Liberalizmus.

Az előadások a következő témára: "Liberalizmus."— Előadás másolata:

1 Liberalizmus

2 VI. Pius ( )

3 VII. Pius (1800-1823) 1802 Konkordátum
Az állam a katolikus vallást a francia nép többsége vallásának ismeri el. Biztosítja a nyilvános istentiszteletet és a vallásgyakorlás szabadságát. Újraszervezik a francia egyházat. Eszerint 10 érsekség és 50 püspökség lesz. (Minden eddigi püspök lemond, az új főpásztorokat az első konzul nevezi ki és a pápa megerősíti.) Minden papnak kötelessége, hogy hűségesküt tegyen az államra. Az eddig el nem adott javak visszakerülnek az egyház birtokába. Az egyház lemond a forradalom előtti birtokairól és az állam ezért megfelelő díjazást ad a papságnak.

4 VII. Pius (1800-1823), konkordátum, organikus cikkelyek
Napóleon önkényesen hozzácsatolt a konkordátumhoz 77 ún. "organikus cikkelyt", amelyek ellentétben álltak a konkordátummal. A pápa és a külföldi zsinatok határozatait csak állami engedéllyel lehet kihirdetni. A papi szemináriumokban tanítani kell az 1682-es gallikán cikkelyeket. A pápai követek franciaországi tevékenységét erősen korlátozzák. Nemzeti zsinatot összehívni, új plébániát létesíteni csak a kormány engedélyével lehet. Egyházi bíróság döntése ellen világi törvényszékhez lehet fellebbezni. Egyházi esketés csak a polgári esketés után lehetséges. A pápa mindezek ellen eredménytelenül tiltakozott.

5 Liberális katolicizmus
Belgium I. Vilmos holland király (protestáns) egyház állami ellenőrzése, iskolák állami felügyelet alá vonása – katolikusok követelték szabadságjogaik betartását 1828 politikai szövetség a liberálisokkal: 1830-as forradalom: Belgium önállósága – 1831 – belga alkotmány: Biztosította az oktatás és az egyház szabadságát Az állam nem szólt bele a püspökök kinevezésébe Pápai iratok kihirdetésének szabadsága

6 Liberális katolicizmus - Belgium
Hatása: Az általános szabadság jóval szélesebb és szabadabb mozgásteret biztosított az egyház számára, mint a korábbi állami egyházi struktúra katolikus megújulás kibontakozása, megnövekedett a katolicizmus társadalmi és közéleti befolyása Bár a koalíció összeomlott, az alkotmányban biztosított szabadságjogokra támaszkodva meg tudták védeni a pozícióikat

7 Liberális katolicizmus
Hollandia: 1848-as törvények a katolikus kisebbség számára teljes vallásszabadság – 1853-ra visszaállítják a teljes katolikus oktatásszervezetet A pragmatikus liberális katolikus álláspont: Anglia, Poroszország (mozgásszabadság az egyház számára)

8 Liberális katolicizmus - Franciaország
Liberális katolikusok által szerkesztett újságokban – gallikanizmus bilincseitől való megszabadulás – egyház szabadsága Lamennais ( ) Egyház szabadsága Állam és egyház szétválasztása Meg kell ismerni és meg kell érteni a modern világot Az egyház álljon az események élére, vegye át a szabadság jelszavát „Egészséges” liberalizmus létrehozása

9 Lamennais Lamennais a keresztény liberalizmus alapelveit a természetjogból vezeti le. Ezeket az alapelveket hat pontban foglalja össze: 1. Teljes lelkiismereti szabadság, azaz vallásszabadság. Egyház és állam teljes szétválasztása. Az egyház állami költségvetésének, támogatásának megszüntetése. Az állam semmilyen formában nem avatkozhat be az egyház életébe. A püspökök és egyéb egyházi elöljárók választása kizárólag a hívek és a hierarchia joga. „Mivel manapság nem lehet semmi vallási a politikában, nem szabad semmi politikának lennie a vallásban.” 2. A nevelés szabadsága, ez „a családok első természetes joga”. Nem lehet semmiféle oktatási monopólium. 3. Sajtószabadság, a gondolat szabadsága. A sajtó isteni adomány, egyetemes eszköze az emberi kommunikációnak, s „legfontosabb eszköze az általános szellemi haladásnak.” 4. A társulás, az egyesülés szabadsága. 5. A magas választójogi cenzus eltörlése, az általános választójog megvalósítása. 6. A centralizáció felszámolása, a községek és megyék önkormányzata. „Elveink szerint minden területi egységnek joga van saját ügyeinek intézésére, jogszerűen az állam nem avatkozhat bele a községek életébe… Csupán az általános felügyeleti jog illeti meg, hogy a különböző érdekek összeütközését megakadályozza.”

10 Liberális katolicizmus - Franciaország
1830: L’Avenir (A jövő) (Lacordaire, Montalambert) „Isten és a szabadság” 1831 – felfüggesztették – a döntést a Pápára bízták 1832 – Mirari vos enciklika: elítélte az újítók tanait elítélte a vélemények szabadságát, a sajtószabadságot elítélte a szekularizációt Az uralkodónak való alávetettség (lengyel szabadságharc kérdése) (Lamennais kiválása)

11 Szentszék helyzete "politicanti" és a "zelanti" tábor
XII. Leó ( ) „kemény kéz elve” – szabadgondolkodó társaságok üldözése; római zsidóságot térítő beszédek hallgatására kötelezte

12 Pápaság VIII. Pius ( ) pontifikátusa alatt szabadkőműves, liberális megmozdulások

13 Pápaság XVI. Gergely (1831-1846) 2 évig tart Róma rendbetétele >
ellensége minden újításnak (vasút, sajtó), missziós tevékenység támogatása (44 missziós püspökség)

14 IX. Pius ( ) missziós tevékenység támogatása

15 Egyházi állam nemzeti mozgalom, a risorgimento
piemonti királyság, ( ) áltt, Cavour (+1861) Miniszterelnök. az egyesült piemonti hadak győzelmei - Piusz kiközösítette II. Viktor Emanuel olasz király Az egyházi állam most már csak Rómára és környékére szorítkozott, francia-német segédcsapatok tartották fennt. 1870. szeptember 20-án az olasz királyság csapatai birtokukba vették Rómát. Piusz ezután a "Vatikán foglyának" tartotta magát Az ún. "római kérdés" csak az 1929-es lateráni szerződéssel ért véget, amikor XI. Piusz pápa lényegében az 1871-es garancia törvényt elfogadta.

16 Quanta cura – Syllabus A kor „tévedéseinek” elítélése
Teológiai bizottság, Gerbet perpignani püspök körlevele § I. Pantheismus, naturalismus et rationalismus absolutus 2. Neganda est omnis Dei actio in homines et mundum.  3. Humana ratio, nullo prorsus Dei respectu habito, unicus est veri et falsi, boni et mali arbiter, sibi ipsi est lex et naturalibus suis viribus ad hominum ac populorum bonum curandum sufficit.  4. Omnes religionis veritates ex nativa humanae rationis vi derivant; hinc ratio est princeps norma, qua homo cognitionem omnium cuiuscunque generis veritatum assequi possit ac debeat. 

17 Quanta cura – Syllabus § II. Rationalismus moderatus
§ III. Indifferentismus, latitudinarismus  15. Liberum cuique homini est eam amplecti ac profiteri religionem, quam rationis lumine quis ductus veram putaverit.  16. Homines in cuiusvis religionis cultu viam aeternae salutis reperire aeternamque salutem assequi possunt. 

18 Quanta cura – Syllabus § V. Errores de Ecclesia eiusque iuribus
19. Ecclesia non est vera perfectaque societas plane libera, nec pollet suis propriis et constantibus iuribus sibi a divino suo fundatore collatis, sed civilis potestatis est definire, quae sint Ecclesiae iura ac limites, intra quos eadem iura exercere queat 37. Institui possunt nationales ecclesiae ab auctoritate Romani Pontificis subductae planeque divisae. 

19 Quanta cura – Syllabus 47. Postulat optima civilis societatis ratio, ut populares scholae, quae patent omnibus cuiusque e populo classis pueris, ac publica universim instituta, quae litteris severioribusque disciplinis tradendis et educationi iuventutis curandae sunt destinata, eximantur ab omni Ecclesiae auctoritate, moderatrice vi et ingerentia, plenoque civilis ac politicae auctoritatis arbitrio subiciantur ad imperantium placita et ad communium aetatis opinionum amussim.  50. Laica auctoritas habet per se ius praesentandi episcopos et potest ab illis exigere, ut ineant dioecesium procurationem, antequam ipsi canonicam a Sancta Sede institutionem et Apostolicas Litteras accipiant. 

20 Syllabus 55. Ecclesia a statu statusque ab Ecclesia seiungendus est
63. Legitimis principibus oboedientiam detractare, immo et rebellare licet.  § VIII. Errores de matrimonio christiano  66. Matrimonii sacramentum non est nisi quid contractui accessorium ab eoque separabile, ipsumque sacramentum in una tantum nuptiali benedictione situm est.  67. Iure naturae matrimonii vinculum non est indissolubile, et in variis casibus divortium proprie dictum auctoritate civili sanciri potest. 

21 Syllabus § IX. Errores de civili Romani Pontificis principatu
§ X. Errores, qui ad liberarismum hodiernum referuntur    77. Aetate hac nostra non amplius expedit, religionem catholicam haberi tamquam unicam status religionem, ceteris quibuscumque cultibus exclusis.  80. Romanus Pontifex potest ac debet cum progressu, cum liberalismo et cum recenti civilitate sese reconciliare et componere.