A nemzeti bibliográfiák Általános tájékoztatás 2. Koltay Klára.

Az előadások a következő témára: "A nemzeti bibliográfiák Általános tájékoztatás 2. Koltay Klára."— Előadás másolata:

1 A nemzeti bibliográfiák Általános tájékoztatás 2. Koltay Klára

2 A nemzeti bibliográfiák feladata Az adott ország szellemi értékeinek  számbavétele: a nemzeti kiadványtermés megőrzése  rendszerezése  ismertetése: tájékoztatást adjanak a kurrens (és retrospektív) kiadványokról

3 A nemzeti bibliográfiák gyűjtőköre  az egy országban megjelenteket (területi szempont)  az egy nyelven megjelenteket (nyelvi szempont)  az egy nemzethez tartozó személyek bármely nyelven és bárhol megjelent műveit (személyi szempont)  az egy országra, népre vonatkozó, de az ország határain kívül megjelent nyomtatványokat regisztrálja (etnikai szempont)

4 Nemzeti bibliográfiák típusai A regisztrált dokumentumok tartalma szerint:  általános nemzeti bibliográfia  nemzeti szakbibliográfia 2. A regisztrált dokumentumok típusa szerint  könyv, sajtó, cikk, térkép, zenemű, stb. 3. A feltárás módja szerint:  regisztrált  magyarázatos

5 Nemzeti bibliográfiák típusai 4. A regisztrált dokumentumok időtényező szempontjából: kurrens retrospektív 5. A felhasználás célját tekintve: megőrzési funkció ajánló funkció kereskedelmi funkció

6 A nemzeti bibliográfia jellemzői A nemzeti bibliográfia a bibliográfiai regisztrálás első szintje. A szaktájékoztatás részére a nemzeti bibliográfiából történik a merítés A nemzeti dokumentumokat területi elv alapján –elsőfokon regisztráló –primér (autopszián alapuló leírás) –teljességre törekvő –általános bibliográfia A nemzeti bibliográfia különböző változatai, típusai rendszert alkotnak

7 A nemzeti bibliográfiai funkciók és az Egyetemes Bibliográfiai Számbavétel (UBC) 1974. UBC program 1977. Párizs, IFLA nemzetközi konferencia a nemzeti bibliográfiáról 1998: Koppenhága: nemzetközi konferencia a nemzeti bibliográfiáról

8 UBC = Universal Bibliographic Control Cél: bárhol megjelent dokumentumok bibliográfiai adatai a világon bárhol hozzáférhetők legyenek. A megvalósítás: a nemzeti bibliográfiák világméretű integrált hálózatával Az egyes nemzeti bibliográfiák feldolgozásának alapelvei:  tartalmi irányelvek  formai irányelvek

9 UBC = Universal Bibliographic Control Tartalmi irányelvek –a dokumentum „nemzeti” jellege: minden ország felelős a saját területén megjelent dokumentumok számbavételéért, –a regisztrálandó dokumentumtípusok: a könyvek és az új indulású időszaki kiadványok számbavétele kötelező –a bibliográfiai „küszöb” problémája: az a határ, ami alatt az egyes nyomtatványok nem kerülnek regisztrálásra

10 UBC = Universal Bibliographic Control Formai irányelvek  A bibliográfiai leírások egységesítése: ISBD = International Standard Bibliographic Description) Követelmény:  Az irodalom, az egyes művek leírásának mindig autopszián kell alapulniuk (a dokumentumok egyértelműen azonosíthatók legyenek)  minden adatra ki kell terjedniük (az adatoknak megbízhatóaknak kell lenniük, pontosság és hitelesség!)  Az azonosítás megkönnyítését szolgálja az  ISBN = International Standard Book Numbering  ISSN = International Standard Serial Numbering

11 UBC = Universal Bibliographic Control A bibliográfiai adatok számítógépes feldolgozása Rekord szerkezet: MARC = Machine Readable Cataloging => a bibliográfiai leírás adatainak, adatcsoportjainak egyértelmű kódolása => minden számítógépes rendszer azonos módon értelmezi és kezeli Bibliográfiai leírás Besorolási adatok példányadatok MARC 21. nemzetközi szabvány lett, beépült az IFLA programjába: IMP = International Marc Programe UNIMARC kommunikációs szerkezet (1977) UBC + IMP = UBCIM = Universal Bibliographic Control International MARC (1986)

12 Párizsi alapelvek 1977. A nemzeti bibliográfiai központok alapfunkciói: elfogadja a UBC programot középpontban a nyomtatott bibliográfiák a kurrens irodalom bibliográfiai előállításának kötelezettsége bibliográfiai adatbázis előállítása a nemzeti impresszumú művekből központi cédula nyilvántartás az adott ország nemzeti bibliográfiai rendszerének megszervezése

13 Párizsi alapelvek 1977. A nemzeti bibliográfiai központok kiegészítő funkciói: a kötelespéldány megszervezése és működtetése az országos jellegű központi katalógus gondozása CIP= Cataloging in Publication testületekről, nemzeti szerzőkről egységes adatbázis építés

14 Koppenhága 1998. megerősíti a UBC koncepció érvényességét A nemzeti bibliográfiára szükség van –a nemzeti kiadványtermés regisztrálása –és az egyetemes bibliográfiai számbavétel érdekében A nemzeti bibliográfia forrásainak alapját a köteles példány jelenti : felül kell vizsgálni az egyes köteles példány rendeleteket

15 Koppenhága 1998. Gyűjtőkör tekintetében kötelező feltárni a kurrens nemzeti kiadványtermést, javasolt a retrospektív is figyelembe kell venni a dokumentum mennyiség növekedését és sokféleségét az e-források nemzeti bibliográfiai számbavételét alkalmazni kell a digitális dokumentum azonosítóját (DOI (di-o-áj) = Digital Object Identifier amelyeket a nemzeti bibliogr. ügynökségek kezelnek Az online dokumentumok esetében a kiválasztás kritériumait is meg kell majd határozni és be kell vezetni a tartalom szerinti szelekciót is.

16 A nemzeti bibliográfiai feltárás teljesség fogalma: A dokumentumok vonatkozásában a bibliográfiai alapregisztráció érdekében a feltárandó dokumentumtípusok teljessége kötelező A tartalmi teljesség megengedi azoknak a dokumentumoknak az elhagyását, amelyek nem hordoznak új információt, vagy új szempontokat

17 Koppenhága 1998. Gyűjtőkör tekintetében fel kell tárni mindazon dokumentumokat, amelyek az országhatáron belül jelennek meg minden az országon belül megjelent valamennyi idegen nyelvű és írásrendszerű dokumentumot, azon a nyelven, amelyen a dokumentum megjelent azokat, amelyeket az országhatáron kívül állítanak elő, de az országon belüli terjesztési céllal valamint azokat, amelyek bárhol is jelennek meg, az adott nemzettel kapcsolatosak.

18 Koppenhága 1998. Megjelenítés és időszerűség tekintetében nyomtatott html, vagy pdf formátumú változatok az interneten keresztül CD-ROM kiadások online szolgáltatások Legalább egy formátumot állandóan hozzáférhetővé kell tenni. A lehető leggyorsabban és rendszeresen kell a megjelenést biztosítani

19 Koppenhága 1998. Soron következő feladatok: Új bibliográfiai szabványok előkészítése (az elektronikus dokumentumok és a hálózaton megjelenő dokumentumok miatt) Sürgősen figyelmet kell fordítani a bibliográfiai csereformátumok egymás közti kompatibilitására, konvertálhatóságára és elérhetőségére MARC harmonization program (USMARC + CANMARC + UKMARC => MARC21)

20 Változásokat indukáló tényezők Koppenhága után geopolitikai változások számítástechnikai változások globális gazdasági tényezők

21 Geopolitikai változások a Szovjetunió felbomlása: Oroszország létrejötte és több, mint egy tucat független állam a balti államokkal együtt Jugoszlávia öt államra Csehszlovákia két államra szakadt Németország egyesült Közvetlenül hatottak a nemzeti bibliográfia megjelenésének gyakoriságára, címére és gyűjtőkörére

22 A számítástechnikai változások Új termékek : –milyen hatással van a nemzeti bibliográfiára a nyomtatott és nem nyomtatott információhordozók egyidejű jelenléte? Új hozzáférési lehetőségek –A géppel olvasható bibliográfiai adatok cseréje jelentős változásokat eredményezett a munkafolyamatokban és az együttműködésben is –Z 39.50 kommunikációs szabvány 7 = szabványos protokoll a MARC rekordok lekérdezésére és exportjára –FRBR – Functional Requirements of Bibliographic Records

23 Globális gazdasági változások A fejlődő országok a súlyos gazdasági (aszályok, éhínség, polgárháborúk) és infrastrukturális nehézségeik ( nem megfelelő elektronikus és kommunikációs infrastruktúra) miatt nem tudják utolérni a fejlett országokat. Így viszont nehezen valósítható meg az egyetemes bibliográfiai számbavétel, amelyhez valamennyi állam nemzeti bibliográfiájának megfelelő működésére van szükség. „Információs szegénység ”

24 A nemzeti bibliográfia megújításának kérdései Hogyan változzon a nemzeti bibliográfia gyűjtőköre a weben megjelenő közlemények regisztrálásával? Milyen kritériumok alapján döntsék el, melyik az a webdokumentum, amit még regisztrálni kell, A nemzeti impresszum kérdése: világhálóról lévén szó, hol húzható meg a nemzeti közlés határa ? Hogyan történjen a nem helyben lévő elektronikus források leírása?

25 Napjaink alkalmazkodási kísérletei a „hálózat világához” A nemzeti bibliográfia fogalmának új értelmezése A kurrens nemzeti bibliográfia webszolgáltatása Új csereformátum elfogadtatása: MARC 21 vagy Dublin Core? A nemzetközi azonosító számrendszerek változásai

26 A nemzeti bibliográfia lehetséges definíciói Olyan bibliográfia, –amely az adott országban megjelent publikációk széles körét felsorolja, –regisztrálja azokat a publikációkat is, amelyek bárhol jelentek meg, de az adott ország legfőbb nyelvén íródtak A nemzeti bibliográfia jelentse az egyetemes bibliográfiai számbavételhez való nemzetközi hozzáférést

27 Ajánlott irodalom BYRUM, John D. Jr.: The birth and re-birth of the ISBDs: Process and procedures for creating and revising the International Standard Bibliographic Descriptions. Ismerteti Berke Barnabásné In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 48. évfolyam (2001) 11. szám (használat: 2007.02.13.) 48. évfolyam (2001) 11. szám Berke Barnabásné, A nemzeti bibliográfiai ajánlások megújítása, In: Könyv, könyvtár, könyvtáros, 1999. jul. pp. 3-15. (használat: 2007.02.13.) http://www.ki.oszk.hu/3k/valcikkek/valcikkek9907/ber ke.html http://www.ki.oszk.hu/3k/valcikkek/valcikkek9907/ber ke.html

28 Ajánlott irodalom Dippold Péter, A nemzeti bibliográfiák gyűjtőköre, avagy elérhető-e a teljesség? In: Könyvtári Figyelő,2006:2 pp. 261-268. (használva: 2007.02.13.) http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/2/dippold.html http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/2/dippold.html Drótos László, MI A MIA? JAVASLAT EGY MAGYAR INTERNET-ARCHÍVUM LÉTREHOZÁSÁRA, előadás, Networkshop 2006, Miskolc, 2006. április 19-21. (használva 2007.02.13.) https://nws.niif.hu/ncd2006/https://nws.niif.hu/ncd2006/