Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szervezeti szocializáció kulturális alapjai az USA-ban I. Bevezetés Modellek konvergenciája A „társadalmi normák” átalakulása Gyermekkori szocializáció.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szervezeti szocializáció kulturális alapjai az USA-ban I. Bevezetés Modellek konvergenciája A „társadalmi normák” átalakulása Gyermekkori szocializáció."— Előadás másolata:

1 Szervezeti szocializáció kulturális alapjai az USA-ban I. Bevezetés Modellek konvergenciája A „társadalmi normák” átalakulása Gyermekkori szocializáció Forrás:

2 Közösségi kontra individualista piacgazdaság (a kapitalizmus rajnai modellje) Közösségi: Az egyén egy csapat tagjaként akar érvényesülni Az egyén egy csapat tagjaként akar érvényesülni  cél a legjobb csapat megtalálása  cél a legjobb csapat megtalálása Gyakran a profit feláldozása annak érdekében, hogy foglalkoztatottságot fenntartsák. Gyakran a profit feláldozása annak érdekében, hogy foglalkoztatottságot fenntartsák. A vállalat érdeke a „munkaerőbe való beruházás” A vállalat érdeke a „munkaerőbe való beruházás” Japán: Japán: - államilag meghatározott irányelvek az iparban - „Kapcsolati kapitalizmus” – érdekeltek közötti konszenzus, mely a hosszú távú eredményesség elvén nyugszik Németország: „szociális piacgazdaság” Németország: „szociális piacgazdaság” - Társadalmilag finanszírozott szakképzési rendszer - A privatizáció korlátozása –kormányzati tulajdonlás - Széles körű szociális, jóléti programok

3 Közösségi kontra individualista piacgazdaság (a kapitalizmus rajnai modellje) Érdek konszenzus Részvényesek, a vállalatvezetés, az egész menedzsment és a szakszervezetek közös felelőssége. Részvényesek, a vállalatvezetés, az egész menedzsment és a szakszervezetek közös felelőssége.  Magas munkabérek  Képzési rendszer  A dolgozó többet ér, mint az „aktuális piaci ára” (befektetett tőke + speciális szakmai képzettség+ hűség)

4 Közösségi kontra individualista piacgazdaság (neoamerikai liberalizmus) Individualista: A képzettség egyéni érdek, így egyéni költség is  cél: a legjobbak alkalmazása, a piaci fizetések tartása A képzettség egyéni érdek, így egyéni költség is  cél: a legjobbak alkalmazása, a piaci fizetések tartása A szociális jólétei programok „sajnálatos szükségszerűségek” A szociális jólétei programok „sajnálatos szükségszerűségek” Az egyéni érdekek kiegyensúlyozódnak, így megfelelnek a közösségi érdekeknek is. Az egyéni érdekek kiegyensúlyozódnak, így megfelelnek a közösségi érdekeknek is. A modell egyre „egyedülállóbb” A modell egyre „egyedülállóbb” Modellek konvergenciája

5 A növekvő társadalmi egyenlőtlenségek okok vagy következmények? – az oktatás szerepe  Alapképzés: „A gazdag gyerekek teljesítményei jobbak, ha csak gazdagok vannak egy osztályban, de a szegények teljesítménye jobban nő, mint amennyivel a gazdagok teljesítménye csökken, így az átlag magasabb” Az eltérő iskolázottság csökkenti a nemzetközi versenyképességet Az eltérő iskolázottság csökkenti a nemzetközi versenyképességet Eladó oldalon: A jövedelemegyenlőtlenségek csökkentik az átlagos szakképzettségi szintet. Vásárló oldalon: A magasabb szakképzettséget igénylő termékek nem mindenkinek adható el „Nem lehet prosperáló és stabil egy társadalom, amely végletesen megoszlik tulajdonosokra és nem tulajdonosokra, jól képzettekre és tanulatlanokra.”

6 A kormány szerepének újraértékelése A piac hatékonyságának és korlátainak egyidejű felismerése A piac hatékonyságának és korlátainak egyidejű felismerése 1992-ben megfogalmazott Clinton alapelvek: 1992-ben megfogalmazott Clinton alapelvek: 1. Magas növekedési ütem fenntartása 2. Nemzetközi versenyképesség erősítése 3. A lakosság életminőségét jelentősen befolyásoló társadalmi és gazdasági feltételek javítása.

7 Társadalmi normák átalakulása I. Vonatkoztatási csoportok átalakulása Az amerikai társadalom életét jelentős társadalmi tőke (társadalmi hálózatok, normák, bizalom  közösségi, politikai élet intenzivitása) megléte jellemezte a hatvanas évekig. Az amerikai társadalom életét jelentős társadalmi tőke (társadalmi hálózatok, normák, bizalom  közösségi, politikai élet intenzivitása) megléte jellemezte a hatvanas évekig. Csökkenés vagy átalakulás? Csökkenés vagy átalakulás? A változás tünetei (General Social Survey adatai alapján) leginkább az egyes szervezetek taglétszámainak csökkenésében mutatkozik meg: A változás tünetei (General Social Survey adatai alapján) leginkább az egyes szervezetek taglétszámainak csökkenésében mutatkozik meg: 1. Egyházi egyesületekben 15% 2. A szakszervezetekben 50% 3. iskolai tevékenységekben való szülői részt vétel 40-60% 4. Sport klubokban, női klubokban… (Putman: Egyedül kuglizva) 5. Politikai részt vételben (1996-ben először 50% alatt a szavazók száma), pártagok száma Nem csökkentek a „címlistás-levelező” egyesületek (környezetvédők, nyugdíjasok…) Ezek nem járnak aktív részt vételi kötelezettséggel.

8 Társadalmi normák átalakulása II. Okok Putman vizsgálata szerint nem befolyásoló a részvétel csökkenésében a: Lakhelyi mobilitás Lakhelyi mobilitás Elővárosodás –szuburbanizálódás Elővárosodás –szuburbanizálódás Megnőtt munkaidő és időhiány Megnőtt munkaidő és időhiány Anyagi helyzet Anyagi helyzet Befolyásoló „lehet”: A Nők társadalmi helyzetének változása-fokozott munkavállalás A Nők társadalmi helyzetének változása-fokozott munkavállalás Boldog, gyermekes házasságban élők hajlamosabbak társadalmi részvételre - ezek száma a válások növekedésével párhuzamosan csökkent Boldog, gyermekes házasságban élők hajlamosabbak társadalmi részvételre - ezek száma a válások növekedésével párhuzamosan csökkent Televízió nézési szokások változása (3-4 h napi átlag, szabad idő 40%-a Televízió nézési szokások változása (3-4 h napi átlag, szabad idő 40%-a - A szenvedélyes nézők magányosak - A szenvedélyes olvasók közösségileg nagyon aktívak  A kommunikációs technológiában bekövetkezett forradalom károsítja, decentralizálja a kultúrát???

9 Társadalmi normák átalakulása II. Következmények A társadalmi részvétel hiánya  a gazdasági növekedés csökkenése, visszaesés A társadalmi részvétel hiánya  a gazdasági növekedés csökkenése, visszaesés rövid távon: rövid távon: - A gazdaság teljesítőképessége nő - A szegénység csökken - Nőtt a kisvállalkozók, a háztulajdonosok, adományozók száma Hosszú távon: Hosszú távon: - Belvárosi fekete lakosság elmaradottsága (Kenneth, Clar: 1939, 1958) - Magas bűnözési arány - Katasztrófahelyzetek nehezen kezelhetősége

10 Gyermekkori szocializáció Az alkalmazkodó csecsemő a normális csecsemő? Napirendhez szoktatás Napirendhez szoktatás A csecsemő érettségének mutatója a leghosszabb alvási periódus A csecsemő érettségének mutatója a leghosszabb alvási periódus „…amikor végül a család és az újszülött eléri a közös napirendet, és aktivitásukat gördülékenyebben kezdik összehangolni, az ezáltal keletkezett elégedettség révén a csecsemő a család szívesen látott tagjává válik” (Sprunger, Boyce és Gaines, 1985)

11 Gyermekkori szocializáció II. Az amerikai anyák nem képesek csecsemőik kommunikációját úgy kezelni, mintha értelmetlen lenne. Az amerikai anyák nem képesek csecsemőik kommunikációját úgy kezelni, mintha értelmetlen lenne. Később versengő magatartásra szocializálják őket. Később versengő magatartásra szocializálják őket. Még mindig problémát jelent a faji megkülönböztetés (Kenneth és Clark: 1939, 1958) Még mindig problémát jelent a faji megkülönböztetés (Kenneth és Clark: 1939, 1958)

12 Gyermekkori szocializáció III. Családszerkezet és szocializáció kapcsolata A Kenyában élő „guszik” és egy északkeleti kisvárosban élő amerikai gyerekek összehasonlítása: Az amerikaiak több időt töltenek a felnőttek közelében Az amerikaiak több időt töltenek a felnőttek közelében Ritkán követelnek tőlük házimunkát, inkább ők igényeltek segítséget a szülőktől a maguk választotta tevékenységben. Ritkán követelnek tőlük házimunkát, inkább ők igényeltek segítséget a szülőktől a maguk választotta tevékenységben. Ritkábban mutattak proszociális viselkedést, inkább figyelmet és segítséget kértek, vagy uralkodni próbáltak a többi gyereken  ”függő-uralkodó viselkedés” Ritkábban mutattak proszociális viselkedést, inkább figyelmet és segítséget kértek, vagy uralkodni próbáltak a többi gyereken  ”függő-uralkodó viselkedés” Kevésbé jellemző a gondoskodó magatartás és a megbízhatóság Kevésbé jellemző a gondoskodó magatartás és a megbízhatóság A gyerekeket arra ösztökélik, hogy magukra mint egyénekre, ne mint a csoport tagjára nézzenek. A gyerekeket arra ösztökélik, hogy magukra mint egyénekre, ne mint a csoport tagjára nézzenek.


Letölteni ppt "Szervezeti szocializáció kulturális alapjai az USA-ban I. Bevezetés Modellek konvergenciája A „társadalmi normák” átalakulása Gyermekkori szocializáció."

Hasonló előadás


Google Hirdetések