A címet Az Európai Unió ítéli oda egy évre Előzmények 1985. Athén, Melina Mercouri, görög kulturális miniszter javaslatára Európa kulturális városa, Athén.

Az előadások a következő témára: "A címet Az Európai Unió ítéli oda egy évre Előzmények 1985. Athén, Melina Mercouri, görög kulturális miniszter javaslatára Európa kulturális városa, Athén."— Előadás másolata:

1

2 A címet Az Európai Unió ítéli oda egy évre Előzmények 1985. Athén, Melina Mercouri, görög kulturális miniszter javaslatára Európa kulturális városa, Athén Népszerű rendezvény a város kulturális életének és fejlődésének bemutatására

3 1990 Európai kulturális hónap A közép- és kelet-európai országok részére Rövid ideig tartó kulturális esemény 1999 Európa kulturális fővárosa Weimar, Németország

4 2000-ben 10 város Reykjavik (Izland), Bergen, Helsinki, Brüsszel, Prága, Krakkó, Santiago de Compostela Avignon, Bologna

5 2005. Írország, Cork városa kapta a címet először Cork az ír-sziget 3. legnagyobb városa Dublin és Belfast után 2006. Patras Görögország Idegenforgalma jelentős Pátrai Karnevál (160 éve megrendezik)

6 Új szabályozás 2005-19-ig ez idő alatt minden tagországnak lehetősége lesz arra, hogy egyik városa megkapja a címet. 2007-től kezdve évente két város osztozik a címen. 2006. március 11. Három város 2010-ben Pécs, Essen, Isztambul EU városok, de a Tanács odaítélheti még egy nem tagnak. Egyhangú döntés esetén

7 Versenyző magyar városok Budapest, Debrecen,Eger, Győr, Kaposvár,Kecskemét, Miskolc, Pécs, Sopron, Székesfehérvár, Veszprém Pályázatok eredménye: I. Pécs II. Miskolc III. Debrecen (2005. okt.19)

8 Miskolc Mottó: A kultúra várost épít A Miskolci Egyetemmel A technika története, a jövő technikája Avas őskőkori élménypark Rocklegendák csarnoka

9 Debrecen Városok, falvak szövetsége Új kiállítási negyed Nagy-tó, Nagyerdő, Lúdas Matyi – park (témapark) Latinovits Színház Kölcsey Konferencia Központ Nomád olimpia (pusztai hagyományok, sport és ügyességi versenyek)

10 Eger Eger nyitva A Kepes projekt az új mediális művészetek lehetőségei innováció és kreativitás A Város a város alatt program, történelmi látványpark, tudáspince, történelmi játszóház, fórumtér,mélygarázs Tudásközpont három szintes föld alatti művészeti, tudományos bázis Panelprogram város rehabilitációs kísérlet

11 Pécs A határtalan város kulturális pólussá váljon a magyar kultúrában "A kultúra tervezése a város tervezését jelenti, és viszont” Célok: a kulturális ipar helyi és regionális fejlődése egy-egy városrész városias jellege megerősítése Pécs egy nemzetközi régió egyik kulturális központjává váljon

12 Négy téma Pécsi konferencia és koncertközpont Zsolnay Kulturális Negyed Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont Közterek és parkok újjáélesztése

13 Európa Kulturális Fővárosa alapvető céljai az európai integráció kulturális dimenzióinak erősítése, a múlt és jelen kulturális folytonosságának kiemelése, az adott város kultúrájának eljuttatása az európai közönséghez

14 Glasgow 1990 volt az első meglepetést okozó kiválasztott, s az első olyan kulturális város, amely esetében bebizonyosodott, hogy a kultúra életképes gazdaságfejlesztési eszköz is: a Kulturális Főváros kezdeményezésbe való bekapcsolódás olyan városfejlesztési lehetőség, amely lehetővé teheti egy település imázsának átpozícionálását, hozzájárulva ezáltal a turizmus fellendítéséhez és a gazdaság élénkítéséhez

15 Egy város feladata elsősorban a helyi lakosság megfelelő életkörülményeinek a biztosítása, a turisták igényeinek kiszolgálása az esetek többségében ennek alárendelődik, városonként és általában városrészenként változó gazdagítja a lakosság életminőségét

16 A kulturális turizmus az ún. történelmi városok tekinthetők az egyik legvonzóbb helyszínnek erőforrásaikat és értékeiket turisztikailag legkönnyebben hasznosíthatják, általában jelentős keresletet vonzanak, s ebből fakadóan gyakran komoly teherbíró képességi problémákkal küszködnek ( Puczkó-Rátz)

17  az egyszeri és megismételhetetlen események,  nem csak az eseménysorozat ideje alatt képesek látogatókat vonzani  A bevételek döntő többsége az igénybe vett egyéb szolgáltatásokból származik  a szálláshely- és vendéglátó szektorokból

18 Összegzés  A KF címre pályázó települések esetében a fő célkitűzések a város beutazó turizmusának fejlesztése  A turisták számának alakulása számos tényező függvénye:  a vonzó, sokszínű és kreatív kulturális programkínálat  a kulturális főváros marketingkommunikációs tevékenysége  A KF évben tapasztalt jelentős turistaszám-növekedést egy évvel később számos esetben hasonlóan látványos visszaesés követte pl.:  Glasgowban 1990-ben 39,6%-al emelkedett a vendégek száma,  1991-ben viszont 28,4%-al csökkent

19 Összegzés A KF főváros cím kitűnő lehetőség egy város kulturális desztinációként való pozícionálására, imázsának megteremtésére, megváltoztatására vagy megerősítésére, a kivívott pozíciót fenn is kell tartani a hosszú távú gazdaság- és turizmusélénkítés érdekében, évről évre újabb és újabb városok kerülnek ugyanabba a reflektorfénybe