Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

ÉSZLELÉS A hallás. Ismétlés  Környezetünkből nyert információk – bizonyos modalitásokhoz szükséges a közvetlen ingerlés, míg másokhoz távolabbi ingerek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "ÉSZLELÉS A hallás. Ismétlés  Környezetünkből nyert információk – bizonyos modalitásokhoz szükséges a közvetlen ingerlés, míg másokhoz távolabbi ingerek."— Előadás másolata:

1 ÉSZLELÉS A hallás

2 Ismétlés  Környezetünkből nyert információk – bizonyos modalitásokhoz szükséges a közvetlen ingerlés, míg másokhoz távolabbi ingerek is elegendőek  Az utóbbi kategóriához tartozik a látás mellett a hallás is  A látás után talán a második legtöbbet vizsgált érzékelési modalitás

3 Több-e, más-e, mint a látás?  Bizonyos szituációkban más modalitásra is/jobban támaszkodunk  Ezek a hallás esetén:  Tájékozódás sötétben  Néha hamarabb hallunk, mint látunk, így akár irányíthatja látásunkat is  Speciális helyzetekben plusz információt hordozhat (dinnyevásárlás)  Vakok

4 Ami a látásnál a fény…  … az a hallásnál a hang  Létrejötte: valamilyen mechanikus úton rezgések keletkeznek RezgésFülHallás Közeg (levegő) A molekulák sorra ütköznek egymással Ha a rezgés elég erős

5 A hang  A rezgés hat a környezetre, a középponttól távolodó terjedő hullámok keletkeznek (ld.: pocsolya)  Ezek a hullámok jelentik az akusztikus energiát, azaz a hangot.  Ehhez kell: egy közeg valamely vezetési sebességgel  Gáz < Folyadék < Szilárd halmazállapot

6 Látástól való különbség  A hanginger vagy megkerüli a tárgyakat vagy átmegy rajtuk  Akusztikus energia → felület → egy része visszaverődik (=visszhang), míg másik része elnyelődik. Ez utóbbi mennyisége függ az elnyelő anyag minőségétől.

7 A hang definíciója…  Hang: akusztikus energia, az egymáshoz csapódó molekulák ütközéseinek sorozata  Az idő függvényében ábrázolva ideális esetben egy sinus hullámot kapunk

8 … és jellemzői  Amplitúdó: az alapszinttől való eltérés  Kis: gyenge hang  Nagy: erős hang  A hangforrástól távolodva fokozatosan csökken  Mértékegysége a decibel (dB)  Létezik egy decibel-skála, mely különböző hangszinteket különböztet meg

9 A decibel-skála  Bizonyos elemei:  0: hallásküszöb  10: normál légzés  60: kétszemélyes beszélgetés  80: porszívó  100: földalatti zaja  120: légcsavaros repülőgép felszálláskor  160: szélcsatorna  80 felett: veszélyes tartomány  110 felett: tartós fennállás esetén halláskárosodás  130 felett: fájdalmas

10 Egyéb jellemzők  Frekvencia: másodpercenként hány ciklus  Hullámhossz: egy periódus (ciklus) alatt megtett út  Alacsony frekvencia → nagy hullámhossz  Magas frekvencia → kis hullámhossz  Bármely hang leírható sinus hullámok segítségével (v.ö.: Gábor-foltok) Idő 1 mp 4 Hz 2 Hz

11 Zaj  Sok, véletlenszerűen összeadott hullámkomponens  A legtöbb hang összetett, de frekvenciái bizonyos idői szerkezettel rendelkeznek  A hallórendszer feladata: az összetett hangokat egyszerű összetevőkre bontani

12 A hallórendszer  Fül  Külső fül  Középfül  Belső fül  Hallópálya  Agyi struktúrák

13 A külső fül  Szemmel látható része a fülkagyló, melynek fontos szerepe van a lokalizációban  Hallójárat: egy hajlított cső, szerepe: némileg fokozza a hangerősséget  Dobhártya: egy ovális hártya, ami mozgást végez

14 A középfül  A dobhártyát követően: egy kamra, benne 3 csontocska:  Kalapács (malleus)  Üllő (incus)  Kengyel (stapes)  Ovális ablak  A 3 csontocska szerepe: a közegváltás miatti dB-veszteség korrigálása (kb. 30 dB)

15 A belső fül  A félkörös ívjáratok  Feladatuk: a testtartás és az egyensúly megőrzése  A csiga  ebben speciális receptorok, melyek a hangokat közvetítik  összecsavart, folyadékkal teli  Mechanizmus röviden: ovális ablak – rezeg – nyomáskülönbség a csigában lévő folyadékban – receptorok mozognak – hangot észlelünk

16 A csiga  Részei: alap, csúcs, és a benne lévő három kamra vesztibuláris csatorna csigavezeték dobcsatorna alaphártya Corti-szerv

17 A kamrák 1. Vesztibuláris csatorna 2. Csigavezeték 3. Dobcsatorna  Az 1. és a 2., valamint a 2. és a 3. között egy hártya található  A kamrák párhuzamosak egymással és az 1. és a 3. a csúcsnál egybeér, így az őket kitöltő folyadék kémiai összetétele azonos

18  A csigavezetékben lévő folyadék összetétele eltér ettől (GV-i folyadékhoz hasonlít)  A hártyákat leszámítva a csiga fala kemény, ütésálló csont  Vesztibuláris csatorna: kengyel – ovális ablak – csiga alap  Dobcsatorna: kerek ablak – csiga alap  A két ablakon rugalmas hártya, ezek biztosítják a nyomáseloszlást a csigában

19 A csigavezeték  Ebben van egy összetett szerkezet, a Corti szerv.  Itt vannak a receptorok, a belső fülön áthaladó rezgésekre válaszul idegi impulzusok jönnek létre

20 A Corti szerv  Az alaphártya tetején, a csigavezeték teljes hosszán végigfut  Felépítése: Külső szőrsejt Belső szőrsejt Fedőhártya

21 A két receptortípus – A belső szőrsejtek  Belső szőrsejtek  az alaphártyán ott, ahol a fedőhártya kapcsolódik  1 sorban helyezkednek el  kb. 3500darab  palack alakú  támasztósejtek veszik körül

22 A két receptortípus – A külső szőrsejtek  Külső szőrsejtek  Kb darab  3, 4 vagy 5 sorban helyezkednek el  Henger alakú  Folyadék veszi körül  Csak ezek érintkeznek a fedőhártyával  Mindkettő végén csillószőrök vannak

23 A folyamat  A vesztibuláris csatornában és a dobcsatornában lévő folyadék megrezeg – az alaphártya is rezeg – a szőrsejtek csillói elmozdulnak – elektromos változás jön létre – hallóidegek (VIII. agyideg) – központi idegrendszer  Ebben a folyamatban a belső szőrsejtek a főszereplők, a hallóidegrostok a külső szőrsejtektől csupán az összinformáció 5%- át kapják.  A külső szőrsejtek szerepe: a felerősítés.

24 Összefoglalás – a hallás élettana 

25 Elméletek az alaphártyáról I.  A frekvencia-elmélet: Rutherford  Az alaphártya a csigán belüli nyomásváltozásoknak megfelelően rezeg (azaz a hanginger frekvenciájának megfelelően)  Probléma: 1; az alaphártya nem mindenhol ugyanolyan vastag, 2; egy idegsejt nem képes mp-ként 1000-nél többször kisülni – erre megoldás: a sortűzelmélet.

26 Elméletek az alaphártyáról II.  Helyelmélet: Helmholtz  A csigában lévő folyadék különböző frekvenciájú rezgései az alaphártya különböző részeinek elmozdulását eredményezik. (v.ö.: zongorahúrok)  Probléma: 1; az alaphártya nem különálló rostokból épül fel, inkább egy folyamatos gumiszalaghoz hasonlít, 2; az alaphártya laza.

27 Elméletek az alaphártyáról III.  1961: Békésy György – Nobel-díj  Hasonló a helyelmélethez, az alaphártya egy a csúcsánál szélesebb és vastagabb “gumiszalag”  Modellje:

28 Útvonal – oda és vissza  A levegőben keletkezett hang → A dobhártya mozgása → A hallócsontocskák mozgása → Az ovális ablak mozgása → A folyadékban keletkezett nyomáshullámok → Az alaphártya elmozdulása → A szőrsejtek ingerlése  Visszafelé is teljesül, pl.: fülcsengés.

29 Hallópályák  A csiga feladata: a hangenergiából idegi jelet hoz létre.  További út: belső fül → hallóideg → számos pálya → temporalis lebeny.

30 A pályák feladata  A különböző pályák más – más információt dolgoznak fel  A; hanglokalizáció: honnan jön a hang?  B; mi is ez a hang?

31 A hallóideg  Kb egyedi idegrostból épül fel. Ezek a belső fülben elhelyezkedő idegrostok axonjai, az információ szállításának aránya: 95%:5% (belső:külső)  A rostok inger hiányában is aktívak  Hang → a tüzelési arány időlegesen megnő

32 Egyéb jellemzők  Az adaptáció jelensége  Minden hallóidegrosthoz tartozik egy hangerőküszöb-grafikon

33 A hallóidegen túl  Hallóideg → nucleus cochlearis → oliva superior → colliculus inferior  *: monaurális (egy fül kell hozzá)  **: binaurális (két fül kell hozzá)  Az oliva superiortól beszélünk magasabbszintű feldolgozásról ***

34 Binaurális sejtek  Két típusa van:  Mindkét fülbe jutó hang aktiválja  Egyikbe aktív (az alacsony frekvenciát preferálja), másikba gátol (a magas frekvenciát preferálja)  Ma: a binaurális sejtek a forrásnak a fejhez viszonyított helyére vonatkozó információkat dolgozza fel.

35 Binaurális jelzőmozzanatok I.  HONNAN? – ha a hang középről jön, akkor ugyanakkor halljuk, ha nem:  Fülek közötti időkülönbség  Fülek közötti hangerősségkülönbség

36  MI? – Hangok azonosítása  A rostok egy adott frekvenciatartományra vannak hangolva, ez a jelleg magasabb szinten is megmarad, de szűkebb lesz a tartomány.  Corpus Geniculatum Mediale: módosítja a hallási érzékenységet  Kéreg: tonotópia Binaurális jelzőmozzanatok II.

37 Hallhatósági függvény  Itt is érvényesek a pszichofizikai fogalmak, pl.: küszöb  Hangerőküszöb: csendes környezetben, a legkisebb, már hallható hang  A függvény normál állapotban és károsodás esetén:

38 Halláskárosodások  Az egyik leggyakoribb testi károsodás  Széles spektrumú – az egészen enyhétől a nagyon súlyosig  Legsúlyosabb: süketség  Nehéz eldönteni, hogy melyik károsodás a súlyosabb – Helen Keller szerint a hallás, ez szociálisan helyez perifériára  Törvényileg: 82 dB-nél halkabbat nem képes meghallani → süket

39 Csoportosítás  Vezetési (perifériás) zavarok  A külső- vagy a középfül károsodása, jellemzője: az érzékenység valamennyi hangfrekvenciájára egyaránt hat  Érzékszervi – idegi károsodás:  A belső fül vagy az agy károsodása  A; valamennyi frekvenciára  B; csupán 1 tartományt érint

40 Vezetési zavarok 1. Fülzsír felhalmozódása → hallójárat tisztítása 2. Gyulladás → folyamatos felhalmozódás → dobhártya kireped → néha a gyulladás átterjed a csontos kamrára (kezdetben antibiotikum, legvégső esetben sebészi beavatkozás) 3. Középfül betegsége: otoszklerózis: a kengyel fokozatosan mozgásképtelenné válik. Oka: a csont közelében szivacsos anyag halmozódik fel, ez idővel megkeményedik. Főleg fiatal felnőttkorban, nőknél gyakoribb. Kezelése: sebészileg. Ha átterjed a csigára, akkor már a műtéti beavatkozás sem segít. 4. Segítség lehet: hallókészülék.

41 Érzékszervi és idegi károsodás 1. Öregedés: presbyacusis → fokozatosan kevesebbet hallunk a magas frekvenciájú hangokból (30 év →15000 felett, 50 év →12000 felett, 70 év →6000 hertz felett nem hallunk). Csökken a csiga rugalmassága, és a környezeti hatások is szerepet játszanak. 2. Hangos zajok → enyhébb esetben átmeneti küszöbeltolódás, de lehet tartós károsodás is. 3. Narkotikumok: dohányosok → alacsony frekvenciájú hangokat kevésbé hallanak meg, aszpirin → átmeneti fülcsengés.

42 Észlelésben  Állatok hallása → sok állatfaj a térbeli tájékozódáshoz használja (denevér)  Hangosság: a hangerőre vonatkozó szubjektív érzet → mérése: nagyságbecsléssel vagy magasság- összeméréssel  Hangmagasság: a hallásnak az a jellegzetessége, hogy a hangokat az alacsonyaktól kezdődően a magasakig sorrendbe lehet rakni

43 Hangfelismerés  Környezetünkben rengeteg hang szól egyszerre, ezeket mégis jól el tudjuk különíteni  Spektrális tartalom: közeli frekvenciákat egy csoportba sorolunk (de: 2 női hangot is meg tudunk különböztetni!)  Azonos idői lefutás: mint a hajón a legénység (önmagában ez nem elég ld. kvartett)  Spektrális hamonikusok: harmonikus hangok egy csoportban (pl.: 440, 880, 1320Hz)

44 Hang lokalizálása  Két paraméter: szélesség és magasság  Fülek közötti időkülönbség (max 0.6ms)  Tévesztési kúp (ezen belül nehéz a pontos lokalizáció)

45 Duplex elmélet  Mikor mi számít?  A fülek közötti időkülönbségre alacsony frekvenciájú hangok esetén támaszkodunk  A fülek közötti hangerősség különbözőségére magas frekvencia esetén  Vannak hibák, melyek korrigálhatók:  Fej mozgatásával  Ezért van a fülkagyló

46 Van-e fontossági sorrend?  Melyik észlelési modalitás esik jobban latba az agyunknak? A látás vagy a hallás?  Módszer: pszeudofon használata → inkább a látásunknak hiszünk, ami még a hallásunkat is „átirányítja”

47 Irodalom  Sekuler, R. – Blake, R.: Észlelés  IX. – X. fejezet  Kísérleti rendszer: data.cogsci.bme.hu/kisreg


Letölteni ppt "ÉSZLELÉS A hallás. Ismétlés  Környezetünkből nyert információk – bizonyos modalitásokhoz szükséges a közvetlen ingerlés, míg másokhoz távolabbi ingerek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések