MTA Regionális Kutatások Központja Remények és realitások az aprófalvas perifériákon Kovács Katalin MTA RKK Térségfejlesztési Kutatások Központja Budapest,

Az előadások a következő témára: "MTA Regionális Kutatások Központja Remények és realitások az aprófalvas perifériákon Kovács Katalin MTA RKK Térségfejlesztési Kutatások Központja Budapest,"— Előadás másolata:

1 MTA Regionális Kutatások Központja Remények és realitások az aprófalvas perifériákon Kovács Katalin MTA RKK Térségfejlesztési Kutatások Központja Budapest, Teréz Krt. 13. Térségfejlesztési Kutatások Osztálya „Aprófalvak lépéskényszerben” Párbeszéd a Vidékért Egyesület MTA Stratégiai Tanulmányok Programbizottsága 2008. február 26.

2 MTA Regionális Kutatások Központja 2 Az előadások mögött álló kutatások I. : „Az aprófalvak és aprófalusiak esélyegyenlőségéért „ NKFP kutatás – MTA RKK 2 osztálya és a PTE Kommunikációs Tanszéke együttműködésében 2005- 2007 –Mikro-térségi erőforrás-kutatás 5 terepen (Baranya, Somogy, Zala, Borsod, Szatmár) –Közösségrajzok (7 falu) –Megyei, regionális és ágazati politikák az aprófalvak szolgálatában –Háttérvizsgálatok, statisztikai elemzések II. Önkormányzati méretnagyság … és a kisközségek feladat-ellátási képessége (ROP 3.1.1.) – MTA RKK –10 kistérség (8 aprófalvas) 20 mikrotérsége

3 MTA Regionális Kutatások Központja 3 I. A magyar településhálózat sajátosságairól röviden

4 MTA Regionális Kutatások Központja 4 Az aprófalvas problematika hatóköre Az ötezer fő alatti települések és az ilyen településeken élők megoszlása 2007 (%)

5 MTA Regionális Kutatások Központja 5 Az aprófalvas problematika hatóköre A kétezer fő alatti települések és az ilyen településeken élők megoszlása a régiókban 2007 (%) RégiókNYDTDDÉMOKD Többi régió (Bp nélkül) kétezer fő alatti települések 91%89%79%73%49% kétezer fő alatti településeken élők 34% 29%21%11%

6 MTA Regionális Kutatások Központja 6 Település-szerkezeti anomália nagy vonalakban

7 MTA Regionális Kutatások Központja 7 II. Az empirikus vizsgálatok legfontosabb megállapításai

8 MTA Regionális Kutatások Központja 8 Az empirikus vizsgálatok fő eredményei Társadalmi integráció helyett szakadás és szakadékok Visszafordíthatatlan társadalmi erózió –Elöregedő, kiüresedő „gazdafalvak” –Gettósodó települések, vidékek A társadalom mélyrétegeiben növekvő szakadékok –A romákat és nem romákat összekötő szálak elszakadása (komaság, munkakapcsolatok) A munkalehetőségek tartós hiánya (Kevés kivétellel!) A jövőkép hiánya vagy irrealitása települési és egyéni szinten – kiszolgáltatottság, vergődés

9 MTA Regionális Kutatások Központja 9 Az empirikus vizsgálatok fő eredményei Településvezetés, önkormányzatiság, válság(kezelés) A baj mértékéhez túlzottan kis volumenű és egyoldalú válságkezelés –szociális segélyezés, korlátozott közmunka –intézmények működtetésében és a szakszolgáltatások terén probléma- érzéketlen finanszírozás A feladat-megvalósítás szakmai ellenőrzésének sporadikussága Az együttműködés kultúrájának gyengesége, az együttműködések borulékonysága –Elkényelmesedett, egyoldalú érdekérvényesítéshez szokott központi települések –Túlélésért kapaszkodó kistelepülések –Stratégiai gondolkodás helyett személyes és szeszélyes, sérelmek és pillanatnyi érdekek által befolyásolt „helyi politizálás”

10 MTA Regionális Kutatások Központja 10 III. Adatfeldolgozások 3.1. A szegénység –gazdagság dimenziója A statisztikai adatok feldolgozását Koós Bálint végezte

11 MTA Regionális Kutatások Központja 11 500 fősnél kisebb népességű falvak és a szegénységi kockázat mértéke Régiók Szegény (%) Veszélyez tetett (%) Gazdag (%) Módos (%)N= db É-Alföld (44)68290044 D-Dtúl (339)513214339 Émo (178)433933178 D-Alföld (15)39460015 Közép-Dtúl (115)8282214115 Ny-Dtúl (334)3173224334 KMR (6)0044406 Magyarország30%28%13%11%1031

12 MTA Regionális Kutatások Központja 12 Nagymértékű polarizálódás folyik –a széleken elhelyezkedők száma és aránya nő a középmezőny rovására –a fejlett régiókban a jó helyzetű települések száma és népesség-aránya gyarapszik nagyobb ütemben –a fejletlen régiókban fordítva A veszélyeztetett zónákban a leszakadás mértéke ijesztő (északi-, északkeleti, dél-dunántúli régiókban) A területi egyenlőtlenségek dinamikája 1995-2005 Magyarország szétszakadóban

13 MTA Regionális Kutatások Központja 13 A területi egyenlőtlenségek dinamikája 1995-2005 A szegénységi kockázat mérése települési szinten MutatóÉv Fiatalodási index (a 15 évesnél fiatalabbak a 60 évnél idősebbek arányában) 19952005 Középfokú végzettségűek aránya a 18 évesnél idősebb népesség körében (inverz) 19902001 Regisztrált munkanélküliek a 18–59 évesek arányában 19952005 A komfort nélküli lakások aránya a lakásállományban 19902001 Az adózók aránya az állandó népességhez viszonyítva (inverz) 19952005 Egy állandó lakosra jutó adózott jövedelem (inverz) 19952005

14 MTA Regionális Kutatások Központja 14 A „középszer” eltűnése, a szélek gyarapodása Változás: 1995 / 2005 (%) Településkategóriák A települések számában bekövetkezett változás (%) A népességszámban bekövetkezett változás (%) Nagyon kedvező tsd-i összetételű 191,0114,5 Kedvező tsd-i összetételű 85,582,6 Átlagos társadalmi helyzetű 76,286,2 Szegénység által veszélyeztetett 83,886,9 Szegénységbe süllyedt 340,0356,6

15 MTA Regionális Kutatások Központja 15 A települési szegénység változó dinamikája régiónként

16 MTA Regionális Kutatások Központja 16 A települési „gazdagság” változó dinamikája régiónként

17 MTA Regionális Kutatások Központja 17 Fejlődés és hanyatlás a térben

18 MTA Regionális Kutatások Központja 18 A kistelepülések érintettsége általában A kétezer fősnél kisebb települések megoszlása a „szegénység-gazdagság” dimenzió szerint (%)

19 MTA Regionális Kutatások Központja 19 A szegénység-gazdagság dimenzió regionális vetületben az 500 fősnél kisebb települések körében

20 MTA Regionális Kutatások Központja 20 3.2. Fejlesztési források és tapasztalatok 2002- 2007. TEIR Az adatokat feldolgozta Koós Bálint

21 MTA Regionális Kutatások Központja 21 Az egy főre jutó összes támogatás nagysága kistelepüléseken település-nagyság szerint (ezer Ft/fő -2002-2007) 1.Minél kisebb, fajlagosan annál támogatottabb 2.Bizonytalan „társadalmi” probléma-érzékenység

22 MTA Regionális Kutatások Központja 22 Az egy főre jutó hazai és uniós támogatások a gazdag-szegény dimenzióban ezer Ft/fő 2002-2007 1.A szegényebb települések jobban függenek a hazai támogatásoktól 2.Csak a hazai támogatások „társadalmi probléma- érzékenyek”

23 MTA Regionális Kutatások Központja 23 Az egy főre jutó hazai és uniós támogatások a gazdag-szegény dimenzióban: részletező(bb) ezer Ft/fő 2002-2007 1.A szegény települések gazdaságfejlesztési forrásabszorpciója csekély 2.A hazai decentralizált területfejlesztési források perdöntő jelentősége 3.A mezőgazdasági támogatások kitüntetett fontossága

24 MTA Regionális Kutatások Központja 24 Az egy főre jutó hazai és uniós támogatások a területi hátrányok csökkentésében: a területfejlesztés legkedvezményezettebb kistérségei ezer Ft/fő 2002-2007 1.A hazai támogatások kiegyenlítő hatásúak 2.Az uniós támogatások nem szolgálják a területi kiegyenlítést

25 MTA Regionális Kutatások Központja 25 Az uniós és hazai (decentralizált) támogatások abszorpciója településnagyság szerint Egy főre jutó támogatás az országos átlag %-ában 1.A hazai decentralizált források közül a megyeiek szolgálták jobban a kistelepüléseket, de a regionális támogatások abszorpciója is meghaladja az országos átlagot 2.Az uniós támogatások abszorpciója 10-15 ezres átlagos lakosságszám alatt nem éri el az országos átlagot

26 MTA Regionális Kutatások Központja 26 Az uniós és hazai (decentralizált) támogatások abszorpciója jogállás szerint Egy főre jutó támogatás 2002-2007 (1000 Ft/fő) 1.A mezőgazdasági támogatások „községbarát” módon működnek 2.A megyei decentralizált források „községbarát” módon működtek, a regionális decentralizált források kevésbé 3.A ROP „kis- és-közepes város” barát módon működött 4.A gazdaságfejlesztési támogatások, hazaiak és uniósak egyaránt, „nagyvárospártiak”

27 MTA Regionális Kutatások Központja 27 Következtetések

28 MTA Regionális Kutatások Központja 28 Eltérő aprófalvas realitások Perdöntő tényezők: –Földrajzi elhelyezkedés (magterületek, központok, megközelíthetőség, domborzat) –Településméret –A helyi közösség összetétele Fő dimenziók : –Észak-Nyugat vs Dél-Nyugat és Észak-Kelet –Város-közelség, fejlett területek közelsége vs. „gazdasági sivatagok” –„Törpe” (300 fő alatt) vs. „nagyobbacska” –Szuburb (középosztályi) vs. gettó-falu (mélyszegénységbe süppedt) vagy kiüresedett üdülőfalu / elpusztult falu

29 MTA Regionális Kutatások Központja 29 Hasonló remények, de eltérő „kilátások” – Jó „kilátások” Fejlődési zónákban vagy azok közelében elhelyezkedő kistelepülések („tendenciaszerű”) Egyedi értékeket hasznosítók (egyedi) – Rossz „kilátások” Periférikus elhelyezkedésű kistelepülések, Elszegényedett helyi közösségek (etnikai gettók)

30 MTA Regionális Kutatások Központja 30 Politikusok figyelmébe Komoly veszélyt jelent a községek és a kistelepülések szempontjából a hazai támogatások átrendeződése és viszonylagos csökkenése, ezt ellensúlyozni kell! Differenciált megközelítést, nagyobb odafigyelést, testre- szabottabb és komplex támogatást igényelnek a kistelepülések, főként ha szegények! Ezekre a tényezőkre figyelemmel kell végrehajtani a jobb híján uniós finanszírozású, felzárkóztatást célzó, komplex programokat –Új Magyarország Felzárkóztatási Program (LHH-33) –Gyermekszegénység Ellenes Program

31 MTA Regionális Kutatások Központja 31 Köszönöm a figyelmet!