Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A SZÉLENERGIA KUTATÁSA DEBRECENBEN Tar Károly A MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE KIEMELT HETE DEBRECENBEN 2009. NOVEMBER 2-6.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A SZÉLENERGIA KUTATÁSA DEBRECENBEN Tar Károly A MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE KIEMELT HETE DEBRECENBEN 2009. NOVEMBER 2-6."— Előadás másolata:

1 A SZÉLENERGIA KUTATÁSA DEBRECENBEN Tar Károly A MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE KIEMELT HETE DEBRECENBEN NOVEMBER 2-6.

2 2 Évente beépített szélerőmű kapacitás Európában [MW]

3 Évente installált szélerőmű kapacitás Magyarországon (kW) 3

4 Szerk.: Bíróné Dr. Kircsi Andrea

5 Adódik a kérdés: hogyan lehetne ezt a nagy tömegű, rendszeresen ellenőrzött és korrigált adathalmazt a szélenergia kutatás szolgálatába állítani, a potenciális szélenergia meghatározásához felhasználni? A magyarországi automata meteorológiai állomások (www.met.hu)www.met.hu

6 BEVEZETŐ: Három nagy kutatási terület: I.Magyarország szélklímája: a hazai szélenergia hasznosítás klimatológiai aspektusai. II.Nagytérségű vizsgálatok. III.A szélenergia hasznosítás társadalmi vonatkozásai. Adatbázisok: 10 hazai meteorológiai állomás óránkénti szélirányai és szél- sebességei: , (OMSZ). A paksi meteorológiai torony két éves (2000, 2001) 10 per- cenkénti szélirány és szélsebesség adatai (20 m, 50 m és 120 m)(OMSZ). SODAR mérési adatok (NKFP) Nagytérségű (negyed földgömbi) reanalizált adatok (Internet). Kérdőíves felmérések adatai (saját). Módszerek: matematikai statisztika, geoinformatika (GIS) A vizsgálatok részhalmazai: teljes időszak, évszakok, időjárási helyzetek (áramlási típusok), állomás-típusok (síkvidéki, nem tipikusan síkvidéki, hegyvidéki

7 Az adatbázist biztosító meteorológiai állomások

8 A SODAR SOund Detecting And Ranging

9 I. HAZAI SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁS KLIMATOLÓGIAI ASPEKTUSAI Dr. Tar Károly

10 I. HAZAI SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁS KLIMATOLÓGIAI ASPEKTUSAI I.1. A SZÉLIRÁNYOK ENERGETIKAI PARAMÉTEREI I.2. A SZÉLSEBESSÉG ENERGETIKAI CÉLÚ VIZSGÁLATA I.3. A SZELES NAPOK STATISZTIKAI SZERKEZETE ÉS KAPCSOLATA A SZÉLENERGIA PARA- MÉTEREKKEL I.4. MÓDSZEREK A POTENCIÁLIS SZÉLTELJESÍT- MÉNY BECSLÉSÉRE I.5. AZ IDŐJÁRÁSI HELYZETEK ENERGETIKAI JELLEMZÉSE I.6. AZ EMPIRIKUS SZÉLPROFIL TÖRVÉNYEK ENERGETIKAI CÉLÚ VIZSGÁLATA I.7. A SZÉLERŐMŰVEK MŰKÖDÉSÉNEK KLIMA- TOLÓGIAI FELTÉTELEI MAGYARORSZÁGON KÜLÖNBÖZŐ MAGASSÁGOKBAN.

11 I.4. MÓDSZEREK A POTENCIÁLIS SZÉLTELJESÍT- MÉNY BECSLÉSÉRE On-line becslés: a csúszó átlagok módszere (SLIDAV-modell) Egy időszak átlagos potenciális szélteljesítményének meghatározása közelítő függvénnyel.

12 Cél: a V 24 becslése

13 Összefüggés a termelt villamos-energia és a szélsebesség köbök napi átlaga között ( , szabályozatlan és szabályozott):

14 A relatív csúszóátlag (R i ) tehát megmutatja, hogy a nap i. órájáig kumulált és átlagolt szélsebesség-köbök hány százalékát teszik ki ugyanezen mennyiségek napi átlagának. A szélsebesség napi menetéből következik, hogy R i már napközben (i<24) elérheti a 100 %-ot, majd egy maximális értéket felvéve az i=24 órában definíciója szerint ismét 100 % lesz. Az R i egyébként a nap i. órájáig számolt átlagos és a napi átlagos fajlagos szélteljesítmény aránya is. A kiválasztott időszakok (év, évszakok, helyzetcsoportok) minden napjára elkészítettük az értékeit, majd óránként meghatároztuk ennek különböző statisztikai jellemzőit. A becslést azonban az óránkénti átlagokból ([R i ]) és a módusz óránkénti értékeiből ( ) célszerű elvégezni.

15 Az átlagos relatív csúszóátlag ([R i ]) napi menete az évszakokban és az egész évben ( ): Érzékelhető geográfiai különbség télen és nyáron. Minimum: 50 és 80 % között, maximum % között.

16 A becslés: A modell hibájának megállapítására elvégeztük a V 24 becslését az eredeti, a statisztikai feldolgozásba bevont adathalmazon, azaz az időszak minden napjára a három állomáson. Most csak a relatív csúszóátlag óránkénti átlagaiból ([R i ]) történt folyamatos becslést hibáját mutatjuk be, amely egyszerű aránypárral történt: az adott napon az i. óráig kiszá-molt V i átlagosan a 100 %-nak tekintett V 24 -nek az [R i ] %-a, azaz

17 A becslés átlagos rela- tív hibájának ([E i ]) napi menete az évszakokban és az egész évben: Szombathely>Debrecen>Budapest Meredek(ebb) csökkenés 8-9 és óra között.

18 A verifikációhoz:

19 Alkalmazás: A modell megalkotása a szélerőmű közelében hosszú idejű szélsebesség mérések alapján. Számítógépes szoftver: Input: - a kiválasztott R i statisztika napi menete a modellből, - a kiválasztott statisztikához tartozó hiba napi menete - óránként/10 percenként mért szélsebessé- gek, Output: - az óránkénti minimális, maximális és átlagos becslés - az óránkénti becslések hibái a nap végén

20 A SLIDAV modell R i statisztikák az aktuális R i statisztikák a V 24 és a hiba becslése numerikus megjelení- tés v(t) a szélerőmű közeléből grafikus megjelení- tés t<24 t=24 a felhasználni kívánt statisztikák kiválasztása Futtatás: csoszmo2.exe

21 A modellfuttatás eredménye egy kiválasztott napon:

22 Konklúzió:  A csúszó átlagok módszere tehát lehetőséget ad arra, hogy egy, a napi átlagos szélteljesítménnyel arányos mennyiséget, a szélsebesség köbök napi átlagát már a nap vége előtt 6-9 órával átlagosan 20 %-os hibával előre jelezzük. A legjobb becsléseket tavasszal és nyáron, valamint a ZE helyzetcsoportokban kapjuk.  Az így kapott érték fontos információ lehet a szélturbina üzembetartójának: közelítőleg meghatározhatja az egész nap kitermelhető szélenergiát, eldöntheti, hogy érdemes-e egész nap működtetni a gépet, vagy leállíthatja, pl. a karbantartás elvégzésére, stb.  A módszer 10 perces mérésekre továbbfejleszthető.

23 konstansnak veszik Ez az ún. Hellmann-féle összefüggés az elméleti logaritmikus szélprofil törvény egyszerűsített, gyakorlatban alkalmazott változata, melyben általában az a kitevő értékét elsősorban a felszín érdességétől függő konstansnak veszik. A POTENCIÁLIS SZÉLENERGIA MENNYISÉGÉNEK FÜGGÉSE A MAGASSÁGTÓL ÉS KAPCSOLATA A FRONT-TÍPUSOKKAL Egyszerűségének köszönhetően ezt az összefüggést használjuk az energetikai célú szélmérések során is a talaj közelében mért szélsebességnek a szélturbina tengely magasságára történő konvertálásakor. A kitevő értéke azonban – mint ahogyan az a magyarországi szélenergia potenciált felmérő kutatások alapján is bebizonyosodott - nemcsak a felszín érdességének függvénye, hanem számos légköri tényező befolyásolásának eredője. a becslés hibája növekszik ha a kitevő napi menetét nem vesszük figyelembe, azaz egy konstans értékkel számolunk. A vizsgálatok eredménye szerint a kitevő az érdességen túl a levegő egyensúlyi helyzetétől is függ. Emiatt a becslés hibája növekszik talaj közeli inverzió, erősen stabil állapotok fennállása esetén, különösen éjszaka, főként pedig akkor, ha a kitevő napi menetét nem vesszük figyelembe, azaz egy konstans értékkel számolunk. Előadásunkban a szélsebesség magassággal való becsült változását meghatá- rozó α kitevő napi menetének az időjárási helyzettől függő sajátosságait vizs- gáljuk. Az áramlási viszonyokat a Puskás-féle kilenc fronttípus alapján elkülöní- tett frontos vagy frontnélküli napokkal jellemezzük. Frontos nap tehát az, amelyi- ken a típusok közül valamelyik előfordul.

24 A Puskás-féle front- típusok és a paksi meteorológiai mérőtorony  Módszerünket a paksi meteorológiai torony évi szélsebesség méré- sei alapján mutatjuk be.  Módszerünket a paksi meteorológiai torony évi szélsebesség méré- sei alapján mutatjuk be. Itt három szinten: 20, 50 és 120 m-en rögzítik a 10 perces átlagos szélsebességeket.  Az összes (731) nap közül ennek kb. harmada, 218 nap volt az előbbiek szerint frontos, 513 nap pedig frontnélküli. Az adatokat az OMSz bocsátotta rendelkezé- sünkre.

25 A HELLMANN-KITEVŐ NAPI MENETE A HELLMANN-KITEVŐ NAPI MENETE

26 Az  kitevő napi átlagai a különböző időszakokban A teljes és a frontnélküli idő- szak átlagos kite- vői gyakorlatilag együtt járnak: ugyanis az elté- rések átlaga -0,001, maximu- ma 0,02, minimu- ma -0,01. A nappali órák-ban a frontos időszak kitevői ezeknél valami-vel kisebbek, az éjszakai órákban viszont nagyob- bak, most az eltérések átlaga 0,01, maximuma 0,07, minimuma -0,06.

27 A SZÉLSEBESSÉG ÁTLAGOS NAPI MENE- TE KÜLÖNBÖZŐ MAGASSÁGOKBAN Az  (20/120) kitevők értékeinek és a 20 m-en mért 10 perces szélsebességek felhasználásával előállítottuk az átlagos szélsebességek 10 perces napi menetét a m-es magasságokban 10 m-ként mindhárom (teljes, frontnélküli, frontos) időszakra. Ezekből elkészítettük az óránkénti értékek napi menetét.

28 inflexiós magasságnak, Az ábra szerint mindhárom esetben m-en a napi menet igencsak „lapos” az alatta és felette lévő szin- tekhez képest. Ezt a magasságot te- kinthetjük tehát a mérés helyén az ún. inflexiós magasságnak, ahol a szélsebesség (és így a szélenergia) napi menete véletlenszerű.

29 Az átlagos szélsebességek és a variációs együtthatók értékeinek függése a magasságtól a vizsgált időszakokban Itt vala- mi tör- ténik!

30 Az  (20/120)-modell hibájára. A modell a frontnélküli napokra alkalmazva a legjobb: minkét magasságban egyforma átlagos értéket és kicsi átlagos relatív hibát produkál. Utóbbiak szerint 50 m-en mindhárom időszakban jobb a közelítés. A számított sebességek szórása 50 m-en mindhárom esetben kisebb, míg 120 m-en nagyobb, mint a mért sebességek szórása. A relatív hibák átlaga és szórása a frontos időszakban 120 m-en veszi fel a maximumát, a variációs együtthatója ebben az időszakban minimális mindkét magasságban.

31 A relatív hiba napi menete a három időszakban a két referencia magasságban. A modell a nappali időszakban lényegesen jobb közelítést ad, mint éjszaka. A frontnélküli napok esetében nappal a relatív hiba mindkét magasságban az időpontok túlnyomó többségében 2 % alatt van. A másik két időszakban pedig a 120 m-en számolt értékek időpontok túlnyomó többségében nagyobbak az 50 m-es értékeknél.

32 A POTENCIÁLIS SZÉLTELJESÍTMÉNY NAPSZAKOS VÁLTOZÁSA ÉJSZAKA NAPPAL

33 A szélenergia napszakos változása: a nappali és az éjszakai órákra számított átlagos fajlagos szélteljesítmény az egész napi átlagos fajlagos szélteljesítmény %-ban A nappali potenciális szélteljesítmény a táblázat szerint csak kb. 30 m-ig – az inflexiós magasság alatt - nagyobb, vagy egyenlő, mint az éj- szakai. Utóbbi 50 m- en több, mint másfé- szerese, m-en már kb. kétszerese az előbbinek mindhárom időszakban. Az éjszaka/nappal arány egyébként minden magasságban a fron- tos időszakban a leg- nagyobb, 120 m-en már több, mint négy- szeres. Ugyanakkor a táblázat megfelelő oszlopai összehasonlítva megállapítható, hogy a frontnélküli napokon a teljes napi szél- energiának 3-5 %-kal nagyobb része esik a nappali időszakra

34 KÖVETKEZTETÉSEK  Nagy valószínűséggel megállapítható, hogy létezik az időjárási helyzetektől független ún. inflexiós magasság, amely fölött és alatt a szélsebesség napi járása ellentétes. Azaz fölötte a maximum a késő délutáni, esti órákban áll be.  Ezt azt jelenti, hogy a 100 m körüli tengelymagasságú szélerőművek nem a legnagyobb energiafogyasztási időszakban termelnek villamos energiát. Ez – addig, míg a villamos energia tárolása nem megoldott - elsősorban rendszerirányítási problémát jelenthet.  Az inflexiós magasságra és a szélenergia napszakos arányára vonatkozó vizsgálatainkat a SODAR mérések felhasználásával több helyszínre is szándékszúnk elvégezni. Eddigi vizsgálataink szerint 50 és 60 m között az átlagsebességek nagyjából egyformák mindhárom helyszínen, ezért mostani eredményeinkhez hasonlóakra számítunk.  Ezek alapján pedig javasolni fogjuk a magyarországi szélenergia hasznosítás újragondolását.

35 II. NAGYTÉRSÉGŰ VIZSGÁLATOK Bíróné Dr. Kircsi Andrea

36 Célkitűzés  A Magyarországon rendelkezésre álló szélenergia-potenciál jellegzetességeit az északi negyed gömb más térségeinek szélviszonyaival összehasonlítva mutassuk be (térbeli, időbeli különbségek)  Szélklimatológiai információkkal segítsük a szél energiájának minél szélesebb körű hasznosítását rövid-, közép-, és hosszú távon.

37 Felhasznált adatok  NCEP / NCAR reanalízis  995  szint u, v szélvektor komponensek  50 év  Napi adatok  Felbontás:T62 2.5° x 2.5°  Északi negyedgömb  8 régió

38 50 év alatt hogyan változik az éves átlagos szélsebesség? Az NCEP/NCAR reanalízis vizsgált közötti napi szélsebesség adatsora alapján az északi negyedgömbön nem találtunk tartósan egyirányú változást a szélsebesség éves átlagaiban.

39 Milyen irányú változások vannak az egyes gridekben?  A 2,5°x2,5° méretű gridekben között a szélsebesség változásának iránya és nagysága erősen függ a választott térség földrajzi helyzetétől, a vizsgált időszak hosszától

40 2006 évi szélindex 2006 évi szélindex évi átlaghoz viszonyítva

41 Variációs tényező földrajzi eloszlása

42 Következtetés  Megállapítottuk, hogy a mérsékelt éghajlati öv kedvezőbb terület a szél energiájának hasznosítására, mint a világ más térségei, mert a szélsebesség évek közötti és éven belüli változékonysága itt a legkisebb.  Hosszú időskálán és makro léptékben rendelkezésre állása stabilabb, mint a szélerőművek élettartama alatt akár a szénhidrogének világpiaci árának változása, vagy a fejlődésének kereteit meghatározó jogszabályi környezet.

43 III. A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSÉBEN BEKÖ- VETKEZETT VÁLTOZÁSOK A HERNÁD VÖLGYÉBEN Tóth Tamás

44 A kutatási terület kiválasztása, alkalmazott módszerek Előzmények: –a Csereháton 2003–2004-ben végzett kérdőíves attitűdvizsgálat, –2008 őszén indult kérdőíves vizsgálatsorozat a Hernád- völgyben. Mindkét vizsgálatban érintett település: Encs, Forró. Az összehasonlító vizsgálatok elvégzését indokolja: –a megújuló energiaforrásokat hasznosító berendezések növekvő száma, –a megújuló energiaforrások gyakoribb megjelenése a médiában, –az energiahordozók drágulása. A lakosság megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos ismeretének, hozzáállásának feltárása. A kérdőíves attitűdvizsgálat módszere.

45 Eredmények, következtetések: A megújuló energiaforrások ismertsége a megkérdezettek körében

46 A megújuló energiaforrások alapfokú ismertsége a megkérdezettek körében

47 A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos ismeretek fő forrásai a megkérdezettek körében

48 A megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó főbb tulajdonságok ismertsége a megkérdezettek körében

49 A kezdeményező szerep megítélése megújulós beruházások esetén a megkérdezettek körében

50 A megújuló energiaforrásokat hasznosító létesítmény megvalósulásából fakadó előnyök megítélése települési szinten

51 A megújuló energiaforrásokat hasznosító létesítmény megvalósulásából fakadó előnyök megítélése egyéni szinten

52 A megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó létesítmények lakossági elfogadása a lakóhely közelében

53 Konklúzió  az elmúlt öt év során a két vizsgált település lakóinak a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos ismeretei egyrészt bővültek, másrészt jelentősen mélyültek.  Az ismeretek fő forrásai között súlyponti átrendeződések figyelhetők meg a legmodernebbnek tekinthető internet és a leghagyományosabbnak minősülő szóbeli információátadás javára.  Mindent egybevéve a megújuló energiaforrásokról kialakult összkép pozitív irányba változott, a települések közelében létesítendő ilyen beruházásokhoz kapcsolódó, olykor negatív médiavisszhangok ellenére is.

54 Kapcsolataink: Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron, Szombathely, Széchenyi István Egyetem, Győr Eötvös Lóránt Tudományegyetem, Meteorológiai Tanszék Szent István Egyetem, Gödöllő Szegedi Tudományegyetem, Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék Nagyváradi Egyetem, Elektrotechnikai Kar Babes-Bólyai Egyetem, Földrajz Kar MTA Meteorológiai Tudományos Bizottság, Légköri Erőforrás Munkabizottság MTA Energetikai Tudományos Bizottság, Megújuló Energetikai Albizottság DAB Megújuló Energetikai Munkabizottság Magyar Meteorológiai Társaság, Nap- és Szélenergia Munkabizottság Magyar Szélenergia Társaság (MSZET) Európai Szélenergia Társaság (EWEA)

55 Oláh György Nobel-díjas kémikus gondolatai: „A nagy és az egész világon rendelkezésre álló források alapján, a költségeket, a tech- nológia érettségét és a viszony- lag korlátozott környezeti hatá- sokat tekintve ki-mondható, hogy reményteljes jövő előtt áll a szél energiájának hasznosítá- sa a villamosenergia-szükség- let egyre növekvő hányadának előállítására azokban az országokban, amelyek hajlandók a beruházásokat vállalni.” Oláh György-Alain Goeppert-G. K. Surya Prakash: Kőolaj és földgáz után: a metanolgazdaság. Better Kiadó, Budapest, Madách: Midőn az ember földén megjelent, Jól béruházott éléskamra volt az: Csak a kezét kellett kinyújtani, Hogy készen szedje mindazt, ami kell. Költött tehát meggondolatlanul, Mint a sajtféreg, s édes mámorában Ráért regényes hipotézisekben Keresni ingert és költészetet. De már nekünk, a legvégső falatnál, Fukarkodnunk kell, általlátva rég, Hogy elfogy a sajt, és éhen veszünk, Négy ezredév után a Nap kihűl, Növényeket nem szül többé a Föld; Ez a négy ezredév hát a mienk, Hogy a Napot pótolni megtanuljuk, Elég idő tudásunknak, hiszem.

56 Köszönjük a figyelmet!


Letölteni ppt "A SZÉLENERGIA KUTATÁSA DEBRECENBEN Tar Károly A MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE KIEMELT HETE DEBRECENBEN 2009. NOVEMBER 2-6."

Hasonló előadás


Google Hirdetések