált nemzetközi kereskedelem. "A nemzetközi tényezőáramlás helyettesíti a nemzetközi kereskedelmet."

16 A H-O-S modell szerint a termelési tényezők nemzetközi áramlása nélkül a szakosodás és a nemzetközi kereskedelem eredményeként az egyes termelési tényező ára, illetve költsége és a tulajdonosaik jövedelem-színvonala nemzetközileg kiegyenlítődik. "A nemzetközi kereskedelem helyettesíti a nemzetközi tényezőáramlást."

17 H-O modell hibái Csak két ország, két termék Azonos termelési fg. Teljes foglalkoztatás Statikus jelleg Nemzetközi tőkeáramlástól eltekint Mindez majdnem igaz a ricardoi komparatív előnyök elméletére is A valóságban a kereskedelem nagy része ágazaton belül, fejlett országok között zajlik.

18 A H-O modell hiányosságaiból fakadó új felismerések Az emberi tőke fogalma Leontieff-paradoxon -> rávilágított a humántőke minősége és a méretgazdaságosság bevonásának szükségességére. Iparon belüli kereskedelem bővülése Mivel magyarázható? H-O szerint nem létezhet nemzeti ízlés, termékdifferenciálás, méretgazdaságosság A kompetitív előnyök (Megteremtett előnyök) – Csúcstechnológiai szektorok jelentősége

19 Míg az eredeti ricardoi elmélet termelékenységi előnyt jelentett, az átformált H-O modell már abszolút előny Ugyanígy a kompetitív előny is

20 A H-O modell hiányosságaiból fakadó új felismerések A nemzetközi kereskedelem és a külföldi beruházások összefonódása TNC-k által, a tőkemegtérülés és kockázatváltozás miatt Nem a kamatláb a meghatározó elem a döntésekben Vállalaton belüli kereskedelem jelentősége TNC beruházásai milyen mértékben meghatározóak 1-1 ország ágazati szerkezetére, azaz szakosodására?

21 Az 1970-es é s 1980-as é vek fejlem é nyei Elm é leti kih í v á sok – Kompetit í v versus komparat í v előny ö k – Ú j strat é giai kereskedelemelm é let Gazdas á gi fejlem é nyek – Tisztess é ges é s legitim gazdas á gi viselked é s k ö vetelm é nye – Kult ú r á ra, nemzeti szuverenit á sra vonatkoz ó hat á sok Politikai fesz ü lts é gek – Munk á sok jogai, emberi jogok – K ö rnyezetv é delem – A kereskedelmi nyit á s politikai k ö lts é gei a centrumban

22 Komparatív előny helyett versenyképességi előny Vernon: termékciklus görbe Porter: versenyképességi gyémánt Stratégiai kereskedelemelmélet (új kereskedelemelmélet)

23 R. Vernon termék-életciklus elmélete (1966) t Q Hazai fogyasztás Hazai termelés Export Import

24 Michael Porter Egy nemzetgazdaság belső jellemzői határozzák meg „kompetitív előnyök” kifejlődését bizonyos iparágakban; ezek a nemzeti kultúra, a K és L helyzete, a kereslet jellege, a támogató iparágak állapota, a gazdaság ipari szerkezete; speciális ipari szektorokat vizsgál (ún. klasztereket, nem vállalatokat v. országokat); szerinte is fontos lehet az állami beavatkozás új iparok védelmére; „kompetitív előny” (tudatos, szándékos választás) fogalmával helyettesíti a „komparatív előnyt” (adottság) „Gyémánt modell”

25 Versenyképességi gyémánt Porter Iparági versenyszerkezet

26 Az új kereskedelemelmélet Stratégiai kereskedelemelmélet (SKE) Megkérdőjelezi a szabadkereskedelem elméleti alapjait Vannak kitüntetett szektorok és ezeket ki lehet választani Oligopol verseny – szuperprofit, stratégiai magatartás A gazdaságpolitika szerepe: hatékony beavatkozás – Spilloverek generálása – Profitterelés – Elrettentés

27 A nemzetközi kereskedelemszabályozás szervezetei GATT WTO (UNCTAD)

28 Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egy. (GATT, 1947/48) Bretton Woods: ITO → 1950-ben az USA elutasítja → GATT a fő szervezet Szerződés, de állandó székhellyel rendelkező intézményesült szervezet lett (Genf) Korlátozott hatás- és felelősségi kör (fórum) Fő funkciója a szerződő felek közötti vitás kereskedelmi kérdések rendezésének hivatalos fórum biztosítása (multilaterális kereskedelmi tárgyalások) Sikerek a liberalizáció terén 1995: Világkereskedelmi Szervezet (WTO) – Teljes jogú nemzetközi szervezet

29 A GATT alapelvei A legnagyobb kedvezmény elve: harmadik országnak megadni a korábbi kedvezményt A nemzeti elbánás elve: a külföldi terméknél a hazaival azonos elbánás A viszonosság elve: a korlátozások viszonozhatók A konzultáció elve: vitás kérdések tárgyalásokon keresztüli rendezése Transzparencia: a piacra jutás feltételei exportpiacokon áttekinthetőek A nem-tarifális kereskedelmi akadályok felszámolása – kvóták, dömping, exporttámogatás tiltása – kivétel a mezőgazdaság: speciális státusz

30 A GATT tárgyalási fordulói ÉvÉvHely/elnevez é sEredm é nyekR é sztvevő orsz á gok 1947Genfvámcsökkentés Annecyvámcsökkentés Torquayvámcsökkentés Genfvámcsökkentés Dillon-fordulóvámcsökkentés Kennedy-fordulóvámcsökkentés, dömpingellenes szabályozás Tokió-fordulóvámcsökkentés, nem vámjellegű korlátozásokra vonatkozó szabályok, antidömping kódex Uruguay-fordulóvámcsökkentés, nem vámjellegű kor- látozásokra vonatkozó szabályok, szolgáltatások, szellemi tulajdonjogok, a fejlődő országoknak nyújtott kereskedelmi preferenciák, textilkereskedelem, mezőgazdaság, a WTO létrehozása 123

31 Az egyes GATT-fordulók eredményei A korai GATT-fordulók ( ) Témájuk: a vámcsökkentés Csak a nevükben voltak multilaterálisak: termékenként lefolytatott kétoldalú tárgyalások, amelyeket a GATT „multilateralizál” a legnagyobb kedvezmény elve alapján Egyre több csatlakozó ország

32 Az egyes GATT-fordulók eredményei Kennedy-forduló ( ) A tárgyalások valóban multilaterálissá válnak (a felek a vámcsökkentés árucsoportonkénti átlagos %-áról állapodtak meg, ill. az érzékeny termékekről külön tárgyalnak) A vámcsökkentés mellett a tárgyalások kiterjedtek a nem-tarifális intézkedésekre is Dömpingellenes szabályozás (Antidömping kódex)

33 Az egyes GATT-fordulók eredményei Tokió-forduló ( ) Az első igazán univerzális forduló szerződő fél: fejlődő országok (GSP) A téma: elsősorban a nem vámjellegű korlátozások Az eredményeket magatartási kódexekbe foglalták (anti-dömping, állami beszerzések, szubvenciók, szabványok) Elkezdtek tárgyalni a mezőgazdasági termékek kereskedelmét érintő akadályok csökkentéséről is

34 Az egyes GATT-fordulók eredményei Az Uruguay-forduló ( )

35 A GATT utolsó fordulója, a leghosszabb, a leginkább vitákkal terhelt és a legújítóbb szellemű forduló Újabb jelentős (38%-os) vámcsökkentés az ipari termékek kereskedelmét illetően A szerződő felek újabb ágazatokat igyekeztek a GATT szabályozási körébe vonni, ezek: - textil- és ruházati termékek kereskedelme - mezőgazdasági termékek kereskedelme - szolgáltatáskereskedelem - szellemi tulajdonjogok kereskedelme - a kereskedelemmel összefüggő beruházásokkal kapcsolatos intézkedések

36 A textil- és ruházati termékek kereskedelme Nemzetközi Textilegyezmény (1974) A fejlett és fejlődő országok között a textil- és ruházati termékek nemzetközi kereskedelmét szabályozta A GATT szellemével és szabályaival gyökeres ellentétben kontingensek (kvóták) megállapítását tette lehetővé 1993-ban megszűnt és a helyébe lépő Nemzetközi Textil- és Ruházati Egyezmény értelmében 1995 és 2005 között le kell bontani a mennyiségi korlátozásokat 2005 után a textíliák importját csak vámmal korlátozzák (ezeket 30% alá csökkentik)

37 A mezőgazdasági termékek kereskedelme Először folynak átfogó tárgyalások a mezőgazdasági termékkereskedelem liberalizálásáról Háttér: konfliktus az Egyesült Államok és az EU között Megállapodás A különböző nem vámjellegű korlátozásokat fokozatosan vámokká kell átalakítani Egyúttal vámcsökkentés: fejlett országokban – átl. 36% fejlődő országokban – átl. 24%

38 A mezőgazdasági termékek kereskedelme A támogatásokat a tárgyalásokon különböző színű dobozokba csoportosították: zöld doboz A minden további nélkül adható támogatások (pl.: K+F, környezetvédelmi és infrastrukturális beruházások támogatása, természeti katasztrófák enyhítése) kék doboz A költségvetésből nyújtott közvetlen támogatások, amelyek odaítélését a kínálatcsökkentési programokban való részvételhez kötik → nem kerülnek közvetlen szabályozás alá

39 A mezőgazdasági termékek kereskedelme sárga doboz Az ár- és közvetlen költségvetési támogatások, amelyek a kereskedelmet és termelést közvetlenül befolyásolják A fejlődőknek átlagosan 13%-os csökkentés 10 év alatt, a fejlett országoknak 20%-os csökkentés Az exportszubvenciót a GATT tiltja a fejlett országok vállalták a támogatásban részesített export értékének 36%-os, volumenének 21%-os csökkentését

40 Szolgáltatáskereskedelem Általános Szolgáltatáskereskedelmi Egyezmény (General Agreement on Trade in Services, GATS) ld. később

41 A szellemi tulajdonjogok kereskedelme (TRIPs) A szellemi tulajdonjog különböző formáinak (pl. szabadalom, copyright, kereskedelmi védjegy, származási jelzések) védelmét biztosító nemzeti és nemzetközi szabályok harmonizálását és megerősítését írták elő A nemzeti elbánás alkalmazása → a külföldi jogtulajdonosok a saját állampolgárokhoz azonos lehetőséget kapnak az érdekeik érvényesítésében és megvédésében A szabadalmak az érvényesség teljes időtartama alatt, azaz 20 évig védelem alatt állnak A fejlett országok 1, a fejlődők 5, a legelmaradottabbak 11 évet kaptak arra, hogy törvényeiket és gyakorlatukat a megállapodáshoz igazítsák

42 A kereskedelemmel összefüggő beruházásokra vonatkozó intézkedések (TRIMs) Megtiltották a külföldi tőke áramlását akadályozó egyes korlátozó kormányzati előírások alkalmazását Pl.: az olyan állami szabályozásokat, amelyek a feldolgozott termék helyi eredetű minimális inputtartalmára vonatkoznak Indok: összeférhetetlenek a GATT szabályaival (ld.: nemzeti elbánás)

43 A GATT értékelése A fejlődő világ országait sikerült a világkereskedelmi intézményes rendszer részévé tenni (123 aláíró) A nemzetközi kereskedelem szabályai átláthatóbbakká váltak A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) megalapítása

44 Átlagos vámtarifa- csökkentés 1947Genf21,1 1949Annecy1,9 1951Torquay3,0 1956Genf3, Dillon-forduló2, Kennedy-forduló35, Tokiói-forduló29, Uruguay-forduló38,0

45 A WTO feladatai Elősegíteni a nemzetközi szabadkereskedelemet A nemzetközi kereskedelmi tárgyalások lefolytatása és a szabadkereskedelem kiterjesztése a nemzetközi kereskedelem új területeire A nemzetközi kereskedelmi viták rendezése (már rendelkezik nemzetközi jogalanyisággal) → vitarendezési eljárás, bírság A tagállamok kereskedelempolitikájának rendszeres értékelése

46 A WTO szervezeti felépítése A legfontosabb döntéseket a tagállamok képviselői hozzák konszenzussal tagja van (2011) A legmagasabb rangú irányító testület a miniszteri konferencia, amely kétévente ülésezik Három szerv A gyakorlati munkát az Általános Tanács ellenőrzi Vitarendezési testület Kereskedelempolitikai Felülvizsgálati Testület

47 A WTO szervezeti felépítése Három tanács Áruk Tanácsa, Szolgáltatások Tanácsa, Szellemi Tulajdonjogok Kereskedelmi Vonatkozásainak Tanácsa

48 A WTO tagjai

49 A WTO miniszteri konferenciái 1996, Szingapúr 1998, Genf - távközlési megállapodás - a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó megállapodás - információtechnológiai termékekre vonatkozó egyezmény 1999, Seattle → kudarc - vita az USA ill. az EU (és Japán) között a mezőgazdasági termékek liberalizációjáról

50 A WTO miniszteri konferenciái - vita a fejlődő és a fejlett országok között a munkaerővel és a környezetvédelemmel kapcsolatos kérdések miatt 2001, Doha - vita a fejlett és fejlődő országok között a gyógyszer szabadalmakkal kapcsolatosan - kompromisszum: 2016-ig a legkevésbé fejlett országoknak is fizetniük kell a gyógyszerek szabadalmi jogaiért 2003, Cancún → kudarc - vita a fejlett és fejlődő országok között a mezőgazdasági támogatásokkal kapcsolatban (a G21 megalakulása)

51 2009, Genf 1999, Seattle

52 A WTO miniszteri konferenciái 2005, Hongkong - a fejlett országoknak 2013-ig el kell törölniük mezőgazdasági exportszubvencióikat 2009, Genf 2011, Genf Összegzés a WTO jövőjét illető legfontosabb kérdés és feladat: a fejlődő országok teljes integrálása a nemzetközi kereskedelemszabályozási folyamatba

53 A dohai forduló és a Doha Fejlesztési Menetrend 2001 novemberében a dohai miniszteri konferencián kezdődött és napjainkban is tart A cél a világkereskedelem további liberalizációja, a fejlődő országok világgazdasági integrációjának elősegítése Központi téma: a mezőgazdasági termékek kereskedelmének liberalizációja Ellentétes érdekek: fejlettek (EU, USA, Japán) ↔ fejlődők (Brazília, India, Kína, Dél-Afrika)

54 Kritikák Joseph Stiglitz: Kezdeményezés a Gazdaságpolitikai Párbeszéd kialakítására (Initiative for Policy Dialogue)  egy „igazi” fejlesztési kereskedelmi fordulót kell létrehozni.  nagy változások kellenek az északi országok hozzáállásában  a mezőgazdaság, a verseny, a szolgáltatások kereskedelme és még sok más téma kapcsán is van alternatív megoldás, amelyből a kevésbé fejlett országok többet profitálhatnának

55 Új kereskedelmi agenda USA javaslata „új kereskedelmi agendára”: szabadkerekedelem helyette ún. tisztességes /fair/ kereskedelem - Munkaügyi, emberi jogi, környezetvédelmi kérdések kezelése -> diszkriminálható-e? -Társadalmi dömping kezelése: monetáris, fiskális, szociális, környezetvédelmi -WTO korlátozza-e az állami szuverenitást?

56 WTO kritika Fejlődő országok leszakítása a cél, a WTO a fejlett országok és a multik érdekeit képviselik. Különösen éles kritika: GATS, TRIPS, TRIMS Nem demokratikus WTO-e a hibás, miért lépnek be fejlődő országok? - próbálkoznak


Letölteni ppt "A nemzetközi kereskedelmi rendszer. Következő órára Dorothee Bohle és Greskovits Béla: Állam, nemzetköziesedés és a kapitalizmus változatai Kelet-Európában."

Hasonló előadás


Google Hirdetések