Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Emberi tevékenységek légszennyező hatása Készítette: Akusztika Mérnöki Iroda Kft.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Emberi tevékenységek légszennyező hatása Készítette: Akusztika Mérnöki Iroda Kft."— Előadás másolata:

1 Emberi tevékenységek légszennyező hatása Készítette: Akusztika Mérnöki Iroda Kft.

2 Mesterséges eredetű légszennyező anyagok Az egyes termelő és gyártó, közlekedésben, háztartásokban alkalmazott technológiák üzemeltetése során a Föld légkörébe kikerülnek légszennyező anyagok, melyek különböző magasságokban is megtalálhatóak, szennyezőanyag típustól és az emberi tevékenységtől függően. Osztályozása: – Elsődleges szennyező anyagok – Másodlagos légszennyező anyagok

3 Jellemző kibocsátott légszennyező anyagok – porkibocsátással járó technológiák (szilárd légszennyezők) – szerves oldószer kibocsátással járó technológiák (VOC komponensek) – tüzelőberendezésekből és termikus technológiák (füstgáz komponensek CO, NOx, SO2, korom, szilárd anyag) – eljárás specifikus technológiák (a fentebb felsorolt szennyezőanyagokon kívül rendkívül sokféle szerves és szervetlen szilárd, gáznemű, aeroszol szennyezők)

4 Gáz halmazállapotú légszennyező anyagok Kén-dioxid, SO 2 Szén-monoxid, CO Nitrogén-dioxid, NO 2 Ózon, O 3 Freonok Halonok Benzol, C 6 H 6 PAH PCDD

5 SO 2 (1.) Színtelen, szúros szagú, vízben oldékony és kénsavat képez Molekulatömege: 64, 07 g/mol Kéntartalmú tüzelőanyagok elégetéséből származik, illetve ipari technológiákból is pl. acélgyártás Természetes forrás: geotermikus folyatoknál Emerre és állatra egyaránt ártalmas, hörghurutot alkalmazhat (bronchitis)

6 SO 2 (2.) Egészségügyi határértékei: 1 órás periódusban 250 mg/m 3 24 órás átlaga 125 µm/m 3 Éves átlag: 50 µg/m 3 Veszélyességi fokozat: III. veszélyes A SO 2 kénessavat, kénsavat képez a levegő páratartalmával A savas esők fő alkotórésze, mely károsítja a fákat és teljes erdőket is elpusztíthat A zuzmófélék bio-indikátorként mutatják a SO 2 jelenlétét, mert a jelenlétében nem fejlődnek

7 SO 2 (3.) - A téli köd fő alkotórésze 1. kép: Kén-dioxid szerkezete (www.wikipedia.hu)

8 Szén-monoxid, CO(1.) Színtelen, szagtalan, vízben kevéssé oldódó gáz Molekulatömege 28,01 g/mol Természetes forrásai: vulkánok, erdő- és bozóttüzek, élőlényeg anyagcseréje Emberi forrásai: fosszilis tüzelőanyagok tökéletlen égésénél, erőművekből, gépjármű közlekedésből, kohászat, kőolajipar, vegyipar

9 Szén-monoxid, CO (2.) Emberre, állatra egyaránt rendkívül mérgező A vér hemoglobinjához erősen kötődik, ami az idegrendszer és a szívizom oxigén hiányát okozza Egészségügyi határértékei: – 1 órás időszakban 10 mg/m 3 – 8 órás átlag: 5 mg/m 3 – Éves átlag: 3 mg/m 3

10 Szén-monoxid, CO(3.) Veszélyességi fokozat: II. Fokozottan veszélyes 2. kép: Szén-monoxid szerkezete (www.wikipedia.hu)

11 Nitrogén-dioxid, NO 2 (1.) Vöröses barna, szúrós szagú, savas kémhatású gáz Nagyon reakcióképes, erősen oxidáló hatású Molekula tömege: 46, 01 g/mol A NO 2 főleg a fosszilis tüzelőanyagok (szén, földgáz, kőolaj) elégetéséből származik, különösen a járművekben használt üzemanyagból A városokban kibocsátott NO 2 80%-át adják a gépkocsik A földgáztüzelésből, főleg a téli időszakban, ugyancsak NO és NO 2 származik Ipari források: a salétromsavgyártás, hegesztés, kőolaj- finomítás, fémek gyártási folyamatai, robbanóanyagok használata, és az élelmiszeripar

12 Nitrogén-dioxid, NO 2 (2.) A nitrogén-oxidok állatra és emberre egyaránt mérgezőek. kötő- és nyálkahártya izgalom, köhögési, hányási inger, fejfájás, szédülés. A tünetek 1-2 órán belül lezajlanak, majd tüdővizenyő és a tüdőgyulladás alakul ki Szabad légköri körülmények között heveny mérgezés nem fordul elő Egészségügyi határérték: – 1 órás periódusban 100µg/m 3 – 24 órás 85 mg/m 3 – Éves átlag 40µg/m 3

13 Nitrogén-dioxid, NO 2 (3.) Veszélyességi fokozat: II. Fokozottan veszélyes 3. kép: Nitrogén-dioxid szerkezete (www.wikipedia.hu)

14 Ózon, O 3 (1.) Színtelen, vízben oldódó, erősen oxidáló hatású gáz Molekula tömege: 48,0 g/mol Az O 3 két szinten van jelen a légkörben. Az atmoszféra felső rétegeiben természetes úton képződik, a tengerszint feletti 25 és 50 km közötti tartományban Ez a sztratoszférikus ózonpajzs szűri meg a Napból érkező, élővilágra veszélyes ultraibolya (UV) sugárzást. Mint légszennyező anyag. a földfelszín közelében, nagyrészt antropogén hatások következtében, fotokémiai folyamatok során keletkezik O 3. Az O 3 koncentrációja nyáron nagyobb A primer szennyező anyagok a kipufogó gázokból, más égési folyamatokból, oldószerek ipari alkalmazásából és felületkezelési technológiákból kerülnek a levegőbe. Az O 3 a fotokémiai (oxidáló) füstköd jellemző anyaga

15 Ózon, O 3 (2.) Erősen mérgező az állatvilágra és az emberi egészségre Irritálja a szemet, az orr- és toroknyálkahártyát Köhögést és fejfájást okoz Az ózon nagy koncentrációban korrodálja a fémeket, építőanyagokat, gumit, műanyagokat Befolyásolják a fotoszintézist, a növények légzési folyamatait, csökkentik a növekedésüket és a reprodukáló képességüket Egészségügyi határérték: – Napi 8 órás mozgó átlagkoncentrációk maximuma 120 µg/m 3

16 Ózon, O 3 (3.) Veszélyességi fokozat: I. különösen veszélyes 4. kép: Ózon szerkezete (www.wikipedia.hu)

17 Freonok(1.) Klórozott- fluorozott- szénhidrogének csoportja (CFC-k) Stabil vegyületek, nem reakcióképesek Önmagukban nem mérgezőek, nem gyúlékonyak Szagtalanok, íztelenek, kis hővezető képességűek, és kedvező oldékonysággal rendelkeznek Az 1930-as évektől a francia Du Pont cég állította elő Az ammónia és kén-dioxid hűtőanyagok biztonságos alternatíváiként gondolták őket A hűtőgépek, a különböző dezodorok hajtógázai(legtöbb országban már betiltották effajta alkalmazását, 2010-re minden országban be kell fejezni használatát, és gyártását), tűzoltásnál, illetve vegytisztításnál kerülhet a légkörbe freon

18 Freonok(2.) Egészségügyi hatása közvetett, A freonokban található Cl-gyökök a légkörben- sztratoszférában bontják az ózonréteget Veszélyességi fokozat: I. különösen veszélyes 5. kép: Freon 14 szerkezet (www.wikipedia.hu)

19 Halonok A vegyületcsoport szén (C), fluor (F), klór (C) és bór (Br) atomokból áll Általában a fenti sorrendben egy számkulccsal jellemeznek Az egymást követő számok a vegyületekben található atomok számát adja meg (pl. halon 1301 = CF3Br, halon 1211 = CF2CBr) Magas kémiai és hőstabilitással rendelkeznek, éghetetlenek A fluor-tartalom növelésével csökkenthető a mérgezőképességük Elsősorban tűzoltásra használják, úgynevezett „habbal oltásra” Egészségügyi hatásai hasonlóak a freonokéval A sztratoszférában hasonló reakciómechanizmussal bontják az ózonréteget. Veszélyességi fokozat: – I. különösen veszélyes

20 Benzol, C 6 H 6 (1.) Gyűrűs szén-hidrogén, normál állapotban folyékony, könnyen párolog, szaga jellegzetes Molekula tömege: 78,11 g/mol Legnagyobb forrását a benzinüzemű járművek belsőégésű motorjai jelentik A motorbenzin benzoltartalma jelenleg kb. 2 % Forgalmas utak, üzemanyagtöltő állomások, olajfinomítók, vegyi üzemek környezetében mérhetők nagyobb koncentrációk

21 Benzol, C 6 H 6 (2.) Krónikus mérgezésben vérképzőszervi elváltozások, fehérvérűség, nyirokszervi daganatok fejlődhetnek ki, rákkeltő hatású A szervezet lipidekben gazdag szöveteiben (idegrendszer, csontvelő, mellékvese, zsírszövet) halmozódik fel Határértékek: – 24 órás átlag 40 mg/m 3 – éves átlag: 5 mg/m 3

22 Benzol, C 6 H 6 (3.) Veszélyességi fokozat: I. különösen veszélyes 6. kép: Benzol szerkezete (www.wikipedia.hu)

23 PAH (Polycyclic aromatic hydrocarbons)(1.) Gyűrűs szén-hidrogén, két vagy több kondenzált benzolgyűrűt tartalmaznak Tartalmazhatnak négy-, öt-, hat- vagy hétatomos gyűrűket, de az öt vagy hat atomból állók a leggyakoribbak Jellemző ultraibolya abszorpciós spektrummal rendelkeznek, Legtöbbjük fluoreszkál, vagyis gerjesztés hatására egy jellemző hullámhosszú sugárzást bocsát ki Nehezen oldódnak vízben, és mindenegyes további gyűrű hozzáadásával a vízoldhatóságuk körülbelül egy nagyságrenddel csökken

24 PAH (Polycyclic aromatic hydrocarbons)(2.) Előfordulnak az olaj, kőszén és a kátrány üledékekben, illetve melléktermékként keletkeznek az üzemagyagok (mind fosszilis, mind a biomassza eredetűeknél) égetése során is Megtalálhatóak a csillagközi térben, üstösökökben és meteoritokban is Azért jelentős szennyezők, mert bizonyítottan egyes vegyületeik karcinogén, mutagén és teratogén hatással rendelkezik Két csoportot defináltak (U.S. Environmental Protection Agency), amely egy hetes (7-PAH) és egy tizenhatos (16-PAH) csoportból áll A hetes csoport mindegyik tagja rákkeltő, míg a tizenhatos csoportban nem rákkeltő vegyületek is szerepelnek a hetes csoport tagjain kívül Egészségügyi határérték: 1 nanogramm/m 3 Veszélyességi fokozat: I. különösen veszélyes

25 PCDD (poliklórozott Dibenzo-para Dioxinok)(1.) Olyan aromás vegyületek gyűjtőneve, amelyek az 1, 4 - dioxin és két benzolgyűrű kondenzálódásából létrejövő dibenzo-p dioxin alapszerkezettel rendelkeznek, és amelyek hidrogénatomjait 1, 8 klóarom helyettesíti Általánosságban jól ellenállnak savaknak, lúgoknak, redukáló és oxidáló anyagoknak, illetve nagy a hő stabilitásuk is Csak néhány enzim és erős oxidálószerek (ózon) képesek a PCDD-ket kémiailag lebontani A termikus bomlás csak 800 °C felett indul meg Stabilitásuk a klóratomok számával nő Ez a nagymértékű stabilitás és a zsíroldhatóság kedvez az élő és élettelen környezetben való felhalmozódásnak Rendkívül ellenállóak a kémiai és fizikai behatásokkal szemben, ami magas felezési időket jelent Az atmoszférában, napfény hatására a lebomlás viszont néhány óra alatt végbemegy A legfőbb lebomlási folyamatként a direkt vagy indirekt pirolízis és a magas hőmérsékleten lezajló termikus bomlás feltételezhető

26 PCDD (poliklórozott Dibenzo-para Dioxinok)(2.) A forgalomban lévő poliklórozott fenolok és származékaik, poliklórozott bifenilek szennyezésként tartalmaznak PCDD-okat A különböző eredetű hulladékok- kommunális, kórházi és egyéb veszélyes hulladékok (szennyvíziszapok)- égetésekor is keletkezik Robbanómotorok füstgázaiban, fosszilis tüzelőanyagok égetésekor is megállapítható jelenlétük Olyan ipari hulladékok, amelyek klór fenolok és származékaik gyártásánál illetve felhasználásával keletkeznek A PCDD-ok elsősorban a zsírszövetekben raktározódnak el Teratogén és daganatkeltő hatásúak A reprodukciós készség csökkenését idézik elő. Egészségügyi határértékek: 24 órás átlag: 170 µg/m 3 hónapos átlag: 600 µ g/m 3 Veszélyességi fokozat: II. fokozottan veszélyes

27 Szilárd halmazállapotú légszennyező anyagok (1.) Osztályozásuk: TSPM - összes lebegő portartalom PM mikron átmérőnél kisebb részecskék PM 2,5 - 2,5 mikronnál kisebb részecskék

28 Szilárd halmazállapotú légszennyező anyagok (2.) A levegőben a szálló por-részecskék mérete széles tartományban mozog A mérések során a TSPM, a PM 10 és a PM 2.5 tömegét vizsgálják Az egészségre a 10 mikronnál kisebb méretű por jelent nagyobb veszélyt, mert lejut a mélyebb légutakba A TSPM részben természetes forrásokból, pl. talajerózióból, vulkáni tevékenységből, erdőtüzekből származik Emberi tevékenység során főbb forrásai a szén, olaj, fa, hulladék eltüzelése, a közúti közlekedés, poros utak, és ipari technológiák A kisebb szemcsék természetes forrása a tengeri légtömegekkel érkező só, a növényi pollenek, baktériumok A 2,5 mikronnál kisebb részecskék az atmoszféra kémiai reakcióiból is származhatnak.

29 Szilárd halmazállapotú légszennyező anyagok (3.) A porrészecskék ingerlik, esetleg sértik a szem kötőhártyáját, a felső légutak nyálkahártyáját A tüdőelváltozást befolyásolja a belélegzett por mennyisége, fizikai tulajdonságai és kémiai összetétele A porrészecskék toxikus anyagokat (pl. fémeket, karcinogén, mutagén anyagokat), valamint baktériumokat, vírusokat, gombákat adszorbeálnak, és elősegítik bejutásukat a szervezetbe Egészségügyi határértékek: – PM 10 : 24 órás 50 µg/m 3, éves átlag 40 µg/m3 – TSPM: 1 órás: 200 µg/m 3, 24 órás: 100 µg/m 3, éves átlag: 50 µg/m 3 Veszélyességi fokozat: III. veszélyes A porrészecskék a növények leveleire lerakódva gátolják a fotoszintézist, elzárják a légcsere nyílásokat (sztómákat) A finom por rontja a látási viszonyokat, megtöri ill. elnyeli a fényt.

30 Felhasznált irodalom Moser Miklós Pálmai György: A környezetvédelem alapjai Dr. Nagy Géza - Dr. Papp Zoltán: Levegőtisztaság-védelem


Letölteni ppt "Emberi tevékenységek légszennyező hatása Készítette: Akusztika Mérnöki Iroda Kft."

Hasonló előadás


Google Hirdetések