Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc"— Előadás másolata:

1 KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc
HULLADÉKGAZDÁLKODÁS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc A BSc megnevezéséből ha nem közös a tárgy az aktuálisat kell meghagyni. Valamennyi beszúrt objektum (képlet, hang, video stb, a ppt-vel azonos könyvtarban legyen. Eloadasok anyagat kulon konyvtarban kerjuk elhelyezeni. Konyvtarnev: Fokonyvtar: targynev; alkonyvtar:Kornyg_Termv _eloadas_szama ; Fajl neve :TARGYNEV_Kornyg_Termv_BSC_Eloadas_gyakorlat_szama_ppt HEFOP

2 ELŐADÁS/GYAKORLAT ÁTTEKINTÉSE
Biogáztermelés, enzimtechnológiák Alapanyagok Hasznosítás, utókezelés Az előadások / gyakorlatok diáinak kidolgozása során jelöljön ki kulcsszavakat amelyeket az ellenőrző kérdésekhez hiperhivatkozásként kapcsoljon a kérdéshez. Művelet leírása BESZÚRÁS OBJEKTUM HIPERHIVATKOZÁS súgóban. HEFOP HEFOP

3 Az anaerob szervezetek (fakultatív és obligát) a szerves anyagok bontását erjesztéssel, oxigén felhasználása nélkül végzik. Oxigén-akceptorként a szerves kötésben lévő szénvegyületeket használják, ezáltal a keletkező biogáz akár 40%-ban is tartalmazhat CO2-t. A szerves anyagok lebontása és metánná történő átalakítása több lépésből áll. A lebontás egyes szakaszait táplálékláncot alkotó szervezetek végzik, amelyek így szorosan egymásra vannak utalva. A diákhoz itt kellene beszúrni a tanári magyarázatokat. HEFOP HEFOP

4 Szerves anyagok lebontásának lépései
A folyamat típusa Baktériumok fajtája Nyersanyagok Termék 1. szakasz hidrolízis fermentáló fehérjék, szénhidrátok, zsírok aminosavak, cukrok, zsírsavak 2. szakasz savképződés aminosavak, cukrok, zsírsavak, szerves savak, alkoholok 3. szakasz ecetsav-képződés acetogén aminosavak, cukrok, zsírsavak, szerves savak, alkoholok ecetsav, hidrogén, széndioxid 4. szakasz metánképződés metanogén metán A diákhoz itt kellene beszúrni a tanári magyarázatokat. HEFOP HEFOP

5 Az erjesztés során a szerves anyagok metánná alakulnak át
Az erjesztés során a szerves anyagok metánná alakulnak át. A maximálisan kinyerhető metángáz mennyisége a szerves hulladékok összetételétől függ. A gyakorlatban reálisan megcélozható gázhozam 300 – 600 l erjesztési gáz/kg szerves szárazanyag körül mozog, 50-70%-os metántartalommal. Az erjesztés során a szerves anyagok 40 – 85%-a bomlik le. Biológiai kezelésre azok a szerves hulladékok alkalmasak, amelyek szervesanyag-tartalmának izzítási vesztesége meghaladja a 30%-ot. A folyékony vagy magas nedvességtartalmú, kevésbé szerkezetes szerves hulladékok alkalmasak az anaerob kezelésre, a jó struktúrájú, levegős szerkezetű hulladékok pedig a komposztálás legjobb alapanyagai. Az erjesztési maradékokat majd minden esetben aerob utókezelésnek, komposztálásnak kell alávetni. A komposztálás időtartama ebben az esetben természetesen rövidebb, mintha a teljes átalakulás komposztálással történne. A diákhoz itt kellene beszúrni a tanári magyarázatokat. HEFOP HEFOP

6 A biohulladékok erjesztésére szolgáló eljárástechnológiák:
A feldolgozandó nyersanyagoktól függően: nedvesfermentációs eljárások szárazfermentációs eljárások A reaktorok hőmérsékletének alapján: mezofil erjesztés termofil erjesztés Az erjesztés végbemehet egy, kettő vagy több lépésben. A lebomlás 4 szakasza ezáltal térben is elkülönülhet egymástól. A diákhoz itt kellene beszúrni a tanári magyarázatokat. HEFOP HEFOP

7 Ettől függően választandó meg a kommunális, ipari eredetű, szilárd,
A hulladék (hígtrágyák, trágyák és szennyvizek) kezelésénél a kiindulási pont mindenkor a keletkező hulladékok és szennyvizek mennyiségi, kémiai, fizikai tulajdonságai. Ettől függően választandó meg a kommunális, ipari eredetű, szilárd, a kommunális, az élelmiszer-ipari eredetű, híg, a mezőgazdasági eredetű, folyékony, hígtrágyák, a mezőgazdasági eredetű szalmás trágyák és hulladékok legcélszerűbb kezelési és hasznosítási technológiája. A technológiákat azonban általában az alapanyag konzisztenciájának megfelelően nevezik nedves, félszáraz biogáz-gyártási eljárásoknak. A diákhoz itt kellene beszúrni a tanári magyarázatokat. HEFOP HEFOP

8 Száraz fermentálás: A % sz.a. tartalmú biohulladékot egylépcsős reaktorokban erjesztik. A kezelés során a nyersanyagokat csigás szivattyú segítségével a reaktor egyik végén betöltik, majd a lebomlás befejeztével a másik végén kiengedik. Az átalakulási folyamatokat a beépített keverőberendezések és a befúvatott biogáz is elősegíti. Igen száraz biohulladék esetében (40%-os sz. a. tartalom) fennáll a veszélye annak, hogy a nyersanyagok nem megfelelően keverednek és áramlanak a fermentálóban. Egylépcsős fermentáló reaktorok esetében a kezelés mezofil körülmények között 3-4 hétig, termofil körülmények között pedig 2-3 hétig tart. A száraz fermentálás előnye az alacsony nedvességtartalomból fakadó csekély anyagáramlás. A diákhoz itt kellene beszúrni a tanári magyarázatokat. HEFOP HEFOP

9 A nedves fermentálás: A nyersanyagok szárazanyag-tartalmát az előkezelés során kb. 10%-osra állítják be. Az anyagok ilyen magas nedvességtartalma és megfelelő állaga lehetővé teszi az egyenletes anyagáramlást és keveredést a reaktoron belül. Előnyösek a feltételek az átalakulási és hőképződési folyamatokhoz, valamint a gázképződéshez. A nedves biogáz-gyártás alapanyaga általában hígtrágya vagy élelmiszer-ipari szervesanyag-tartalmú folyadék, melyeknek szárazanyag-tartalma 2-8%, és szervesanyag-tartalma 40-60% között van. Az alapanyagot általában naponta több alkalommal szivattyúval táplálják be az erjesztő-térbe. Az erjesztő-térben az úszókéreg, valamint a leülepedés megakadályozására szakaszos, vagy folyamatos keverést kell biztosítani. A diákhoz itt kellene beszúrni a tanári magyarázatokat. HEFOP HEFOP

10 Nedves biogáz-eljárás folyamatábrája
A diákhoz itt kellene beszúrni a tanári magyarázatokat. HEFOP HEFOP

11 A félszáraz biogáz-gyártási eljárás a felhasznált alapanyag összetételében tér el lényegében a nedves eljárástól. A fermentorba előre tervezett recept alapján összeállított anyagot juttatnak. Az anyag konzisztenciáját különböző mezőgazdasági melléktermékkel, gyakran szalmával állítják be. A biogáz-termelés egy sajátos területe a kommunális hulladéklerakó helyeken spontán keletkező biogáz összegyűjtése. A hulladéklerakókat megfúrják, becsövezik és az összekötött csővezetékeken elvezetik a biogázt. Az új hulladéklerakókat már a telepítésnél gázgyűjtő rendszerrel látják el. A diákhoz itt kellene beszúrni a tanári magyarázatokat. HEFOP HEFOP

12 Mezofil és termofil fermentálás
Az anaerob kezelés egyes szakaszaiban résztvevő baktériumoknak más és más a hőmérsékleti optimumuk. Az erjesztő baktériumok számára a legmegfelelőbb körülmények 30°C-on biztosíthatóak, a mezofil metanogén baktériumok optimuma 33 – 37°C között van, a termofil metanogéneké pedig 55 – 60°C közötti. A baktériumfajok számát tekintve elmondható, hogy az erjesztésben résztvevők nagyobb része a mezofil tartományba tartozik. A legtöbb anaerob kezelési technológia a mezofil baktériumok tevékenységén alapszik. . A diákhoz itt kellene beszúrni a tanári magyarázatokat. HEFOP HEFOP

13 Mezofil és termofil fermentálás
Mivel a szerves anyagok anaerob úton történő lebomlása során igen kevés energia szabadul fel, a reaktorok megfelelő hőmérsékleten tartásához külső energiaforrást kell igénybe venni. A termofil fermentálás előnyei közé sorolható a nagyfokú higiénizáció, valamint az, hogy a mezofil eljárásokhoz képest akár 10%-kal is hatékonyabb lehet a lebomlás foka, és ezzel együtt a termelt gáz mennyisége is. Ezzel szemben viszont a nettó energianyereség alacsonyabb, mivel a magas hőmérséklet szinten tartásához a termelt biogázból is többet kell felhasználni. A termofil kezelés másik hátránya az, hogy a folyamat során az ammónium–ammónia egyensúly hőmérsékletfüggősége miatt magasabb lesz az ammóniakoncentráció, s ez a metanogén baktériumokra gátlólag hat, sőt akár toxikus is lehet számukra. A diákhoz itt kellene beszúrni a tanári magyarázatokat. HEFOP HEFOP

14 Egy- és kétlépcsős folyamatok
Az egylépcsős folyamatoknál a lebontás minden lépése egyetlen reaktorban zajlik. A folyamat során a hőmérséklet és egyéb paraméterek menet közben nem változtathatóak, így azok beállításakor a bontás összes lépésének optimumát figyelembe kell venni. Kétlépcsős folyamatoknál a szilárd és folyékony fázis szétválasztása történhet a metánképződés előtt és azt követően is. A metánképződés előtti szétválasztásnak az az előnye, hogy a folyékony fázis – mint az a szennyvízkezelés gyakorlatában már bebizonyosodott -, nagy teljesítményű reaktorokban viszonylag rövid idő alatt lebontható. Kétlépcsős folyamatoknál a hidrolízis és a savképződés a műszaki berendezések szempontjából is elkülönül az acetát- és metánképződés szakaszaitól A diákhoz itt kellene beszúrni a tanári magyarázatokat. HEFOP HEFOP

15 Az egy- és kétlépcsős folyamatok összehasonlítása
Egylépcsős folyamatok Kétlépcsős folyamatok Elő-nyök alacsony beruházási költségek egyszerű irányítástechnika nagyobb üzembiztonság nagyobb fokú alkalmazkodás a részfolyamatok optimumához hatékonyabb kihasználtság magasabb fokú higiénizáció a hidrolízis során bekövetkező pH-csökkenés miatt Hátrá-nyok nincs lehetőség a részfolyamatok optimalizálására nagyobb a túlsavasodás veszélye (instabil folyamat) alacsonyabb üzembiztonság magas beruházási költségek költséges irányítástechnikai rendszer HEFOP

16 Biohulladékok erjesztésének
anyagmérlege A diákhoz itt kellene beszúrni a tanári magyarázatokat. HEFOP HEFOP

17 A biogáz-termelési technológiák egységei:
Gáztároló berendezések A biogáz-termelési technológiák egységei: alapanyag tárolása, összeállítása, beadagolása erjesztő (fermentor), gázgyűjtő, biztonsági, szabályozó- és tűzvédelmi berendezések, gáztisztító, komprimáló, gáztároló. A diákhoz itt kellene beszúrni a tanári magyarázatokat. HEFOP HEFOP

18 A vegyiparban használt kénmentesítő eljárások:
Kénmentesítés A vegyiparban használt kénmentesítő eljárások: abszorpciós eljárás, melynek folyamán a H2S mint kénhidrogén regenerálódik (karbonátos eljárások, triaethalominnal való elnyeletés), mérgező anyagokkal folytatott eljárás (arzén-oxidos eljárás), az aktív szenes elnyeletési eljárás, amelynél szénszulfid-keletkezés során robbanásveszély áll fenn, Clauss-féle eljárás (redukció a felszabadult elemi kénig, ezért nagyon drága). A régi katalízises, száraz eljárás a Fe(OH)3-mal mint katalizátorral dolgozik. Az egyszerűen, házilag is készíthető kénmentesítés vasreszeléket tartalmazó anyagon való átvezetéssel oldható meg. A kén reakciója vasszulfidot képez, és csapadék formájában kiválik. A vasreszelék faforgácsra telepítve elfogadható eredményt nyújt. A szakirodalomban beszámolnak arról, hogy gazdaságilag előnyösebb a biogázt ammóniás oldaton is átvezetni, mivel akkor ammónium-szulfokarbonát csapódik ki, ami kinyerhető és az erjesztésnél mint serkentőanyag, avagy a biotrágyában mint tápértéknövelő komponens is értékesíthető. A diákhoz itt kellene beszúrni a tanári magyarázatokat. HEFOP HEFOP

19 A biogázt zárt tartályban lévő vízen kell átbuborékoltatni.
CO2-eltávolítás: A biogázt zárt tartályban lévő vízen kell átbuborékoltatni. Ha egész pontos gázminőség-beállítás szükséges, a vizet célszerű nátrium- vagy kálium-hidroxiddal, ill. mésszel lúgosítani, így ugyanis a CO2 karbonátként visszamarad a vizes közegben. Az iszap eltávolításáról gondoskodni kell. Az egyszerű kémiai adalék nélküli átmosás is megfelelő lehet. Nyomás alatti mosás. Ezt normál kompresszorral végre lehet hajtani, ugyanis a technológia elve a gázok különböző oldhatóságának nyomáshatár-különbségére támaszkodik. Az így dúsított gáznak a fűtőértéke 34 MJ/m3 lehet, amely már benne van abban a sávban, amely az országos hálózatban szállított gázok minőségi szabványában szereplő fűtőértéknek megfelel. A diákhoz itt kellene beszúrni a tanári magyarázatokat. HEFOP HEFOP

20 A biogáz-felhasználás elsődleges területei: fűtés, főzés,
melegvíz-előállítás a háztartásban és a mezőgazdaságban hűtés, stabil munkagépek közvetlen hajtása, biogázból villamosenergia-termelés és a termelt áram felhasználása világítási célokra vagy ipari munkagépek hajtására. A diákhoz itt kellene beszúrni a tanári magyarázatokat. HEFOP HEFOP

21 A mezőgazdasági eredetű biogáz-telepek termelését számosállatra (sz. á
A mezőgazdasági eredetű biogáz-telepek termelését számosállatra (sz.á.) szokás vetíteni. Egy számosállat (500 kg testtömegnyi állat) napi trágyamennyiségéből termelhető energia 0,8 kg tüzelőolajjal egyenlő. A gyakorlatban elérhető szélső értékek: napi 0,2-1 ,0 kg tüzelőolajnak megfelelő energiatermelés. A számításokban egy szarvasmarha napi trágyatermelését 6,40 kg szerves anyagnak egy sertés napi trágyatermelését 0,51 kg szerves anyagnak vehetjük figyelembe. A túlnyomóan kommunális, szerves eredetű hulladékok termelését lakos-egyenértékben, illetve a szárazanyag-tartalomra vetítetve jellemezik. Szokás a biogáz-termelés hozamát még az erjesztő. a fermentor térfogatára is kifejezni: általában 1 m3 erjesztő-térfogatra naponta 1 m3 biogáz termelést lehet figyelembe venni egy közepes technikai színvonalú, a mezophil zónában termelő telepeknél. (A napi gáztermelést, a lebontás intenzitását természetesen a választott hőmérséklet is befolyásolja.) A diákhoz itt kellene beszúrni a tanári magyarázatokat. HEFOP HEFOP

22 A biotrágya hasznosítása
A nedves erjesztési technológiával nyert folyékony biotrágya mezőgazdasági területen való hasznosításánál a szennyvíziszapok mezőgazdasági elhelyezéseire és hasznosítására vonatkozó előírásokat kell betartani. Egészségügyi korlátozás nélkül akkor lehet vele hagyományos módon trágyázni, ha a fekál coliformszám 1 g-ban legfeljebb 1 db, szalmonella 1000 g-ból nem mutatható ki, a biotrágya 100 g-jában bélféregpeték vagy protonos ciszták nem fordulnak elő. A védőtávolságok folyékony biotrágyával való trágyázás esetében azonosak a normál istállótrágyával való trágyázásnál megköveteltekkel (pl. vízművédőzónák, utak, épültek közelítése). A diákhoz itt kellene beszúrni a tanári magyarázatokat. HEFOP HEFOP

23 gabonaféléknél a virágzás kezdetéig,
A folyékony biotrágya kiszórását, elhelyezését a talaj felszínén be kell fejezni: gabonaféléknél a virágzás kezdetéig, réten, legelőn pillangós és szálas takarmánynövényeknél július és augusztus hónapban 14 nappal a legeltetés vagy kaszálás megkezdése előtt; réten, legelőn, pillangós és szálas takarmánynövényeknél július és augusztus hónapok kivételével 21 nappal a legeltetés vagy kaszálás megkezdése előtt; ipari és takarmányozási célra termesztett hüvelyeseknél, szemes takarmányoknál, gyökér- és gumós növényeknél, valamint olaj- és rostnövényeknél 30 nappal a betakarítás előtt. A diákhoz itt kellene beszúrni a tanári magyarázatokat. HEFOP HEFOP

24 Várakozási idő nélkül helyezhető el a folyékony biotrágya a haszonfák, facsemeték, szőlőoltványok, forró levegővel szárított szemes- és szálastakarmány-növényeknél. A folyékony biotrágya-adagokat úgy kell meghatározni, hogy annak nitrogéntartalma a termelendő növények által felvehető nitrogén- (N) mennyiséggel összhangban legyen. A talaj N-pótlásával együtt általában 200 kg/ha N-mennyiséget tartalmazó biotrágyát lehet évente kijuttatni. A tárolások időtartama igazodik a trágyázás időpontjaihoz, ezért a folyékony tározót 1/2 évesre kell méretezni. A diákhoz itt kellene beszúrni a tanári magyarázatokat. HEFOP HEFOP

25 A BIOGÁZ GAZDASÁGOSSÁGI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI MEGÍTÉLÉSE
A különböző megjelenési formájú (folyékony, félnedves, nedves) melléktermékek és hulladékok legelőnyösebb kezelési, újrahasznosítási eljárásának tűnik. Az anaerob lebontás nagymértékben csírátlanítja a fertőző környezetterhelő hulladékokat, ezzel egyidejűleg értékes végtermékké (metángáz és komposzt) nemesíti. Mérések bizonyítják, hogy a (25°C hőmérséklet felett lefolytatott erjesztésnél) a Bilharzia-, a horgasféreg-, a galandféreg- stb. peték 99%-ban elpusztulnak - és a gyommagvak csíraképességüket gyakorlatilag elveszítik. A diákhoz itt kellene beszúrni a tanári magyarázatokat. HEFOP HEFOP

26 A BIOGÁZ GAZDASÁGOSSÁGI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI MEGÍTÉLÉSE
A biogáz megítélésének egy másik aspektusa a talajerő-fenntartás szervesanyag-szükséglete. Egy természetes ökoszisztémára jellemző a szerves anyag felhalmozódásának és lebomlásának dinamikus egyensúlya. Az ember által befolyásolt ökológiai rendszerekben is akkor biztosítható a természet károsodása nélkül ez a dinamikus egyensúly, ha megteremtjük és fenntartjuk a talaj szerves anyagának megőrzéséhez, szükséges utánpótlásához és azok célszerű lebontásához nélkülözhetetlen feltételeket. Az ilyen termelési tevékenység kedvezően befolyásolja földhasználatot, és a termőterület növényállománnyal való borítása a szél- és vízerózió elleni védekezés egyik hatékony eszköze. A biogáz-termelés során energiatermelés és a talajerő-fenntartás szervesanyag-szükséglete egyaránt biztosítható. A diákhoz itt kellene beszúrni a tanári magyarázatokat. HEFOP HEFOP

27 1. oxidoreduktázok (oxidációs, redukciós reakciók)
ENZIMEK: katalizátorfunkcióval rendelkező fehérjék, amelyek az élő szervezetben szubsztrátok specifikus módon történő átalakítását teszik lehetővé, ill. gyorsítják. Működésüket az aktivátorok fokozzák, az inhibitorok gátolják. A katalizált reakció típusa szerint megkülönböztethető enzimek: 1. oxidoreduktázok (oxidációs, redukciós reakciók) 2. transzferázok (funkciós csoport átvitele) 3. hidrolázok (hidrolízis reakciók) 4. liázok (addíciós reakciók kettős kötésre, ill. csoport eltávolítás kettős kötés létrehozással) 5. izomerázok (izomerizációs reakciók) 6. ligázok (új kötés létrehozása ATP hasítással HEFOP HEFOP

28 Cserebomlás: A + B =C + D. Oxidoreduktázok, transzferázok, hidrolázok
OSZTÁLYOZÁS: Cserebomlás: A + B =C + D. Oxidoreduktázok, transzferázok, hidrolázok Addició: A + B =C. Kettőből egy, visszafelé egyet két részre. Liázok. Izomerizáció: A=B Izomerázok (azonos ö.tétel, más szerkezet) Oxidoreduktázok: egy szubsztrátot oxidálnak, miközben egy másik molekulát redukálnak. (A legegyszerűbb csak egy elektront visz át.) Ált. 2 H-t, e-t és p-t visznek át a molekulára, ami általában koenzim. Flavinok, NAD Pl: borostyánkősav + FAD = fumársav + FADH2 HEFOP HEFOP

29 Fehérje + H2O = aminosavak
OSZTÁLYOZÁS Transzferázok: szubsztrát molekuláról egy részlet egy másik szubsztrátra (egyik ált. koenzim) pl. a P-csoportot átvivő kinázok. Glükóz + ATP = glükóz-6-P + ADP Hidrolázok: szubsztrátot hidrolizálják (vízzel ketté). Fehérjét-proteáz, szh-t –glikozidáz, lipidet-lipáz Fehérje + H2O = aminosavak Liázok v szintázok: úgy hasítják szét a szubsztrátot, hogy közben az egyik termékben kettőst alakítanak ki. Visszafelé vízelvonás, és egy kettős kötést addicionál. Fumársav + H2O = almasav Izomeráz: glicerinaldehid 3P (GAP) dihidroxi-acetonP (DHAP) Ligázok v szintetázok: energiaigényest katalizál, az átalakításhoz e-t ATP, vagy más makroerg fedezi. HEFOP HEFOP

30 A biotechnológia a megfelelő enzimkészlettel és átalakító képességgel rendelkező organizmust, ill. közösséget használja fel az átalakító biotechnológiától különválasztott lépésben termelteti meg a termelő sejtektől elkülönített enzimeket, amelyeket aztán ún. emzimtechnológiákban alkalmaz. Enzimes technológiákon alapulnak az erjedési iparok, az élelmiszeriparok (kenyér-, ecetgyártás, tejsavas erjesztéssel előállított termékek, alkoholtartalmú termékek, fermentált dohány és tea, savanyú tejtermékek és sajtok előállítása stb.), a megú előállító biotechnológiák (bioetanol-gyártás), a kv.-i biotechnológiák (biológiai szennyvíztisztítás, talaj bioremediációja) stb. Ipari méretben előállított enzimeket a legtöbb iparág használ, pl. az élelmiszeripar (tejfehérjék kicsapása oltóenzimmel, izocukorgyártás invertázzal), a konzervipar (lényerés pektinázokkal, puhítás cellulázokkal), a textilipar, a mosószergyártás (mosószerekbe adagolt fehérje- és zsírbontó enzimek), a gyógyszeripar juló energiaforrásokat (emésztést segítő pepszin). HEFOP HEFOP

31 a cellulóz hidrolízise cukortartalmú masszává, a cukrok fermentációja,
Enzimes fermentáció Az eljárásnál a mikroszervezetek által termelt enzimek mint biokatalizátorok végzik az anyag átalakítását. Ily módon főként a hulladék cellulóztartalma, vagy az egyszerűbb szénhidrátokká bontott cellulózanyagok, cukrok alakíthatók etanollá vagy más szerves vegyipari alapanyaggá. A hulladékban levő cellulóz enzimes feldolgozására, illetve etanol előállítására alkalmazott eljárás rendszerint három szakaszra különül el: a cellulóz hidrolízise cukortartalmú masszává, a cukrok fermentációja, az etanol koncentrálása desztillációval. A cellulóz hidrolízisére savas bontást alkalmaznak. Az enzimes fermentációs eljárások felhasználásával elsődlegesen állati táplálkozásra szolgáló egysejt-fehérje állítható elő. Hulladékkezelési szempontból az enzimes fermentáció elsődlegesen a mezőgazdasági és élelmiszeripari, valamint a papírhulladékok hasznosításában jelent, ez ideig nagyrészt kiaknázatlan lehetőségeket. HEFOP HEFOP

32 Fémkinyerés mikrobiológiai úton
Egyre kisebb fémtartalmú és egyre nehezebben hozzáférhető fémkészletek. baktériumos kilúgozódással, vagy bioszorpcióval valósítható meg. A baktériumos (indirekt vagy direkt) kilúgozódás során híg oldatok redoxpotenciál változásával az adott fémet oldhatatlan vegyületéből (pl. szulfidjaiból) oldhatóvá teszik, majd hagyományos eljárással (cementálás, elektrolízis) fémformában kinyerik. Így feldolgozhatók például : ércbányászat során visszamaradt kis fémtartalmú ásványok, meddők, ércdúsítási zagyok, vörösiszapok, erőművi pernyék, szállóporok, páclevek, galvánfürdők, iszapok stb. A bioszorpciós eljárás lényege, hogy egyes mikrobák sejtjei fiziko-kémiai erőkkel vonzzák adott vizes oldatok fémionjait. Az eljárás már a gyakorlatban is alkalmazott: fémtartalmú szennyvizek, hulladékok méregtelenítésére, értékes és ritka fémek kinyerésére HEFOP HEFOP

33 ELŐADÁS/GYAKORLAT ÖSSZEFOGLALÁSA
Anaerob erjesztés Alapanyagok Mezofil és termofil eljárások Hő- és energetikai hasznosítás Kirothasztott iszapok kezelése Enzimatikus folyamatok és fémkinyerés HEFOP

34 ELŐADÁS/GYAKORLAT ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI
Ismertesse a biogáztermelés alapanyagait és előkészítő műveleteit! Ismertesse a biogáztermelés folyamatát! Ismertesse a biogáztermelés rendszereit! Foglalja össze a biológiai hulladékkezelés módszereit! HEFOP HEFOP

35 ELŐADÁS/GYAKORLAT Felhasznált forrásai
Barótfi István: Környezettechnika. Mezőgazda Kiadó. Budapest, 2000. Vermes László: Hulladékgazdálkodás, hulladékhasznosítás. Mezőgazda Kiadó. Budapest, 1998. Környezet- és természetvédelmi lexikon I-II. Szerk. Láng István Akadémiai Kiadó 2002. Hulladékkezelő létesítmények és egyes hulladékkezelési részfolyamatok fajlagos költségei. Készítette a Köztisztasági Egyesülés. Környezetvédelmi és Vízügyi minisztérium, Hulladékgazdálkodási és Technológiai Főosztály Hulladékgazdálkodási Szakmai Füzetek (www.kvvm.hu/szakmai/hulladekgazd/ -Zöld és biohulladék komposztálása A források citációs formája: Szerző (évszám): publikáció címe. megjelenés helye. Kiadó. Evf. Szam. Oldalszám Honlapok URL címe HEFOP HEFOP

36 Több előadást átfogó oktatási téma előadássorozatának címei:
KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET Következő ELŐADÁS/GYAKORLAT CÍME: A rendezett hulladéklerakó létesítése és működtetése Több előadást átfogó oktatási téma előadássorozatának címei: Következő előadás megértéséhez ajánlott ismeretek kulcsszavai: Aerob és anaerob lebomlás, környezettől való elszigetelés, ártalmatlanítás, hulladékok gyűjtése és szállítása Több összefüggő előadás vagy gyakorlat esetében az egymásra épülést itt lehet megadni. Itt kell megadni ha a következő előadás vagy gyakorlat megértéséhez milyen más tárgyak ismeretére van szükség. Előadás anyagát készítették: PREGUN CSABA HEFOP


Letölteni ppt "KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc"

Hasonló előadás


Google Hirdetések