Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

G1G1 Pteridium aquilinum – saspáfrány 60-220 cm, állományalkotó 2-3-szorosan szeldelt, fonáka rendszerint molyhos spórával kevésbé terjed, (a levélfonákon.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "G1G1 Pteridium aquilinum – saspáfrány 60-220 cm, állományalkotó 2-3-szorosan szeldelt, fonáka rendszerint molyhos spórával kevésbé terjed, (a levélfonákon."— Előadás másolata:

1 G1G1 Pteridium aquilinum – saspáfrány cm, állományalkotó 2-3-szorosan szeldelt, fonáka rendszerint molyhos spórával kevésbé terjed, (a levélfonákon találhatók), a spórák érése: július-szeptember üde, savanyú talajokon mészkerülő lomb- és tűlevelű erdők, vágásterületek (tömeges lehet) karcinogén (rákkeltő), fogyasztották, kozmopolita  ♠ (  )  

2 G1G1 Pteridium aquilinum – saspáfrány

3 G1G1

4 G1G1 Fallopia sps.– japánkeserűfű fajok cm, mélyre hatoló gyökerek + oldalirányban kúszó gyöktörzs, vastag, üreges szár szórt, tojásdad, cm hosszú levél július-szeptember, összetett bugavirágzat, fehér lepel háromélű makkocska ♠♠ Származás, elterjedés –Kelet-Ázsia –Magyarországon leggyakrabban a hibrid hímivarú, termést gyakorlatilag nem érlelő példányaival találkozunk

5 Fallopia japonica, F. x bohemica, F. sachalinensis Termőhelyigény –Ártéri japánkeserűfű: Elsősorban bolygatott, antropogén élőhelyeken, telkek, vasúti töltések, patakok, folyók mente, erdőszélek. –Hibrid japánkeserűfű: nedvesebb természetközelibb társulások, folyók, patakok, csatornák mente, másodsorban települések környéke

6 Fallopia sps.– japánkeserűfű fajok

7

8 Gazdasági jelentőség –Akadályozzák a folyók megközelítését, árvízvédelmi berendezéseket károsíthatnak, szétrepeszthetik a járdát Fallopia sps.– japánkeserűfű fajok Természetvédelmi jelentőség –Meggátolják a természetes szukcessziós folyamatokat, a honos fajok regenerációját, átalakítják a természetközeli társulásokat

9 G1G1 Fallopia japonica – ártéri japánkeserűfű

10 G1G1 Fallopia x bohemica – hibrid japánkeserűfű

11 G1G1 Fallopia sachalinensis – óriás japánkeserűfű

12 G1G1

13 G1G1 Solidago gigantea – magas aranyvessző cm magas, kopasz, csak a virágzatban szőrös, tarackjai hosszabbak szórt, lándzsás, a csúcs közelében fűrészes, a vállnál ép július-október, a nyelves virágok pártái hosszabbak a csöveseknél, fészkes buga virágzat kaszat fényigényes, nedves, üde, olykor kötött talajokon Dunántúlon közönséges, a középhegységben és az Alföldön főleg folyó- és patakvölgyekben ♠♠

14 Gazdasági jelentőség –Mézelő, gyógynövény Természetvédelmi jelentőség –Eredeti növénytakaró pusztulása, visszaszorulása, gerinces fauna számára kedvezőtlen, csökken a növényevő és ragadozó gerinctelenek száma

15 G1G1 Solidago gigantea – magas aranyvessző

16 G1G1

17 G1G1

18 G1G1

19 G1G1 Urtica dioica – nagy csalán cm magas, egyszerű és fullánkszőrös, kétlaki keresztben átellenes, tojásdad, fűrészes szélű május-október, füzérvirágzat makkocska üde - nedves, nitrogéndús talajokon üde, nedves erdők, ligeterdők, magaskórósok, árokpartok gyógy-növény: vértisztító, reuma, fogyasztható  ♠    

20 G1G1 Urtica dioica –

21 G1G1 Urtica dioica – nagy csalán

22 G1G1

23 G1G1 Vicia cracca – kaszanyűgbükköny cm, elfekvő vagy kapaszkodó szárnyasan összetett, pár keskeny lándzsás levélke, levélkekacs május-szeptember, zászlós fürtben álló kék, pillangós virágok (vitorla = köröm) hüvely, 2-3 cm hosszú (száraz) – üde – nedves, tápanyagdús talajokon nedves, üde rétek, kaszálók, legelők, vágásterületek, parlagok jó takarmány, kapálást nem tűri  ♠    

24 G1G1 Vicia cracca – kaszanyűgbükköny

25 G1G1

26 G1G1 Vicia cracca – kaszanyűgbüköny

27 G 2 – gumósok A földalatti szár helyenként megvastagszik, gumóvá alakul.

28 G2G2 Lathyrus tuberosus – gumós lednek cm, elfekvő vagy kapaszkodó két elliptikus levélke, levélkekacs június-szeptember, piros pillangós virág (illatos) fürtben állnak hüvely, 3-6 maggal üde, kötött talajokon utak mente, vágásterületek, legelők, parlagok, szántóföldek gumója ehető, a gabonát ledöntheti  ♠    

29 G2G2 Lathyrus tuberosus – gumós lednek

30 G 3 – szaporítógyökeresek Az átvészelő szaporítógyökerek többé-kevésbé vízszintesen futnak, rajtuk járulékos rügyek helyezkednek el

31 G3G3 Asclepias syriaca – selyemkóró cm, mérgező tejnedvet tartalmaz, vízszintes + mélyre hatoló gyökerek keresztben átellenes, elliptikus, cm hosszú, a fonák molyhos június-augusztus, dús levélhónalji bogernyő, húsvörös - rózsaszín (fehéres) párta, mellékpárta 10 cm-es ikertüszőtermés, repítőkészülékes magvak száraz – nedves, főleg laza talajokon (homok, lösz), zavart élőhelyeken Gyümölcsösök, szőlők, szántóföldek, gyepek, árterek Jó mézelő, észak-amerikai inváziós  ♠    

32 Asclepias syriaca – selyemkóró

33

34 G3G3

35 G3G3

36 G3G3 Cirsium arvense – mezei aszat cm, mély gyökerű (3 m) hosszúkás-lándzsás, fogazott - karéjos, kopasz vagy fonáka molyhos, szúrós élű június-november, mm-es fészek, bíbor párta, sátorozó bugában álló fészkek, kétlaki: a porzós fészkek kerekdedek, a termősek hengeresek bóbitás kaszat országszerte közönséges, üde talajokon tömegesebb utak mente, parlagok, kertek, töltések, szántóföldek veszélyes 24, sok kártevője van  ♠    

37 G3G3 Cirsium arvense – mezei aszat

38 G3G3

39 G3G3

40 G3G3 Convolvulus arvensis – apró szulák 1-2 m kúszó, felkúszó szár, mély gyökerek (2-3 m), legyökerező szár 2-3 (4) cm hosszú, nyilas-füles vállú, épszélű, dárdás május-október, fehér vagy rózsaszín, 1,5-2,5 cm-es átmérőjű, forrt párta, az előlevelek a kocsányon vannak toktermés fényigényes, szárazságtűrő, ország- szerte gyakori, kötött talajon is parlagok, kertek, szántóföldek, utak mente, csemetekertek veszélyes 24, hosszú magtúlélésú, a sertés és a nyúl hajtását fogyasztja  ♠    

41 G3G3 Convolvulus arvensis – apró szulák

42 G3G3

43 G3G3

44 G3G3 Euphorbia cyparissias – farkaskutyatej cm, egyszerű, a virágzat alatt meddő hajtások szórt, keskeny szálas - lándzsás április-október, gallérlevelek szálasak, vöröslők lehetnek toktermés országszerte elterjedt, szárazságtűrő, fényigényes száraz gyepek, kaszálók, vágásterületek, parlagok, csemetekertek, utak mente, homok- és szikes puszták rendszeres talajművelést nem tűri, mérgező  ♠    

45 G3G3 Euphorbia cyparissias – farkaskutyatej

46 G3G3

47 G 4 – hagymások és hagymagumósok Átvészelő szervük hagyma vagy hagymagumó, sarjhagymáik lehetnek

48 G4G4 Ornithogalum umbellatum – ernyős madártej cm, tojásdad hagymájú tőállók, szálasak, lehajlók. április – június, sátorozó fürt. Lepellevelei hosszúkásak, felül fehérek, fonákukon zölden csíkos. Hat élű, tojásdad toktermés Fény- és tápanyagigényes, laza, humuszos gazdag talajokon. Üde és száraz lomberdők, ligeterdők, kultúrerdők bolygatott, nyílt részein, nedves és száraz gyeptársulásban, szántókon, parlagokon. ♠♠

49 Ornithogalum umbellatum – ernyős madártej

50 G4G4

51 G4G4

52 G4G4


Letölteni ppt "G1G1 Pteridium aquilinum – saspáfrány 60-220 cm, állományalkotó 2-3-szorosan szeldelt, fonáka rendszerint molyhos spórával kevésbé terjed, (a levélfonákon."

Hasonló előadás


Google Hirdetések