Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Növényrendszertan 1. előadás Dr. Bartha Dénes 2014. szeptember 16.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Növényrendszertan 1. előadás Dr. Bartha Dénes 2014. szeptember 16."— Előadás másolata:

1 Növényrendszertan 1. előadás Dr. Bartha Dénes szeptember 16.

2 Növényrendszertan (phytosystematica, fitotaxonómia) = A növények csoportosításának, leírásának és meghatározásának alaptudománya, a növénytan (botanika) résztudománya. Tárgya: a növényvilág Célja: a növényi szervezetek változatosságának vizsgálata, a rokonsági viszonyok felderítése térben és időben Feladatai: az elkülönítésre és összehasonlításra szolgáló alaki bélyegek (tulajdonságok), illetve a szervek értékének (ősibb  levezetett) meghatározása a különböző rangfokozatok (kategóriák) kialakítása hierarchikus rendben, ezek jellemző tulajdonságainak megállapítása a növények, növényi csoportok megnevezése (nevezéktan = nomenklatura) a létrehozott rendszer szerint növényhatározók készítése

3 Az élővilág felosztása világaz idetartozó élőlények Moneraminden prokarióta: baktériumok, kékalgák Protistaminden egysejtű eukarióta Gombáktöbbsejtű gombák Növényekminden zöld növény, amely embrióból fejlődik Állatok minden élőlény, melyek fejlődése átmegy a blasztula állapoton

4 A Földön előforduló fajok száma Vírusok 200 Baktériumok Algák (+ kékalgák) Gombák Zuzmók Mohák Harasztok Nyitvatermők 640 Zárvatermők

5 Rendszerezés alapját jelentő tulajdonságok 1.Homológia = azonos alapfelépítés szerint, azonos fejlődésalaktani értékű kezdeményből fejlődik 2.Analógia = eltérő fejlődésalaktani értékű, de azonos működésű és ± hasonló 3.Konvergencia = különböző eredetű, de rendszerint hasonló környezetben keletkezett, hasonló vagy azonos értékű tulajdonságok  látszólagos rokonság 4.Divergencia = közeli rokonok alakilag, életformában vagy fitokémiai tulaj- donságaikban elválnak egymástól 5.Organizáció = szervi szint, mely az életkörülmények hatására közvetlenül nem változik, ± állandó, öröklődő jelleg 6.Adaptáció = bizonyos határokon belül alkalmazkodás a környezethez (populáció szinten)

6 Két taxon – A és B – kialakulása a divergencia alapján, az átmeneti alakok kihalásával (+)

7 Két taxon – A és C – keletkezése az eredeti taxon areájának (elterjedési területének) szétválásával [ B: átmeneti populációk]

8 A speciáció típusai geográfiai alapon (K EY 1981, V IDA 1985) A. Külső allopátria; B. normális szünpátria; C. normális parapátria; D. normális földrajzi intergradáció

9 A rendszerezés segédtudományai 1.Ősnövénytan (paleobotanika = fitopaleontológia) 2.Virágporszemtan (palinológia) 3.Szervezettan v. alaktan (morfológia) 4.Sejttan (citológia) 5.Örökléstan (genetika) 6.Élettan (fiziológia) 7.Rendellenességtan (teratológia) 8.Növényföldrajz (fitogeográfia) 9.Numerikus taxonómia 10.Kemotaxonómia 11.Molekuláris genetika

10 A növényrendszerezés egységei (taxonok) Faj (species) = közös származású, valamennyi lényeges tulajdonságban megegyező, azonos elterjedésű egyedek csoportja, melyek tulajdonságai öröklődnek makrospecies (linneon) = egymástól lényegesen különböző, jól elhatárolódó fajok mikrospecies (jordanon) = egymástól alig különböző, de utódaikban állandó és egymásba át nem menő, ökológiailag vagy területileg különböző egységek (több mikrospecies  species aggregata = agg. = gyűjtőfaj) A fajok csoportosítása a változások mértéke szerint monomorf faj = az elterjedési területen belül minden egyed csaknem egyforma, a változatosság nagyon csekély polimorf faj = az elterjedési területen belül többféle alakban (főleg változat = varietas) fordul elő politipikus faj = alaksorozatai több csoportra (alfaj = subspecies) oszlanak, melyek egymástól földrajzilag vagy ökológiailag izolálódtak

11 Fajon belüli (infraspecifikus) rangfokozatok (taxonok) speciessp.faj subspeciessubsp. = ssp.alfaj varietasvar.változat subvarietassubvar.alváltozat formaf.alak subformasubf.alalak alfaj (subspecies) = eltérő földrajzi elterjedésű vagy ökológiai igényű eltérések változat (varietas) = állandó és öröklődő különbségű eltérések, de földrajzilag vagy ökológiailag nem izolálódnak alak (forma) = nem öröklődő eltérések, főleg a vegetatív részek méreteiben vagy mennyiségében mutatkozik meg nothomorpha (nm.) = hibrid eredetű fajon belüli eltérések egysége lusus (l. = lus.) = virágszínben való eltérés

12 Faj feletti rangfokozatok (taxonok) (a besorolás alapja  közös, rokoni tulajdonságok) rangfokozatvégződés regnum (vegetabile)világ subregnumalvilág- bionta divisiotagozat (törzs)- phyta subdivisioaltagozat (altörzs)- phytina classisosztály- opsida subclassisalosztály- idae superordofelrend- anae ordorend- ales subordoalrend- ineae familiacsalád- aceae

13 Megj.: a gombáknál és a moszatoknál a végződések eltérnek ( -mycota, -mycotina, -mycetes, -mycetidae, ill. -phyceae, -phycidae) Faj feletti rangfokozatok (folytatás) rangfokozatvégződés subfamiliaalcsalád- oideae tribusnemzetségcsoport- eae subtribusalnemzetségcsoport- ineae genusnemzetség subgenusalnemzetség sectiofajcsoport subsectioal-fajcsoport seriesfajsor species (sp., spp.)faj (-ok)

14 A természetes és a kultúrfaj közötti különbségek Természetes faj species Kultúrfaj specioid egy származásközösség (közös őstől erednek) populációi egy vagy rendszerint több rokon fajból származnak, ezért gyakran polifiletikus, kollektív vagy multihibrid eredetűek valamennyi tulajdonságban megegyeznek többnyire a nemzetségre jellemző és az ember számára hasznos fő tulajdonsá- gaikban megegyezők tulajdonságaikat átörökítikgazdaságilag elsődleges, azaz hasznos tulajdonságaikat csak a megfelelő szaporítási eljárással tartják meg elterjedésük azonosa szülőfaj(ok) areáját messze túlhaladó, rendszerint diszkontinuus termesztési területet vagy övezetet foglalnak el

15 Természetes faj species Kultúrfaj specioid változatosságuk különböző: alfajokat, változatokat, formákat és színi eltéréseket különítünk el alapvető jellemzőjük, hogy mestersége- sen elkülönített származási közösségek- ből - fajtákból - állnak az evolúció törvényszerűségeit követik; a természetes kiválogatódás során fejlődnek vagy elpusztulnak az evolúció törvényszerűségét követik, amelyet az ember irányít - a társadalmi igényeknek megfelelően - nemesítéssel (kiválogatással, keresztezéssel, izolációval) a populációk közötti génátfolyás rendszerint állandó a fajták közötti génátfolyás mestersége- sen gátolt vagy az ivari sterilitás miatt megszűnt a sikeres létért való küzdelemben előnyös tulajdonságaik fejlődnek, erősödnek az ember számára hasznos tulajdonsá- gok mindjobban megszilárdulnak, a gazdaságilag hátrányos tulajdonságok visszaszorulnak vagy eltűnnek A természetes és a kultúrfaj közötti különbségek (folytatás)

16 A termesztett növények rendszertani rangfokozatai fajta (cultivar) = a kultúrfajon belüli leggyakrabban használt egység, melyet mindig az ember számára hasznos tulajdonságai alapján különítenek el a fajták egymástól határozottan elkülöníthetők tulajdonságaikat (fajtabélyegeiket) szaporítás esetén megtartják specioidspd.kultúrfaj subspecioidsubspd.kultúralfaj convarietasconvar.kultúrrassz provarietasprovar.kultúrváltozat concultaconc.fajtacsoport cultivarcv.fajta

17 A nevezéktan (nomenclatura) szabályai 1. a fajok kettős nevezéktana (binominalis nomenclatura)  LINNÉ (1753): Species plantarum első név = nemzetségnév (nagy kezdőbetűvel) második név = fajnév (kis kezdőbetűvel) szerzőnév = auctornév (rendszerint rövidítve) 2. a fajon belüli egységek neve követi a faji nevet Fraxinus angustifolia V AHL subsp. pannonica S OÓ et S IMON a faj feletti egységek nevei egyszavasak, megfelelő végződéssel 4. a hibridek elnevezése kétféle: Populus alba × P. tremula P. × canescens 5. A fajták megnevezését nemzeti nyelven kell megadni; jelölésük kétféle: cv. Pannónia vagy 'Pannónia'

18 A nevezéktan alaptételei I.A botanikai nevezéktan független a zoológiáétól. II.A taxonok nevei a nómenklatúrai típusok segítségével alkalmazhatók. III.A taxonok elnevezése a közlés prioritásán alapszik. IV.Minden taxonnak csak egy helyes neve lehet, a legrégibb, amely a szabályoknak megfelel. (A többi név a szinoním név.) V.A növények tudományos nevei mint latin nevek kezelendők. VI.A nevezéktan szabályai visszaható érvényűek.

19 A növényrendszertan kialakulása a. Az ókori botanika Hippokrates Aristoteles Theophrastos Dioskorides Plinius b. A füveskönyvek korszaka (XV-XVII. sz.) Brunfels Bock (Tragus) Matthiolus Lobelius Lonicerus Tabernaemontanus Clusius Melius (Juhász) Péter (1578) Bauhinus c. Linné és követői

20 A főbb rendszerek 1. mesterséges rendszerek a. elméleti rendszerek (pl. Linné (1737): Genera Plantarum) b. gyakorlati rendszerek (pl. termesztés, felhasználás szerint) c. alfabetikus rendszerek (pl. Krüssmann dendrológiái) 2. természetes rendszerek (morfológiai rendszerek) alaktani bélyegek hasonlósága alapján külső és (később) belső bélyegek 3. fejlődéstörténeti (filogenetikai) rendszerek

21 A. dendrogram, minden taxon egy-egy csomópont B. „doboz a dobozban”, minden taxon egy-egy négyzet (Sp: faj; G: nemzetség; F: család; D: tagozat; Rv: növényvilág) A taxonok hierarchiájának kétféle ábrázolásmódja a fajtól felfelé (S TACE nyomán)

22 Elsődleges, ősiMásodlagos, tökéletesebb tulajdonságok csupasz sejtsejthártyás, sejtfalas sejt mag nélküli sejtsejtmagvas sejt minden sejt egyformasejtek különbözők (működésmegosztás) klorofill vanklorofill nincs ivartalan szaporodásivaros szaporodás izogámiakonjugáció izogámiaheterogámia-oogámia nemzedékváltakozás hiányanemzedékváltakozás izomorf nemzedékváltakozásheteromorf nemzedékváltakozás fejlett gametofitonredukált gametofiton izospóriaheterospória spermatozoidspermácium, spermasejt sejttársulástelep hajtás száras-leveles hajtásszáras-leveles-gyökeres hajtás Életforma fatermetűlián évelőegyéves

23 Elsődleges, ősiMásodlagos, tökéletesebb tulajdonságok Szár fás és cserjéslágyszár egyszerű, el nem ágazóelágazó fatest tracheidákkal (homoxilia)fatest tracheidákkal és tracheákkal (heteroxilia) edénynyaláb körkörös, kollaterálisedénynyaláb szórt, bikollaterális Gyökér rizoidgyökér normális kialakulású gyökérraktározó, kapaszkodó, légző stb. szervvé módosult gyökér főgyökérrendszermellékgyökérrendszer Levél egyszerűtagolt vagy összetett örökzöldlehulló tűlevélpikkelylevél spirális (= szórt) levélállásörvös, átellenes levélállás pálha vanpálha nincs hálózatos erezetpárhuzamos erezet asszimiláló levélmódosult levél

24 Elsődleges, ősiMásodlagos, tökéletesebb tulajdonságok Virág a virágrészek spirális elhelyezkedésea virágrészek körkörös elhelyezkedése a virágtagok nagy, határozatlan számaa virágtagok meghatározott kis száma szabad termőlevelek (apokarp termőtáj)forrt termőlevelek (cönokarp termőtáj) tagolt virágtakaróforrt virágtakaró különálló porzókösszenőtt porzók felső állású magházközép- vagy alsó állású magház aktinomorf virágzigomorf vagy aszimmetrikus virág a virág minden része megvana virág egyes részei csökevényesek, vagy hiányoznak virágvirágzat egyszerű virágzat (pl. fürtös)komplikált virágzat (pl. bogas) a virágzatban minden virág egyformaa virágzatban a virágok nem egyformák a pollen barázdás, ragadós, érdesa pollen sima, száraz Mag sok magkezdeménykevés magkezdemény magkezdemények kettős integumentummalmagkezdemények egyszerű integumentummal magvak endospermiummalmagvak endospermium nélkül két sziklevélegy sziklevél

25 „Deus creavit, Linnaeus disposuit.”


Letölteni ppt "Növényrendszertan 1. előadás Dr. Bartha Dénes 2014. szeptember 16."

Hasonló előadás


Google Hirdetések