Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az idegrendszer szenzoros működése. Általános jellemzés  Információk közvetítése külvilágból és a szervezet belsejéből belső kép testünkről és a külvilágról.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az idegrendszer szenzoros működése. Általános jellemzés  Információk közvetítése külvilágból és a szervezet belsejéből belső kép testünkről és a külvilágról."— Előadás másolata:

1 Az idegrendszer szenzoros működése

2 Általános jellemzés  Információk közvetítése külvilágból és a szervezet belsejéből belső kép testünkről és a külvilágról.  Ingerek detektálása- receptor ↓ specifikus idegpályák specifikus idegpályák ↓ KI KI - tudatosul-emlékkép- de ez szubjektív -reflexműködések (pl. védekező reakció- hajlító reflex) -reflexműködések (pl. védekező reakció- hajlító reflex) - érzelmi reakciók (kellemes, kellemetlen, de a legtöbb közömbös)  Az KI a keletkező ingerületek 4 tulajdonságát detektálja 1.Inger minősége (modalitás- fényinger, hanginger) 2.Intenzitás 3.Behatásának tartalma 4.Az inger forrásának helye

3 Az inger minősége  Receptor és az idegpálya határozzák meg  Egyes receptorok többféle energiafajta detektálására alkalmasak –mindig van olyan inger amely sokkal kisebb energiával képes aktiválni a receptort, ezt nevezzük adekvát ingernek  Fotoreceptorok – adekvát inger- adott hullámhosszúságú fény, de erős mechanikai inger is fényérzetet válthat ki

4 Receptorok helyzetük alapján: - exteroceptorok - interoceptorok (viszeroceptorok, proprioceptorok) Szenzoros receptorok inger minősége szerint: –Mechanikai (nyomás, tapintás, testérzés, hallás, egyensúly, fájdalomérzés ) –Kemo-(ízérzés, szaglás) –Foto (látás) –Termoreceptorok (hőérzékelés) Inger hatására receptorpotenciál alakul ki bennük Többségükben kationcsatornák nyílnak meg-depolarizáció -fotoreceptorok-hiperpolarizáció A RP elektrotónusos, amplitudója arányos a kiváltó inger intenzitásával

5 Receptor potenciál hatása  Szabad idegvégződésekben a RP a feszültségfüggő ioncsatornák nyílása révén akciós potenciált hoz létre.  Primer érzéksejtekben (szaglósejtek) a depolarizáció ráterjed az axondombra- AP  Szekunder (szőrsejtek), tercier (fotoreceptorok) érzéksejtekben nem keletkezik AP, neurotranszmiter szabadul fel – csatlakozó idegrostban vált ki AP.

6 Az inger intenzitása  Érzet küszöbe statikus fogalom, fokozatosan erősödő ingerek alkalmazása esetén az a minimális ingerintenzitás amely a próbálkozások 50%-ban érzetet vált ki  Ingerintenzitás közvetítése frekvencia kódban történik –Weber törvény ∆S/S= K  S referenciainger  ∆S –ingerkülönbség  K- állandó  Az intenzitás mellett képesek vagyunk inger abszolút nagyságának a megbecslésére is –Weber-Fechner egyenlet I=K(S-Sº)n  I -Intenzitás  Sº -ingerküszöb  S -Inger nagysága Ingerküszöb az a minimális intenzitású inger amely AP vált ki a receptorhoz kapcsolt axonban

7 Az inger időtartama  Egyes érzetek esetén érzékeljük a kiváltó inger időtartalmát (látás, hallás)  Máskor csak az inger kezdetét – adaptáció  Függ az inger intenzitásától- gyenge –gyors  Adaptációs képességeik alapján receptorok lehetnek: 1.Gyorsan- ingerlés kezdetén van AP - fázikus 2.Lassan- AP csökkennő frekvenciával végig megvannak - tónusos 3.Mérsékelten adaptálódó –kettő között

8 Adaptáció mechanizmusa  Mechanoreceptoroknál a kötőszövetes burok közé áramló folyadék hamar kiegyenlíti a nyomáskülönbséget  Vagy tartós ingerlés során nyílnak a Ca- függő K csatornák- K kiáramlás csökkenti a receptorpotenciált  Szabad idegvégződésekben a hosszasan tartó RP inaktiválja a feszültségfüggő Na csatornákat, megszűnik az AP.

9 Az inger lokalizációja  Inger behatásának vagy forrásának helye  Receptív mezők szerveződésén alapszik –RM  bőrterület –SZSZR  retina –FR  membrana basilaris –HR –A magasabb rendű szenzoros neuronok a primer RM- ből serkentő és gátló ingerületeket kaphat –Ez a kapcsolódás kiemeli az intenzívebben és a kevésbé intenzíven ingerelt területek közti kontrasztot  Kontrasztképzés alapelve az érzőműködéseknek

10 Információszállítás térbeli elrendeződés –Szomatotopia –bőrafferensek –Retinotopia – látórendszer –Tonotopia-hallórendszer  Szomszédos RM származó ingerület egymás melletti neuronokban kapcsolódik át (ez az elrendeződés agykéregben is megmarad). Két pont diszkrimináció -azzal a legkisebb távolsággal jellemezhetünk, amelyet két egyszerre alkalmazott ingernél még két különálló ingerként fogunk fel A diszkrimináció a receptorok sűrűségével függ össze valamint a primer és a magasabb rendű neuronok receptív mezőjének szerveződésével függ össze. Az inger párhuzamos feldolgozása -egyszerre több csatornán történik, nincs kovergencia Az érzékelés efferens kontrollja - KI efferens információkkal befolyásolja a receptorok műkődését (pl. ɣ efferensek- izomorsó)

11 Szomatoszenzoros rendszer  Információt nyújt a test felszínével vagy a testnyílások nyálkahártyájával érintkező ingerekről  Tájékoztat a végtagok helyzetéről, bőrt és belső szerveket károsító ingerekről, bőrt érő hőingerekről  Receptorai testszerte megtalálhatók

12 Két alrendszerből áll: 1.Hátsó kötegi rendszer – lemniscus mediális - epikritikus tapintás - tudatos proprioceptív érzékelés 2. Elülső-oldalsó rendszer – anterolaterális -fájdalomérzékelés - hőérzékelés - protopatiás tapintás


Letölteni ppt "Az idegrendszer szenzoros működése. Általános jellemzés  Információk közvetítése külvilágból és a szervezet belsejéből belső kép testünkről és a külvilágról."

Hasonló előadás


Google Hirdetések