Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

T4T4 Amaranthus retroflexus – szőrös disznóparéj 15-150 cm, pelyhes szőrű, erős karógyökerű hosszú nyelű, tojásdad, ép június-október, sűrű, tömött füzérekben.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "T4T4 Amaranthus retroflexus – szőrös disznóparéj 15-150 cm, pelyhes szőrű, erős karógyökerű hosszú nyelű, tojásdad, ép június-október, sűrű, tömött füzérekben."— Előadás másolata:

1 T4T4 Amaranthus retroflexus – szőrös disznóparéj cm, pelyhes szőrű, erős karógyökerű hosszú nyelű, tojásdad, ép június-október, sűrű, tömött füzérekben álló virágok kupakkal nyíló tok, növényenként mag savanyú és meszes talajon is előfordul, laza talajon tömeges, kapálás után újra kikel parlagok, utak mente, bolygatott területek, csemetekertek, erdősítések első évében fiatalon jó takarmány, triazin- rezisztens biotípusok  ♠    

2 T4T4 Amaranthus retroflexus – szőrös disznóparéj

3 T4T4

4 T4T4 Amaranthus chlorostachys – karcsú disznóparéj cm, erős karógyökerű, a szár nagy része kopasz hosszú nyelű, tojásdad, ép, kopasz, fénylő június-november, sárgászöld, karcsú, alul szaggatott virágzat, az előlevelek a lepelleveleknél hosszabbak kupakkal nyíló tok savanyú és meszes talajon is előfordul, laza talajon tömeges parlagok, utak mente, bolygatott területek, csemetekertek, erdősítések első évében ♠♠

5 T4T4 Amaranthus chlorostachys – karcsú disznóparéj

6 T4T4

7 T4T4 Népi neve (helytelenül): vadkender Angol neve: Common ragweed, német neve: Beifussblättriges Traubenkraut cm, erősen ágas, szőrös vagy érdes, ürmös illatú, orsógyökere mélyre hatol szárnyasan szeldelt július-október, egylaki, a porzós fészkek füzérben állnak, a termősek levélhónaljiak kaszat, hosszú magtúlélésű (40 év) ♠♠ Ambrosia artemisiifolia – ürömlevelű parlagfű

8

9 Származása, elterjedése: –Észak-Amerikában összefüggő elterjedési területe van –Európába heremag-, gabona- és burgonyaszállítmánnyal került a 17.században –Inváziójának kezdete: 2. világháború után –Első hazai adata ideiglenes megtelepedésre utal: 1888, –1922: a Dráva, Mura és a Balaton vidéken –1960: átlépi a Dunát –1981: az egész Dunántúl fertőzött –Napjainkra: az egész ország fertőzött, de ennek mértéke változó A parlagfű terjedésének fázisai (Priszter nyomán)

10 A parlagfű terjedésének fázisai (Priszter nyomán)

11

12 Életciklus, életmenet –A dormanciát a fagy töri meg, ezután a hőmérséklet, a fény és a víz korlátozza a csírázást –A kaszatok életképességüket 40 évig is megőrzik –Virágzás már négyleveles stádiumban is bekövetkezik, szélmegporzású: július – augusztus (október) –Polychor (víz, szél, állatok, ember) Termőhelyigény –Zavart, nyílt élőhelyek növénye, fényigényes, hőigénye viszonylag magas, laza, jól átmelegedő, akár száraz talajokon is megél, az árnyalást nem tűri

13

14 Biotikus interakciók –allelopatikus több kultúrnövényre –Kompetíciója még nagyobb jelentőségű lehet –Az árnyékolást rosszul tűrik –Magyarországon 174 rovarfogyasztójának többsége polifág –Legelő állatok megeszik, de nem kedvelik –Számos gombakártevője ismert Gazdasági jelentőség –Európában nincs pozitív jelentősége –Minden mezőgazdasági kultúrában előfordul, kb. 5 millió hektáron (= hektár monokultúra)

15 –Legfontosabb allergén növényfajunk: –Egy növény naponta egymillió, életében pollent termel, 1 hektár parlagfű 62 kg pollent termel, több, mit 300 km-re terjedhet a virágpor –A növény és a virágpora kontakt bőrgyulladást okozhat Természetvédelmi jelentőség –Laza talajokon természetközeli élőhelyeken is megjelenhet, de zavarásra utal –Gátolhatja a növényzet regenerációját –Ráirányítja a figyelmet a többi özönnövényre

16

17 Kezelés –Megelőzés: bolygatás elkerülése, természetes növényzet megőrzése, összefüggő növényzet létrehozása (gyeptelepítés) –A természetes szukcesszió során 2-4 év alatt kiszorul a területről –Teljes mentesítés zavartalan élőhelyeken lehetséges –Mezőgazdasági területen: vegyszeres gyomirtás, mechanikai kezelés, talajművelés –Évi háromszori kaszálás eredményes –Biológiai védekezés: rozsdagombákat vizsgálják, Zygogramma suturalis levélbogarat Európában alkalmazták

18

19 T4T4 Atriplex patula – terebélyes laboda cm, erős karógyökerű, kopasz, sűrűn ágas nyeles, ékvállú, lándzsás, épszélű, a felsők szálasak, a levélfonák lisztes június-november, lisztes, gomolyos füzér makk, magjai egész nyáron csíráznak országszerte gyakori, különösen nedves, kötött talajokon szántóföldek, parlagok, utak mente, bolygatott területek, csemetekertek ♠♠

20 T4T4 Atriplex patula – terebélyes laboda

21 T4T4

22 T4T4 Atriplex tatarica – tatár laboda cm, erős karógyökerű, sűrűn ágas nyeles, színe zöld vagy színe és fonáka fénylő ezüstös fehér, az alsók háromszög alakúak, a felsők szálasak, hosszúkásak július-október, éréskor csüngő, gomolyos füzér makk országszerte gyakori, különösen agyag, lösz és szikes talajokon szántóföldek, parlagok, utak mente, bolygatott és szikes területek ♠♠

23 T4T4 Atriplex tatarica – tatár laboda

24 T4T4 Bidens tripartitus – subás farkasfog cm, dúsan ágas, felálló, kopasz szárú 3-5 szeletű, fűrészes szélű július-október, a fészek felálló, többnyire nyelves virágok nélküli sima felületű kaszat, szélén lefelé hajló tüskékkel nedves területeken ártéri és mocsári gyomtársulásokban, nedves legelők, vágásterületek ♠♠

25 T4T4 Bidens tripartitus – subás farkasfog Előfordulhat még: Bidens cernuus – bókoló farkasfog, Bidens frondosus – feketetermésű farkasfog

26 T4T4 Bidens tripartitus – subás farkasfog

27 T4T4 Cannabis sativa – vadkender cm, erősen ágas, erős karógyökerű, bódító illatú 3-7 (9) levélkéből összetett, fűrészes szélű július-augusztus, kétlaki, végálló porzós virágzat, levélhónalji termős virágok makkocska („kendermag”) nitrofil, laza talajokon tömegesebb, mészkerülő szántóföldek, parlagok, nyár és akác telepítések kultúrnövény: C. s. ssp. sativa gyomnövény: C. s. ssp. spontanea  ♠    

28 T4T4 Cannabis sativa – vadkender

29 T4T4

30 T4T4 Cenchrus incertus – átoktüske (süncincor) cm, elfekvő, legyökerező szárú, kopasz kopasz, szélén szőrös, nyelvecske helyett szőrkoszorú található július-szeptember, a füzérkék gömbölyűek, szaggatottan állnak szemtermés, erős tüskével laza talajokon, homokvidékeken, tiszta állományokat alkot, meleg- és fényigényes, szárazságtűrő szántóföldek, parlagok, homoki legelők, erdősítések, főleg Duna- Tisza köze amerikai adventív, erősen terjed, a gyapjúba beleragad, vasúttal terjed  ♠    

31 T4T4 Cenchrus incertus – átoktüske

32 T4T4 Chenopodium album – fehér libatop cm, mélyre hatoló, erős karógyökerű, sűrűn ágas nyeles, ékvállú, lándzsás, tojásdad, egyenlőtlenül fogazott, a felsők keskenyek, épek, a fonák lisztes június-november, lisztes, gomolyos fürt növényenként magot is hozhat (barna és fekete magvak) országszerte gyakori, különösen nedves, kötött talajokon szántóföldek, parlagok, utak mente, bolygatott területek, csemetekertek levélalakja, virágzata változatos, allelopatikus  ♠    

33 T4T4 Chenopodium album – fehér libatop

34 T4T4

35 T4T4 Chenopodium hybridum – pokolvar-libatop cm, erős karógyökerű, sűrűn ágas, kellemetlen szagú nyeles, tojásdad, egyenlőtlenül fogazott, színük fényes sötétzöld július-november, gomolyos fürt növényenként magot is hozhat országszerte gyakori szántóföldek, parlagok, utak mente, bolygatott területek, csemetekertek mérgező  ♠    

36 T4T4 Chenopodium hybridum – pokolvar-libatop

37 T4T4

38 T4T4

39 T4T4 Chenopodium polyspermum – hegyeslevelű libatop cm, erős karógyökerű, élénkzöld, kopasz, erősen ágas nyeles, épszélű, az alsók tojásdadok, a felsők lándzsásak június-október, gomolyos füzér lencse alakú makkocska országszerte gyakori, főleg nedvesebb, üdébb talajokon szántóföldek, parlagok, utak mente, bolygatott területek, csemetekertek ♠♠

40 T4T4 Chenopodium polyspermum – hegyeslevelű libatop

41 T4T4

42 T4T4 Conyza canadensis – betyárkóró cm, felül erősen ágas, alul sűrűn leveles, érdes vagy szőrös tőlevelek lándzsásak, csúcsuknál 3 fogúak, szárlevelek keskenyebbek, épek vagy fűrészesek június-november, fészkes buga, egyforma hosszú nyelves és csöves virágok bóbitás kaszat, tavasszal és ősszel is kicsírázik országszerte gyakori, főleg laza talajokon, fagy- és szárazságtűrő szántóföldek, parlagok, utak mente, bolygatott területek, csemetekertek észak-amerikai, allelopatikus, herbicidrezisztens  ♠    

43 T4T4 Conyza canadensis – betyárkóró

44 T4T4

45 T4T4 Datura stramonium – csattanó maszlag cm, elágazó karógyökerű, pelyhes vagy kopasz, büdös tojásdad, cm hosszú, fogazott, karéjos június-november, levélhónalji, forrt csésze és párta (6-7 cm hosszú), este nyílik kopácsokkal nyíló tok, fekete mag, hosszú magtúlélésű országszerte gyakori, nitrofil, egész nyáron csírázik szántóföldek, parlagok, utak mente, bolygatott területek, istállók környéke, legelők mérgező, herbicidrezisztens, allelopatikus  ♠    

46 -Farmakológiai hatás: csökkenti a kiválasztást és a simaizmok görcskészségét. -Felhasználás: asztmabántalmak megszűntetésére, a tünetek enyhítésére a belőle készített szivarkák ismertek, füstölő formában is alkalmazható; görcsoldó készítményekben használják a gyógyszeriparban. -mérgezési tünetek: magjainak fogyasztása: dühöngés, pupillatágulat, érzékcsalódás, fénykerülés, görcsök, izgatottság, majd tompultság, aluszékonyság, bénultság, kollapszus, kóma. A mérgezett állatok húsa, teje szintén mérgező.

47 T4T4 Datura stramonium – csattanó maszlag

48 T4T4

49 T4T4

50 T4T4 Digitaria sanguinalis – pirók-ujjasmuhar cm, elágazó, elfekvő, legyökerező szárú, ibolyás színű a levéllemez és a levélhüvely szőrös, a nyelvecske rövid június-október, 3-12 szétálló füzér szemtermés országszerte gyakori, főleg laza homok- és vályogtalajokon, egész nyáron csírázhat szántóföldek, parlagok, utak mente, legelők, bolygatott területek, csemetekertek, szőlők ♠♠

51 T4T4 Digitaria sanguinalis – pirók-ujjasmuhar

52 T4T4

53 T4T4

54 T4T4 Echinochloa crus-galli – közönséges kakaslábfű cm, erőteljes, csomóknál legyökerező, töve lapított, pirosló cm hosszú, éles, a nyelvecske hiányzik június-november, cm hosszú bugavirágzat, gyakran ibolyaszínű, a pelyva szálkás szemtermés országszerte gyakori, eredetileg mocsári növény, rizsgyom volt ma száraz élőhelyeken is előfordul szántóföldek, parlagok, utak mente, bolygatott területek, csemetekertek, szőlők, gyümölcsösök ♠♠

55 T4T4 Echinochloa crus-galli – közönséges kakaslábfű

56 T4T4

57 T4T4 Echinocystis lobata – süntök Angol neve: wild cucumer (creeping Jenny), német neve: Gelappte Stachelgurke vékony szárú, 7-8 m magasra felkúszó, többágú kacsokkal kapaszkodó öt hasábú, 5-8 (15) cm hosszú július-augusztus, egylaki, fehér pártájú, a porzós virágok füzérben állnak, a termősek levélhónaljiak négymagvú, kétrekeszű, tüskés kabak ♠♠

58 Származás, elterjedés: –Északkelet-Amerika –Első európai adata: 1904, Debrecen: 1913 –1950: több mint 100 hazai adat, meghonosodott: Ny-DNy Dunántúl, Magyar-középhegység –Napjainkban: egész országban megtalálható, Kisalföld, Duna- Tisza köze ritka –Dísznövényként ültették, kivadult Életciklus, életmenet –Csírázás: május, virágzás: júliustól, rovarmegporzású, a terméseket a víz is terjeszti –A magvak dormanciája erős, sztratifikációval feloldható

59 Termőhelyigény –Folyók, patakok mentén szerves a anyagokban és bázisokban gazdag, nedves vagy üde, gyengén savanyú, humuszos talajokon, ligeterdőkben, árkok, csatornák mentén, fényigényes Biotikus interakciók –Magja allelopatikus hatású –A támasztékul szolgáló növényt elnyomhatja –Hazai fogyasztóiról kevés adat van, Amerikában számos fogyasztója ismert. Gazdasági jelentőség –Hazájában „panácea” (reuma, láz, afrodiziákum, abortívum, gomb, gyöngy, halbódító lé (termés)

60 Természetvédelmi jelentőség –Kedvezőtlenül befolyásolja az őshonos társulásokat –Leárnyékolhatja, lehúzhatja a facsemetéket –Betegségeket terjeszthet Kezelése –Védett területeken: mechanikai kezelés –Kémiai védekezés: nehéz a szelektivitást megőrizni –Számos fogyasztója, kórokozója ismert, de ezek gazdanövényspektruma széles

61 by Brian Johnston (Canada)

62 T4T4 Echinocystis lobata – süntök

63 T4T4

64 T4T4

65 T4T4 Erechtites hieracifolia – keresztlapu cm, sárgászöld, kellemetlen szagú, elszórtan szőrös vagy kopasz szórt, lándzsás, fogazott, a felső levelek keskenyebbek, épek július-november, a fészek hengeres, a nyelves virágok hiányoznak, buga virágzat bóbitás kaszat Fényigényes, üde-nedves talajok üde és nedves lomberdőkben, láperdők szélein vágásterületeken tömeges lehet mérgező, allelopatikus, észak- amerikai  ♠    

66 T4T4 Erechtites hieracifolia – keresztlapu

67 T4T4

68 T4T4

69 T4T4 A faj európai és hazai terjedésének története szorosan összekapcsolódik, hiszen a megtalálás és a helyes azonosítás helyszíne akkoriban hazánkhoz tartozott, ezért lehetséges az, hogy Borbás 1887-ben a következőképpen ír a növényről: „Valóban csodálatos e kitűnő növénygénusz vándorlása, s hogy épen messze útja után hazánk nyugati és délnyugati részét (Zágráb) választotta megtelepedésének első térségeül. Ezért méltán lepte meg Európa botanikusait. Hogy e növény rokonsága az európai Seneciókkal és más compositával, egészen meg van szakadva, meg hogy az erdők vágásainak gazos helyein nő, mindjárt az a sejtelmem támadt fel, hogy messzeföldi jövevénynyel van dolgunk (Tanár egyl. Közl. i. h.). Hogy sokáig ismeretlen maradt, egyik oka az lehet, hogy Vukotinovics tapasztalása szerint bizonyos esztendőkben egészen kimarad, s hogy oly helyen nő, a merre botanikus gyakran nem forgolódik.”

70 T4T4 Erigeron annuus – egynyári seprence

71 ágasabb a szár alsó része elálló szőrű az alsó szárlevelek fűrészesek a tőlevelek széles tojásdadok a nyelves virág kék, ritkán fehér, a fészek hosszával megegyező vagy nagyobb hosszúságú május-november bóbitás kaszat zavart termőhelyek, vágásterületek, magaskórósok E. a. ssp. strigosus karcsúbb a szár alsó része rásimuló szőrű a szárlevelek többsége épszélű a tőlevél tojásdad, elliptikus a nyelves virág fehér, a fészek átmérőjénél rövidebb május-november, bóbitás kaszat árterek, vágásterületek, kertek, parlagok ♠♠ E. a. ssp. annuus

72 T4T4 Erigeron annuus – egynyári seprence

73 T4T4

74 T4T4

75 T4T4

76 T4T4

77 T4T4 Euphorbia helioscopia – napraforgó kutyatej cm, egyszerű, ritkán ágas szárú szórt, visszás tojásdadok, a csúcsnál fűrészesek április-november, nagy gallérlevelek toktermés, magtúlélésük > 20 év országszerte elterjedt, fényigényes szántóföldek, kertek, parlagok, csemetekertek, utak mente ♠♠

78 T4T4 Euphorbia helioscopia – napraforgó kutyatej

79 T4T4

80 T4T4 Fallopia (Bilderdykia) convolvulus – szulákkeserűfű cm, gyökérzete dúsan elágazó, mélyre hatoló, szára ágas, csavarodó, kúszó hosszú nyelű, szíves vállú, tojásdad, épszélű június-október, a kocsány rövidebb a terméses lepelnél lepellevelek által takart makkocska az egész országban gyakori szárazabb gyomtársulások, erdőszélek, szántóföldek, parlagok, kertek, szőlők a gabonát megdönti, mérgező  ♠    

81 Fallopia (Bilderdykia) convolvulus – szulákkeserűfű

82 T4T4 Fallopia (Bilderdykia) dumetorum – sövénykeserűfű cm, szára ágas, csavarodó, kúszó nyeles, szíves vagy nyilas vállú, háromszög alakú, ép június-október, a kocsány olyan hosszú, mint a terméses lepel lepellevelek által takart háromoldalú makkocska tápanyagban gazdag kötött vagy laza talajokon csemetekert, faiskola, erdők, parlagok, kertek, szőlők, vágásterületek, akácosok ♠♠

83 Fallopia (Bilderdykia) dumetorum – sövénykeserűfű


Letölteni ppt "T4T4 Amaranthus retroflexus – szőrös disznóparéj 15-150 cm, pelyhes szőrű, erős karógyökerű hosszú nyelű, tojásdad, ép június-október, sűrű, tömött füzérekben."

Hasonló előadás


Google Hirdetések