Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

16. Témakör: Kultúra és globalizáció Tétel: Kulturális uniformizálódás és sokféleség Az ábrák és a mellékelt szövegek segítségével magyarázza meg, miként.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "16. Témakör: Kultúra és globalizáció Tétel: Kulturális uniformizálódás és sokféleség Az ábrák és a mellékelt szövegek segítségével magyarázza meg, miként."— Előadás másolata:

1 16. Témakör: Kultúra és globalizáció Tétel: Kulturális uniformizálódás és sokféleség Az ábrák és a mellékelt szövegek segítségével magyarázza meg, miként jött létre a kultúra globalizációja? Milyen előnyei és hátrányai vannak ? Mit jelent az információs társadalom? Hogyan hatnak a tömegkommunikációs eszközök, a média a társadalomra? Mi a szerepe korunkban a regionális kultúráknak?

2 GLOBALIZÁCIÓ: mindenekelőtt a mind intenzívebb kölcsönös kapcsolatok és függőségek világméretű rendszerének kialakulását jelenti, amelynek során a társadalmi és kulturális rendszerek földrajzi korlátai fokozatosan háttérbe szorulnak, és az emberek tudatában is vannak e változásnak. KULTURÁLIS GLOBALIZÁCIÓ: Aligha van szembeötlőbb, elterjedtebb és áthatóbb kifejezése a globalizációnak, mint a nemzetközileg terített árumárkák megsokszorozódása, a populáris kultúra ikonjainak és termékeinek globális megszaporodása és az események szimultán közvetítése a szatellit adókon keresztül, milliónyi ember számára azonos időben, minden kontinensen. A globalizáció legközkeletűbb szimbólumai a Coca-Cola, Madonna és a CNN hírei"A kulturális globalizáció fő ágensei ma a kulturális termelés és elosztás átfogó rendszerét kialakító nagy transznacionális médiatársaságok, amelyek globális kulturális piacot alakítanak ki. Bayer József [Magyar Tudomány, 2002./6.]

3 A GLOBALIZÁCIÓ HATÁSAI Pozitív hatások - Tudományos, technikai vívmányok, kultúra exportja - Szabályozás és ellenőrzés rendszerének fejlődése - Az egész emberiségre kiterjedő szolidaritási formák kialakulása Negatív hatások - Elmélyíti az egyenlőtlenségeket - Helyi (gazdasági, politikai, háborús) válságok világméretűvé válhatnak - Felszínre hozza a civilizációs konfliktusokat - Általánossá teszi a terrorizmus veszélyét

4 Nézőpontok: A globális médiacégeknek határozott küldetéstudatuk van. Új, globális kultúra követeinek tartják magukat, egy olyan világ hírnökeinek, amelyben közelebb hozzák egymáshoz az embereket. Ehhez a legjobb eszköznek a nemzeti szintű kulturális rendszerek deregulációját, a határok lebontását tartják, hogy a globális médiacégek világméretű terjeszkedésének semmi ne állja útját. A média új rendjének szerintük globális rendnek kell lennie. A nemzeti határok a múlthoz tartoznak; a nemzetközi média új realitásait a piaci esélyek kihasználása és nem a nemzeti identitás alakítja ki. E törekvés fő ideológiája a nyitott világ, amelyben az eszmék és tapasztalatok valódi versenye folyhat, és ahol nem bürokratikus kormányok diktálják a médiapolitikát, hanem a fogyasztók ízlése és kívánságai, amelyekhez a médiacégek csak alkalmazkodnak. Ezt a valódi "demokratikus forradalmat" az új technológiák segítik elő. A globális média kritikus elemzői korántsem fogadják el a globális médiacégek pozitív önképét. Felpanaszolják a transznacionális médiaóriások agresszív nyomulását, amelynek révén az új média-világrend pusztán néhány korporáció uralmát erősíti a kulturális termelésben és elosztásban. Azt állítják, ez nem szélesíti, inkább szűkíti a kulturális kínálatot. A szórakoztatóipar és az információs üzletág a telekommunikációs iparral összekapcsolódva, a maga hatalmas koncentrációjával elsorvasztja a helyi média fejlődési lehetőségeit. A globális média áttörése elsősorban a kereskedelmi (kommerciális) média nyomulását segíti elő, háttérbe szorítva a közszolgálati programokat mind a kultúrában, mind a politikai információk terén. Ezzel megrendíti a hagyományos kulturális identitásokat, szűkíti a politikai nyilvánosság terét, hiszen a közönséget nem állampolgárként, hanem mindenekelőtt fogyasztóként szólítja meg.

5 Globalizáció… cdonalds.jpg jpg miss-mcdonalds.jpg

6

7 Milyen szerepe lehet a hálózatoknak a világ globalizálódásában?

8 TÁRKITEKINTŐ Nagyvárosi tévéellenesség nyugaton A francia nagyvárosokban a háztartások ötödében nincsen televízió. Magyarországon ez az arány csak ennek tizede (2%) - derült ki a 2007 végén végzett Eurobarometer felmérésből, melyet az elektronikus kommunikációval kapcsolatban készítettek az Európai Unió tagállamaiban. Bár a felmérés eredményei azt mutatják, hogy az Unióban alig akad televízió nélküli háztartás, figyelemre méltó különbségek érzékelhetők a városiasodottság tekintetében. Néhány tagországban kiugróan magas arányban találhatók TV nélkül élő háztartások a nagyvárosokban: például a francia nagyvárosi háztartások 20%-ában, a finneknél 15%-ában, míg a németeknél 12%-ában nincsen "beszélő doboz". Ezt a magas arányt mindhárom országban feltehetően az önálló életvitelt folytató fiatalok tudatos tévéellenessége eredményezi. u/news/2009/kitekint /2

9 A kommunikációs globalizáció értelmezése F. Fukuyama( A történelem vége és az utolsó ember. Európa, 1994.) vs. S. P. Huntington ( A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása, Európa, 2006) Francis Fukuyama szerint, ha a társadalmak elérték a liberális demokrácia szintjét, “történelem végéről” beszélhetünk. Vagyis az emberek legfőbb vágya az elismerés, értékeik megbecsülése mások által. Ha ezt elérte nincs miért tovább küzdjön. Ezen elvárás pedig csakis a liberális demokráciában teljesülhet. A szerző szerint ezen a szinten már nincsenek konfliktusok, háborús helyzetek, mindent az egyenlőség és megértés ural. (ellentétben a más kormányzati formákkal szemben).

10 Huntington (2006) értelemben vett civilizáció fogalma: a kulturális értelemben: értékek, normák, vallási előírások és a hasonló világlátás összessége. Samuel P. HuntingtonSamuel P. Huntington ( ):A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása Megállapításai A hidegháború utáni világ szabályait a kulturális identitások adják. Az emberek a politikát nemcsak érdekeik előmozdítására, hanem saját identitásuk meghatározására is használják. A világpolitika főszereplői továbbra is a nemzetállamok, melyek már civilizációk szerint tömörülnek. Alaptézisei A civilizációk halandók, és ki vannak téve a változásnak. Globális civilizáció nem fog kialakulni. A modernizáció nem eredményez „nyugatiasodást”. A mai világ sokoldalú és sokpólusú. Jelenleg a civilizációk közötti erőegyensúly módosulása zajlik. Új, a civilizációkon alapuló világrend alakul ki. A Nyugat mindinkább konfliktusba kerül más civilizációkkal. El kell fogadni, hogy a nyugati civilizáció nem egyetemes, megújulása államainak összefogásán múlik.

11 „Soha ne higgyünk a politikusoknak, vallási vezetőknek vagy vezető üzletembereknek, amikor azt ígérik, hogy megreformálják a nemzeti értékeket. Ezeket adott tényként kell kezelnünk, ugyanúgy, mint egy adott ország földrajzi helyzetét vagy időjárását.” Ezzel a Hofstede-intelemmel kezdődik a TÁRKI nemrég megjelent, a gazdasági növekedés társadalmi/kulturális feltételeit vizsgáló, egyébként vezető üzletemberek támogatásával létrejött kutatási programjának zárójelentése.kutatási programjának

12

13 Gazdasági globalizáció (2009) obal500/2009/maps/top50.html

14 1. Az információ adja a társadalom gazdasági szükségleteinek alapját 2. A gazdaság és a társadalom maga is információs értékeket termelő és felhasználó mag köré szerveződik 3. Az információ – mint gazdasági termék – fontossága meghaladja az árukét, az energiáét és a szolgáltatásét Az információs társadalom gazdasága TársadalomtípusVilágképKözösségi képlet Halász-vadász- gyűjtögető StatikusHorda (25-50) Nagycsaládosok csoportja (50-150) FöldművesDinamikusFalusi közösség ( ) Városi/városszövetségi ( millió) IpariEnergiacentrikusNemzeti/regionális (8 millió-2 milliárd) InformációsInformációcentrikusNemzeti/multiregionális (800 millió-4 milliárd) Globális (???)

15 A globális világ periférikus helyzetű országai a GNP/fő általában 800 USD alatt, a világgazdasághoz történő integráció foka még igen alacsony, de esetenként magas fokú is lehet, az információs társadalom fejlettségi foka még igen kezdetleges, a népesség szociális helyzete kritikus. A globális világ periférikus-félperiférikus helyzetű országai a GNP/fő általában 800–3000 USD között, a világgazdasághoz történő integráció már kezdetét vette, az információs társadalom fejlettségi még alacsony szinten áll, a népesség szociális helyzete még messze nem éri el a megfelelő szintet. A globális világ félperiférikus helyzetű országai a GNP/fő általában 3000–8000 USD között, magas fokú a világgazdasághoz történő integráció, de országonkénti eltérések lehetségesek, az információs társadalom kialakulása már megkezdődött, a népesség szociális helyzete megfelelő. A világ országainak centrum-periféria megoszlása – I. In: A globális világ politikai földrajza / szerk. Bernek Á. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2002 (belső fedél)

16 A globális világ félperiférikus-centrum helyzetű országai a GNP/fő általában 8000–20000 USD között, magas fokú a világgazdasághoz történő integráció, de országonkénti eltérések lehetségesek, az információs társadalom fejlettsége már magas fokú, de még elmarad a centrumországokétól, a népesség szociális helyzete igen kedvezõ. A globális világ centrum helyzetű országai a GNP/fő általában USD felett, magas fokú a világgazdasághoz történő integráció, de országonkénti eltérések lehetségesek, az információs társadalom fejlettsége igen magas fokú, a népesség szociális helyzete igen kedvezõ. A világ országainak centrum-periféria megoszlása – II. In: A globális világ politikai földrajza, i.m. (belső fedél)


Letölteni ppt "16. Témakör: Kultúra és globalizáció Tétel: Kulturális uniformizálódás és sokféleség Az ábrák és a mellékelt szövegek segítségével magyarázza meg, miként."

Hasonló előadás


Google Hirdetések