Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

VÁROSÉPÍTÉSZET 1. ISMERKEDÉS A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVAL BME URBANISZTIKA TANSZÉK 2010.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "VÁROSÉPÍTÉSZET 1. ISMERKEDÉS A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVAL BME URBANISZTIKA TANSZÉK 2010."— Előadás másolata:

1 VÁROSÉPÍTÉSZET 1. ISMERKEDÉS A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVAL BME URBANISZTIKA TANSZÉK 2010

2 VÁROSÉPÍTÉSZET 1. ISMERKEDÉS A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVAL 8. ÉPÜLET ÉS VÁROS, ÉPÍTÉSZET ÉS URBANISZTIKA ÖSSZEFÜGGÉSEI Pálfy Sándor DLA BME URBANISZTIKA TANSZÉK 2010

3 -Bevezetés -Az ember és környezetének kapcsolata -Épület és város viszonyának története -Az építészet definíciója -A városról -Környezetünk kontextúrája -Az urbanisztika definíciója -Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról -Az építészet és az építész híd szerepe -A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai -Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában -„Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában -Az építész hivatásról Tartalomjegyzék

4 -Bevezetés -Az ember és környezetének kapcsolata -Épület és város viszonyának története -Az építészet definíciója -A városról -Környezetünk kontextúrája -Az urbanisztika definíciója -Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról -Az építészet és az építész híd szerepe -A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai -Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában -„Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában -Az építész hivatásról Tartalomjegyzék

5 Bevezetés Az előző előadásokon szó volt a városok történeté- ről, alkotó elemeiről és megismerhetőségéről. Ma ember és környezete, épület és város, építészet és urbanisztika összefüg- géseit boncolgatjuk. Aldo Rossi Teatro del mondo San Martino al Cimino

6 -Bevezetés -Az ember és környezetének kapcsolata -Épület és város viszonyának története -Az építészet definíciója -A városról -Környezetünk kontextúrája -Az urbanisztika definíciója -Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról -Az építészet és az építész híd szerepe -A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai -Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában -„Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában -Az építész hivatásról Tartalomjegyzék

7 - ember és természet, - ember és otthon, - ember és épület, - ember és közterület, - ember és város viszonyai… (antropocentrikus megközelítés) Az ember és környezetének kapcsolata

8 A természetben az ember otthon van, ha biztonságban érzi magát. Az otthon az a maga által kialakított környezet, ahol az ember természetes módon viselkedik, kiegyensúlyozottan, jól érzi magát.

9 A jó minőségű épület, közterület és város az a szakemberek által kialakított környezet, ahol az ember otthon(osan) érzi magát. /Porto-i példák/

10 Az otthon, az épület, a közterü- let és a város minősége a ben- nük kialakuló emberi kapcsola- tok szintjén és minőségén mér- hető le legjobban. (szociocentrikus megközelítés) /Porto-i példák/

11 -Bevezetés -Az ember és környezetének kapcsolata -Épület és város viszonyának története -Az építészet definíciója -A városról -Környezetünk kontextúrája -Az urbanisztika definíciója -Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról -Az építészet és az építész híd szerepe -A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai -Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában -„Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában -Az építész hivatásról Tartalomjegyzék

12 Meghatározottságok és hierarchiák épület és város viszonyában a történelem során. A városok története szorosan kötődik városléptékű épületeinek (építményeinek) történetéhez. Épület és város viszonyának története Város az épületért Kyoto - a császári palota és körülötte a város Épület a városért Firenze – Palazzo Vecchio

13 Kölcsönös meghatározottságok épület és város viszonyában (város léptékű épületek, épületegyüttesek) A város alakítja az épületet /Párizs:Place Vendome Az épület alakítja városi környezetét /Róma:Piazza Navona

14 Kölcsönös meghatározottságok A város alakítja az épületet /Párizs-i Opera Az épület alakítja városi környezetét /Manhattan-i vasalóház

15 Az ókori Athén nagy középületei Az Acropolis a Parthenonnal A Parthenon Az AgoraA Színház

16 Az ókori Róma nagy középületei

17 Rómának a világban betöltött jentőségét szimbolizáló két középülete A Colosseum az Ókorban A Szent Péter Székesegyház az Újkorban

18 civilizáció (régészek szerint) = nagy város + monumentális építmények + írás Teotihuacan az azték város az I. sz.-ból Babilon tornya az Eufratesz partján Kr.e. 2000Úr városának zikkuratja Kr.e Persepolis Dareios és Xerxes palotái Kr.e. 500

19 -Bevezetés -Az ember és környezetének kapcsolata -Épület és város viszonyának története -Az építészet definíciója -A városról -Környezetünk kontextúrája -Az urbanisztika definíciója -Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról -Az építészet és az építész híd szerepe -A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai -Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában -„Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában -Az építész hivatásról Tartalomjegyzék

20 Az építész-építészet, architekt-architektura szavak etimológiája. ép = egész, egészséges, hibátlan ép-ít = kiegészít, gyógyít, kijavít épít-ész = az építés mestere építész-et = az építés mestersége archi-techné (görög) = ősi tudás, hozzáértés (latinul archi-tektura) architekton (görög) = építész (latinul architekt) Az építészet definíciója Philibert de l’Orme ( ): a jó építészet allegóriája

21 Az építészet (architektura) a környezet kreatív alakítá- sának tudománya, az építész pedig ennek a tudománynak művésze és mestere. A művészet és a mester- ségbeli tudás aránya az építészeten belül és ezzel az építész tevékenységé- nek megítélése koronként változott. Philibert de l’Orme ( ): az építészet allegóriája

22 Napjainkban a művészet és mesterség arányának lehetséges sokféleségét jól jelzik a rokon szakmák differenciált megnevezései: építő- és építészmérnök, építész, építőművész, tervező építőművész. A felsőfokú szakember- képzés is eszerint differen- ciálódik Magyarország hét egyetemén. Építőművész képzés (388) (Ba, Ma) Építész- (414) és építészmér- nök (369) képzés Építész- (411), építészmér- nök (233) és építőművész (338) képzés (Ba, Ma, BsC, MsC) Építészmérnök alapképzés (BsC) Építész- (410) és építészmérnök (232) képzés Építőművész képzés (380) (Ba, Ma)

23 A BME Építészmérnöki Karának építész- és építészmérnök képzése a művészeti és a tudományos ismeretek kiegyensúlyozott oktatására épül. A kétfajta doktori iskolája és az elnyerhető tudományos fokozatok kettőssége (DLA és PhD) is ezt erősíti.

24 -Bevezetés -Az ember és környezetének kapcsolata -Épület és város viszonyának története -Az építészet definíciója -A városról -Környezetünk kontextúrája -Az urbanisztika definíciója -Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról -Az építészet és az építész híd szerepe -A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai -Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában -„Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában -Az építész hivatásról Tartalomjegyzék

25 A városról A város a természeti- és az épített környezet, valamint a benne zajló emberi élet folyamatosan változó szintézise

26 A város épített alkotó elemei A ház – Moziház Portoban – E. S. de MouraA házak csoportja – borházak Portoban A közterület – a Douro partja PortobanA műtárgyak – két híd Portoban

27 A város mint házak és telkek, középületek és közterületek térbeli együttese Paks Történelmi Városközpont vizsgálata

28 A város természetes alkotó elemei – a növényzet pont /fa vonal /fasor felület /gyeptömeg /liget

29 A város természetes alkotó elemei – a vízfelületek mesterséges vízfelület tópart tengerpart folyópart

30 A város az emberek és közösségeik életének, a kultúrának, a civilizációnak, az ember által létrehozott értékeknek a koncentrált megjelenési formája,…

31 …de egyben tulajdonok és (köz- ill. magán-) érdekek összessége is. (tulajdonos ≠ gazda)

32 -Bevezetés -Az ember és környezetének kapcsolata -Épület és város viszonyának története -Az építészet definíciója -A városról -Környezetünk kontextúrája -Az urbanisztika definíciója -Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról -Az építészet és az építész híd szerepe -A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai -Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában -„Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában -Az építész hivatásról Tartalomjegyzék

33 A kontextúra definíciója: környezetünk fizikai és szellemi rétegei, szövetei és az azok közötti össze- függések. Környezetünk kontextúrája

34 A nyilvánvaló összefüggések épület és város kontextúrájában 1. Gian Battista Nolli 1748-as Róma térképének részletei

35 A nyilvánvaló összefüggések épület és város kontextúrájában 2. Az Andrássy út az Oktogonnal és a Körönddel…..és a térfalat alkotó eklektikus épületek

36 A kontextúra gazdagsága, sokszínűsége és érzékenysége

37 Siena főtere, az Il CampoRóma - Piazza Navona

38 Siena főtere, az Il CampoRóma - Piazza Navona

39 Siena főtere, az Il CampoRóma - Piazza Navona

40 Siena főtere, az Il Campo Palio idejénRóma - Piazza Navona kocsiverseny a XVIII.sz.-ban

41 Az Il Campo Ambrogio Lorenzetti (1328) „A jó kormányzás allegóriája” c. képén Silvana Brunotti – Piazza Navona

42 Siena főtere, az Il Campo

43 Róma – Piazza Navona

44 A kontextúra szintje az építészeti és városépítészeti minőség fokmérője Rafael Moneo – Murcia-i Városháza épülete / Spanyolország

45

46 Rafael Moneo – Murcia-i Városháza épülete / Spanyolország

47 Az építészeti minőség a környezet alakításának célja, a kontextúra annak eszköze Toldi Gimnázium tornaterme – Földes László Papp László Sportaréna – Skardelli György

48 -Bevezetés -Az ember és környezetének kapcsolata -Épület és város viszonyának története -Az építészet definíciója -A városról -Környezetünk kontextúrája -Az urbanisztika definíciója -Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról -Az építészet és az építész híd szerepe -A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai -Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában -„Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában -Az építész hivatásról Tartalomjegyzék

49 „Az urbanisztika definíciószerűen minden olyan leíró, elemző vagy normatív irányultságú tudomá- nyos és tervezői, építési, igazga- tási, szervezési vagy-/és fenntar- tási jellegű elméleti és gyakorlati tevékenység gyűjtőneve, ami az emberi környezet, mindenekelőtt a települések létrejöttével, érték- megőrzésével, működtetésével, fejlesztésével és alakításával komplex módon foglalkozik” (Meggyesi Tamás) Az urbanisztika definíciója

50 Tehát az urbanisztika tudo- mánya mindennel és komplex módon foglalkozik, ami a tele- pülésekkel kapcsolatos. Diva- tos kifejezéssel interdiszcip- lináris (tudományok közötti) tudomány: az építészeten és városépítészeten kívül a mű- szaki tudományok, a termé- szettudományok, a társada- lomtudományok és a gazda- ságtudományok közös szakte- rülete. ( A „mindent”-tudás, a kizáró- lag elméleti síkon való tényke- dés és a tudományok közötti „ellavírozás” veszélye!).

51 -Bevezetés -Az ember és környezetének kapcsolata -Épület és város viszonyának története -Az építészet definíciója -A városról -Környezetünk kontextúrája -Az urbanisztika definíciója -Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról -Az építészet és az építész híd szerepe -A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai -Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában -„Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában -Az építész hivatásról Tartalomjegyzék

52 Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról Az építészet és urbanisztika közötti összefüggések igen sokrétűek, és ennek irodalma is kiterjedt. Az első elméleti munka épület és város belső- és külső tereinek összefüggéseiről: Gian Battista Nolli 1748-as Róma térképének részlete

53 A várostörténet leírható épületek, épülettípusok, városszerkezetek történeteként is (Dr Nagy Béla: „A település, az épített világ” c. könyvéből)

54 Siegfried Gideon (a CIAM alapítója 1929) tömeg-tér elmélete Dr Meggyesi Tamás kiegészítése(2004) Tömeg a térben Tér a tömegben Tér a térben Tömeg a tömegben Tömeg a térben Tér a tömegben

55 Colin Rowe, Fred Koetter: városok történeti szövetének ábrázolása Robert Venturi „poché” (kimaradt tér) fogalmának alkalmazásával (kontextualizmus) Robert Venturi belső tér ábrázolásaAz Andrássy út melletti tömbök kimaradt tereinek szövete

56 Le Corbusier tervei épület és város összefüggéseinek tükrében La Ville Radieuse Paris – Plan Voisin (1925) Rowe és Koetter tér-tömeg ábrázolásában

57 Az utcák és épülettömbök történelmi struktúrájának felbomlása a XX. század első felében (Ernst May a CIAM tagja) Az elmélet……és annak tárgyiasult formája: Stuttgart Westhausen Siedlung ( )

58 Aldo Rossi – Carlo Aymonino: neoracioalizmus (‘70-es ‘80-as évek) Szerkesztettség, piazza Aldo Rossi – Carlo Aymonino: Gallaratese – Milano Victor Timofejev grafikája

59 Aldo Rossi: kritikai rekonstrukció Az organikus városfejlődés modellezése… Aldo Rossi: Berlin- Schützenstasse …és annak megvalósult példája

60 Ricardo Bofill: neoklasszicizmus (ld. szocreál!) Városléptékre felnagyított, történeti formákat feleleve- nítő építészet Ricardo Bofill: városléptékű épületek Montpellier-ben

61 Kísérletek a város épületek alkotta történelmi struktúrájának megmentésére…

62 …és a városi épülettömbök rehabilitálására München – Theresienhöfe – Otto Steidle (1995)

63 Haveneiland, Rieteilanden, Ijburg, Amsterdam Felix Claus - Frits Van Dongen

64 Kenneth Frampton: kritikai regionalizmus A helyi kultúra és hagyomá- nyok (a hely szelleme) visz- szatükröződése az épületben és a településben Alvaro Siza: Quinta de Malagueira – Évora (Portugália)

65 Felnyíló, transzparens épülettömeg épület és város téri kapcsolatainak erősítésére Felnyíló, transzparens épülettömbök Giuseppe Terragni – Pietro Lingeri: Casa Rustici (Milano) – Michel Macary, Jean-Pierre Buffy: ZAC de Bercy (Párizs) –

66 Rem Koolhaas: Genetic City (a „nem helyek” elmélete): „A hely által meghatározott épület helyett a hely programozásával definiált épület ad karaktert a helynek” (a „jelleg nélküli városnak” az épületek alakítják karakterét)

67 -Bevezetés -Az ember és környezetének kapcsolata -Épület és város viszonyának története -Az építészet definíciója -A városról -Környezetünk kontextúrája -Az urbanisztika definíciója -Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról -Az építészet és az építész híd szerepe -A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai -Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában -„Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában -Az építész hivatásról Tartalomjegyzék

68 Az építészet és az építész híd szerepe Az építész kell, hogy az átjárást biztosítsa, a híd szerepét felvállalja építészet és urbanisztika szakterületei, illetve az azokat művelő szakemberek között. A BME Urbanisztika Tanszé- kének oktatói elkötelezettek a „hídverés” (lat: ponti-ficere) feladatára és oktatására az Építészmérnöki Karon.

69 A környezeti kontextúra az a közös nyelv, közös nevező, közös felület, közös matéria, amelyből az összekötő híd -két irányból- építkezhet építészet és urbanisztika területei között. Comenda/P- a Venda folyó rekonstruált hídja (Victor Mestre, Sofia Aleixo)

70 A kontextúra és a híd környe- zetünk magas szintű alakításá- nak eszközei. Comenda/P- a Venda folyó rekonstruált hídja (Victor Mestre, Sofia Aleixo)

71 -Bevezetés -Az ember és környezetének kapcsolata -Épület és város viszonyának története -Az építészet definíciója -A városról -Környezetünk kontextúrája -Az urbanisztika definíciója -Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról -Az építészet és az építész híd szerepe -A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai -Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában -„Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában -Az építész hivatásról Tartalomjegyzék

72 Természet, város és épület hierarchikus viszonyai: - város a természetben, - épület a városban… A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai

73 - épület a természetben,

74 - természet a városban és az épületben

75 Természet, város és épület hierarchikus viszonyai: - város a természetben, - épület a városban…

76 - a természet eltűnőben van

77 Természet, városépítészet és építészet összefüggései és egymásra hatása

78 A szimmetrikus (statikus) egyensúlyi állapotról

79 Alvaro Siza Vieira – Kortárs Művészeti Múzeum - Santiago de Compostella / Portugália

80

81

82 Az asszimmetrikus (dinamikus) egyensúlyi állapotról 1.: - amikor a városépítészet a „túlsúlyos”

83 Lucio Costa – Oscar Niemeyer: Brazília tervezett városa

84 Lucio Costa – Oscar Niemeyer – Brazilia város adminisztratív központja/ Brazilia

85 Az asszimmetrikus (dinamikus) egyensúlyi állapotról 2.: - amikor az építészet a „túlsúlyos”

86 Rem Koolhaas – Casa da Musica – Porto /Portugália

87

88

89 Az egyensúlyvesztés állapota 1. (amikor csak a dinamika marad): - amikor a városépítészet túlsúlya felborítja az egyensúlyt

90 Dubai / Egyesült Arab Emirátus

91 Hong Kong

92 Tokyo - Japan

93 Az egyensúlyvesztés állapota 2. (amikor csak a dinamika marad): - amikor az építészet túlsúlya borítja fel az egyensúlyt

94 Peter Cook és Colin Fournier – Kunsthaus Graz / Ausztria

95

96 -Bevezetés -Az ember és környezetének kapcsolata -Épület és város viszonyának története -Az építészet definíciója -A városról -Környezetünk kontextúrája -Az urbanisztika definíciója -Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról -Az építészet és az építész híd szerepe -A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai -Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában -„Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában -Az építész hivatásról Tartalomjegyzék

97 A globalizáció folyamatai és kihívásai. Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában 1.

98 A globalizáció megapoliszai – New York, a minta…

99 …és Európa-i mutánsai Frankfurt Hova lett az ember és a természet?

100 Párizs

101 London

102 Bécs- Donau City

103 Budapest – mi sem kerülhetjük el?

104 Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában 2. A világ legnépesebb városai a történelem során Kr.e.3e. - Uruk fő Ókor - Róma fő Középkor - Cordoba, Palermo, Chang’an, Konstantinápoly fő 17.sz. - Bagdad, Agra, Nanking, Isztambul, Delhi, Peking fő 19.sz. London fő New York fő 1957-től Tokió a legnagyobb, ma (aglomerációval) fő A városok növekedése és annak határai

105 A meleg égöv nagyvárosai /2006/: (napenergia!) Mexico City /M fő Sao Paulo /Bra fő Bombay /Ind fő Delhi /Ind fő Jakarta /Indo fő Calcutta /Ind fő Cairo /Egy fő Manila /Phi fő Karachi /Pak fő Buanos Aires /Arg fő Dacca /Bang fő Rio de janeiro /Br fő Teherán /Ir fő Istambul /Tu fő Lagos /Nig fő

106 Favela Sao Paoloban /Br fő Favela Rio de Janeiroban /Br fő

107 Favela, ahogy a festő látja Sao PaoloRio de Janeiro

108 Az emberi alkalmazkodóképesség…

109 …és annak határai Építész feladat e határok keresése és tudatosítása is!

110 -Bevezetés -Az ember és környezetének kapcsolata -Épület és város viszonyának története -Az építészet definíciója -A városról -Környezetünk kontextúrája -Az urbanisztika definíciója -Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról -Az építészet és az építész híd szerepe -A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai -Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában -„Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában -Az építész hivatásról Tartalomjegyzék

111 Az egyensúlyi helyzetek (a kontextúrák) kutatása a megismerés objektív és … „Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában … szubjektív eszközeivel. (az előző előadás témája volt) Dr Hajnóczi Gyula: Vallum és intervallum (1992) Gordon Cullen: Városképek-Townscape (1960)

112 A megtalált egyensúlyi helyze- tek (kontextúrák) megtartása,… …, és erősítése az építészet és a városépítészet eszközeivel. Porto/P- Douro parti kávézó – 1994 Cristina Guedes és Francesco Vieira de Campos Porto/P – a Largo do Colégio tömb rehabilitációja (Sergio Secca, Sónia T. E Silvia, Joao P. Fernandes, Gustavo M. Rebolho, António B. Ribas)

113 Malmöi példa városléptékű új, ökologikus egyensúlyi helyzet kialakítására az egykori tengerparti iparte- rület helyén West Harbor (Västra hamnen) fejlesztése… … és annak BoO1 jelű területe – Malmö /S Egyensúly hiányában új egyensúlyi helyzetek létrehozása építész alkotói kreativitással (a New Urbanism mozgalomról)

114 West Harbor (Västra hamnen) – BoO1 területe – Malmö /S Turning Torso – Santiago Calatrava /E

115 West Harbor (Västra hamnen) – BoO1 területe – Malmö /S

116

117 -Bevezetés -Az ember és környezetének kapcsolata -Épület és város viszonyának története -Az építészet definíciója -A városról -Környezetünk kontextúrája -Az urbanisztika definíciója -Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról -Az építészet és az építész híd szerepe -A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai -Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában -„Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában -Az építész hivatásról Tartalomjegyzék

118 Az építész hivatásról Az építész hivatás: a mikro és makro, az épület és a település szintjén a környezet igényes alakításával az emberi élet körül- ményeinek állandó javítása. Minőségi (építészeti) környezetben virágzik az emberi élet, de nem megfelelő körülmények között –jó esetben- éppen csak vegetál (természeti analógiák). Ebben van az építész igazi felelőssége! Philibert de l’Orme ( ): a jó és rossz építészet allegóriái

119 VÉGE


Letölteni ppt "VÁROSÉPÍTÉSZET 1. ISMERKEDÉS A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVAL BME URBANISZTIKA TANSZÉK 2010."

Hasonló előadás


Google Hirdetések