Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A gazdasági válság Közép-Kelet Európára kifejtett hatásai PERC konferencia Bruxelles 2010. március 26. Galgóczi Béla ETUI

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A gazdasági válság Közép-Kelet Európára kifejtett hatásai PERC konferencia Bruxelles 2010. március 26. Galgóczi Béla ETUI"— Előadás másolata:

1 A gazdasági válság Közép-Kelet Európára kifejtett hatásai PERC konferencia Bruxelles március 26. Galgóczi Béla ETUI

2 2 Főbb keretfeltételek– március ● A recesszió végére utaló nyilvánvaló jelek és az iparilag fejlett gazdaságok enyhe növekedése (EU, USA, Japán), ám ez instabil és még mindig többnnyire az időnkénti gazdasági recesszió elleni intézkedésekre támaszkodik ● A munkaügyi piaci helyzet továbbra is feszült, tovább nő a munkanélküliség, a bérekre nehezedik a nyomás ● Ezzel egyidejűleg érezhetően növekednek a részvénypiacok a likviditási bőség okán ( a bankok a maguk” könnyen szerzett pénzét” a reálgazdaság helyett részvénypiacokba fektetik – új tőke generálás) ● E folyamatnak mégis vannak pozitív hatásai a Közép-Kelet Európai országokra – a nagyobb kockázat felvállalása stabilabb piacokat, valutaárfolyam erősödést, alacsony növekedés utáni nyereséget és a nyersanyagárak növekedését jelentik ● A lettországi kockázati nyereség (pl - CDS nyereség) alacsonyabb a görögországinál.

3 3 ● A félelmek az ösztönző csomagok által felhalmozott eladósodás szintjéből adódnak – mi jelentheti a kilábalási stratégiát? ● A görögországi válság az eladósodás témáját újból a figyelem középpontjába helyezte ● Még ha nincs is közvetlen hatással a Közép-Kelet Európai országokra, a kockázat fennáll ( különösen ha kiéleződik a görögörszági válság) ● Másrészről a Közép-Kelet Európai gazdaságok jelenleg jobban működnek ám ennek a szociális ára rendkívül magas ● Még ha Lettországra és Magyarországra mint a gyors költségvetési konszolidáció jó példáiként is tekintenek- nyilvánvaló, hogy agresszívebb volt a kelleténél és a szociális ára óriási volt (különösen Lettországban – lásd a folytatásban) ● Hogy áll Európa ebben a helyzetben? – a módszer ahogyan a görögországi válsággal foglalkozott semmi jót nem jelent Közép-Kelet Európa részére ● Sokan állítják: Görögország esélyei az IMF-fel jobbak, mivel engedékenyebb az EU-nál Főbb keretfeltételek– március

4 4 A fő makroökonomiai trendek Európában a hozzáférhető adatok tükrében ● A 2009.évi GDP - ● Számos ország számára a veszteségek időszaka– ● Növekedési forgatókönyvek– visszatérés a növekedési pályára vagy tartósan megmarad még a “válság okozta sebhely” (lényeges a foglalkoztatási távlatok szemszögéből!) ● GDP/ foglalkoztatás/munkanélküliség – országonként óriási különbségek– tanulságos a munkaerőpiac számára ● Költségvetési helyzet (számos ország számára riasztó – hosszantartó recesszió kilátásaival)

5 5 Termelési változások, 2008Q1-től 2009Q2-ig Adatforrás : Eurostat. %

6 6 Elveszített évtized? Mikor keletkezett először a jelenlegi GDP? Forrás: Euostat Quarterly National Accounts. Jegyzet: a fenti grafikon jelzi mikor érték el először a lakosság egy főre eső idényhez igazodó reális GDP jelenlegi állapotát. A jelen időszakot Q jelzi, kivéve Lengyelországot (Q1 2009) és Olaszországot (Q3 2008). Az adatokhoz nincs hozzáférés Ausztria, Ciprus, Franciaország, Románia, Görögország és Bulgária esetében.

7 7 Válság utáni lehetséges termelési és növekedési forgatókönyv Termelés Időszak termelés Időszak termelés Időszak Termelési növekedésTényleges növekedés Egyszeri veszteség A termelés növekvő veszteségei

8 8 GDP, foglalkoztatási és munkanélküliségi arányok, 2009Q2 (a változás 2008Q2-vel összehasonlításban) IAdatforrás: Eurostat (2009) European Labour Force Survey and National Accounts. Age: Megjegyzés: Bulgária adatai nem teljesek.

9 9 Termelési és foglalkoztatási változások, 2008Q2-2009Q2 Adatforrás: Eurostat.

10 10 Kormányzati számítások hiány/többlet (% GDP) Adatforrás: AMECO (2009 estimate, 2010 forecast).

11 11 Balti államok ● Legnagyobb mértékben a balti államokat érte a válság ● A GDP 20%-os esése drámai és meglehetősen nagy áldozatvállalást jelent a lakosság számára (a múlt tarthatatlan növekedési stratégiájának eredménye) ● A válság menagement a rövidtávú eredményekre koncentrál és nem a jövőre ● Nincs szociális koncepció csupán tehermegosztás ● Költségvetési takarékosság súlyos feltételei: Lettországban a bérek 20%-os csökkentése, 10%-kal csökkentett nyugdíjak, szociális gondoskodás)

12 12 Balti államok ● Ezzel egyidejűleg Lettország amúgy is a második legszegényebb országa az EU-nak és a legalacsonyabb szociális juttatási szinttel rendelkezik ● GDP-je az 1990.évi szintre esett vissza! ● A munkanélküliség aránya meghaladja a 20% - ot és az EU-ban a legmagasabb ● A legmagasabb bércsökkentés az EU-ban ● Egyike az EU tagállamoknak, ahol a legtöbb a dolgozó de mégis szegény ember ● A munkaerőpiaci juttatások az EU-ban a legalacsonyabbak között van (a GDP 0.5% alatt)

13 13 Lettország GDP–je a 2000.évi árakban %-os összehasonlításban az évi szinttel

14 14 Gazdasági megtorpanás és a munkanélküliségi ráta növekedése. A munkanélküliségi mutatók összehasonlítása egyes EU tagországokban, ( %) Adatforrás: saját adatfeldolgozás az EUROSTAT adatai alapján

15 15 A bérek reálértékének változása évről évre százalékos kimutatásban (Q to Q2 2009) Adatforrás: Eurostat Labour Cost Index and Harmonized Index of Consumer Prices. Megjegyzés: a bérek reálértékének módosulásai időszakosan egyeztetve, 2008Q2 to 2009Q2, kivéve Hollandia, Luxemburg és Olaszország 2008Q1 to 2009Q1. (NACE rev2 sectors B-N). Nem teljes adatok Irország,Svédország és Finnország esetében

16 16 Foglalkoztatottak,de szegénység által veszélyeztetettek – önfenntartó szülők Adatforrás: Eurostat Survey of Income and Living Conditions. Megjegyzés: 2008.évi adatok, kivéve Írország, Olaszország, UK, és EU27

17 17 A munkaerőpiac politika és munkanélküliség arányának aktív és passzív költségei, Adatforrás: Eurostat (2009) Labour Market Policy. Megjegyzés: görögországi adatok nincsenek expenditure in % of GDP

18 18 Hol volt Európa ebben a helyzetben? – Látható stratégia nélkül ● Európa le volt bénítva tekintettel a közép-és keleteurópai új tagállamokra és az EU szomszédos államokra ● Európának túl kevés intézménye és erőforrása áll rendelkezésre ahhoz, hogy kezelni tudja az ekkora horderejű válságot ● A válságkezelési alap elutasítása a közép-kelet európai országok számára negatív üzenet volt úgy a közép-kelet európai új tagországok mint egész Kelet- Európa számára is (EU-n kívüli)

19 19 A nemzetközi pénzügyi intézmények szerepe a térségben EU – IMF Miközben Európa kiterjedt közösségi pénzeket szán a válság következményeinek enyhítésére ( ösztönző csomagok, különféle munkaerőpiaci programok, több közigazgatási deficit) a közép-kelet európai országoknak a legmélyebb válságban brutális költségvetési takarékosságot kell bevezetnie Úgy tűnik, Európa és a világ leszámolt a neoliberális gazdasági doktrínával ám az, Közép-Kelet Európában válságmenedzsmentként van jelen Kedvezményezettek: a fogyasztás minden áron való visszaszorítása a recessziót méginkább elmélyíti Jóllehet így van, igaz az is, hogy az IMF bizonyos rugalmasságot tanusított

20 20 Következtetések ● Európa válasza: nem kielégítő és nincs megfelelően koordinálva ● A térség vezető szerepe az IMF-re van bízva ● A jelenlegi helyzet kivállóan utal az EU szociális és gazdasági integrációja nélküli gazdasági integráció káros hatásaira ● Ez egyformán rossz üzenet a tagjelölt és az EU-ba törekvő országok számára ● A szociális háló gyenge rendszerei Közép-Kelet Európában tovább omlanak. Apszurditás, hogy az új EU tagországokban erősödik a sikertelennek bizonyult neoliberális gazdasági doktrína, míg a fejlett nyugati gazdaságok elvetik azt.

21 21 Következtetések ● Az akkut pénzügyi turbulenciák (pl. valutaárfolyamok, tőkekivonás) egyenlőre alábhagytak/ valóban alábbhagytak? ● A hangsúlyt a foglalkoztatás következményeire kell helyezni ● A legrosszabb még csak most jön, holott a közép-kelet európai/dél-kelet európai országok többségének munkavállalói védtelenek ● Tágabb költségvetési térre és hatékonyabb munkaerőpiaci politikákra van szükség ● Döntő lesz a nyugat-európai pozitív trend és ez ösztönzőleg hat a közép-kelet európai exportra


Letölteni ppt "A gazdasági válság Közép-Kelet Európára kifejtett hatásai PERC konferencia Bruxelles 2010. március 26. Galgóczi Béla ETUI"

Hasonló előadás


Google Hirdetések