Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az irodalomtudomány alapjai Anglisztika alapszak Germanisztika alapszak Kedd 16.00-17.30 ADs 035.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az irodalomtudomány alapjai Anglisztika alapszak Germanisztika alapszak Kedd 16.00-17.30 ADs 035."— Előadás másolata:

1 Az irodalomtudomány alapjai Anglisztika alapszak Germanisztika alapszak Kedd ADs 035

2 Irodalmi szöveg – szemantikai aspektusok Két aspektus: 1) „Szövegbelső” szemantikai struktúra (koherencia, jelentésszerkezetek) 2) „Szövegkülső” szemantikai viszonylatok (referencia, fikció)

3 A szöveg belső szemantikai struktúrája - „normálisan”megalkotott szövegek: tematikus összefüggés = koherencia - nyelvészet: általános elméletek annak magyarázatára, hogy egy szöveg általában mitől koherens (vagy nem koherens) - különféle elméletek (generatív szemantika, kognitív nyelvészet stb.) - a szövegek szerkezeti elemeire és összefüggéseikre alapozó strukturális szemantika: Algirdas Julien Greimas (Sémantique structurale, Paris 1966) - strukturális szemantika: a szövegkoherencia magyarázatának heurisztikus kísérlete, hipotetikus konstrukciókkal operál - alkalmas lehet az irodalmi szövegek sajátos koherenciájának egyfajta elemzésére is, mivel ezeket sajátos jelentéskonstituáló eljárások jellemzik - jelentés: funkcionális ill. strukturális fogalom

4 A szöveg belső szemantikai struktúrája lexéma = a lexikonban szereplő szó az összes jelentésével a jelentés meghatározása: a lexémák strukturális viszonyai révén diszjunkció (az ellentétes elem kiemelése) és konjunkció (közös elem kiemelése) alapján pl. „fiú” vs. „lány” jelentésének elemzése: ellentétes jegyek: „férfi” vs. „nő” („hímnemű” vs. „nőnemű” [élőlény]) közös jegyek / hasonlóság: „emberi” [lény]  „férfi“ és „emberi“: a „fiú” lexéma jelentésének elemei  „nő” és „emberi”: a „lány” lexéma jelentésének elemei a jelentéselemek = szémák a jelentéselemzés = szémaelemzés

5 A szöveg belső szemantikai struktúrája széma = a szavak/lexémák minimális/legkisebb jelentésegységei „lány”: [+ élő], [+ emberi], [– férfi],... „fiú/kölyök”: [+ élő], [+ emberi], [+ férfi],... más viszonylatokban: „fiú/kölyök”: [+ élő], [+ emberi],... „[kutya]kölyök”: [+ élő], [– emberi],... ([± emberi] stb. = metanyelvi jelölés) egyértelműsítés: a kontextus alapján pl. azonos alakú szavakban „A kölyök iskolába megy.” „A kölyök szétrágta a labdát.” kontextuális (aktualizált) széma: [± emberi] „A vár magas hegyen épült.” „Éva soha nem vár öt percnél többet.” kontextuális széma: [± építmény] szeméma: a szövegösszefüggésben egyértelművé vált szó amint a lexéma szövegbe integrálódik, szeméma lesz meghatározott jelentéssel (a lexémával ellentétben) pl. „a kölyök” szó „A kölyök iskolába megy” mondatban

6 A szöveg belső szemantikai struktúrája - egyes szémák rekurrenciája (ismétlődése): a koherencia alapja különféle szövegösszefüggésekben más-más szémák dominálnak - domináns szémák = kontextuális szémák/klasszémák domináns szémák – a szöveg más szavaiban is domináns szémák ismétlődése (rekurrencia) : a szövegek koherenciájának előfeltétele - izotópia = homogén jelentés-sík – domináns-rekurrens szémák ismétlődése által koherens szövegekben olyan szavak által jön létre, amelyeket egy domináns széma kapcsol össze fontos az irodalmi szövegekben is: izotópiák (ismétlődő szemantikai jegyek/szémák) feltárása - „izotópia-törés”: egy bizonyos pontig koherens szöveg e ponttól kezdve másik izotópia- síkon folytatódik heterogén izotópiák létrejötte (pl. vicc, esetleg paródia) - feloldhatatlan heterogén izotópiák: a heterogén izotópiák forrása nem izotópia-törés, hanem a szöveg több lehetséges olvasata pl. „Der Star muß operiert werden.“ irodalmi szövegekben különösen fontos jelenség

7 Szövegkülső szemantikai viszonylatok szövegkülső szemantikai relációk = irodalmi szövegek referenciájának kérdése alapvető irodalomelméleti probléma: mire vonatkoznak az irodalmi szövegek, a valóság „leképezései”-e? mimézis ill. fikcionalitás kérdése az ókor óta az irodalomtudomány középponti problémája - pl. Platon: „Az állam “ („utánzás utánzása”) - Arisztotelész: különböző logikai rendszerek a költészet (irodalom) státusa: a lehetséges modalitása „nem az a költő feladata, hogy valóban megtörtént eseményeket mondjon el, hanem olyanokat, amelyek megtörténhetnek és lehetségesek a valószínűség vagy a szükségszerűség alapján. A történetírót és a költőt ugyanis nem az különbözteti meg, hogy versben vagy prózában beszél-e […], hanem az, hogy az egyik megtörtént eseményeket mond el, a másik pedig olyanokat, amelyek megtörténhetnének.” (Poétika, 51b) a „költészet” tulajdonképpen (lehetséges) „világokat” teremt, melyek különböző – logikai – szabályszerűségek (lehetségesség, szükségszerűség, azaz a modális logika alapvető kategóriái) szerint épülnek fel

8 Szövegkülső szemantikai viszonylatok a referencia mint logikai probléma: „értelem” és „jelentés” (Gottlob Frege) konnotáció és denotáció (John Stuart Mill) deszignátum és denotátum (Charles Morris) intenzió és extenzió (modális logika, intenzionális szemantika) példák: „A hajnalcsillag az esti csillag” (= a Vénusz bolygó) „a jénai győző” ill. „a waterlooi legyőzött” (= Napóleon) „Platón tanítványa” és „Nagy Sándor nevelője” (= Arisztotelész) a referenciával nem rendelkező kifejezéseket tartalmazó kijelentések igazságértéke: hamis (Bertrand Russell); értelmetlen (Gottlob Frege, P. F. Strawson); kvázi-ítéletek (Roman Ingarden); más vonatkoztatási rendszerekben értelmezhetők („lehetséges világok”) a fogalom megalkotója: Leibniz (17. sz.) modális logika, modellelméleti szemantika irodalomelméleti alkalmazásuk

9 Szövegkülső szemantikai viszonylatok „lehetséges világok” és fikcionalitás: fikció, hazugság, tévedés: hasonló jelenségek nem a valóságos világra vonatkoznak „Ami a költészetben történik, az vagy sosem történik, vagy mindig. Máskülönben nem igazzi költészet. Nem kell olyasmit hinni, hogy ez vagy az most valóban megtörténik.“ (Friedrich Schlegel, Athenäum töredékek, Nr. 101). fikcionalitás: kulturális tevékenység eredménye az irodalmi fikció szemantikájának lényegi feltételezései (Lubomir Doležel): - irodalmi ‚lehetséges világok ‘ = fikcionális világok - lehetséges állapotok halmazai - fikcionális individuumok ≠ aktuális/élő individuumok pl. történelmi regény – szintén fiktív individuumok - irodalom ≠ a való világ utánzása - irodalmi fikció = szövegkonstrukció - fiktionális ‚lehetséges világok ‘ csak a szövegen keresztül, szöveginterpretációval hozzáférhetők szövegvilág: meghatározott tulajdonságokkal rendelkető individuumok összessége

10 Paul Celan: Tenebrae ( 1) Nah sind wir, Herr, (2) Nahe und greifbar. (3) Gegriffen schon, Herr, (4) ineinander verkrallt, als wär (5) der Leib eines jeden von uns (6) dein Leib, Herr. (7) Bete, Herr, (8) bete zu uns, (9) wir sind nah. (10) Windschief gingen wir hin, (11) gingen wir hin,uns zu bücken (12) nach Mulde und Maar. (13) Zur Tränke gingen wir, Herr. (14) Es war Blut, es war, (15) was du vergossen, Herr. (16) Es glänzte. (17) Es warf uns dein Bild in die Augen, Herr. (18) Augen und Mund stehn so offen und leer, Herr. (19) Wir haben getrunken, Herr. (20) Das Blut und das Bild, das im Blut war, Herr. (21) Bete, Herr. (22) Wir sind nah.

11 Paul Celan: Tenebrae (1) Közel vagyunk, Uram (2) hozzád foghatóan. (3) Megfogva, Uram, (4) egymásnak esetten, miképp (5) a te tested mindegyikőnk (6) teste már, Uram. (7) Imádkozz, Uram, (8) imádkozz, hozzánk (9) foghatóan. (10) Mentünk, szélre dőlten oda, (11) egyre mentünk, legörbedni (12) vályún, tócsaszemen. (13) Inni tartottunk, Uram. (14) Vér volt az, az volt, (15) amit ontottál, Uram. (16) Csillogott. (17) Szemünkbe dobálta képedet, Uram (18) tátogvást szem és száj, üresen, Uram. (19) Mi meg ittunk, Uram. (20) a vért és a képet, a vérben, Uram. (21) Imádkozz, Uram. (22) Közel tartunk. (ford. Marno János)

12 Motívumelemzés Ismétlődő elemek elemzése alapján: „közelség” ember-isten viszony / ima halál ivás fény vs. sötétség


Letölteni ppt "Az irodalomtudomány alapjai Anglisztika alapszak Germanisztika alapszak Kedd 16.00-17.30 ADs 035."

Hasonló előadás


Google Hirdetések