H1 – bojtos gyökérzetűek

Az előadások a következő témára: "H1 – bojtos gyökérzetűek"— Előadás másolata:

1 H1 – bojtos gyökérzetűek
Sem földfeletti, sem földalatti vegetatív szaporodásra nem képesek

2 Botriochloa ischaemum – fenyérfű
cm, a levél tövénél szakállasan szőrös a levéllemez szürkészöld, ritkán szőrözött, a nyelvecske helyén szőrkoszorú van július-október, füzéres sátor virágzat, a füzérkék szőrösek, a külső toklász szálkája 1-1,5 cm hosszú, térdesen megtört szemtermés fényigényes, száraz és tápanyagban szegény talajon is, a kaszálást, legelést jól tűri száraz gyepek, legelők, homokpuszták  ♠    

3 Botriochloa ischaemum – fenyérfű

4 Botriochloa ischaemum – fenyérfű

5 Juncus effusus – békaszittyó
H1 cm, szára hengeres, tömött, zsombékszerű csomókat képez, szára levéltelen, tövét barna levélhüvelyek veszik körül a murváskodó levél a virágzatot túlnövi június-szeptember, összetett ecset virágzat, barna lepellevelek toktermés fényigényes, nedves, kötött vagy laza talajokon, a taposást tűri gödrök, barázdák, keréknyomok, dagonyázóhelyek kikapált tövei visszagyökereznek, az állatok ált. nem eszik  ♠     

6 Juncus effusus – békaszittyó
H1 Juncus effusus – békaszittyó

7 Juncus effusus – békaszittyó
H1 Juncus effusus – békaszittyó

8 Juncus tenuis – vékony szittyó
H1 Juncus tenuis – vékony szittyó  ♠      (50) cm, a szár 1-2 levelű vagy levéltelen a levélhüvely barna, a levéllemez keskeny, felálló június-október, virágzata laza, a murváskodó levél a virágzatot túlnövi toktermés fényigényes, nedves, kötött vagy laza talajokon, a taposást tűri utak, folyók mente, parlagok, árterek, városok 1800-as években Észak-Amerikából hozták, gyeppótló

9 Juncus tenuis – vékony szittyó
H1 Juncus tenuis – vékony szittyó

10 Juncus tenuis – vékony szittyó
H1 Juncus tenuis – vékony szittyó

11 Holcus lanatus – pelyhes selyemperje
 ♠      cm, szürkészöld, puhán szőrös a levéllemez szőrös, a nyelvecske 2 mm, éle és külső oldala szőrös június-augusztus, a virágzat pirosló, a buga tojásdad, csak virágzáskor kiterülő, a felső, porzós virágok szálkásak, az alsó, kétivarúak, szálkátlanok szemtermés üde, nedves, tápanyagban gazdag, savanyú talajon mocsár, láp, rét, legelő, tisztás, vágásterületek az évben az állatok virágzás előtt legelik

12 Holcus lanatus – pelyhes selyemperje

13 Holcus lanatus – pelyhes selyemperje

14 Poa nemoralis – ligeti perje
H1 Poa nemoralis – ligeti perje  ♠     30-60 cm, lazán gyepes, kopasz a levéllemez kékeszöld kb. 2 mm széles, vízszintesen elálló, a nyelvecske 0,5 mm vagy hiányzik május-július, a buga laza, 5-8 cm, ágai vékonyak, virágzáskor szétállók szemtermés üde erdőtalajokon erdőszélek, utak mente, vágásterületek az évben

15 Poa nemoralis – ligeti perje
H1 Poa nemoralis – ligeti perje

16 Poa nemoralis – ligeti perje
H1 Poa nemoralis – ligeti perje

17 H2 – indás évelők Földfeletti indáikkal vegetatív szaporodásra képesek

18 Oxalis corniculata – szürke madársóska
H2 15-30 cm, indás, elfekvő szárú, a csomókon legyökerező, barnásszürke szórt állású, bíboros, 3 visszásszíves levélkéből összetett, a pálha fülecskés május-november, a virágzat 2-5 virágú, a szirom aranysárga, 4-7 mm a toktermés kocsánya visszatört üde, tápanyagban gazdag talajokon utak mente, kertek mediterrán eredetű  ♠     

19 Oxalis corniculata – szürke madársóska
H2 Oxalis corniculata – szürke madársóska

20 Oxalis corniculata – szürke madársóska
H2 Oxalis corniculata – szürke madársóska

21 H3 – vegetatív szaporodásra képes karógyökerűek
Karógyökereiken járulékos rügyek vannak, feldarabolódás vagy a földfeletti rész elpusztulása esetén regenerálódni tudnak.

22 Anthriscus sylvestris – erdei turbolya
cm magas, a szár barázdált, magvastagodott gyökerű 3-szorosan szárnyalt, fényes, zöld, a levélkék csúcsa hegyes június-augusztus, fehér szirmú, a gallérlevél hiányozhat, a gallérka lándzsás ikerkaszat nitrogénjelző, fényigényes khg.-ben, a Dunántúlon gyakori erdőszélek, ligeterdők, utak menete, árokpartok enyhén mérgező, rossz ízű, az állatok nem legelik  ♠     

23 Anthriscus sylvestris – erdei turbolya

24 Anthriscus sylvestris – erdei turbolya

25 Anthriscus sylvestris – erdei turbolya

26 Cichorium intybus – mezei katáng
 ♠      cm magas, ágas, karógyökerű, érdes szárú az alsó ékvállú, kacúros, a felső szíves, nyilas vállú június-november, kék szirmú, reggel és napfényben nyílik rövid bóbitás kaszat fényigényes, országszerte gyakori utak mente, parlagok, feltört gyepek, legelők használható: pótkávé, főzelék, saláta, gyógynövény: epe- és gyomorbántalmakra

27 Cichorium intybus – mezei katáng

28 Cichorium intybus – mezei katáng

29 Eupatorium cannabinum – sédkender
H3 Eupatorium cannabinum – sédkender cm magas, ágas, rövid szőrű vagy kopasz 3-5 szeletre tagolt, fűrészes június-szeptember, rózsaszínű csöves virágokból álló fészkek, fészkes sátor virágzat bóbitás kaszat üde, nedves talajokon országszerte gyakori patakpartok, árokpartok, ligeterdők, láperdők, nedves vágásterületek  ♠    

30 Eupatorium cannabinum – sédkender
H3 Eupatorium cannabinum – sédkender

31 Eupatorium cannabinum – sédkender
H3 Eupatorium cannabinum – sédkender

32 Eupatorium cannabinum – sédkender
H3 Eupatorium cannabinum – sédkender

33 Falcaria vulgaris – sarlófű
H3 Falcaria vulgaris – sarlófű  ♠      cm magas, ágas, félgömb alakú, mély karógyökerű növény 1-2-sen hármas, sarló alakú, porcosan fogazott szeletek június-augusztus, fehér szirmú, a gallérlevél visszagörbül, a gallérka ár alakú ikerkaszat fényigényes, a nedvestől a száraz talajokig előfordul, főleg meszesen parlagok, utak mente, szántóföldek a mezei iringóhoz hasonlóan terjed, földben maradt része újra kihajt

34 Falcaria vulgaris – sarlófű
H3 Falcaria vulgaris – sarlófű

35 Falcaria vulgaris – sarlófű
H3 Falcaria vulgaris – sarlófű

36 Falcaria vulgaris – sarlófű
H3 Falcaria vulgaris – sarlófű

37 Humulus lupulus − felfutó komló
3-6 m magasra megnő, durva, érdes, szőrű, jobbra csavarodó fűrészes, keresztben átellenes, a porzós és termős egyedeken különböző tagoltságú július-szeptember, kétlaki, a termős álfüzér murvaleveles, a porzós virágok bugát alkotnak makkocska nitrogéndús, nedves talajokon árterek, ligeterdők, láperdők, patakok, folyók mentén a fiatal fákat lehúzza, nyugtató hatású, VIII. sz. óta termesztett, nyugtató, altató  ♠     

38 Humulus lupulus − felfutó komló

39 Humulus lupulus − felfutó komló

40 Humulus lupulus − felfutó komló

41 Humulus lupulus − felfutó komló

42 Rumex crispus − fodros lórom
H3 Rumex crispus − fodros lórom cm magas, vastag gyökértörzses, szára bordázott, gyakran pirosas Hullámos-fodros levélél, nyeles, lándzsás június-augusztus, a termős álfüzér murvaleveles, a belső lepelcimpa szíves-háromszöges makkocska nitrogéndús, üde, nedves, bolygatott, kötött és laza talajokon rétek, legelők, parlagok, utak széle, szántóföldek nem jó takarmánynak  ♠     

43 Rumex crispus − fodros lórom
H3 Rumex crispus − fodros lórom

44 Rumex obtusifolius − réti lórom
H3 Rumex obtusifolius − réti lórom cm magas, mély gyökerű nyeles, lándzsás, a tőlevelek akár 20 cm hosszúak június-szeptember, a termős álfüzér murvaleveles, a belső lepelcimpa tojásdad-háromszöges, fogazott makkocska nitrogéndús, üde, nedves talajokon rétek, legelők, parlagok, utak széle, vágásterületek, szántóföldek a kaszálást jól bírja  ♠     

45 Rumex obtusifolius − réti lórom
H3 Rumex obtusifolius − réti lórom

46 Taraxacum officinale − pongyola pitypang
H3 60 cm, mély karógyökerű, tőszár + tőkocsány, tejnedvet tartalmaz kacúros március-december, sárga nyelves virágok, fészekvirágzat, napos időben nyílik bóbitás kaszat fényigényes, széls. száraz talajok kivételével országszerte gyakori utak mente, parlagok, feltört gyepek, legelők, szántóföldek használható: főzelék, saláta, egész évben csírázhat, fagymentes télen is virágozhat  ♠     

47 Taraxacum officinale − pongyola pitypang
H3 Taraxacum officinale − pongyola pitypang

48 Taraxacum officinale − pongyola pitypang
H3 Taraxacum officinale − pongyola pitypang

49 Taraxacum officinale − pongyola pitypang
H3 Taraxacum officinale − pongyola pitypang