Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Zentai László: Webkartográfia 1/34 Neumann-nap 2003. XI. 6. Webkartográfia.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Zentai László: Webkartográfia 1/34 Neumann-nap 2003. XI. 6. Webkartográfia."— Előadás másolata:

1 Zentai László: Webkartográfia 1/34 Neumann-nap XI. 6. Webkartográfia

2 Zentai László: Webkartográfia 2/34 Neumann-nap XI. 6. Az internet, a web rövid története 1969: az első log 1981: Bitnet "Because It's Time NETwork" 1982: Norvégia lesz az első európai ország, amely TCP/IP-n keresztül kapcsolódik az Internethez. 1985: bejegyzik az első domain nevet: symbolics.com 1990: Tim Berners-Lee (CERN) - hipertext alapú grafikus felület (www) 1993: Mosaic X böngészőprogram A web terjedése lassan indult: 1992-ben még csak 50 website létezett és számuk 1993-ban is csak 150-re nőtt.

3 Zentai László: Webkartográfia 3/34 Neumann-nap XI. 6. A kezdeti idők statisztikája Internet hosztok száma

4 Zentai László: Webkartográfia 4/34 Neumann-nap XI. 6. A térképek speciális információközlő szerepe az internet közvetítésével is jól érvényesülhet, de csak akkor, ha a készítők tisztában vannak az új média sajátosságaival. Van néhány sarkalatos kérdés, amely alapvetően befolyásolja, hogy milyen webes megoldást választunk térképeink publikálására: Ingyenes, vagy fizető szolgáltatásról van szó? Milyen szinten szeretnénk eredeti térképi adatainkat védeni? Mennyire tudunk megfelelni a szerzői jogi előírásoknak?

5 Zentai László: Webkartográfia 5/34 Neumann-nap XI. 6. CD-ROM: az előzmény A számítógépes kartográfia segítségével már a web megjelenése előtt is készültek olyan kiadványok, amelyek elkészítésének tapasztalatait később a webes térképek fejlesztésekor is jól lehetett használni. Ezek voltak a multimédiás CD-ROM-ok, melyeknek a témánk szempontjából a CD atlaszok voltak a legfontosabb megjelenési formái. A CD-ROM és a web esetében az a legfontosabb azonosság a vizsgálatunk szempontjából, hogy a „végtermék” tulajdonképpen egy képernyőkép, tehát igazodni kell a monitor megjelenítési sajátosságaihoz, a korlátozott felbontóképességhez.

6 Zentai László: Webkartográfia 6/34 Neumann-nap XI. 6. Raszteres megoldások 1 A böngészők által támogatott raszteres formátumok: GIF JPG PNG Tetszőleges formátum (bedolgozómodullal). Image map: a raszteres kép tetszőleges része „érzékennyé” tehető és hivatkozások köthetők hozzá. Fejlettebb változat: Javascript alkalmazás.

7 Zentai László: Webkartográfia 7/34 Neumann-nap XI. 6.

8 Zentai László: Webkartográfia 8/34 Neumann-nap XI. 6. Raszteres megoldások 2 (wavelet) Bedolgozómodul szükséges: LizardTech MrSID (Multi-resolution Seamless Image Database) ERDAS (ECW) Compression Engines (WIF) LuraTech LuraWave (LWF) Flashpix Az összes wavelet megoldás veszteséges tömörítési algoritmust használ. A folyamat úgy működik, hogy az eredeti szkennelt állományt egy konvertáló program segítségével alakítják át a megfelelő wavelet formátumba. Egyelőre ezek a programok igen drágák, de a bedolgozómodulok ingyen letölthetők.

9 Zentai László: Webkartográfia 9/34 Neumann-nap XI. 6. Raszteres megoldások 2 (wavelet) Előnyök: Még a JPG-nél is jóval kisebb méret. Nagyítható, kicsinyíthető, a kép felbontással finomodik. A tömörítés mértéke, a minőségvesztés több fokozatban állítható. Óriási méretű képek is probléma nélkül kezelhetők. Országos Széchényi Könyvtár Térképtára:

10 Zentai László: Webkartográfia 10/34 Neumann-nap XI. 6.

11 Zentai László: Webkartográfia 11/34 Neumann-nap XI. 6.

12 Zentai László: Webkartográfia 12/34 Neumann-nap XI. 6. Egyszerű vektoros megoldások A vektoros formátum nagy előnye, hogy a pontszerű, vonalas, vagy felületi elemeket koordinátáikkal írja le, így általában kevesebb információt kell a weben keresztül továbbítani, mintha raszteres képpel lenne dolgunk, nem is beszélve a további strukturális előnyökről. Az elmúlt néhány évben többféle megoldással próbálkoztak, ezek egy része viszonylagos ismertségre tett szert, mások szinte teljesen eltűntek.

13 Zentai László: Webkartográfia 13/34 Neumann-nap XI. 6. Egyszerű vektoros megoldások: SWF (ShockWave Flash) A Macromedia által kifejlesztett bináris állományformátum főleg a grafikai programok körében igen népszerű. Rendkívül tömör, nagyon népszerűek az interaktív grafikák alkalmazásában, de egyszerűbb térképek publikálására is megfelelnek. A kiinduló alap általában valamilyen vektoros állomány, de könnyen integrálhatók audio és video állományok is. A formátum kifejlesztésekor a fő célok a következők voltak: Gyors megjelenítés a képernyőn. A formátum egyszerű, így a lejátszó programok is kis méretűek. Az állományok megjelenítése automatikusan igazodik a rendelkezésre álló hardverhez (felbontás, színmélység).

14 Zentai László: Webkartográfia 14/34 Neumann-nap XI. 6.

15 Zentai László: Webkartográfia 15/34 Neumann-nap XI. 6. Egyszerű vektoros megoldások: SVG (Scalable Vector Graphics) Ezt a teljesen nyílt szabványt a W3 Consortium javasolta és fejlesztette ki. Nyitott a fejlettebb webtechnikák felé (XML, CSS, beágyazott fontok, interaktivitás), egyre több program támogatja. Az SVG 1.0 szabványt 2000 augusztusában fogadták el, jelenleg a 3.0 a legutolsó változat. Mivel az egyik legjobban dokumentált, így várható, hogy egyre több szoftver támogatja. Napjainkban már GIS területen sem ismeretlen.

16 Zentai László: Webkartográfia 16/34 Neumann-nap XI. 6.

17 Zentai László: Webkartográfia 17/34 Neumann-nap XI. 6. Egyszerű vektoros megoldások: VML (Vector Markup Language) Ezt a teljesen nyílt szabványt a W3 Consortium javasolta és fejlesztette ki. Nyitott a fejlettebb webtechnikák felé, egyre több program támogatja. Bár a legelterjedtebb böngészőprogram (az Internet Explorer) támogatja a használatát, de a weboldalak készítői előtt a lehetőség szinte ismeretlen. Egyszerűbb geometriai alakzatok nagyon egyszerűen megjeleníthetők, de a bonyolultabb alkalmazások (pl. térképek) készítéséhez még nem készültek jól használható fejlesztőeszközök.

18 Zentai László: Webkartográfia 18/34 Neumann-nap XI. 6.

19 Zentai László: Webkartográfia 19/34 Neumann-nap XI. 6. Egyszerű vektoros megoldások: WebCGM A CGM (Computer Graphics Metafile) formátum volt az egyik első kísérlet arra, hogy a megvalósítsák a vektorgrafikus információcserét a különféle szoftverek és platformok között. A WebCGM ennek a formátumnak az internetes megvalósítása, melyet 1999 januárjában fejlesztettek ki egy európai uniós projekthez. Az 1.0-s végleges változatot csak 2001 decemberében publikálták. A WebCGM egy bináris állományformátum, melynek tervezését speciális szempontok vezérelték: egyensúlyoz a grafikus kifejező erő és az egyszerűség és könnyű alkalmazhatóság között.

20 Zentai László: Webkartográfia 20/34 Neumann-nap XI. 6.

21 Zentai László: Webkartográfia 21/34 Neumann-nap XI. 6. Vektoros megoldások térinformatikai háttérrel A vektoros térképek pont-vonal-felület jellegű, rétegekre bontott adatstruktúrája rendkívüli lehetőségeket ad: a felhasználók interaktívan állíthatnak elő – főleg tematikus – térképeket. Keresések végezhetők, az egyes rétegek ki-bekapcsolhatók, további, akár lokális adatbázisokkal kombinálhatjuk a térképet. A térinformatikai megközelítés komplex megoldást nyújt ma már az összes elterjedt szoftver környezetben. A térinformatikai adatok és a webszerver között egy speciális térképszerver program bonyolítja a kéréseket. A kliensek a böngészőfelületen keresztül közölhetik a kéréseiket és a térképeket is a böngészőprogramban tekinthetik meg. Természetesen ehhez általában szükség van az adott szoftverkörnyezetre jellemző bedolgozó modulra, bár egyes, kevésbé komplex megoldások Javascript alapúak. A bedolgozómodulok ingyenesen letölthetők, de a térképszerver programok igen drágák.

22 Zentai László: Webkartográfia 22/34 Neumann-nap XI. 6. Ismertebb térképszerver programok ESRI ArcIMS GeoMedia WebMap AutoDesk MapGuide MapInfo MapXtreme

23 Zentai László: Webkartográfia 23/34 Neumann-nap XI. 6.

24 Zentai László: Webkartográfia 24/34 Neumann-nap XI. 6.

25 Zentai László: Webkartográfia 25/34 Neumann-nap XI. 6.

26 Zentai László: Webkartográfia 26/34 Neumann-nap XI. 6.

27 Zentai László: Webkartográfia 27/34 Neumann-nap XI. 6. Vegyes megoldások Léteznek olyan megoldások is, amelyek mindkét állománystruktúrát egyenrangúan tudják kezelni. Ez természetesen nem olyan gyakori igény, de a térinformatikai hátterű alkalmazásoknál is előfordul a vegyes állománystruktúra: légifotók és vektoros alaptérkép. A két most említésre kerülő formátum egyike sem térinformatikai hátterű, így térképészeti, térinformatikai felhasználásuk még nem túl gyakori: PDF VRML.

28 Zentai László: Webkartográfia 28/34 Neumann-nap XI. 6. PDF (Portable Document Format) Az Adobe cég formátuma mára minden platformon a legfontosabb formátum bonyolultan formázott dokumentumok közzétételére. Mivel a legtöbb dokumentumot asztali kiadványszerkesztő (DTP) rendszerek segítségével szerkesztik, így logikus, hogy a PDF-et is ezen rendszerek követelményeinek megfelelően dolgozták ki. A böngészők általában nem „értik” a PDF formátumot, de a bedolgozómodul ingyenesen letölthető, illetve szabadon terjeszthető. Térképészeti szempontból fontos tulajdonsága, hogy a szövegként tárolt objektumok kereshetők, így például egy PDF- ben publikált várostérképen általában rá lehet keresni az utcanevekre.

29 Zentai László: Webkartográfia 29/34 Neumann-nap XI. 6.

30 Zentai László: Webkartográfia 30/34 Neumann-nap XI. 6. VRML (Virtual Reality Modelling Language ) Ezt a formátumot alapvetően háromdimenziós, virtuális valóságot bemutató internetes célokra fejlesztették ki. Viszonylag egyszerűen képes leírni alapvető térbeli alakzatokat, amik raszteres állományokkal is kombinálhatók. A bedolgozómodulok olyan navigációs eszközökkel ruházzák fel a böngészőprogramot, melynek segítségével a virtuális térben mozoghatunk, ennek megfelelően további kezelőgombok jelennek meg a böngészőben. Alapjaiban inkább 3D-s információk adatcsere formátuma: tartalmazza az összes olyan funkciót, amelyet napjaink 3D-s szoftverei alkalmaznak: hierarchikus transzformációk, fényforrások, nézőpontok, animáció, köd, anyagfajták, textúrák.

31 Zentai László: Webkartográfia 31/34 Neumann-nap XI. 6.

32 Zentai László: Webkartográfia 32/34 Neumann-nap XI. 6. Wapos lehetőségek A mobiltelefónia rohamos terjedése olyan igényeket is felvetett, hogy a felhasználók akár térképeket is letölthessenek a saját készülékeikre. Óriási reményeket fűztek a wapos telefonokhoz, de ezek nem igazán váltak valóra. A kijelzők a mobiltelefonok egy részénél már színesek, sőt a PDA-val kombinált eszközök esetében a méretük is sokkal nagyobb. A felhasználók részéről a legfontosabb igény az útvonaloptimalizálás, illetve egy településen belüli cím megtalálása. A kis felbontás szinte lehetetlenné teszi szöveges információk közlését.

33 Zentai László: Webkartográfia 33/34 Neumann-nap XI. 6. Mit hoz a jövő? Ha belegondolunk abba, hogy a web kevesebb, mint 15 éves múltra tekinthet vissza és az internet ennek segítségével mára az egyik legfontosabb, de mindenképpen elhanyagolhatatlan, kikerülhetetlen médiává vált, akkor nagyon nehéz megjósolnunk mi várható a közeli és a távoli jövőben ezen a területen. Valószínű, hogy a mobil telefónia és az internet közeledésével, esetleg a GPS technológia alkalmazásával olyan személyes kommunikációs berendezés jön majd létre, ami az elkövetkező évtized legdivatosabb eszköze lehet. A naprakész térképekre egyre nagyobb az igény, az internet a publikálás szempontjából optimális, olcsó lehetőségeket kínál. A problémát leginkább az jelenti, hogy a térképet előállítók, illetve publikálók hogyan juthatnak bevételekhez, hogy legalább a webes megjelenésnél felmerült költségeik megtérüljenek.

34 Zentai László: Webkartográfia 34/34 Neumann-nap XI. 6. Köszönöm a figyelmet Zentai László Eötvös Loránd Tudományegyetem, Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék Budapest 1117 Pázmány Péter sétány 1/A


Letölteni ppt "Zentai László: Webkartográfia 1/34 Neumann-nap 2003. XI. 6. Webkartográfia."

Hasonló előadás


Google Hirdetések