„Hulladékgazdálkodás és feldolgozóipar a felnőttoktatásban” projekt

Az előadások a következő témára: "„Hulladékgazdálkodás és feldolgozóipar a felnőttoktatásban” projekt"— Előadás másolata:

1 „Hulladékgazdálkodás és feldolgozóipar a felnőttoktatásban” projekt
Waste Management Systems and Recycling Industry in Adult Education Lifelong Learning Programme Leonardo da Vinci sub-programme Transfer of Innovation action (Supported by the European Comission)

2 A Szelektív hulladékgyűjtés és –kezelés (képzők képzése)
Környezettudatos életmód, környezeti terhek csökkentése „Környezeti fenntarthatóság” modul Veszprém, 2010.

3 Környezeti fenntarthatóság
Veszprém, 2010. Környezetvédelem Természetvédelem a veszélyeztetett növények, állatok, természetvédelmi szempontból értékes területek védelme.

4 Környezeti fenntarthatóság
Veszprém, 2010. Környezetvédelem az ember védelme a káros környezeti hatások ellen. Káros környezeti hatások: zaj, légszennyezés, hulladékok stb.

5 Környezeti fenntarthatóság
Veszprém, 2010. Környezetvédelem A KÖRNYEZETVÉDELEM TERÜLETEI • levegővédelem, • vízvédelem, • talajvédelem, • hulladékgazdálkodás, • zaj- és rezgés elleni védelem, • káros sugárzások elleni védelem.

6 Környezeti fenntarthatóság
Veszprém, 2010. A KÖRNYEZETVÉDELEM TERÜLETEI Levegővédelem: - üvegházhatás Forrás: wikipedia

7 Környezeti fenntarthatóság
Veszprém, 2010. Levegővédelem - üvegházhatás Forrás: wikipedia

8 Környezeti fenntarthatóság
Veszprém, 2010. Levegővédelem - üvegházhatás Forrás: wikipedia

9 Környezeti fenntarthatóság
Veszprém, 2010. A KÖRNYEZETVÉDELEM TERÜLETEI Levegővédelem -üvegházhatású gázok (forrás: IPCC 2001) Gáz Képlet GWPa Légköri tart.idő (év) Légköri koncentráció Változás (%) széndioxid CO2 1 50-200 280 ↑ 368 ppmv +31 metán CH4 23 8,4-12 700 ↑ 1750 ppbv +151 dinitrogén-oxid N2O 314 120 270 ↑ 316 ppbv +17 (forrás: IPCC 2001)

10 Környezeti fenntarthatóság fluorozott szénhidrogének (HFC-k)
Veszprém, 2010. A KÖRNYEZETVÉDELEM TERÜLETEI Levegővédelem -üvegházhatású gázok (forrás: IPCC 2001) fluorozott szénhidrogének (HFC-k) HFC-23 CHF3 12 000 260 0 ↑ 14 pptv HFC-134a CH2FCF3 1300 14 0 ↑ 7,5 pptv HFC-143a C2H3F3 3800 48 (forrás: IPCC 2001)

11 Környezeti fenntarthatóság perfluor-karbonok (PFC-k)
Veszprém, 2010. A KÖRNYEZETVÉDELEM TERÜLETEI Levegővédelem -üvegházhatású gázok (forrás: IPCC 2001) perfluor-karbonok (PFC-k) perfluor-metán CF4 6500 50 000 0 ↑ 72 pptv perfluor-etán C2F6 9200 10 000 perfluor-propán C3F8 7000 2600 perfluor-hexán C6F14 9000 3200 (forrás: IPCC 2001)

12 Környezeti fenntarthatóság telített freonok (CFC-k)
Veszprém, 2010. A KÖRNYEZETVÉDELEM TERÜLETEI Levegővédelem -üvegházhatású gázok (forrás: IPCC 2001) telített freonok (CFC-k) CFC-11 CFCl3 4600 45 0 ↑ 268 pptv CFC-12 CF2Cl2 10 600 102 0 ↑ 533 pptv CFC-113 CF2CFCl3 6000 85 0 ↑ 84 pptv (forrás: IPCC 2001)

13 Környezeti fenntarthatóság
Veszprém, 2010. A KÖRNYEZETVÉDELEM TERÜLETEI Levegővédelem -üvegházhatású gázok (forrás: IPCC 2001) halonok H-1211 CBrClF2 1300 11 0 ↑ 4 pptv H-1301 CBrF3 6900 65 0 ↑ 2 pptv (forrás: IPCC 2001)

14 Környezeti fenntarthatóság telítetlen freonok (HCFC-k)
Veszprém, 2010. A KÖRNYEZETVÉDELEM TERÜLETEI Levegővédelem -üvegházhatású gázok (forrás: IPCC 2001) telítetlen freonok (HCFC-k) HCFC-22 CHF2Cl 1700 12 0 ↑ 132 pptv HCFC-142b CH3CF2Cl 2400 19 0 ↑ 11 pptv (forrás: IPCC 2001)

15 Környezeti fenntarthatóság
Veszprém, 2010. Levegővédelem Egyéb szennyező gázok Széndioxid - CO2 Kéndioxid – SO2 Nitrózusgázok - NOX savas esők

16 Környezeti fenntarthatóság
Veszprém, 2010. Savas esők

17 Környezeti fenntarthatóság
Veszprém, 2010. Savas esők

18 Környezeti fenntarthatóság
Veszprém, 2010. Savas esők

19 Környezeti fenntarthatóság
Veszprém, 2010. Levegővédelem Egyéb szennyező gázok szénhidrogének (CH)

20 Környezeti fenntarthatóság
Veszprém, 2010. Levegővédelem Egyéb szennyező anyagok szilárd anyagok (por)

21 Környezeti fenntarthatóság
Veszprém, 2010. Levegő-védelem Egyéb szennyező anyagok szilárd anyagok (por) tarlóégetés

22 Környezeti fenntarthatóság
Veszprém, 2010. Levegővédelem Egyéb szennyező anyagok szilárd anyagok (pollen) parlagfű

23 Környezeti fenntarthatóság
Veszprém, 2010. Levegő-védelem Egyéb szennyező anyagok szilárd anyagok (pollen) parlagfű

24 Környezeti fenntarthatóság
Veszprém, 2010. A KÖRNYEZETVÉDELEM TERÜLETEI Vízvédelem

25 Környezeti fenntarthatóság
Veszprém, 2010. A KÖRNYEZETVÉDELEM TERÜLETEI A vizek csoportosítása •Felszíni vizek - állóvizek: tengerek, óceánok (sótartalmuk ~ 3,5% )

26 Környezeti fenntarthatóság
Veszprém, 2010. A KÖRNYEZETVÉDELEM TERÜLETEI A vizek csoportosítása •Felszíni vizek - állóvizek: tavak: vizük jellege leginkább attól függ, hogy rendelkeznek-e lefolyással. A lefolyástalan tavak vize sóban nagyon fel tud dúsulni (pl. a Holt tenger átlagos só koncentrációja ~30%).

27 Környezeti fenntarthatóság
Veszprém, 2010. A KÖRNYEZETVÉDELEM TERÜLETEI A vizek csoportosítása •Felszíni vizek - folyóvizek: patakok, folyók: a folyóvizek oldott sótartalma viszonylag kicsi, viszont általában sok lebegő anyagot szállítanak.

28 Környezeti fenntarthatóság
Veszprém, 2010. A KÖRNYEZETVÉDELEM TERÜLETEI A vizek csoportosítása • Felszín alatti vizek - talajvíz: a felszín alatti víznek az első vízzáró réteg feletti része. A szennyeződésre rendkívül érzékeny, mivel közvetlen kapcsolatban van a felszínnel.

29 Környezeti fenntarthatóság
Veszprém, 2010. A KÖRNYEZETVÉDELEM TERÜLETEI A vizek csoportosítása • Felszín alatti vizek - rétegvíz: két vízzáró réteg között elhelyezkedő víz. A szennyeződésekre kevésbé érzékeny. ásványvíz: olyan rétegvíz, amelynek oldott anyag tartalma legalább 1000 mg/L. termálvíz: olyan rétegvíz, amelynek hőmérséklete legalább 30°C.

30 Környezeti fenntarthatóság
Veszprém, 2010. A KÖRNYEZETVÉDELEM TERÜLETEI A vizek csoportosítása • Felszín alatti vizek - karsztvíz: karsztterületek felszín alatti vize. A szennyeződésre nagyon érzékeny, mert a szennyezőanyag akadálytalanul tud nagy távolságokra terjedni a mészkő repedéseiben. A szénsavat tartalmazó víz jobban oldja a mészkövet, mint a tiszta víz, ezért a karsztvíznek nagy a keménysége.

31 Környezeti fenntarthatóság
Veszprém, 2010. A KÖRNYEZETVÉDELEM TERÜLETEI • Jellemző vízszennyezések: - Olaj (fáradt olaj) - Nitrát (műtrágyák) - Növényvédő szerek (pl. a DDT régen)

32 Környezeti fenntarthatóság
Veszprém, 2010. A KÖRNYEZETVÉDELEM TERÜLETEIŐ Talajvédelem - olaj - nitrát - növényvédő szerek - tarlóégetés

33 Környezeti fenntarthatóság
Veszprém, 2010. A KÖRNYEZETVÉDELEM TERÜLETEIŐ Talajvédelem Erózió (Meredekebb lejtős területen, évente hektáronként akár 200 t talajt is lemoshat a csapadék.) Egyéb fontos talajkárosító hatások:

34 Környezeti fenntarthatóság
Veszprém, 2010. A KÖRNYEZETVÉDELEM TERÜLETEIŐ Talajvédelem Egyéb fontos talajkárosító hatások: Defláció (a szél talajkárosító hatása) védekezni erdősávokkal, és a hosszú ideig tartó növényborítottsággal lehet.

35 Környezeti fenntarthatóság
Veszprém, 2010. A KÖRNYEZETVÉDELEM TERÜLETEIŐ Talajvédelem Egyéb fontos talajkárosító hatások: Tömörödés a talajművelés során a munkagépek kerekeinek hatására a talaj felső rétege tömörödik, ezáltal romlik a minősége. Különösen káros, ha a keréknyomok rendszeresen egybeesnek.

36 Környezeti fenntarthatóság
Veszprém, 2010. A KÖRNYEZETVÉDELEM TERÜLETEI HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Hulladék olyan anyag, amelyet a tulajdonosa nem tud, ill. nem kíván használni, ezért kezeléséről gondoskodni kell.

37 Környezeti fenntarthatóság
Veszprém, 2010. A KÖRNYEZETVÉDELEM TERÜLETEI HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Veszélyes hulladék olyan hulladék, amely veszélyt jelent a környezet egyes elemeire vagy az emberre (pl. mérgező, maró, radioaktív, stb.)

38 Környezeti fenntarthatóság
Veszprém, 2010. A KÖRNYEZETVÉDELEM TERÜLETEI A hulladékok csoportosítása Halmazállapot szerint: - szilárd, - folyékony, - iszapszerű

39 Környezeti fenntarthatóság
Veszprém, 2010. A KÖRNYEZETVÉDELEM TERÜLETEI A hulladékok csoportosítása Eredet szerint: - települési - termelési

40 Környezeti fenntarthatóság
Veszprém, 2010. A KÖRNYEZETVÉDELEM TERÜLETEI A hulladékok csoportosítása Veszélyesség szerint - veszélyes - nem veszélyes

41 Környezeti fenntarthatóság
Veszprém, 2010. A KÖRNYEZETVÉDELEM TERÜLETEI A Hulladékpiramis MEGELŐZÉS MINIMALIZÁLÁS ÚJRAHASZNÁLAT ÚJRAHASZNOSÍTÁS ÉGETÉS LERAKÁS

42 Környezeti fenntarthatóság
Veszprém, 2010. A KÖRNYEZETVÉDELEM TERÜLETEI HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Megelőzés a legjobb módszer a hulladékok kezelésére az, ha egyáltalán nem is keletkezik hulladék

43 Környezeti fenntarthatóság
Veszprém, 2010. A KÖRNYEZETVÉDELEM TERÜLETEI HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Minimalizálás olyan technológiákat alkalmazunk, amellyel a keletkező hulladék mennyiségét csökkentjük

44 Környezeti fenntarthatóság
Veszprém, 2010. A KÖRNYEZETVÉDELEM TERÜLETEI HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Újrahasználat egy adott terméket ugyanarra a célra többször használunk fel (pl. betétdíjas üvegek)

45 Környezeti fenntarthatóság
Veszprém, 2010. A KÖRNYEZETVÉDELEM TERÜLETEI HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Újrahasznosítás egy adott termékből a felhasználása után valamilyen más terméket állítanak elő

46 Környezeti fenntarthatóság KÁROS SUGÁRZÁSOK ELLENI VÉDELEM
Veszprém, 2010. A KÖRNYEZETVÉDELEM TERÜLETEI KÁROS SUGÁRZÁSOK ELLENI VÉDELEM

47 Környezeti fenntarthatóság KÁROS SUGÁRZÁSOK ELLENI VÉDELEM
Veszprém, 2010. A KÖRNYEZETVÉDELEM TERÜLETEI KÁROS SUGÁRZÁSOK ELLENI VÉDELEM UV sugárzás - UV-A, UV-B - az ózonréteg szerepe - UV védelem

48 Környezeti fenntarthatóság KÁROS SUGÁRZÁSOK ELLENI VÉDELEM
Veszprém, 2010. A KÖRNYEZETVÉDELEM TERÜLETEI KÁROS SUGÁRZÁSOK ELLENI VÉDELEM radioaktív sugárzás - természetes háttérsugárzás kozmikus földkérgi radon

49 Környezeti fenntarthatóság KÁROS SUGÁRZÁSOK ELLENI VÉDELEM
Veszprém, 2010. A KÖRNYEZETVÉDELEM TERÜLETEI KÁROS SUGÁRZÁSOK ELLENI VÉDELEM radioaktív sugárzás - mesterséges balesetek hulladékgyűjtésnél! (kobalt ágyú, Cs-forrás, stb.)

50 Környezeti fenntarthatóság
Veszprém, 2010. Köszönöm a figyelmet!