Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Özönnövények Magyarországon 1.. T4T4 Népi neve (helytelenül): vadkender Angol neve: Common ragweed, német neve: Beifussblättriges Traubenkraut 20-150.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Özönnövények Magyarországon 1.. T4T4 Népi neve (helytelenül): vadkender Angol neve: Common ragweed, német neve: Beifussblättriges Traubenkraut 20-150."— Előadás másolata:

1 Özönnövények Magyarországon 1.

2 T4T4 Népi neve (helytelenül): vadkender Angol neve: Common ragweed, német neve: Beifussblättriges Traubenkraut cm, erősen ágas, szőrös vagy érdes, ürmös illatú, orsógyökere mélyre hatol szárnyasan szeldelt július-október, egylaki, a porzós fészkek füzérben állnak, a termősek levélhónaljiak kaszat, hosszú magtúlélésű (40 év) ♠♠ Ambrosia artemisiifolia – ürömlevelű parlagfű

3 Származása, elterjedése: –Észak-Amerikában összefüggő elterjedési területe van –Európába heremag-, gabona- és burgonyaszállítmánnyal került a 17.században –Inváziójának kezdete: 2. világháború után –Első hazai adata ideiglenes megtelepedésre utal: 1888, –1922: a Dráva, Mura és a Balaton vidéken –1960: átlépi a Dunát –1981: az egész Dunántúl fertőzött –Napjainkra: az egész ország fertőzött, de ennek mértéke változó A parlagfű terjedésének fázisai (Priszter nyomán)

4 A parlagfű terjedésének fázisai (Priszter nyomán)

5 Életciklus, életmenet –A dormanciát a fagy töri meg, ezután a hőmérséklet, a fény és a víz korlátozza a csírázást –A kaszatok életképességüket 40 évig is megőrzik –Virágzás már négyleveles stádiumban is bekövetkezik, szélmegporzású: július – augusztus (október) –Polychor (víz, szél, állatok, ember) Termőhelyigény –Zavart, nyílt élőhelyek növénye, fényigényes, hőigénye viszonylag magas, laza, jól átmelegedő, akár száraz talajokon is megél, az árnyalást nem tűri

6 Biotikus interakciók –allelopatikus több kultúrnövényre –Kompetíciója még nagyobb jelentőségű lehet –Az árnyékolást rosszul tűrik –Magyarországon 174 rovarfogyasztójának többsége polifág –Legelő állatok megeszik, de nem kedvelik –Számos gombakártevője ismert Gazdasági jelentőség –Európában nincs pozitív jelentősége –Minden mezőgazdasági kultúrában előfordul, kb. 5 millió hektáron (= hektár monokultúra)

7 –Legfontosabb allergén növényfajunk: –Egy növény naponta egymillió, életében pollent termel, 1 hektár parlagfű 62 kg pollent termel, több, mit 300 km-re terjedhet a virágpor –A növény és a virágpora kontakt bőrgyulladást okozhat Természetvédelmi jelentőség –Laza talajokon természetközeli élőhelyeken is megjelenhet, de zavarásra utal –Gátolhatja a növényzet regenerációját –Ráirányítja a figyelmet a többi özönnövényre

8 Kezelés –Megelőzés: bolygatás elkerülése, természetes növényzet megőrzése, összefüggő növényzet létrehozása (gyeptelepítés) –A természetes szukcesszió során 2-4 év alatt kiszorul a területről –Teljes mentesítés zavartalan élőhelyeken lehetséges –Mezőgazdasági területen: vegyszeres gyomirtás, mechanikai kezelés, talajművelés –Évi háromszori kaszálás eredményes –Biológiai védekezés: rozsdagombákat vizsgálják, Zygogramma suturalis levélbogarat Európában alkalmazták

9 G1G1 Solidago canadensis – kanadai aranyvessző Angol neve: Canadian goldenrod, német neve: Kanadische Goldrute Morfológiája: cm magas, tömött, rövid szőrű, később alul kopaszodó, tarackjai rövidebbek szórt, lándzsás, a csúcs közelében fűrészes, a vállnál ép július-október, a nyelves virágok pártái nem hosszabbak a csöveseknél, fészkes buga virágzat kaszat ♠♠

10 G1G1 Solidago gigantea – magas aranyvessző Angol neve: Giant goldenrod, német neve: Riesen-Goldrute cm magas, kopasz, csak a virágzatban szőrös, tarackjai hosszabbak szórt, lándzsás, a csúcs közelében fűrészes, a vállnál ép július-október, a nyelves virágok pártái hosszabbak a csöveseknél, fészkes buga virágzat kaszat ♠♠

11 Származásuk, elterjedésük: –Észak-Amerika –Európába 18.században kerültek, dísznövényként –Első kivadulásuk: 19. sz. közepe –Első hazai adata: irodalmi: 1909, herbáriumi: 1848 –Első adata a Dunától keletre: 1902 –Magas aranyvessző: Dunántúl nagy részén közönséges, a Magyar-középhegységben és az Alföldön főleg folyó- és patakvölgyekben –Kanadai aranyvessző: hazánkban ritkább, legtömegesebb Dunántúli- és Északi-középhegység mentén, nagyvárosok körül kanadai aranyvessző

12 A vizsgált területet színes négyzetek jelzik: 0= a faj jelenlétét nem észleltük, 1= a faj igen ritka, csak szálanként vagy kisebb csoportokban fordul elő, 2= a faj ritka, a legnagyobb megfigyelt pont sem haladja meg a 10 m 2 -t 3= a faj közönséges, nagy (gyakran hektáros méretű) foltokat alkot A magas aranyvessző hazai előfordulása (Botta-Dukát – Dancza 2004)

13 A vizsgált területet színes négyzetek jelzik: 0= a faj jelenlétét nem észleltük, 1= a faj igen ritka, csak szálanként vagy kisebb csoportokban fordul elő, 2= a faj ritka, a legnagyobb megfigyelt pont sem haladja meg a 10 m 2 -t 3= a faj közönséges, nagy (gyakran hektáros méretű) foltokat alkot A kanadai aranyvessző hazai előfordulása (Botta-Dukát – Dancza 2004)

14 Életciklus, életmenet –A kaszatok csak fényben csíráznak, sokat kórokozók pusztítanak el, exogén magnyugalom (hőmérséklet) –A tarackok 2 év alatt behálózzák a a talajt –Virágzás: július – október –A tarackok között tápanyag- kicserélődés van Termőhelyigény –Magas aranyvessző: fényigényes, nedves, üde, olykor kötött talajokon, természeteshez közelibb élőhelyeken –Kanadai aranyvessző: lazább, gyorsabban felmelegedő talajokon (homok, lösz), zavart élőhelyeken kanadai aranyvessző

15 Biotikus interakciók –allelopatikus hatásúak, a nitrifikáló baktériumokra is hatnak –Kompetíciójuk még nagyobb jelentőségű –Az árnyékolást rosszul tűrik –Európában hiányoznak a fajokat fogyasztó specialista rovarok –Lisztharmatgomba károsítja Gazdasági jelentőség –Mézelő, gyógynövény Természetvédelmi jelentőség –Eredeti növénytakaró pusztulása, visszaszorulása, gerinces fauna számára kedvezőtlen, csökken a növényevő és ragadozó gerinctelenek száma magas aranyvessző

16 Kezelés –Megelőzés: kaszálórétek, legelők rendszeres kaszálása, mezőgazdasági területeken talajművelés –Rendszeres kaszálás, avarréteg eltávolítása: a tarackdarabok ritkán hajtanak ki –Legeltetése háziállatoknál felfúvódást okoz –Kis fedettség esetén: pontpermetezés (klopiralid) –Nagy fedettség esetén: kaszálás vagy sorcsíkpermetezés, leárnyékolás magas aranyvessző

17 G1G1 Solidago canadensis – kanadai aranyvessző

18 G1G1

19 G1G1 Solidago gigantea – magas aranyvessző

20 G1G1

21 G1G1

22 G1G1

23 G3G3 Asclepias syriaca – selyemkóró Népi neve: vaddohány, angol neve: common milkweed, német neve: Syrische Seidenpflanzen Morfológiája: cm, mérgező tejnedvet tartalmaz, szőrös szárú, vízszintes gyökerek cm mélyen haladnak (3,8 m) keresztben átellenes, elliptikus, cm hosszú, a fonák molyhos június-augusztus, dús levélhónalji bogernyő, húsvörös - rózsaszín (fehéres) párta, mellékpárta 10 cm-es ikertüszőtermés, repítőkészülékes magvak ♠♠

24 Asclepias syriaca – selyemkóró Származás, elterjedés: –Észak-Amerika keleti síkságai –Európába 1629-ben került, spontán terjedése a Mediterráneumból indult ki –Első hazai adata: 1736, Dunántúl –Intenzív termesztése: –Oka: szörp, bor, illóolaj, selyem, szigetelőanyag, olaj, kaucsuk. Terjedését elősegítette: –Felhagyott állományok –Úthálózat és vasút fejlődése –Talajművelés, bolygatás –Kompetítorok kiirtása Előfordul: –Gyümölcsösök, szőlők, erdészeti területek, szántóföldek, gyepek, árterek

25 Asclepias syriaca – selyemkóró Legfertőzöttebb megyék: –Bács-Kiskun, Tolna, Jász- Nagykun-Szolnok, Somogy, Csongrád, Pest Életciklus, életmenet –Csírázás: ápr.-máj., 0,5-1 cm-es talajmélységben, öt év multával a csírázási % 90 –Megporzói: méhek, poszméhek, lepkék, legyek, bogarak –Termésérés: aug.-szept. –A klónok becsült élettartama meghaladhatja a 100 évet Termőhelyigény –száraz – nedves, főleg laza talajokon (homok, lösz), zavart élőhelyeken

26 Asclepias syriaca – selyemkóró Biotikus interakciók –Gyökérkivonata allelopatikus sok gabona- és gyomnövényre –Kompetíciója még nagyobb jelentőségű –Az uborkamozaik-vírus, rozsdagombák, lisztharmatgombák és fuzárium gazdanövénye. –Főleg polifág rovarok fogyasztják, levéltetvek csúcsszáradást okozhatnak, a vörösfoltos bodobács jelentősen csökkentheti a magszámot és tömeget, gerincesek nem vagy alig legelik Gazdasági jelentőség –Mézelő, termése a virágkötészetben használható

27 Asclepias syriaca – selyemkóró Természetvédelmi jelentőség –Megakadályozza a természetközeli társulások regenerációját –A méheket elvonhatja a napraforgó megporzásától Kezelése –Megelőzés: a természetközeli vegetáció fenntartása, új egyedek bevitelének megakadályozása –Kis fedettség esetén: pontpermetezés, kenés (glifozát- származékok, dikamba, fluroxipyr) –Nagy fedettség esetén: speciális járókerekű gép, háti motoros permetezőgép –Alkalmazása bimbózáskor - virágzás kezdetekor kedvező –A szárzúzás kedvezőtlen lehet

28 G3G3 Asclepias syriaca – selyemkóró

29 G3G3

30 T4T4 Echinocystis lobata – süntök Angol neve: wild cucumer (creeping Jenny), német neve: Gelappte Stachelgurke vékony szárú, 7-8 m magasra felkúszó, többágú kacsokkal kapaszkodó öt hasábú július-augusztus, fehér pártájú, a porzós virágok füzérben állnak, a termősek levélhónaljiak, egylaki négymagvú, kétrekeszű, tüskés kabak ♠♠

31 Származás, elterjedés: –Északkelet-Amerika –Első európai adata: 1904, Debrecen: 1913 –1950: több mint 100 hazai adat, meghonosodott: Ny-DNy Dunántúl, Magyar-középhegység –Napjainkban: egész országban megtalálható, Kisalföld, Duna- Tisza köze ritka –Dísznövényként ültették, kivadult Életciklus, életmenet –Csírázás: május, virágzás: júliustól, rovarmegporzású, a terméseket a víz is terjeszti –A magvak dormanciája erős, sztratifikációval feloldható

32 Termőhelyigény –Folyók, patakok mentén szerves a anyagokban és bázisokban gazdag, nedves vagy üde, gyengén savanyú, humuszos talajokon, ligeterdőkben, árkok, csatornák mentén, fényigényes Biotikus interakciók –Magja allelopatikus hatású –A támasztékul szolgáló növényt elnyomhatja –Hazai fogyasztóiról kevés adat van, Amerikában számos fogyasztója ismert. Gazdasági jelentőség –Hazájában „panácea”

33 Természetvédelmi jelentőség –Kedvezőtlenül befolyásolja az őshonos társulásokat –Leárnyékolhatja, lehúzhatja a facsemetéket –Betegségeket terjeszthet Kezelése –Védett területeken: mechanikai kezelés –Kémiai védekezés: nehéz a szelektivitást megőrizni –Számos fogyasztója, kórokozója ismert, de ezek gazdanövényspektruma széles

34 T4T4 Echinocystis lobata – süntök

35 T4T4

36 T4T4

37 T4T4 Impatiens glandulifera – bíbor nebáncsvirág Angol neve: Himalayan balsam (Policeman’s helmet), német neve: Indisches Springkraut cm, egyszerű vagy elágazó, vörös, áttetsző, üveges 5-8 cm hosszú, tojásdad, fűrészes, a levélnyél mirigyes, felsők örvösek, alsók keresztben átellenesek, extraflorális nektáriumok július-október, 2,5-4 cm-es bíborszínű párta, színes csésze húsos, dinamochor toktermés ♠♠

38 Származás, elterjedés: –Nyugat-Himalája mérsékelten csapadékos térségei –Európába a 19. sz. elején hozták be, dísz- és mézelő növényként –Első elvadulásának európai adata: 1848, meghonosodása: –1892: Erdély, 1920: Vas vármegye –Napjainkban: nagyobb folyók, ritkábban hegyi, dombvidéki patakok mentén –Gyakori a Ny- és DNy- Dunántúlon, Duna mentén, de a Tisza egyes szakaszain is megtalálható Életciklus, életmenet –Csírázás: március

39 –Csíranövény-sűrűség 350 db/m 2, marad meg, a dormanciát a hideghatás töri meg –Virágzás (jún.) - júl. - aug. – (nov.), „poszméhvirág –Magszórás aug. – nov., dinamochoria: 7 m távolságra, hidrochor, zoochor (erdei egér), antropochor (dísz- és mézelő növényként) –Több éves magtúlélés, vegetatívan terjedő szárrészek –Alomja nehezen bomlik el Termőhelyigény –Fagyérzékeny, inkább félárnyéknövény

40 –Folyók, patakok mentén, szerves a anyagokban gazdag, nedves, humuszos talajokon, –Puhafás ligeterdőkben, bokorfüzesekben, árkok, csatornák mentén Biotikus interakciók –A juh és a szarvasmarha legeli –Számos fogyasztója és beporzója ismert Gazdasági jelentőség –Hajtása és magja ehető, köröm és bőrfestésre használták, Bach-féle virágterápia, dísznövény, méhlegelő –Partok stabilitását veszélyezteti, akadályozza a természetes felújulást

41 Fajszám Erdei nebáncsvirág Kisvirágú nebáncsvirág Bíbor nebáncsvirág Fitofágok22138 Viráglátogatók Extraflorális nektáriumok látogatói -125 Aphidofágok41612 A nebáncsvirág fajokon előforduló rovarfajok száma (Schmitz 1999)

42 Természetvédelmi jelentőség –Kedvezőtlenül befolyásolja az őshonos társulásokat –Természetvédelmi gyom, elnyomja a honos fajokat, gátolja a felújulást Kezelése –Védett területeken: több évig tartó mechanikai kezelés, kézi eltávolítás, kaszálás, alomeltávolítás –Kémiai védekezés: nehéz a szelektivitást megőrizni (glifozát)

43 T4T4 Impatiens glandulifera – bíbor nebáncsvirág

44 T4T4

45 T4T4


Letölteni ppt "Özönnövények Magyarországon 1.. T4T4 Népi neve (helytelenül): vadkender Angol neve: Common ragweed, német neve: Beifussblättriges Traubenkraut 20-150."

Hasonló előadás


Google Hirdetések