Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

KÖRNYEZETI PROBLÉMÁK TULAJDONJOGI MEGKÖZELÍTÉSE. A közjavak előállításának és felhasználásának optimális szintje nehezen határozható meg, mert a tulajdonjoguk.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "KÖRNYEZETI PROBLÉMÁK TULAJDONJOGI MEGKÖZELÍTÉSE. A közjavak előállításának és felhasználásának optimális szintje nehezen határozható meg, mert a tulajdonjoguk."— Előadás másolata:

1 KÖRNYEZETI PROBLÉMÁK TULAJDONJOGI MEGKÖZELÍTÉSE

2 A közjavak előállításának és felhasználásának optimális szintje nehezen határozható meg, mert a tulajdonjoguk nem tisztázott Közösségi tulajdonú erőforrás Tulajdon nélküli erőforrás Van tulajdonos, csak nem egy személy A tulajdonjog érvényesíthető és átruházható Pl.: szövetkezeti tulajdon A tulajdonjog kizárólagossága nem biztosítható Pl.: napsugárzás

3  Garrett Hardin, 1968-ban jelentette meg a Science-ben  A legnagyobb problémát a népességrobbanásban látta KÖZLEGELŐK CSAPDÁJA LÉNYEGE:  Adott területű közlegelőn 10 gazda fejenként egy tehenet legeltet  Egy tehén súlya 1000 font (összsúly font)  Egyik „leleményes” gazda az egy helyett két tehenet kezd el legeltetni, de a fű mennyisége korlátozott, így egy-egy tehén csak 900 fontra hízik  a „két tehenes” gazda 800 fontot nyer  a többiek fejenként 100 fontot vesztenek  a közösség 100 fontot veszít (11×900) ÉS HA A TÖBBIEK IS EZT TESZIK?????

4 Tehenek száma Egyéni súly Kéttehenes gazdák állatainak összsúlya A második tehenet beengedők haszna az eredetihez képest Tehenek összsúlya Összsúly csökk

5 KÖRNYEZETI PROBLÉMÁK PIACI MEGOLDÁSA COASE TÉTEL Elv: Lehetséges a problémák piaci megoldása, ha minden erőforrásnak teljes kizárólagossággal rendelkező tulajdonosa lenne A saját tulajdonú erőforrás túlhasználata vagy szennyezése könnyebben megakadályozható ! Tétel: A piaci mechanizmusok, a döntéshozók racionális viselkedése automatikusan a társadalmilag optimális szint felé szorítja a gazdasági tevékenység szintjét külön társadalmi vagy állami beavatkozás nélkül

6 Profit ill. Marg extern ktg Tevékenység mérete Marginális externális költség Marginális externális haszon M opt M max vállalkozó kompenzál „szenvedő” kompenzál M opt = társadalmilag optimális méret M max = vállakozó személyes hasznának maximuma

7 COASE TÉTELEN ALAPULÓ MEGOLDÁS AKADÁLYAI  A tulajdonjog létrehozása nehézkes vagy lehetetlen (pl.: napfény, levegő)  Tökéletes piaci verseny csak elméletben létezik  A résztvevők tökéletes szétválasztása szennyező és szenvedő felekre nem lehetséges 1) húsüzem a szennyvizét tisztítás nélkül élővízbe engedi A hús olcsóbb lesz, de a halászok tönkremennek (3 vagy több szereplő, ebből kettőnek az érdeke azonos) 2) a szennyező és a szenvedő azonos is lehet pl.: az autósok szennyeznek és szenvedők is  A megegyezésnek vagy alkunak külön költsége van

8 KÖRNYEZETI, JÓLÉTI ÉS FENNTARTARTHÓSÁGI INDIKÁTOROK

9  Nem tükrözik a környezet minőségében és a természeti erőforrásokban bekövetkező változásokat  Nem szerepelnek benne a természet nyújtotta szolgáltatások pl.: öntisztulóképesség  Számos környezetvédelmi kiadás és beruházás GDP növelőként jelenik meg pl.: a szennyező technológia hozadéka és a telepített tisztítóberendezés is növeli  A környezetbarát, anyag és energiatakarékos gazdálkodás negatívan hat a GDP-re GNP, GDP HIÁNYOSSÁGAI

10 Nettó Gazdasági Jólét Net Economic Welfare = NEW flow típusú mutató (folyamatokat követő) GDP-hez hozzáadni: szabadidő, otthon végzett munka levonni: környezetszennyezések, urbanizáció káros hatásai Valódi Fejl ő dés Mutatója Genuine Progress Indicator = GPI  Személyes fogyasztásból indul ki  Módosító tényező a jövedelemelosztás és a különböző társadalmi és ökológiai hasznok és költségek + személyes fogyasztás, önkéntes munka, tartós fogyasztási cikk - balesetek, bűnözés, szabadidő csökkenése, jövedelemkülönbségek, szennyezések

11 Fenntartható Gazdasági Jólét Mutatója Index of Suistanable Economic Welfare = ISEW  Fogyasztási egyenlőtlenségek változásának hatása a jólétre  Hosszú távú környezeti károsodások jelenértékének beépítése (kritikus lehet a helyes diszkontláb meghatározása pl a globális éghajlatváltozás esetében) A jólét csökkenésének főbb okozói:  Hosszú távú környezeti károk felgyorsult növekedése  Jövedelemelosztási egyenlőtlenségek fokozódása  Háztartási és házimunka kedvezőtlen aránya

12 Ökológiai lábnyom Az a föld- (vagy víz-) terület, amelyre egy meghatározott emberi népesség vagy életszínvonal végtelen ideig való eltartásához lenne szükség Mennyi termékeny földre (vízre) van szüksége egy országnak vagy emberközösségnek az összes elfogyasztott erőforrás megtermeléséhez és a hulladék „elnyeletéséhez” Humán Fejlődés Mutatója Human Development Index = HDI Szempontok a meghatározásnál:  Egy főre jutó GDP  Iskolázottság szintje (olvasási arány 2/3, iskolában töltött évek 1/3 súllyal)  Születéskor várható élettartam

13 Ökológiai lábnyom meghatározása Országos/regionális adatokból becsülni az átlagos éves fogyasztást összfogyasztás / népesség létszáma Fogyasztás = termelés + import – export A fogyasztás cikkekre fejenként kisajátított földterület (kfc) becslése Átlagos fejenkénti ökológiai lábnyom meghatározása (öl) Éves vásárolt fogyasztási cikk és szolgáltatás által kisajátított összes terület Népesség ökológiai lábnyoma Átlagos fejenkénti lábnyom × népesség nagysága

14 DPSIR-modell Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programjában (UNEP) a Környezetállapoti Jelentésekhez is felhasználják D : Driving force - szektoriális hajtóerők Amelyek a terhelést előidéző folyamatokat kiváltják P : Pressure – terhelések Emberi tevékenységek környezetre gyakorolt terhelő hatása Pl.: emisszió, erőforrások kitermelése S : State – állapot Fizikai mennyiségekkel objektíven mérhető jellemzők I : Impact – hatás Megváltozott környezetállapot által előidézett hatások R : Response – válasz Társadalom válaszlépései a környezetterhelések csökkentésére Külön vizsgálja a terhelések okait, előidézett hatásait, mert:  A növekvő terhelés nem feltétlenül okoz arányosan súlyosabb hatásokat  A terhelések mérséklése nem jár mindig együtt a környezetállapot automatikus javulásával

15 Szektorok: Ipar Mezőgazd. Energetika Turizmus Közlekedés Háztartások Fogy. szerk. Népesség Gazd. szerk. Technológia Urbanizáció Területhaszn. Emissziók Hulladék Erőforr. felh. Energiafelh. vízfogyasztás Körny. minőség Biodiverzitás Gazdasági növekedés Jólét kultúra Környezeti Gazdasági Társadalmi Emberi egészségre D - hajtóerőkP - terhelésS - állapotI - hatás Szektoriális politikák: Ipar Mezőgazd. Energetika Turizmus Közlekedés Makrogazd. Politika pl:.akció- programok Probléma területekre Irányuló Politikák: Vízminőség Levegőminőség Hulladék- gazdálkodás Prioritások meghatározása Célok meghatározása R - válaszintézkedések

16 A KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS GAZDASÁGPOLITIKAI ESZKÖZEI

17 1) SZABÁLYOZÁS TÍPUSÚ MEGKÖZELÍTÉS Adminisztratív jellegű, szabványok, korlátok megállapítása és engedélyezési eljárások kialakítása  Környezetvédelmi szabványok Nem tekinthetők piacgazdasági eszköznek, a leggyakrabban alkalmazottak DE: emberi egészségre ártalmas szennyezéseknél fontosak  Szennyezés kibocsátási engedélyek A környezet minőségét jellemző állapotjelzők meghatározott elfogadható szintjéig engedélyt adnak a szennyező tevékenység folytatására (környezetterhelés-környezetszennyezés) 2) TÁMOGATÁSOK A környezetszennyezés kiküszöböléséhez szükséges eszközök és berendezések beszerzéséhez és fenntartásához adják DE: a támogatások miatt az erőforrások társadalmilag leértékelődnek, pazarlást tesz lehetővé !

18 3) ADÓK ÉS BÜNTETÉSEK Ha a kárt okozó és az elszenvedő között nem jön létre megegyezés, az állam von el jövedelmet a szennyezőktől  Adó: jövedelemmel arányos elvonás  Termékdíj, büntetés: más szempontok (pl.: a keletkező hulladék) 4) FORGATHATÓ ENGEDÉLYEK Az adott körzetre meghatározzák a még megengedhető (tűrhető) szennyezési szintet valamely jól mérhető paraméterek formájában. Ezt a szennyezési szintet, mint „keretet” felosztják kibocsátási engedélyekre és ezeket áruba bocsátják. Ha a tevékenységét befejezi vagy valamilyen technológiával a szennyezést csökkenti a fennmaradó kvótát továbbíthatja.

19 A KÖRNYEZETPOLITIKA ÉS ESZKÖZRENDSZERE

20 Környezeti hatáslánc: A gazdasági tevékenység okozta szennyezési folyamatait és összetevőiket mutatja be Társadalmi- Gazdasági Tevékenység Pl.: mezőgazdaság Közlekedés turizmus Emissziók Pl.: gázok Folyékony és Szilárd hulladékok Immissziók Pl.:zaj Savas eső Tápanyag- feldúsulás Hatások: Emberre Természetre Mesterséges környzetre Pl.:betegség Fajpusztulás Terméscsökk. Mikro és makro szerkezet Transz- misszió hatás szerkezetváltó forrásorientált hatásorientált gyógyító (megelőző) KÖRNYEZETPOLTIKA Célok, eszközök, intézkedések

21 KÖRNYEZETI POLITIKA TÍPUSAI 1)Gyógyító környezeti politika  Legfejletlenebb, de legelterjedtebb  A már bekövetkezett hatásokat enyhíti  Legdrágább és legkevésbé hatékony 2) Hatásorientált környezeti politika  A célkörnyezet állapotán próbál javítani  Eredeti kibocsátást nem mérsékli, immissziót csökkenti  Pl.: elkerülő utak

22 3) Forrásorientált környezeti politika  A célja az emisszió közvetlen csökkentése  Csővégi (end-of-pipe) technológiák  Látványos, mérhető kibocsátás csökkenés  Kontrollálható  Esetlegesen csak a szennyezőforma módosulásával jár  Sok esetben koncentrált szennyeződés marad vissza 4) Szerkezetváltó (megelőző) környezeti politika  Leghatékonyabb  Az egész gazdaság működését tereli környezetbarát irányba  Környezetkímélő termékek és eljárások alkalmazása  Végső cél a fenntartható fejlődés biztosítása

23 KÖRNYEZETPOLITIKAI ALAPELVEK

24 1) Szennyező fizet alapelv (Polluter Pays Principle-PPP) A környezet elfogadható állapotának biztosítása érdekében a szennyezés csökkentésének a költségét a szennyező fizesse Pigoui gondolatra alapul: ha a piaci ár nem tartalmazza a környezetkárosítás költségeit, akkor a szennyezőre hárított fizetés valósítja meg a környezeti externáliák internalizálását A szennyezéscsökkentés költségeit nem csökkentik állami támogatásokkal a környezeti intézkedések költségeit mindenkinek meg kell fizetnie KIVÉVE:  Olyan iparágakban, ahol támogatás nélkül nehézségek állnának fenn  A környezeti program bevezetése miatt kialakuló gazdasági és társadalmi problémák enyhítésére kell támogatást adni  Az elv alkalmazása jelentős torzulást okozna a nemzetközi kereskedelemben

25 2) Környezeti információs irányelv  Az állampolgároknak egy nyitott információs politika révén lehetőséget kell adni a környezeti információk megismerésére  Motiválni kell őket, hogy a felelősökre nyomást gyakorolva az előírt intézkedéseket végrehajtassák  A hivatalos információk bárki számára (jogos érdekeltség igazolása nélkül is) hozzáférhetőek legyenek

26 3) Környezetszennyezés integrált megelőzése (Integrated Pollution Prevention Control, IPPC) Bizonyos ipari tevékenységeknél az EU-ban egységes létesítmény- engedélyezési jogrend alakuljon ki  Legjobb Elérhető Technológiák definiálása (Best Available Technology-BAT)  Határértékek közösségi-szintű meghatározása  Felülvizsgálati kötelezettség


Letölteni ppt "KÖRNYEZETI PROBLÉMÁK TULAJDONJOGI MEGKÖZELÍTÉSE. A közjavak előállításának és felhasználásának optimális szintje nehezen határozható meg, mert a tulajdonjoguk."

Hasonló előadás


Google Hirdetések