Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Hallás és egyensúlyérzékelés. A hallás ► A hangfrekvenciájú levegőrezgések észlelése és feldolgozása ► Faj fennmaradás á t biztosítja (veszélyre való.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Hallás és egyensúlyérzékelés. A hallás ► A hangfrekvenciájú levegőrezgések észlelése és feldolgozása ► Faj fennmaradás á t biztosítja (veszélyre való."— Előadás másolata:

1 Hallás és egyensúlyérzékelés

2 A hallás ► A hangfrekvenciájú levegőrezgések észlelése és feldolgozása ► Faj fennmaradás á t biztosítja (veszélyre való figyelmeztetés, ragadozót a prédára) ► Fajon belüli kommunikáció t ► Ember – társadalomba való beilleszkedés

3 Akusztikai alapfogalmak ► Hangfrekvencia – Hz  Hagmagasság érzetét kelti  Ember Hz hangrezgésekre érzékeny ► Hz közötti tartomány a legérzékenyebb- emberi beszéd érzékelése  Denevér - emberi fül által hal l ható frekvenciatartomány fölött van - ultrahang

4 Akusztikai alapfogalmak ► Hangintenzitás – a legkisebb és legnagyobb nyomású pont közötti nyomáskülönbség  Amplitúdó jellemzi  Logaritmikus skálán fejezhető ki referencia- intenzitásra vonatkoztatva – dB ► Po=20µPa ► dB SPL (sound pressure level)=20 log Pn/20µPa ► Ember dB tartományban képes a hangok érzékelésére ► nagyobb nyomás fájdalmat vált ki

5 A decibel-skála ► ► Bizonyos elemei:   0: hallásküszöb   10: normál légzés   60: kétszemélyes beszélgetés   80: porszívó   100: földalatti zaj   120: légcsavaros repülőgép felszálláskor   160: szélcsatorna ► ► 80 felett: veszélyes tartomány ► ► 110 felett: tartós fennállás esetén halláskárosodás ► ► 130 felett: fájdalmas

6 A külső fül ► ► Részei:   F ülkagyló   H allójárat: egy hajlított cső   Dobhártya: egy ovális hártya, ami mozgást végez

7 A középfül ► ► A dobhártyát követően: egy kamra, benne 3 csontocska:   Kalapács (malleus)   Üllő (incus)   Kengyel (stapes) ► ► Ovális ablak ► ► A három csontocska szerepe: a közegváltás miatti dB-veszteség korrigálása (kb. 30 dB) –impedencia illesztés ► Nyomáskiegyenlít és – fülkürt

8 A belső fül ► ► A félkörös ívjáratok   Feladatuk: a testtartás és az egyensúly megőrzése ► ► A csiga   ebben speciális receptorok vannak, melyek a hangokat közvetítik   összecsavart, folyadékkal teli

9 A csiga ► ► Részei: alap, csúcs, és a benne l evő járatok

10 A hang vezetése a receptorokhoz Légvezetés – hallócs o ntocskák révén Csontvezetés – koponya csontjain

11 Légvezetés ► Akusztikus impedencia illesztés (rezgés során a levegő részecskéi könnyen, a folyadék részecskéi nehezebben mozdíthatók el, a levegő impedenciája kisebb mint a folyadéké). ► Hiányában a hangrezgések visszaverődnének ► Illesztés –hallócsontocskák láncolata  Emelőként működnek ► Kalapács nyele az emelő hosszabb szára ► Üllő nyúlványa az emelő rövidebb szára  Rezgés erősödik –1,3x csontocskák szintjén  Hangullámok koncentrálása – a dobhártya a kengyel talpának a 17 x  A kengyel talpára eső nyomáshullám 22x a dobhártyára érkezőnek

12 ► Védőszerep  Erőteljes hangok ► Tensor timpani –befelé húzza a kalapács nyelét ► Stapedius – kengyelt távolítja el az ovális ablaktól Csontvezetés ► Kiabálás – suttogásként hallatszik ► Saját hangok felismerését teszi lehetővé ► Vizsgálata: rezgő hangvillát helyezünk a külső hallójárat elé majd a csecsnyúlványra (Weber próba), a hangvilla rezgését a vizsgált személy hangként érzékeli.

13 A csiga működése ► frekvenciaanalizáló ► Helyi elv- tonot ó pia- Helmholtz 19.sz  A csiga alapi része magas hangokra érzékeny  A csiga csúcsa mély hangokra ► Vándorló hullám – membrana basilaris kilengése okozza – Békésy György  A hártya geometriája és szerkezete határozza meg, hogy hol maximális a vándorló hullám okozta kitérés

14 Vándorló hullám ► Az alaphártya hangolása sokkal jelentősebb mint Békésy gondolta ► Adott frekvencián az alaphártyának csak nagyon kis része tér ki ► Zenei hangok – külön kilengési maximum  Alaphang  Felharmonikus (alaphang többszöröse)

15 A Corti-féle szerv szerkezete

16 ► ► Belső szőrsejtek , egy sorban ► ► Külső szőrsejtek   Kb darab   3, 4 vagy 5 sorban helyezkednek el   Henger alakú ak   Csak ezek érintkeznek a fedőhártyával

17 Mechanotranszdukció a szőrsejtekben ► Belső sejtek- afferens rostok 90% ► Külső sejtek – főleg efferens rostokat kapnak, erősítő funkciójuk van ► Mindkettőben a mechanikai energia elektromos jellé alakul

18 ► Endolimfa és a szőrsejtek között kb 150 mV elektromos potenciálkülönbség van ► Szőrsejtek csúcsi részén tip-link- a csillók egységes nyalábként működnek ► Ioncsatornák nyitása/zárása ► Szőrsejtek csúcsán mechano- szenzitív kation-csatornák ► Csillók elhajlása a nagyobb csilló felé nyítja a kationcsatornákat ► Depolarizáció- AP az afferens rostokban

19 Külső szőrsejtek erősítő funkciója ► Nyugalomban érintik a fedőhártyát (m. tectoria), a belsők nem ► M. basilaris kilengése → sztereociliumok elhajlanak → depolarizáció → alakváltozás (megrövidülés)  Sejthártyában levő presztin, anioncsatornákhoz hasonló szerkezet ► A vakon végződő pórusban mozgó anion a feszültségérzékelő ► Depolarizáció során az anion a citoplazma felé mozog → a sejt megrövidül ► Hiperpolarizáció során ellentétes változás következik be  A megrövidülés növeli a passzív vándorló hullám maximumát, élesebbé válik a m. basilaris kilengése →belső szőrsejtek sztereociliumai elhajlanak →depolarizáció  A belső szőrsejtek ingerküszöbe dB-lel magasabb mint a külsőké (suttogásnál nem éri el a belsők ingerküszöbét)  A fiziológiás hallásküszöb → erősítő funkció eredménye ► Nagyon érzékenyek az ipari zajra

20 Belső szőrsejtek ► Depolarizáció hatására feszültségfüggő Ca2+ csatornák nyílnak → glutamát felszabadulás →Corti dúc sejtjeinek afferens nyúlványaira tevődik át ► Egy hallósejthez - 10 afferens rost érkezik ► Egy afferens rost csak egy szőrsejttel szinaptizál ► hallósejt, afferens rost- karakterisztikus frekvenciára válaszolnak  Azt a frekvenciát jelenti melyet a legkisebb nyomásszinten kell alkalmazni ahhoz, hogy mérhető AP jöjjön létre az afferens rostban  Az alaphártya és a külső szőrsejtek működésére vezethető vissza

21 Idegrostok és az alaphártya h angolási görb éje ► A hangintenzitás növelésével a karakterisztikus frekvencia fölötti és alatti frekvenciák is aktiválódást váltanak ki ► A hangolási görbe keskeny része a külső sejtek működését tükrözi ► Külső szőrsejtek sérülésekor szélesebb és laposabb ► ► AP frekvencia sorozata az afferens rostokban nyomásintenzitástól függ – frekvenciakód ► ► A nagyobb intenzitású hangok több afferens rost ingerlését váltják ki- populációkód

22 A csiga járat működésének efferens szabályozása Laterális olajka- laterális olivocochleáris köteg Laterális olajka- laterális olivocochleáris köteg a belső szőrsejtek transzmitterleadásának gátlásával a hallóideg rostjainak érzékenységét állítják át a belső szőrsejtek transzmitterleadásának gátlásával a hallóideg rostjainak érzékenységét állítják át Frekvenciatartományok kiemelése a környező frekvenciákból???? Nem bizonyított. Frekvenciatartományok kiemelése a környező frekvenciákból???? Nem bizonyított. Mediális olajka- mediális olivocochleáris köteg Mediális olajka- mediális olivocochleáris köteg A külső szőrsejtek erősítő működését gátolják A külső szőrsejtek erősítő működését gátolják Frekvenciafüggő – jelentéktelen zajok kiszűrése és az érdekes zajok kiemelése (kontrasztnövelés) Frekvenciafüggő – jelentéktelen zajok kiszűrése és az érdekes zajok kiemelése (kontrasztnövelés) Túl erős hangoktól való védelem –feltételezés!!! Túl erős hangoktól való védelem –feltételezés!!! Efferens kontrol - acetilkolin, dopamin Efferens kontrol - acetilkolin, dopamin Ca 2+ aktivált K + csatornák -hiperpolarizáció Ca 2+ aktivált K + csatornák -hiperpolarizáció

23 Hallópálya párhuzamos felszálló pályák, tonot ó pia – minden szinten 1.nucleus cochlearis - mindig azonos oldali (féloldali süketség) 2. lemniscus lateralis / oliva superior - részben kereszteződve -hangforrás lokalizációja 3. colliculus inferior - hallással kapcsolatos reflexek központja - irányhallásban fontos - nem auditív területekre is küld információt 4. thalamus: corpus geniculatum mediale - tonot ó piás vetület -más szenzoros rendszerekből is kap bemenetet 5. agykéreg: Br 41-42, temporális lebeny, Silvius árok mélye

24 ► ► A hallóidegen szállított jelzések már az első szinapszis után II felszálló pályákon haladnak   Frekvencia   Ampitúdómoduláció   Binaurális jelleg   Monoaurális jelleg ► ► Tonotópia – egymás melletti akusztikus frekvenciák a csiga szomszédos helyeiről származnak és egymás melletti rostokon haladnak

25 A nyúltagyi hallómag- nucleus cohlearis ventralis ► Monoaurális ► Anteroventrális szubdivizió -tonot ó pia  Ingerületi mintázat hasonló a primer sejtekéhez  Itt már érvényesül a széli gátlás ► A sejtek spontán aktivitását gátolja a karakterisztikus frekvenciájukhoz közeli frekvencia megszólaltatása ► Más populáció megszakítja a primer rostok által indukált folyamatos ingerületleadást ► Posteroventralis szubdivizió  Idegsejtek egy része az ingerület kezdetére reagál ha folyamatos megszünteti a leadást –rövid ideig ható ingerekre válaszolnak

26 Felső olajkakomplex működése – oliva superior ► Két neuroncsoport – két csiga összehasonlítása, hangforrás térbeli helyzete 1.Mediális olivamag – szűk frekvenciatartományra érzékeny sejteket tartalmaz -a kétoldali ingerületek időbeli különbségének megfelelően adnak le ingert ► Egyik fülből leadott ingerre, vagy szimultán beérkező ingerre a leadási frekvencia kisebb mint ha a két ingerület között meghatározott különbség van 2.Laterális olivamag+corpus trapezoideum mediális ► A neuronok akkor aktiválódnak ha az azonos oldali intenzitás nagyobb mint az ellenkező oldali Sérülése-lokalizáció megszüntetése

27 Elsődleges hallókéreg ► Oszlopos szerveződésű, egy-egy oszlop neuronjainak azonos karakterisztikus frekvenciája van ► Alternálva helyezkednek el olyan oszlopok amelyekben az azonos és ellenkező oldalról származó ingerületek egymást erősítik, azokkal amelyekben az ingerületek egymást kioltják ► Féloldali sérülés nem befolyásolja a hangmagasság érzékelését ► De a lokalizációt megakadályozza  Emberben vízszintes sík mentén (egy fül nem elég) idő és intenzitás különbség  Denevér, bagoly hangforrás lokalizáció fejlettebb (vízszintes és függőleges tengely mentén) ► Időkülönbség 10 µs ► Fülkagyló aszimetrikus elhelyezkedése

28

29 Denevérek tájékozódása ► ► CF- állandó frekvencia – tárgy megközelítésnek sebességére utal – Doppler féle ferekvencia tolódás ► ► FM- változó frekv.- távolság és nagyság meghatározása

30 Az egyensúlyozás élettana ► Tájékoztatja a KI  a fej térbeli helyzetéről  lineáris gyorsulásáról  szöggyorsulásról ► Izomtónus szabályozása, testtartás megőrzése, kijavítása, tekintet irányítása ► Receptorok-  Félkörös ívjáratban – ampuláris taraj -szöggyorsulás érzékelők  Tömlőcske, zsákocska falában- érzőfolt (otolitszerv) – egyenes vonalú gyorsulás, fej helyzete

31 Félkörös ívjáratok működése ► Oldalsó ívjárat - vízszintes síkban (a fej hátradöntésekor kerül v í zszintes síkba) ► Elülső és hátsó ívjárat -függőleges ► Végükön ampulla, bel ül endolimfa ► Ampulláris taraj – szőrsejtek, támasztósejtek, cupula  A fej elfordulásakor a szöggyorsulás kezdeti szakaszában az endolimfa tehetetlensége következtében a z érzőtarajok ellentétes irányba térnek ki sejtek  Szőrsejtek kitérnek- egyik oldalon depolarizáció, másik oldalon hiperpolarizáció, AP fokozódás v. csökkenés  Endolimfa együtt mozog az ívjárattal, sejtek kitérése megszűnik, AP visszaáll a kezdeti állapotra  Fej elfordulása befejeződött, az endolimfa tehetetlensége következtében az ellenkező irányba mozog → szőrsejtek az előzővel ellentétes irányba térnek ki → MP ellenkező irányú változása  Endolimfa áramlásának megszűnésével áll helyre a kezdeti AP

32 ► Ívjáratok párként működnek  Jobb és bal oldalsó  Bal oldali elülső + jobb oldali hátulsó  Bal oldali hátulsó + jobb oldali elülső ► A pár egyik tagjában jelentkező AP frekvencia fokozódás a pár másik tagjában AP csökke- nésével jár ► Együttesen a fej bármely irányú elmozdulását érzékelik ► Tekintet beállítását szolgálják

33 Érzőfoltok -macula ► Tömlőcskében vízszintes, zsákocskában függőleges helyzetű ► Sűrűségük a víz kétszerese ► A kristályok az aktuális gravitációs erőnek megfelelően változtatják helyzetüket és húzást gyakorolnak egyes szőrsejtek csillóira ► Csillók orientációja változó ► Orientációt mutató csillók a tömlőcskében a sztriolához (képzeletbeli görbe vonal ) közelebb, a zsákocskában pedig távolabb helyezkednek el – meghatározza az ingerlési mintázatot Egyes sejtekben az otolitok elmozdulása depolarizációt vagy hiperpolarizációt vált ki → AP változást vált ki Izomtónus eloszlása, testtartás szabályozását szolgálják

34 Vesztibuláris pálya ► Scarpa dúc – egy oldalon idegsejt ► Afferens rostok a vesztibuláris magvakban végződnek  Külső – macula, ampulla  Felső- ampulla  Alsó - macula  Belső – ampulla ► Testtartási és szemmozgási reflexek – kisagy, retikuláris állomány, szemmozgató tudat idegek mozgató magva, gerincvelő mozgató neuronjai ► Tudatosuló és reflexválaszok szervezésében fontos szerepet játszik az ellenoldali vesztibuláris magvakhoz szallított információknak is ► Egyoldali információ kiesés- kóros szemmozgások, szédülés, hányinger


Letölteni ppt "Hallás és egyensúlyérzékelés. A hallás ► A hangfrekvenciájú levegőrezgések észlelése és feldolgozása ► Faj fennmaradás á t biztosítja (veszélyre való."

Hasonló előadás


Google Hirdetések