Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Az európai környezet — Helyzetkép és előretekintés 2005 — Rövid ismertetés.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Az európai környezet — Helyzetkép és előretekintés 2005 — Rövid ismertetés."— Előadás másolata:

1 1 Az európai környezet — Helyzetkép és előretekintés 2005 — Rövid ismertetés

2 2 Miről szól Az európai környezet – Helyzetkép és előretekintés 2005 jelentés? Az EEA harmadik Helyzetkép és előretekintés jelentése Az előző jelentést 1999-ben tették közzé Segíti az EU környezetvédelmi politikájának tervezését és értékelését A 2005-ös kiadás újdonságai

3 3 A jelentés felépítése Európa környezetének integrált értékelése A mutatók alapkészlete Országonkénti elemzés Bibliográfia A 2005-ös jelentés az alábbiakat tartalmazza:

4 4 Európai fejlesztések, helyi választási lehetőségek, globális hatások Az európai uniós környezetvédelmi jogi szabályozás akkor hatékony, ha megfelelően alkalmazzák A sikeres politikák nagyrészt a jól kezelhető pontforrásokra összpontosultak Jelenleg a legnagyobb kihívást a gazdasági szektor kiterjedt szennyezési forrásai jelentik A környezetvédelem terén történő előrelépést leginkább a termőföld-használati mód, a fogyasztási és kereskedelmi szokások fenyegetik A fogyasztás és kereskedelem következtében hagyott „lábnyomaink” több mint kétszeresével meghaladják biológiai kapacitásunkat

5 5 Növekvő városiasodás, a termőföld elhagyása Az EU-25 területén zajló urbanizáció 1990 és 2000 között Luxemburg területének háromszorosával növelte a kontinens városi területeit. Az EU kohéziós alapjai kulcsszerepet játszottak — tanulságok 2007–2013-ra? A városok terjeszkedése aránytalanul megnöveli az ökoszisztémák (pl. vizes területek) terhelését a környező területeken A turizmusfejlesztés tovább fokozza a már így is erősen igénybe vett vízparti területek terhelését A mezőgazdasági földterület alacsony ára nem teszi vonzóvá a már fejlesztett területek újrafejlesztését A szolgáltatások hozzáférhetetlensége a vidéki területeken és a mezőgazdasági termelők elöregedése a vidéki földterületek elhagyásához vezet

6 6 Itt az éghajlatváltozás Ebben a században Európában 2–6 °C fokkal emelkedhet a hőmérséklet (a múlt századi 0,95 °C- hoz és a 0,7 °C fokos globális átlaghoz képest) Az előrelátható hatások többek közt vízhiányok, egyre szélsőségesebb időjárási események, a tengeri fajok vándorlása és gazdasági veszteségek A Kiotói Jegyzőkönyv rövid távú céljai elérhetők — a 2020-as és azon túli, hosszabb távú célok elérése azonban nehezebb lesz Fő tényező a közlekedési ágazat. A közlekedési igények meghaladják az üzemanyag-takarékosságból származó nyereséget. A légi közlekedésből származó kibocsátás 2030-ra megkétszereződik

7 7 Lassú haladás az energiaszükséglet kezelésében Az energiaszükséglet még mindig emelkedik, bár ez lassabb mértékű, mint a GDP növekedése. Ökológiai hatékonyság terén elért sikerek az ipari ágazatban; nagyobb kihívások a háztartási és szolgáltató ágazatban A jövőben alacsonyabb kibocsátás érhető el csekélyebb mértékű energiafelhasználással, a megújuló energiaforrások arányának növelésével és az energiahatékonyság fokozásával. Ugyanakkor hosszú távú, egymással összhangban álló intézkedésekre van szükség A hatékonyság fokozásában rejlő számos lehetőség még kiaknázatlan, különösen a háztartási és szolgáltató ágazatban A jövőbeli alacsony kibocsátásra irányuló befektetés költséghatékonyabb lehet (becsült értéke 45 euró/fő/év, szemben a cselekvés elmulasztásának 300–1 500 euró/fő/éves becsült társadalmi-gazdasági költségével)

8 8 Egészségesebbek vagyunk, de változatlanul ki vagyunk téve a szennyező anyagoknak Európa sikeresen csökkentette a szmog és a savas eső előfordulását A városi levegőszennyezés azonban számos városban továbbra is egészségügyi problémákat okoz (finom részecskék és ózon) A tisztább közlekedési technológia és a jobb várostervezés hozzájárulhat a helyzet javulásához Az olyan piaci eszközök használata, mint a viselkedés megváltozását eredményező forgalmi torlódási díjak szintén hatékonynak bizonyulhatnak A vegyi anyagoknak való kitettség Európában és máshol is érinti az embereket. Az sarkvidéki népek vérmintáiban kimutatott PCB-szintet a messzire eljutó európai szennyezések okozzák. Európa lábnyomának része

9 9 Természeti erőforrásaink kimerítése Európa halállományai közül sokat túlhalásznak, amely így hatással van a táplálékláncban lejjebb elhelyezkedő fajokra is. Ez az éghajlatváltozással együtt fenyegetést jelent a tengeri ökoszisztémákra Biológiai sokféleség: némi haladás ellenére számos faj — madarak, emlősök, rovarok — veszélyben van az élőhelyek feldarabolódásának köszönhetően. Az EU-10 országai veszíthetik a legtöbbet Európa talaját erózió, eltömődés, szennyeződés és savasodás fenyegeti — 2 millió potenciálisan szennyezett hely létezik és helyreállítást igényel Víz: Dél-Európában egyre inkább jelentkeznek a vízhiány jelei, és a turizmus növekedése, az öntözés és az éghajlatváltozás következtében ez várhatóan fokozódik

10 10 A szennyezés megelőzése kifizetődik Komoly erőfeszítések történtek a vízszennyezés kiküszöbölése érdekében — ez a környezetvédelmi kiadások 50 %-át teszi ki — de még sok a tennivaló A legjobb megoldások a kezelési kapacitásokba irányuló befektetéseket kombinálják a szennyezés forrásnál történő csökkentésére irányuló gazdasági ösztönzőkkel A mezőgazdaságból származó szennyezés továbbra is „fejfájást” okoz majd az új tagállamokban — a műtrágya-felhasználás várhatóan növekedni fog A talajvíz megtisztítása évtizedekbe telhet A megelőzés olcsóbb, mint a tisztítás — a gazdálkodási gyakorlatok megváltoztatása pl. földművelés gyakorlata a KAP keretében biztosított pénzügyi ösztönzők útján segíthet

11 11 Mit tehetünk? Mit tehetünk? Európa gazdaságának nyersanyag- és energiahatékonysága növekedhet — az EU-10 országok 4-es faktorral közelíthetik hatékonyságukat az EU-15 szintjéhez A technológiaátadás és az újítások támogatása, továbbá a szennyezéssel kapcsolatos adók és díjak hozzájárulhatnak a fejlődéshez Nagyobb környezetvédelmi integrációra van szükség azokban az ágazatokban, melyek a leginkább hatással vannak a környezetre — mezőgazdaság, energia, közlekedés, ipar, háztartások A közlekedési ágazat jól mutatja az integrált megközelítések hasznosságát. Ez az ágazat helyi és globális szinten egyaránt hozzájárul a levegőszennyezéshez, az éghajlatváltozáshoz, a zajszintek növekedéséhez, a talajtakaráshoz, az élőhelyek feldarabolásához és a vízszennyezéshez

12 12 Mit tehetünk? Hosszú távú, egymással összefüggő szakpolitikák kialakítása, amelyek a fenntartható termelés és fogyasztás irányába terelik a piacot Valamennyi ágazatban szélesebb körű és integrált piaci eszközök használata, amelyek kombinálják a fenntarthatósági célokat — ökológiai adó- és támogatási reformok A magánszektor és a közszféra környezetvédelmi tárgyú kutatási és fejlesztési kiadásainak megerősítése Európa globális versenyben való támogatása érdekében Az intézményi keretek javítása az integrált megközelítések kidolgozásához és alkalmazásához. Az ilyen rendszerek ugyanolyan fontosak lehetnek, mint maguk a szakpolitikák

13 13 C rész — Felépítés és néhány kulcsfontosságú elem Országonkénti elemzés A mutatók alapkészletének kilenc mutatóján alapul “Országértékelési táblázat” Az elemzéshez használt alapkészlet-mutatókat az EEA választotta ki

14 14 Üvegházhatású gázok kibocsátása Egy főre jutó üvegház- hatásúgáz-kibocsátás, 2002 GDP-egységre jutó üvegház- hatásúgáz-kibocsátás, 2002 A kiotói célértékektől való távolság, lineáris célközelítés, 2002

15 15 Magyarországra vonatkozó rangsorolás

16 16 Az európai környezet — Helyzetkép és előretekintés 2005 jelentés a világhálón Teljes jelentés — egy pdf fájl fejezetenként Összefoglaló 25 nyelven Sajtóközlemény 25 nyelven Beszédek Sajtókonferencia (video) Flash animáció Powerpoint bemutató


Letölteni ppt "1 Az európai környezet — Helyzetkép és előretekintés 2005 — Rövid ismertetés."

Hasonló előadás


Google Hirdetések