Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Vallások és civilizációk 11. Előadás A jóléti állam kialakulás és politikai következményei a 20. században.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Vallások és civilizációk 11. Előadás A jóléti állam kialakulás és politikai következményei a 20. században."— Előadás másolata:

1

2 Vallások és civilizációk 11. Előadás A jóléti állam kialakulás és politikai következményei a 20. században

3 A 19. század lezárása A jóléti állam kiépülésének megkezdődése A jóléti állam kiépülésének megkezdődése Az állam és a gazdasági szervezetek üzemszerű működésének kialakulása, Az állam és a gazdasági szervezetek üzemszerű működésének kialakulása, Az üzemszerű működtetés szervezeti feltételeinek (a bürokrácia létrejötte), Az üzemszerű működtetés szervezeti feltételeinek (a bürokrácia létrejötte), A szaktudományok leválása a filozófiáról és bevonulása a gyakorlatba (a gazdaságba, a technikába és az igazgatásba) A szaktudományok leválása a filozófiáról és bevonulása a gyakorlatba (a gazdaságba, a technikába és az igazgatásba) 1895-ben egy új Kondratyev ciklus felemelkedése, 1895-ben egy új Kondratyev ciklus felemelkedése, A nemzetté válás és az állam-nemzetek létrejötte Európában és az ebből fakadó konfliktusok felerősödése. A nemzetté válás és az állam-nemzetek létrejötte Európában és az ebből fakadó konfliktusok felerősödése.

4 A 19. század hatása a politikai gondolkodásra A 18. század a kapitalizmus ígérete volt, a 19.-ben meg kell tapasztalni a valóságát. Mindenütt ellentmondások: Problematikus a szabadság: Egyik oldalon a szabad vállalkozás, a másikon a munkaerő szabadon eladhatósága (de annak kényszere, és az eladás következményei), Problematikus a szabadság: Egyik oldalon a szabad vállalkozás, a másikon a munkaerő szabadon eladhatósága (de annak kényszere, és az eladás következményei), Problematikussá válik az egyén – egyik oldalon egyre szabványosabb lesz, létrejön a „tömeg-egyén”. Ez az individualitás tagadása. A másik oldalon ugyanakkor fölmagasztalódik a különleges egyéniség, Problematikussá válik az egyén – egyik oldalon egyre szabványosabb lesz, létrejön a „tömeg-egyén”. Ez az individualitás tagadása. A másik oldalon ugyanakkor fölmagasztalódik a különleges egyéniség, Problematikussá válik a haladás (az egyik oldalon hihetetlen fejlődés, a másikon rettenetes elmaradás), Problematikussá válik a haladás (az egyik oldalon hihetetlen fejlődés, a másikon rettenetes elmaradás), Problematikussá válik az általános érvényű etika. Az egyén viselkedését szigorú normát irányítják (törvények, és államhatalom és a megszokás), viszont a belső meggyőződés, lelkiismeret szabályozó szerepe elvész, Problematikussá válik az általános érvényű etika. Az egyén viselkedését szigorú normát irányítják (törvények, és államhatalom és a megszokás), viszont a belső meggyőződés, lelkiismeret szabályozó szerepe elvész, Problematikussá válik a megismerés. Az egyik oldalon új ismeretek tömege, másik oldalon a lényeg megértése eltávolodni látszik. Megjelenik a pozitivizmus, és az irracionalizmus kettőssége, Problematikussá válik a megismerés. Az egyik oldalon új ismeretek tömege, másik oldalon a lényeg megértése eltávolodni látszik. Megjelenik a pozitivizmus, és az irracionalizmus kettőssége, Problematikussá válik a gazdagodás (az egyik oldalon az anyagi fogyasztás gyorsulva nő, a másikon öncéllá kezd válni). Problematikussá válik a gazdagodás (az egyik oldalon az anyagi fogyasztás gyorsulva nő, a másikon öncéllá kezd válni).

5 Az állam újkori „evolúciójának” összetevői Az állam tevékenységének három alapvető összetevője: „ereje”, „kiterjedése” és „minősége”. A „kiterjedés” = amivel foglalkozhat. Ez kezdetben nem volt túl széles. Nem volt szinte mindenkire kiterjedő jövedelmi adó, sem szegélység-ellenes program, sem élelmiszer-biztonsági szabályozás. A „kiterjedés” = amivel foglalkozhat. Ez kezdetben nem volt túl széles. Nem volt szinte mindenkire kiterjedő jövedelmi adó, sem szegélység-ellenes program, sem élelmiszer-biztonsági szabályozás. Az „erő” = a képesség, hogy saját területén megtegye azt amit akar. (M. Weber: az állam = a legitim fizikai erőszak alkalmazásának monopóliuma). A modern államoknál ez magas szintű, de sok más esetben nem egyértelmű. Az „erő” = a képesség, hogy saját területén megtegye azt amit akar. (M. Weber: az állam = a legitim fizikai erőszak alkalmazásának monopóliuma). A modern államoknál ez magas szintű, de sok más esetben nem egyértelmű. A „minőség” = mindazokat a funkciókat, amelyeket a polgárok fontosnak tartanak, milyen minőségben, milyen hatékonysággal, és milyen ellenőrizhetőséggel/számon-kérhetőséggel nyújtja A „minőség” = mindazokat a funkciókat, amelyeket a polgárok fontosnak tartanak, milyen minőségben, milyen hatékonysággal, és milyen ellenőrizhetőséggel/számon-kérhetőséggel nyújtja

6 Az állam „kiterjedésének” skálája Minimális funkciók Aktivista funkciók Közepes funkciók A közös javak biztosítása Védelem, és a rend biztosítása Tulajdon-jog védelme A gazdaság szervezése Infrastruktúra fejlesztése Közegészségügy Egyenlőség biztosítása A szegények védelme, Az oktatás szervezése A monopóliumok szabályozása, A biztosítás és a pénzügyek szabályozása, Társadalombiztosítása Közösség-fejlesztés A környezet védelme, Ipar-politika A vagyon újraelosztása 16. század 19. század 20. század 18. század A közösség fejlesztése

7 Az állam „erősségének” összetevői A főhatalom által kívánt politikák megfogalmazásának és megvalósításának képessége, A törvények betartatása, és kikényszerítése, a rend biztosítása (rule of law) Hatékony adminisztráció, A bürokrácia „kézben” tartása (ami kell annak biztosítása, de minimalizálása és beszámoltathatósága) A korrupció ellenőrzése, és kizárása, Az átláthatóság és ellenőrizhetőség fenntartása, Az állami erőszak, és akciók legitimitásának biztosítása, A szabálykövetés elérése az állampolgároknál

8 Az állam minőségének mérése Az állami, és önkormányzati szervezeteknél, a vállalatokhoz hasonlóan létezik, és létfontosságú a felelős irányítás. Ennek meghatározó elemei: Kormányzati stabilitás, és hatékonyság Kormányzati stabilitás, és hatékonyság Átláthatóság, Átláthatóság, Felelősségre-vonhatóság, Felelősségre-vonhatóság, Beszámoltathatóság, Beszámoltathatóság, Magas-szintű etikai hozzáállás, Magas-szintű etikai hozzáállás, Egyenlőség, egyenlő jogok kérdéskör kiemelt figyelemmel kísérése (nők, kisebbségek, vallási csoportok, idősek) Egyenlőség, egyenlő jogok kérdéskör kiemelt figyelemmel kísérése (nők, kisebbségek, vallási csoportok, idősek) A fenntartható fejlődés szempontjai. A fenntartható fejlődés szempontjai.

9 A 19. század végén a demokrácia keretei megszilárdultak és konszolidálódtak A demokrácia ma is felismerhető kontúrjai lassan kialakultak a század folyamán – az általános választójog kiterjesztése, a felelős kormányok létrehozása, a felügyeleti intézmények, stb. A demokrácia ma is felismerhető kontúrjai lassan kialakultak a század folyamán – az általános választójog kiterjesztése, a felelős kormányok létrehozása, a felügyeleti intézmények, stb. A demokratikus szabályok mellett a jogállam keretei is kialakultak – elfogadottá vált az emberi jogok tisztelete (ideértve a demokrácia működésének szempontjából kulcsfontosságú politikai jogokat is) és az állami önkény elutasítása A demokratikus szabályok mellett a jogállam keretei is kialakultak – elfogadottá vált az emberi jogok tisztelete (ideértve a demokrácia működésének szempontjából kulcsfontosságú politikai jogokat is) és az állami önkény elutasítása Az intézményes keretek számos nemzeti sajátosságot mutatnak, de emellett vannak írott és íratlan szabályok, amelyek a demokratikus működést általában jellemzik Az intézményes keretek számos nemzeti sajátosságot mutatnak, de emellett vannak írott és íratlan szabályok, amelyek a demokratikus működést általában jellemzik

10 Nemzet és liberalizmus A kezdetekben a liberalizmus és a nemzet erősen összefonódik: a nemzetben jelenik meg a polgárok emancipációja a „régi renddel” szemben, a nemzeti keretek között nyernek értelmet a felvilágosodás jelszavai, a szabadság és az egyenlőség A kezdetekben a liberalizmus és a nemzet erősen összefonódik: a nemzetben jelenik meg a polgárok emancipációja a „régi renddel” szemben, a nemzeti keretek között nyernek értelmet a felvilágosodás jelszavai, a szabadság és az egyenlőség A hagyományos uralom megtestesítői eleinte nem tudnak mit kezdeni a nacionalizmus fogalmával. A nemzetté váltás, mint a saját előjogaik elleni támadásként élik meg – csak később integrálódnak (részben) a hagyományos hatalmi legitimációk a nemzet fogalmába A hagyományos uralom megtestesítői eleinte nem tudnak mit kezdeni a nacionalizmus fogalmával. A nemzetté váltás, mint a saját előjogaik elleni támadásként élik meg – csak később integrálódnak (részben) a hagyományos hatalmi legitimációk a nemzet fogalmába A nacionalizmus eleinte belülre irányul, a hatalomviszonyok átalakítására és a jogegyenlőség megteremtésére törekszik, és e tekintetben egyértelműen liberális – a soviniszta vonalak csak később tűnnek fel, bár számos nemzet esetében a nacionalizmus kései előretörése egyúttal már csak a nacionalizmus soviniszta megjelenésének ad teret A nacionalizmus eleinte belülre irányul, a hatalomviszonyok átalakítására és a jogegyenlőség megteremtésére törekszik, és e tekintetben egyértelműen liberális – a soviniszta vonalak csak később tűnnek fel, bár számos nemzet esetében a nacionalizmus kései előretörése egyúttal már csak a nacionalizmus soviniszta megjelenésének ad teret

11 A 20. századba belépve „elszabadul” a Leviatán A modern állam elképesztő monstrum klasszikus elődjéhez képest, ideértve az abszolutista államot is. A modern állam elképesztő monstrum klasszikus elődjéhez képest, ideértve az abszolutista államot is. Az abszolutista Poroszországban – amelyben az állam történelmileg hatalmas volt – ugyanez az arány 4,9% volt Az abszolutista Poroszországban – amelyben az állam történelmileg hatalmas volt – ugyanez az arány 4,9% volt 1996-ban, a történelmi csúcsponton Németországban a GDP 50%-át állami fogyasztás tette ki 1996-ban, a történelmi csúcsponton Németországban a GDP 50%-át állami fogyasztás tette ki

12 A bürokratikus állam kialakulása „A modern állam teljhatalmú akar lenni, egyre tovább bővíti céljait, felelősségét és képességeit, despotikus lesz.” Az NSZK-ban 1950 és 1989 között 790 ezerről 1,6 millióra nőtt a köztisztviselők száma – a 19. század első felében a Németország nagy részét kitevő Poroszországban ez néhány ezer volt Az NSZK-ban 1950 és 1989 között 790 ezerről 1,6 millióra nőtt a köztisztviselők száma – a 19. század első felében a Németország nagy részét kitevő Poroszországban ez néhány ezer volt Az állam növekvő szerepe alapvetően megváltoztatja a rá vonatkozó politikai, filozófiai megközelítéseket Az állam növekvő szerepe alapvetően megváltoztatja a rá vonatkozó politikai, filozófiai megközelítéseket

13 A modern állam szerepei Az állam tetemes köztisztviselői és közalkalmazotti gárdája nemcsak a békét és a biztonságot szavatolja – ami az állam tradicionális és változatlanul legalapvetőbb feladata –, hanem számos szolgáltatást is nyújt, strukturálja a társadalmat és a gazdaságot, Az állam tetemes köztisztviselői és közalkalmazotti gárdája nemcsak a békét és a biztonságot szavatolja – ami az állam tradicionális és változatlanul legalapvetőbb feladata –, hanem számos szolgáltatást is nyújt, strukturálja a társadalmat és a gazdaságot, Kérdés azonban, hogy az állami szolgáltatások „minőség/adó” értéke magasabb-e, mint amit egy magánvállalkozás „minőség/ár” értéke, Kérdés azonban, hogy az állami szolgáltatások „minőség/adó” értéke magasabb-e, mint amit egy magánvállalkozás „minőség/ár” értéke, Az állam szerepét és funkcióit ugyan eltérően közelítik meg a főbb pártcsaládok (konzervatívok, szociáldemokraták és liberálisok), de alapvetően mindnyájan szerepet vizionálnak az államnak – és az ebbéli különbségek nagy távlatban folyamatosan csökkentek Az állam szerepét és funkcióit ugyan eltérően közelítik meg a főbb pártcsaládok (konzervatívok, szociáldemokraták és liberálisok), de alapvetően mindnyájan szerepet vizionálnak az államnak – és az ebbéli különbségek nagy távlatban folyamatosan csökkentek

14 Az állam jótéteményei Az erőszak visszaszorulása (S. Pinker - TED..) Az erőszak visszaszorulása (S. Pinker - TED..) Az infrastruktúrák kiépülése (út, vízvezeték, hírközlés) Az infrastruktúrák kiépülése (út, vízvezeték, hírközlés) A társadalmi tőke felhalmozódása (oktatás, egészségügy, jóléti állam) A társadalmi tőke felhalmozódása (oktatás, egészségügy, jóléti állam) Jogbiztonság megteremtése (az önbíráskodás visszaszorulása) Jogbiztonság megteremtése (az önbíráskodás visszaszorulása) A közösségi szabadság szélesülése (vallási és egyéb kisebbségek jogainak szélesülése) A közösségi szabadság szélesülése (vallási és egyéb kisebbségek jogainak szélesülése) A racionális döntéshozatal a közösségről (a tudomány és az adatgyűjtés kezdetei) A racionális döntéshozatal a közösségről (a tudomány és az adatgyűjtés kezdetei)

15 Miért nő meg az állam? Alulról felfelé: vagyis tudatos és megfontolt választói döntés következtében, ami tekintetbe veszi a adónövekedést és a szükséges szolgáltatások értékét, vagy Felülről lefelé: vagyis társadalmi reformerek, vagy a forradalomtól való félelem hajtja egyik-vagy másik politikai mozgalmat arra, hogy javítsa és növelje az állami szolgáltatásokat? Mindkét eset előfordul, de konvergálnak. Fontos, hogy a megnövekedés miatt új kérdések kerülnek előtérbe: igazolni kell ezt a kiterjedtsége??

16 Az állam trendje: az „elszabadult” Leviatán A modern állam elképesztő monstrum klasszikus elődjéhez képest, ideértve az abszolutista államot is – 1996-ban, a történelmi csúcsponton Németországban a GDP majdnem 50%-át állami fogyasztás tette ki A modern állam elképesztő monstrum klasszikus elődjéhez képest, ideértve az abszolutista államot is – 1996-ban, a történelmi csúcsponton Németországban a GDP majdnem 50%-át állami fogyasztás tette ki Az abszolutista Poroszországban – amelyben az állam történelmileg hatalmas volt – ugyanez az arány 4,9% volt

17 Az „elszabadulás” egyik mércéje: a szabályozás komplexitásának növekedése Az állam méretének és az állami szabályozás komplexitásának – a polgár szemszögéből Leviatán jellegű áttekinthetetlenségnek – mértéke a 21. századba átlépve minden korábbi szintet meghaladt. A törvények komplexitása – első közelítésben - a szabályok karaktereinek vagy a törvény oldalainak számával jellemezhető. Ennek alapján a Tízparancsolat 1.700, a Magna Charta 27 ezer, az amerikai alkotmány 47 ezer, az EU alkotmány 640 ezer karaktert tartalmaz. (Az EU egyetlen, a belső piaci szolgáltatások szabályzására szolgál irányelve,155 ezer karakterből áll.) Lényegben ugyanez mondható a gazdasági szabályozásról. Így pl. az USA 1864-es – szerte a világon példának tekintett - banktörvénye 29 oldalas volt. Az 1913-as módosítása 32 oldalas. Az 1929-es világválság után hozott Glass-Steagall banktörvény 37 oldalt tett ki. Ehhez képest a 2010 júniusában elfogadott - a 21. bankválságaira gyógyírként javallt - Dodd-Frank törvény 848 oldalas. (The Economist Febr )

18 Félelem a többség zsarnokságától A liberalizmus számos korai gondolkodója (pl. Burke, Tocqueville, Madison) tartott a demokráciától, mert a többség zsarnokságának, ill. a kiválóság elnyomásának veszélyét látta benne A liberalizmus számos korai gondolkodója (pl. Burke, Tocqueville, Madison) tartott a demokráciától, mert a többség zsarnokságának, ill. a kiválóság elnyomásának veszélyét látta benne Ezért fontosnak tartották, hogy a demokrácia és a közösség/ állam hatalmának korlátokat szabjanak Ezért fontosnak tartották, hogy a demokrácia és a közösség/ állam hatalmának korlátokat szabjanak „Utálatosnak és istentelennek tartom azt a tételt, mely szerint a kormányzás dolgában a nép többsége mindent megtehet; ugyanakkor minden hatalmat a többség akaratából eredeztetek…Az igazságosság szab határt minden nép jogalkotásának.” Burke „Utálatosnak és istentelennek tartom azt a tételt, mely szerint a kormányzás dolgában a nép többsége mindent megtehet; ugyanakkor minden hatalmat a többség akaratából eredeztetek…Az igazságosság szab határt minden nép jogalkotásának.” Burke

19 Az állam messianisztikus koncepciója Bár a modern politikai filozófiákból többnyire kimaradt az isteni legitimáció, a messianisztikus célkitűzések igenis megmaradtak, ill. újak jelentek meg Bár a modern politikai filozófiákból többnyire kimaradt az isteni legitimáció, a messianisztikus célkitűzések igenis megmaradtak, ill. újak jelentek meg Jellemző a modern politikai filozófia egy részére, hogy az állam bővülő lehetőségeit kihasználva radikális társadalmi változást akar kieszközölni – az iparosodást és annak járulékos változásait politikai változásnak is követnie kell Jellemző a modern politikai filozófia egy részére, hogy az állam bővülő lehetőségeit kihasználva radikális társadalmi változást akar kieszközölni – az iparosodást és annak járulékos változásait politikai változásnak is követnie kell

20 Totalitárius jelenség (1) A modern állam burjánzó lehetőségeivel élve megjelenek azon eszmerendszerek is, amelyek az államon keresztül a politikai, gazdasági és társadalmi kontrollt egyaránt minél nagyobb mértékben szeretnék megvalósítani – a totalitarizmus egyik meghatározó eleme, hogy a politika túlnyúlik hagyományos/demokratikus „hatáskörén” és mélyen behatol a társadalmi és gazdasági életbe, szélsőséges esetben a magánélet részleteit is szabályozni igyekszik A modern állam burjánzó lehetőségeivel élve megjelenek azon eszmerendszerek is, amelyek az államon keresztül a politikai, gazdasági és társadalmi kontrollt egyaránt minél nagyobb mértékben szeretnék megvalósítani – a totalitarizmus egyik meghatározó eleme, hogy a politika túlnyúlik hagyományos/demokratikus „hatáskörén” és mélyen behatol a társadalmi és gazdasági életbe, szélsőséges esetben a magánélet részleteit is szabályozni igyekszik Az állam teljes egészében egy ideológiai vízió megvalósításának érdekében működik, külső (demokratikus vagy bármely más jellegű) kontrollt nem fogad el. Mivel az ideológia kortalannak tartja magát, a hatalom sem ideiglenesen, hanem minimálisan de facto, több esetben de jure is örökre jogot formál az állam vezetéséhez. Az államideológiai és a nép érdekei között különbség elméletileg sem létezhet. Az állam teljes egészében egy ideológiai vízió megvalósításának érdekében működik, külső (demokratikus vagy bármely más jellegű) kontrollt nem fogad el. Mivel az ideológia kortalannak tartja magát, a hatalom sem ideiglenesen, hanem minimálisan de facto, több esetben de jure is örökre jogot formál az állam vezetéséhez. Az államideológiai és a nép érdekei között különbség elméletileg sem létezhet. Az egyéni jogok korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesülnek Az egyéni jogok korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesülnek

21 Totalitárius jelenség (2) 1. Egyetlen ideológia uralma, amely átfogja az emberi létezés valamennyi aspektusát és amelyet mindenkinek el kell fogadnia, 2. Egyetlen tömegpárt hatalmi monopóliuma, amely tipikus esetben egyetlen diktátor vezet. A párt hierarchikusan szervezett az állami bürokrácia felé rendelt és azzal összefonódik, 3. Az uralom fenntartásának módja a párt és a titkosrendőrség uralma. A pártot a vezér tartja ellenőrzése alatt éppen a titkosrendőrségen keresztül, 4. A hatékony médiumok – sajtó, rádió, film – a párt és az állam kezében vannak, 5. A erőszakszervezetek állami monopóliuma, de emellett paramilitáris szerveződések a párt, pontosabban a vezér ellenőrzése alatt, 6. A gazdaság központi és párt ellenőrzése 7. Az igazságszolgáltatás párt ellenőrzése C.J. Friedrich

22 A jóléti és szociális állam fogalma A jóléti állam a modern társadalomfejlődés egyik legfontosabb vívmánya, amely a fejlett nyugati demokráciák stabilitásának legfontosabb alapját képezi, A jóléti állam a modern társadalomfejlődés egyik legfontosabb vívmánya, amely a fejlett nyugati demokráciák stabilitásának legfontosabb alapját képezi, A jóléti állam: a polgárok elemi jólétének biztosítására irányuló állam felelősségvállalást jelent (de ebben az általánosságban nem válaszol arra: egyenjogúsít-e, vagy sem, legitimálja-e a kormányzatot vagy sem, piac-konform-e vagy sem? A jóléti állam: a polgárok elemi jólétének biztosítására irányuló állam felelősségvállalást jelent (de ebben az általánosságban nem válaszol arra: egyenjogúsít-e, vagy sem, legitimálja-e a kormányzatot vagy sem, piac-konform-e vagy sem? A két világháború között többféle koncepciója kezdett kiépülni: totalitárius, autoriter, és liberális A két világháború között többféle koncepciója kezdett kiépülni: totalitárius, autoriter, és liberális A szociális állam elsődlegesen a tőkés piacgazdaság negatív hatásainak ellensúlyozására irányuló állami szociálpolitikai intézmények és kormányzati intézkedések összességét jelöli, A szociális állam elsődlegesen a tőkés piacgazdaság negatív hatásainak ellensúlyozására irányuló állami szociálpolitikai intézmények és kormányzati intézkedések összességét jelöli, A szociális állam – tág értelemben – nemcsak szociális biztonságra törekszik, hanem szociális igazságosság, és az egyéni szabadság megalapozására. A szociális állam – tág értelemben – nemcsak szociális biztonságra törekszik, hanem szociális igazságosság, és az egyéni szabadság megalapozására.

23 A politikai rendszer átalakulása a nyugati demokratikus országokban A hagyományos konzervatív-liberális szembenállást felváltja a modern szociáldemokrata és a kereszténydemokrata tömegpártok versenye A hagyományos konzervatív-liberális szembenállást felváltja a modern szociáldemokrata és a kereszténydemokrata tömegpártok versenye A politika követi a társadalmi fejlődést és gerjeszti is azt A politika követi a társadalmi fejlődést és gerjeszti is azt A növekvő munkásosztály többnyire a szociáldemokraták mögé áll, míg a hajdani liberális-konzervatív szavazók a jobboldali néppártokat támogatják – amíg a szociáldemokratáknak mérsékelt programjukkal sikerült jelentős szeletet megszerezni a középosztály polgáraiból A növekvő munkásosztály többnyire a szociáldemokraták mögé áll, míg a hajdani liberális-konzervatív szavazók a jobboldali néppártokat támogatják – amíg a szociáldemokratáknak mérsékelt programjukkal sikerült jelentős szeletet megszerezni a középosztály polgáraiból

24 A szociális jogok nyújtásának három modellje A kormányzati és törvényhozási úton érvényesített szociális jogok függenek a politikai berendezkedéstől, a tradícióktól, a piac mértékétől: A liberális modell nem korlátozza a munkaerő árú jellegét, és elfogadja a mély szakadékot a felső és az alsó osztályok között. A szociális segítségnyújtás a rászorultsághoz kapcsolódik, A konzervatív-korporatista modell (német) kötelező társadalombiztosítási rendszer erős szociális jogosítványokkal. A szociális segítségnyújtás osztályok szerint differenciált, A skandináv modell az állampolgári juttatások kiegyenlítő rendszerére épül, függetlenül a keresetektől és a hozzájárulás mértékétől. Ez az alapvetően szociáldemokrata modell univerzális jogokra épül.

25 Ugyanez más szemszögből: a libertárius paternatizmus Az állami befolyásolás spektrumán, az erős és a gyenge állam között helyezkedik el a beavatkozás/befolyásolás újkeletű szóval libertárius paternalizmusnak nevezett stratégiája. Az állami befolyásolás spektrumán, az erős és a gyenge állam között helyezkedik el a beavatkozás/befolyásolás újkeletű szóval libertárius paternalizmusnak nevezett stratégiája. A „szabadság-megőrző” döntési modellnek tekintett libertárius paternalizmus igyekszik fenntartani, esetleg szélesíteni az emberek választási lehetőségeit, miközben észrevétlen módon úgy formálja meg a döntési helyzetet – többnyire az egyén tudta és ezért beleegyezése nélkül – hogy választása végső soron saját érdekét szolgálja. A „szabadság-megőrző” döntési modellnek tekintett libertárius paternalizmus igyekszik fenntartani, esetleg szélesíteni az emberek választási lehetőségeit, miközben észrevétlen módon úgy formálja meg a döntési helyzetet – többnyire az egyén tudta és ezért beleegyezése nélkül – hogy választása végső soron saját érdekét szolgálja. Vagyis, miközben megadják számára, sőt szélesítik a szabad választás lehetőségeit, egyben arra ösztönzik, noszogatják – enyhe, puha, szinte észrevehetetlen behatásokkal ráveszik - hogy ösztönszerűen a saját érdekében álló lehetőséget válassza. A módszert egyre kiterjedtebben alkalmazza az üzlet és a politika, ezért célszerű működésmódját és alkalmazásának etikai feltételeit elemezni. Vagyis, miközben megadják számára, sőt szélesítik a szabad választás lehetőségeit, egyben arra ösztönzik, noszogatják – enyhe, puha, szinte észrevehetetlen behatásokkal ráveszik - hogy ösztönszerűen a saját érdekében álló lehetőséget válassza. A módszert egyre kiterjedtebben alkalmazza az üzlet és a politika, ezért célszerű működésmódját és alkalmazásának etikai feltételeit elemezni.

26 Mit jelent a libertárius? A libertárius kifejezés arra a politikai filozófiára vonatkozik, amely olyan feltételek kialakítására törekszik, amelyekben az emberek általánosságban véve szabadon megtehetik azt, amit akarnak. A libertárius kifejezés arra a politikai filozófiára vonatkozik, amely olyan feltételek kialakítására törekszik, amelyekben az emberek általánosságban véve szabadon megtehetik azt, amit akarnak. Olyan beavatkozást támogat és ösztönöz, amelyek eredményeként az emberek választási lehetőségeinek száma bővül, és választási szabadságuk is nő, Olyan beavatkozást támogat és ösztönöz, amelyek eredményeként az emberek választási lehetőségeinek száma bővül, és választási szabadságuk is nő, A libertárius beállítottságú politika meg akarja könnyíteni az embereknek, hogy saját útjukat járják, szélesíteni akarja a választási lehetőségek körét, és nem akarja meggátolni az embereket abban, hogy élni tudjanak és akarnak szabadságukkal. A libertárius beállítottságú politika meg akarja könnyíteni az embereknek, hogy saját útjukat járják, szélesíteni akarja a választási lehetőségek körét, és nem akarja meggátolni az embereket abban, hogy élni tudjanak és akarnak szabadságukkal.

27 Mit jelent a paternalizmus? A paternalista sokféle megfontolásból elfogadja, sőt kívánatosnak tartja, hogy az embereket választásukban vagy döntéseikben befolyásoljuk, vagyis durva estben előírjuk, enyhébb esetben rávegyük, hogy azt válasszák, amit valaki – a tekintély, a szülő, a hivatalok, az állam – az ő érdekében állóként jónak tekint. A paternalista sokféle megfontolásból elfogadja, sőt kívánatosnak tartja, hogy az embereket választásukban vagy döntéseikben befolyásoljuk, vagyis durva estben előírjuk, enyhébb esetben rávegyük, hogy azt válasszák, amit valaki – a tekintély, a szülő, a hivatalok, az állam – az ő érdekében állóként jónak tekint. A paternalista amellett érvel, jogos sőt kívánatos, hogy az embereket – akik sokszor meggondolatlanok és tudatlanok - rávegyük arra, előírjuk nekik – saját érdekükben - hogy olyant egyenek, olyant olvassanak, úgy viselkedjenek, úgy éljenek, amelyet a bölcsebbet számukra megfelelőnek ítélnek, mert az egészséges, erkölcsös, boldog stb. életet tesz lehetővé a számukra. A paternalista amellett érvel, jogos sőt kívánatos, hogy az embereket – akik sokszor meggondolatlanok és tudatlanok - rávegyük arra, előírjuk nekik – saját érdekükben - hogy olyant egyenek, olyant olvassanak, úgy viselkedjenek, úgy éljenek, amelyet a bölcsebbet számukra megfelelőnek ítélnek, mert az egészséges, erkölcsös, boldog stb. életet tesz lehetővé a számukra.

28 Mi a libertárius paternalizmus? A libertárius paternalizmus a paternalizmusnak egy enyhe, viszonylagosan puha, kevéssé erőszakosan beavatkozó változata, amely nem akadályozza meg a választást, nem is szűkíti a választási lehetőségeket, pusztán jól érzékelhetően felkínál bizonyos választási lehetőséget. A libertárius paternalizmus a paternalizmusnak egy enyhe, viszonylagosan puha, kevéssé erőszakosan beavatkozó változata, amely nem akadályozza meg a választást, nem is szűkíti a választási lehetőségeket, pusztán jól érzékelhetően felkínál bizonyos választási lehetőséget. A nudge, olyan enyhe, gyengéd noszogatást, szinte észrevétlen lökdösést jelet, amellyel valakit óvatosan bizonyos irányban terelünk, finoman ösztökélünk valami felé. A nudge, olyan enyhe, gyengéd noszogatást, szinte észrevétlen lökdösést jelet, amellyel valakit óvatosan bizonyos irányban terelünk, finoman ösztökélünk valami felé. Nem hozza meg az emberek helyett az adott döntést, nem írja elő mit egyél, vagy nem tiltja meg a fogyasztását, de úgy rendezi el a döntési helyzetet, hogy szinte automatikusan a kívánatost fogják az ember választani. Nem hozza meg az emberek helyett az adott döntést, nem írja elő mit egyél, vagy nem tiltja meg a fogyasztását, de úgy rendezi el a döntési helyzetet, hogy szinte automatikusan a kívánatost fogják az ember választani. Vagyis, elképzeli, hogy mi volna jó az embereknek, és – enyhén befolyásolva - afelé tereli őket Vagyis, elképzeli, hogy mi volna jó az embereknek, és – enyhén befolyásolva - afelé tereli őket

29 Ösztönzés és ösztöke Az ösztönzés: bármely olyan direkt befolyásolási módszer, amely döntően - de nem kizárólag – pénzügyi vagy jogi kényszereket alkalmazva, a tudatos mérlegelésre építve éri el, hogy valaki meghatározott viselkedésre „vált át”, vagyis bizonyos viselkedést abba hagy és egy másikat kezd el. Az ösztönzés: bármely olyan direkt befolyásolási módszer, amely döntően - de nem kizárólag – pénzügyi vagy jogi kényszereket alkalmazva, a tudatos mérlegelésre építve éri el, hogy valaki meghatározott viselkedésre „vált át”, vagyis bizonyos viselkedést abba hagy és egy másikat kezd el. Az ösztökélés: az olyan, többnyire közvetett és finom beavatkozási/befolyásolási mód, amely előre látható módon – meghatározott irányban - befolyásolja az emberek viselkedését, anélkül hogy kizárná bármely választási lehetőségüket, vagy jelentősen megváltoztatná a gazdasági ösztönzőket. Az ösztökélés: az olyan, többnyire közvetett és finom beavatkozási/befolyásolási mód, amely előre látható módon – meghatározott irányban - befolyásolja az emberek viselkedését, anélkül hogy kizárná bármely választási lehetőségüket, vagy jelentősen megváltoztatná a gazdasági ösztönzőket.

30 Az alapértelmezés A szükséges döntések nagy száma miatt az emberek automatikusan a legkisebb erőfeszítést kívánó és/vagy a legkisebb ellenállást jelentő irány felé haladnak. A szükséges döntések nagy száma miatt az emberek automatikusan a legkisebb erőfeszítést kívánó és/vagy a legkisebb ellenállást jelentő irány felé haladnak. Ebből következik, hogy ha egy adott választásra van egy alapértelmezés (default mode) – azaz egy olyan lehetőség, amely akkor lép életbe ha a választó nem tesz semmit – akkor várhatóan nagyon sokan automatikusan ennél maradnak. Ebből következik, hogy ha egy adott választásra van egy alapértelmezés (default mode) – azaz egy olyan lehetőség, amely akkor lép életbe ha a választó nem tesz semmit – akkor várhatóan nagyon sokan automatikusan ennél maradnak. A semmittevésre irányuló viselkedés tendenciáját csak erősíti, az alapértelmezéshez tartozó olyan, hallgatólagos vagy kifejezetten sugallt megoldás, amely ezt a cselekvést, mint normális sőt egyenesen ajánlott változatnak kínálja fel. A semmittevésre irányuló viselkedés tendenciáját csak erősíti, az alapértelmezéshez tartozó olyan, hallgatólagos vagy kifejezetten sugallt megoldás, amely ezt a cselekvést, mint normális sőt egyenesen ajánlott változatnak kínálja fel.

31 AusztriaNémetországDánia Franciaország Svédország Hozzájárulás a szervátültetéshez Anglia 87% 13% Mi lehet az oka az eltérésnek?

32 Példák Az alapértelmezett megoldás = párnázzuk ki a legkisebb ellenállás útját. Ausztria, Svédország, Anglia esetén a döntési helyzet úgy volt felállítva, hogy a beleegyezés aktív cselekvést követelt: Ausztria, Svédország, Anglia esetén a döntési helyzet úgy volt felállítva, hogy a beleegyezés aktív cselekvést követelt: Ha hozzájárul ahhoz, hogy halála után szerveit mások életének megmentéséhez felhasználják, kattintson az IGEN gombra! Dánia, Németország, és Franciaország esetén a döntési probléma úgy volt megfogalmazva, hogy az alapértelmezés megengedő volt, míg a tiltás követelt aktív beavatkozást: Dánia, Németország, és Franciaország esetén a döntési probléma úgy volt megfogalmazva, hogy az alapértelmezés megengedő volt, míg a tiltás követelt aktív beavatkozást: Ha nem kívánja megengedni, hogy szerveit halála után mások életének megmentéséhez felhasználják kérjük kattintson a NEM gombra. A lustaság fél beleegyezés! A lustaság fél beleegyezés!

33 Az újraelosztás hatása: a jövedelmek egyenlősége

34 A 20. század végének trendfordulása

35 Say-on-Pay törvény A „Say–to–Pay” törvény lehetővé teszi a nyilvános Rt-k tulajdonosai számára, hogy szavazzanak meghatározott és előre nevesített vezetői posztok betöltőinek a fizetéséről. Meghatározhatják, hogy milyen időközönként akarnak ezzel a témával konkrétan foglalkozni: évente, két évente vagy három évente, milyen időközönként akarnak ezzel a témával konkrétan foglalkozni: évente, két évente vagy három évente, Meghatározták, hogy a következő közgyűlésen kötelező napirendre tűzni mind a ATP, mint az időbeli meghatározást, Meghatározták, hogy a következő közgyűlésen kötelező napirendre tűzni mind a ATP, mint az időbeli meghatározást, Nem lesz kötelező a SEC-nek kiadni ajánlást de megteszi. Nem lesz kötelező a SEC-nek kiadni ajánlást de megteszi.

36 A SoP törvény fontosabb elemei A „Say on pay” törvény megköveteli a vállalatoktól, hogy megadják részvényeseiknek a jogot, hogy szavazzanak a felső vezetői fizetésekről és a „golden parachutes” kielégítésekről, de a szavazás eredménye nem kötelezően betartandó, A „Say on pay” törvény megköveteli a vállalatoktól, hogy megadják részvényeseiknek a jogot, hogy szavazzanak a felső vezetői fizetésekről és a „golden parachutes” kielégítésekről, de a szavazás eredménye nem kötelezően betartandó, „Proxy access”—a törvény felhatalmazza a vállalatokat, hogy viszonylag nagy 3%-os részesedésű tulajdonos, aki legalább 3 évid tartja a részvényeit jelölhessen az Igazgatóságba tagot, „Proxy access”—a törvény felhatalmazza a vállalatokat, hogy viszonylag nagy 3%-os részesedésű tulajdonos, aki legalább 3 évid tartja a részvényeit jelölhessen az Igazgatóságba tagot, Visszatartás – Ez a szabály megköveteli, hogy a vállalatok bevezessenek és alkalmazzák a „visszatartási/ visszaszerzési klauzurát, amely lehetővé teszi, hogy amennyiben a vállalat arra kényszerül, hogy visszamenőleg megváltoztassa a pénzügyi nyilatkozatait visszaköveteljék a vezetőktől azt a kifizetett nyereséget, amely a szóban forgó években kaptak. Visszatartás – Ez a szabály megköveteli, hogy a vállalatok bevezessenek és alkalmazzák a „visszatartási/ visszaszerzési klauzurát, amely lehetővé teszi, hogy amennyiben a vállalat arra kényszerül, hogy visszamenőleg megváltoztassa a pénzügyi nyilatkozatait visszaköveteljék a vezetőktől azt a kifizetett nyereséget, amely a szóban forgó években kaptak. A törvény további megszorításokat léptet életbe a Kompenzációs bizottság működésével kapcsolatban. Fontos, hogy a tagok – az audit bizottságéhoz hasonló – függetlenséggel rendelkezzenek. A bizottságnak sokféle szempontot egyesítve kell megtalálnia a függetlenséget. A törvény további megszorításokat léptet életbe a Kompenzációs bizottság működésével kapcsolatban. Fontos, hogy a tagok – az audit bizottságéhoz hasonló – függetlenséggel rendelkezzenek. A bizottságnak sokféle szempontot egyesítve kell megtalálnia a függetlenséget.

37 A SoP törvény fontosabb elemei Egy további kötelező kiegészítés: A vállalat nyilvánosságra kell hozza a vállalat pénzügyi eredményei és a felső vezetés fizetése közötti kapcsolatot. Hasonlóképpen a vállalat nyilvánosságra kell hozza az összes foglalkoztatott átlagos jövedelmét, valamint a CEO jövedelmét és a kettő közötti arányt, Egy további kötelező kiegészítés: A vállalat nyilvánosságra kell hozza a vállalat pénzügyi eredményei és a felső vezetés fizetése közötti kapcsolatot. Hasonlóképpen a vállalat nyilvánosságra kell hozza az összes foglalkoztatott átlagos jövedelmét, valamint a CEO jövedelmét és a kettő közötti arányt, A vállalat nyilvánosságra kell hozza, hogy bármely dolgozója - különös tekintettel az igazgatókra - engedélyt kapott-e arra, hogy biztosítást kössön arra, hogy a ösztönzési csomagban kapott részvényei valamilyen ok miatt ne csökkenjenek. A vállalat nyilvánosságra kell hozza, hogy bármely dolgozója - különös tekintettel az igazgatókra - engedélyt kapott-e arra, hogy biztosítást kössön arra, hogy a ösztönzési csomagban kapott részvényei valamilyen ok miatt ne csökkenjenek. A társadalmi jelzőőr (whistleblower) ösztönzése és védelme: A társadalmi jelzőőr wistleblowers are eligible for a portion of the fines the SEC charges a company, if they provide original information to the SEC that leads to a successful enforcement action. This may provide incentive to whistleblowers to by-pass internal reporting mechanisms and go directly to the SEC with allegations A társadalmi jelzőőr (whistleblower) ösztönzése és védelme: A társadalmi jelzőőr wistleblowers are eligible for a portion of the fines the SEC charges a company, if they provide original information to the SEC that leads to a successful enforcement action. This may provide incentive to whistleblowers to by-pass internal reporting mechanisms and go directly to the SEC with allegations

38 A klasszikus liberalizmus szabadságfelfogása J.S. Mill: „Az önvédelem az egyetlen olyan cél, melynek érdekében az emberiségnek – kollektívan vagy egyénileg – joga van beavatkozni bármely tagja cselekvési szabadságába.” J.S. Mill: „Az önvédelem az egyetlen olyan cél, melynek érdekében az emberiségnek – kollektívan vagy egyénileg – joga van beavatkozni bármely tagja cselekvési szabadságába.” „Nem lehet jogosan kényszeríteni valamire, vagy visszatartani valamitől azért, mert az jobb lenne neki, mert ettől boldogabb lenne…” „Nem lehet jogosan kényszeríteni valamire, vagy visszatartani valamitől azért, mert az jobb lenne neki, mert ettől boldogabb lenne…” „A szabadság egyetlen fajtája, mely megérdemli ezt a nevet, ha saját javunkra a magunk módján törekedhetünk” – az életek sokszínűségéből többet nyer az emberiség, mintha kikényszerítene egy, a többség által helyesnek vélt életmódot „A szabadság egyetlen fajtája, mely megérdemli ezt a nevet, ha saját javunkra a magunk módján törekedhetünk” – az életek sokszínűségéből többet nyer az emberiség, mintha kikényszerítene egy, a többség által helyesnek vélt életmódot

39 Isaiah Berlin két szabadságkoncepciója A szabadság hagyományos értelmezése a „szabadság valamitől” – azaz elsősorban az állami elnyomástól, a jogok korlátozásától, stb. (klasszikus szabadságjogok) A szabadság hagyományos értelmezése a „szabadság valamitől” – azaz elsősorban az állami elnyomástól, a jogok korlátozásától, stb. (klasszikus szabadságjogok) Ezzel szemben, elsősorban a szocializmus keretében kialakul egy ún. pozitív szabadságkoncepció (szemben a klasszikus szabadságjogok negatív, valamitől védő felfogásával) Ezzel szemben, elsősorban a szocializmus keretében kialakul egy ún. pozitív szabadságkoncepció (szemben a klasszikus szabadságjogok negatív, valamitől védő felfogásával) A pozitív szabadságjogok valamire adnak szabadságot – azaz az államnak nyújtania kell valamit A pozitív szabadságjogok valamire adnak szabadságot – azaz az államnak nyújtania kell valamit

40 Frankfurti iskola: baloldali válasz a totalitarizmusra Az ún. frankfurti iskola egy neomarxista irányzat. A komplex kutatási-ideológiai irányzatnak egyik fő eleme az autoritás és a hatalom megkérdőjelezése – ez az 1968-os mozgalom alapja Az ún. frankfurti iskola egy neomarxista irányzat. A komplex kutatási-ideológiai irányzatnak egyik fő eleme az autoritás és a hatalom megkérdőjelezése – ez az 1968-os mozgalom alapja Az iskola meg akarja érteni a totalitarizmus okait, valamint feltérképezni annak megelőzési lehetőségeit Az iskola meg akarja érteni a totalitarizmus okait, valamint feltérképezni annak megelőzési lehetőségeit A frankfurti iskola a baloldali válasz a totalitarizmusra: elutasítja mind a túlhatalmasodó államot, mind a kapitalizmust, amely szintén hatalmi viszonyokat és hierarchiákat teremt A frankfurti iskola a baloldali válasz a totalitarizmusra: elutasítja mind a túlhatalmasodó államot, mind a kapitalizmust, amely szintén hatalmi viszonyokat és hierarchiákat teremt A piacon működő vásárló/fogyasztó szintén alá van rendelve a kapitalizmus működésének A piacon működő vásárló/fogyasztó szintén alá van rendelve a kapitalizmus működésének

41 A szociáldemokrácia megbékül a kapitalizmussal A szociáldemokrácia több lépcsőben elszabadul a marxizmus radikális értelmezésétől, majd többnyire a marxizmustól magától is A szociáldemokrácia több lépcsőben elszabadul a marxizmus radikális értelmezésétől, majd többnyire a marxizmustól magától is Először leválnak a kommunisták, majd a radikális szociáldemokraták Először leválnak a kommunisták, majd a radikális szociáldemokraták Bár több kis pragmatikus lépcsőben történik a távolódás (a brit Labour miniszterelnök Ramsay MacDonald kormányrészvétele, a skandináv szociáldemokrata pártok kompromisszumos/konszenzuális kormányzati részvétele), vannak markáns pontok: kiemelt pl. a német SPD Bad-Godesberg-i programja Bár több kis pragmatikus lépcsőben történik a távolódás (a brit Labour miniszterelnök Ramsay MacDonald kormányrészvétele, a skandináv szociáldemokrata pártok kompromisszumos/konszenzuális kormányzati részvétele), vannak markáns pontok: kiemelt pl. a német SPD Bad-Godesberg-i programja

42 A Godesbergi Program változtatásai Politikai stratégiai és ideológiai váltás Politikai stratégiai és ideológiai váltás Kikerül az SPD programjából a marxista hivatkozás, ami az addigi programok alapját képezte Kikerül az SPD programjából a marxista hivatkozás, ami az addigi programok alapját képezte Nem cél, hogy az állam legyen a termelés eszközeinek tulajdonosa. „Verseny amennyire csak lehetséges, tervezés amennyire szükséges!” Nem cél, hogy az állam legyen a termelés eszközeinek tulajdonosa. „Verseny amennyire csak lehetséges, tervezés amennyire szükséges!” Átalakulás munkáspártból néppárttá Átalakulás munkáspártból néppárttá Marad ugyan a „demokratikus szocializmus” mint cél – tavaly majdnem kiesett, de végül a mai napig megmaradt az SPD programjában – de a gyakorlatban jelentősen átértékelődik Marad ugyan a „demokratikus szocializmus” mint cél – tavaly majdnem kiesett, de végül a mai napig megmaradt az SPD programjában – de a gyakorlatban jelentősen átértékelődik

43 Rawls: Az igazságosság elmélete „Az igazságosság alapján rendelkezik minden egyes személy azzal a sérthetetlenséggel, aminél még a társadalom egészének jóléte sem lehet fontosabb. Ezért nem teszi lehetővé az igazságosság egyesek szabadságának feláldozását azon az alapon, hogy ezáltal több jót kapnak mások.” „Az igazságosság alapján rendelkezik minden egyes személy azzal a sérthetetlenséggel, aminél még a társadalom egészének jóléte sem lehet fontosabb. Ezért nem teszi lehetővé az igazságosság egyesek szabadságának feláldozását azon az alapon, hogy ezáltal több jót kapnak mások.” „[E]gy társadalmi berendezkedés akkor helyes, amikor intézményei a vágyak teljesülésének lehető legnagyobb tiszta egyenlegét érik el.” „[E]gy társadalmi berendezkedés akkor helyes, amikor intézményei a vágyak teljesülésének lehető legnagyobb tiszta egyenlegét érik el.” Az erőforrások elosztása akkor lenne igazságos, ha nem lenne olyan újraelosztás, amely a legrosszabb helyzetben lévőn segítene – e tekintetben az egyenlőtlenség elfogadható, ha történetesen az egyenlőtlenebb elosztás a legszegényebbeken segít Az erőforrások elosztása akkor lenne igazságos, ha nem lenne olyan újraelosztás, amely a legrosszabb helyzetben lévőn segítene – e tekintetben az egyenlőtlenség elfogadható, ha történetesen az egyenlőtlenebb elosztás a legszegényebbeken segít

44 Atipikus konzervativizmus: kereszténydemokrácia A kereszténydemokrácia sok tekintetben a 20. század második felének legsikeresebb politikai mozgalma: nem hagyományos értelemben konzervatív, eleve tömegpárti aspirációval indul és programjában integrálja a szociáldemokraták jóléti követeléseinek lényeges részeit A kereszténydemokrácia sok tekintetben a 20. század második felének legsikeresebb politikai mozgalma: nem hagyományos értelemben konzervatív, eleve tömegpárti aspirációval indul és programjában integrálja a szociáldemokraták jóléti követeléseinek lényeges részeit Piacpárti és nyugatbarát Piacpárti és nyugatbarát Bár mára független az egyházaktól, azok tömegbázisára épít Bár mára független az egyházaktól, azok tömegbázisára épít Összességében a szociális elemek hangsúlyozásával, a szélsőségek elutasításával, a kereszténységhez való kötődéssel, stb. a gyakran a társadalom többségét alkotó kispolgárok számára jelent ideális választást Összességében a szociális elemek hangsúlyozásával, a szélsőségek elutasításával, a kereszténységhez való kötődéssel, stb. a gyakran a társadalom többségét alkotó kispolgárok számára jelent ideális választást

45 A Laissez-faire „visszavág” Az angolszász országokban erős politikai reakció fogalmazódik meg a baloldali hullámként megélt jóléti állam kiterjesztésére Az angolszász országokban erős politikai reakció fogalmazódik meg a baloldali hullámként megélt jóléti állam kiterjesztésére Ez először egy intellektuális reakció, amelynek politikai súlya csekély Ez először egy intellektuális reakció, amelynek politikai súlya csekély Érdekessége: a klasszikus konzervatív és az új jobboldal megtestesítői elsősorban az államellenességben tudnak megegyezni: a liberális laissez-faire elvéhez visszanyúlva formálódik a Reagan és Thatcher személye által fémjelzett, konzarvatív-jobboldali fordulat Érdekessége: a klasszikus konzervatív és az új jobboldal megtestesítői elsősorban az államellenességben tudnak megegyezni: a liberális laissez-faire elvéhez visszanyúlva formálódik a Reagan és Thatcher személye által fémjelzett, konzarvatív-jobboldali fordulat

46 Az állam szerepére vonatkozó kritika alapjai Filozófiai és empirikus alapon is támadják az állam újraelosztó szerepét – ez utóbbi eleve egy többnyire új probléma a politikai filozófia számára Filozófiai és empirikus alapon is támadják az állam újraelosztó szerepét – ez utóbbi eleve egy többnyire új probléma a politikai filozófia számára Több (többek között volt baloldali) gondolkodó is arra a következtetésre jut, hogy az állam újraelosztó szerepe nem hatékony, konzerválja a „szegénység kultúráját” és a piaccal ellentétben kudarcot vall a saját maga által kitűzött célok megvalósításában Több (többek között volt baloldali) gondolkodó is arra a következtetésre jut, hogy az állam újraelosztó szerepe nem hatékony, konzerválja a „szegénység kultúráját” és a piaccal ellentétben kudarcot vall a saját maga által kitűzött célok megvalósításában

47 Filozófiai alapok 1.: Friedrich v. Hayek A szocializmus által ígért „Út a szabadsághoz” valójában „Főút a szolgasághoz” A szocializmus által ígért „Út a szabadsághoz” valójában „Főút a szolgasághoz” Elsősorban nem a szocializmus céljaival vitatkozik, hanem annak eszközrendszerével, a tervgazdasággal, amely a szabadságot óhatatlanul eltiporja Elsősorban nem a szocializmus céljaival vitatkozik, hanem annak eszközrendszerével, a tervgazdasággal, amely a szabadságot óhatatlanul eltiporja Mint a „kollektivizmusra” alapuló rendszerek, a szocializmus és a fasizmus lényegében ugyanazt a veszélyt rejtik magukban a szabadságra nézve Mint a „kollektivizmusra” alapuló rendszerek, a szocializmus és a fasizmus lényegében ugyanazt a veszélyt rejtik magukban a szabadságra nézve „Valószínűleg semmi sem ártott oly mértékben a liberalizmus ügyének, mint néhány liberális merev ragaszkodása durva szabályokhoz, mindenekelőtt a laissez-faire elvéhez.”…„A liberálisok…hangsúlyozzák, hogy a verseny jótékony hatása érdekében alaposan átgondolt, jogi keretfeltételekre van szükség” Az államra szükség van. „Valószínűleg semmi sem ártott oly mértékben a liberalizmus ügyének, mint néhány liberális merev ragaszkodása durva szabályokhoz, mindenekelőtt a laissez-faire elvéhez.”…„A liberálisok…hangsúlyozzák, hogy a verseny jótékony hatása érdekében alaposan átgondolt, jogi keretfeltételekre van szükség” Az államra szükség van.

48 Filozófiai alapok 2.: Robert Nozick „A minimális állam a legnagyobb hatáskörű állam, amely még igazolható.” „A minimális állam a legnagyobb hatáskörű állam, amely még igazolható.” A piaci elosztás szabad választásra alapuló, igazságos elosztás – ezen változtatni jogtiprás A piaci elosztás szabad választásra alapuló, igazságos elosztás – ezen változtatni jogtiprás „Miféle folyamat révén támaszthat jogos igényt az elosztási igazságosság alapján egy harmadik fél két személy tranzakciója kapcsán annak egy részére, ami e tranzakcióban átruháztatik, ha e harmadik félnek az átruháztatást megelőzően nem volt ilyen igénye?” „Miféle folyamat révén támaszthat jogos igényt az elosztási igazságosság alapján egy harmadik fél két személy tranzakciója kapcsán annak egy részére, ami e tranzakcióban átruháztatik, ha e harmadik félnek az átruháztatást megelőzően nem volt ilyen igénye?” Az egyenlőtlenségek egy része eleve választott, milyen alapon lehetne ezt betiltani? Az egyenlőtlenségek egy része eleve választott, milyen alapon lehetne ezt betiltani?

49 Filozófiai alapok 3.: Milton Friedm an „Senki nem vitatja a két felületesen egymásnak ellentmondó jelenséget: a jóléti tevékenységek eredményeivel szembeni széleskörű elégedetlenséget, valamint a folytatólagos nyomást további kiterjesztésükre.” „Senki nem vitatja a két felületesen egymásnak ellentmondó jelenséget: a jóléti tevékenységek eredményeivel szembeni széleskörű elégedetlenséget, valamint a folytatólagos nyomást további kiterjesztésükre.” Az utóbbiban eleve része van a jóléti állam bürokratikus intézményeinek is, amelyek maguk is önálló érdekérvényesítővé váltak – ezáltal a társadalmi nyomás kétoldalú – az intézmények kedvezményezettjei és működtetőinek tetemes köre jelentős súllyal bír Az utóbbiban eleve része van a jóléti állam bürokratikus intézményeinek is, amelyek maguk is önálló érdekérvényesítővé váltak – ezáltal a társadalmi nyomás kétoldalú – az intézmények kedvezményezettjei és működtetőinek tetemes köre jelentős súllyal bír Számos példa bizonyítja, hogy a szociális rendszer fenntarthatatlan és/vagy kontraproduktív Számos példa bizonyítja, hogy a szociális rendszer fenntarthatatlan és/vagy kontraproduktív

50 Az új jobboldal sarokkövei A piacok deregulációja, az állam gazdasági szerepének csökkentése A piacok deregulációja, az állam gazdasági szerepének csökkentése Az állam nem felelős az egyénért, az egyén minimális értelemben, vagy egyáltalán nem felelős a közösségért (jogi értelemben: egyéni erkölcsi alapon vállalhat felelősséget, de nem kényszeríthető rá) Az állam nem felelős az egyénért, az egyén minimális értelemben, vagy egyáltalán nem felelős a közösségért (jogi értelemben: egyéni erkölcsi alapon vállalhat felelősséget, de nem kényszeríthető rá) Bár az esély fontos, gyakran hangoztatott elv, az egyén, ill. a család felelőssége annak megteremtésére Bár az esély fontos, gyakran hangoztatott elv, az egyén, ill. a család felelőssége annak megteremtésére A védelmi kiadások növelése, konfrontatív külpolitika A védelmi kiadások növelése, konfrontatív külpolitika

51 A politikai rendszer átalakulása a nyugati demokratikus országokban A hagyományos konzervatív-liberális szembenállást felváltja a modern szociál- és kereszténydemokrata tömegpártok versenye A hagyományos konzervatív-liberális szembenállást felváltja a modern szociál- és kereszténydemokrata tömegpártok versenye A politika követi a társadalmi fejlődést és gerjeszti is azt A politika követi a társadalmi fejlődést és gerjeszti is azt A növekvő munkásosztály többnyire a szociáldemokraták mögé áll, míg a hajdani liberális-konzervatív szavazók a jobboldali néppártokat támogatják – amíg a szociáldemokratáknak mérsékelt programjukkal sikerült jelentős szeletet megszerezni a középosztály polgáraiból A növekvő munkásosztály többnyire a szociáldemokraták mögé áll, míg a hajdani liberális-konzervatív szavazók a jobboldali néppártokat támogatják – amíg a szociáldemokratáknak mérsékelt programjukkal sikerült jelentős szeletet megszerezni a középosztály polgáraiból

52 Az „államiság” típusai Az állam funkcióinak kiterjedése Az állam „erősségének” mértéke Szűk Széles Gyenge Erős Sierra Leone Brazília USA Svédország Magyarország

53 Lehetséges reakciók a komplexitás növekedésre (1) A szabálykövetést és a közösség fennmaradását állami intézmények – rendőrség, bíróság, büntetés-végrehajtás – létrehozásával alapozható meg. Hasonló szerepet játszanak a vallások/ideológiák spirituális béklyói, amelyek – bár betöltöttek egyéb fontos és pozitív funkciókat is - szintén közreműködnek az egyének „féken-tartásában”. Az a tény, hogy a közösségek mérete egyre nőtt a történelem folyamán ezen integrációs intézmények sikerére utalt. Miközben azonban ez a megoldás igen hatásos, ugyanakkor egyben költséges is. E költségek növekedése – különösen a 20. század során – jól nyomon követhető. (Tilly, Ch ). Sőt éppen a jóléti állam kialakulásával utóbbi három évtizedben a kiadások ugrásszerűem megnőttek. Miközben az állam hagyományos erőszakszervezeteinek – a rendőrségnek, az ügyészségnek, a bíróságnak valamint a börtönöknek és a korrekciós intézményeknek – a létszáma is számottevően emelkedett, ezek emellett, ezek tevékenységét kiegészítő, a biztonsággal kapcsolatos vállalkozások száma, szerepe és az általuk foglalkoztatottak száma ugrásszerűen megnőttek

54 Lehetséges reakciók a komplexitás növekedésre (2) A vizsgálatok igazolták a bizalomnak a társadalmak jóléti szintjének alakulásában játszott meghatározó szerepét. Míg kezdetben úgy tűnt, a jólét növekedése vezet a bizalom megerősödéséhez, a legújabb kutatások szerint a kapcsolat éppen fordított: társadalomban a korábban felhalmozódott bizalom alapozta meg a jóléti államot. (Bergh, A Bjornskov, Ch ) A bizalom magas szintje kétféle módon járul hozzá a jóléti állam hatékony működéséhez: javítja az adófizetési hajlandóságot és biztosítja az adóelkerülés alacsony szintjét, valamint megalapozza a jóléti állam szolgáltatásainak szabálykövető igénybevételét. E két hatás azután egymást erősíti: a bizalom magas szintje a jóléti állam hatékony működéséhez vezet, ami tovább emeli az emberek közötti bizalom szintjét. E kutatások tehát arra utalnak, a jóléti rendszer kiterjedtségét a különböző társadalmakban az adott társadalmon belül a bizalom szintje határozza meg.

55 Lehetséges reakciók a komplexitás növekedésre (3) A vizsgálatok azt igazolták: ha az egyént környezetének rendje, otthonossága, ösztönszerűen elfogadott szabályozottsága megroppan, akkor az egyén hajlamos lesz szabályszegésre, és a bizalom visszavonására. A vizsgálatok azt igazolták: ha az egyént környezetének rendje, otthonossága, ösztönszerűen elfogadott szabályozottsága megroppan, akkor az egyén hajlamos lesz szabályszegésre, és a bizalom visszavonására. A rendezetlen, és idegenséget sugalló környezet nemcsak szabályszegővé teszi őket, de sztereotip gondolkodást, a szolidaritás csökkenését, végül pedig diszkriminatív viselkedést vált ki. (Stapel, D. et al ) A rendezetlen, és idegenséget sugalló környezet nemcsak szabályszegővé teszi őket, de sztereotip gondolkodást, a szolidaritás csökkenését, végül pedig diszkriminatív viselkedést vált ki. (Stapel, D. et al )

56 Néhány ötlet Mikor nő meg: Bismark – felülről lefelé, szemben az angolokkal/liberálisokkal – alulról felfelé, Mikor nő meg: Bismark – felülről lefelé, szemben az angolokkal/liberálisokkal – alulról felfelé, Az állam birtoklása nagy ösztönzést ad – különösen kelet- európában – hogy minden áron megszerezzük, és megszálljuk, mert a saját embereknek lehet juttatni mindent Az állam birtoklása nagy ösztönzést ad – különösen kelet- európában – hogy minden áron megszerezzük, és megszálljuk, mert a saját embereknek lehet juttatni mindent

57 Elegünk van-e? „ Megváltozott a nyugati országokban élő emberek hozzáállása a demokráciához és piacgazdasághoz” „Magyarország valamikor egy szocialista ország volt. Annak idején jó barátok voltunk, közeli kapcsolatban álltunk egymással. Végül elegük lett a demokráciából, a piacgazdaságból, és kijózanodtak” Alekszander Lukasenko, Fehéroroszország elnöke. Alekszander Lukasenko, Fehéroroszország elnöke.

58 Az „elszabadulás” egyik mércéje: a szabályozás komplexitásának növekedése Tíz parancsolatban: Tíz parancsolatban: Magna Chartában (1215): Amerikai alkotmányban (1787): Weimari alkotmányban (1919): EU Alkotmányban (2004): Az EU 2006/123/EK irányelve a belső piaci szolgáltatásokról: Karakterben mérve

59 Az uralom céljai és legitimációi A modern korban a hatalom legitimációja egyre komplexebb lett A modern korban a hatalom legitimációja egyre komplexebb lett Bár a társadalmi-gazdasági erőforrások elosztása minden korban jelen volt a politikai gondolkodásban, mára centrális kérdéssé vált az összes politikai-ideológiai irányzatban Bár a társadalmi-gazdasági erőforrások elosztása minden korban jelen volt a politikai gondolkodásban, mára centrális kérdéssé vált az összes politikai-ideológiai irányzatban Az egyik legmeghatározóbb ideológiai kérdés a politika, ill. a közösség viszonya a piachoz, mint az elosztás egyik formájához, ill. az állam-piac-egyén háromszög kezelése Az egyik legmeghatározóbb ideológiai kérdés a politika, ill. a közösség viszonya a piachoz, mint az elosztás egyik formájához, ill. az állam-piac-egyén háromszög kezelése

60 Válasz a totalitárius veszélyre Berlin és a hozzá hasonló liberális gondolkodók a pozitív szabadság gondolatában a 20. század totalitárius erőfeszítéseit látták Berlin és a hozzá hasonló liberális gondolkodók a pozitív szabadság gondolatában a 20. század totalitárius erőfeszítéseit látták Az állam „felszabadítási” kísérletei rendszerint egy világosan körvonalazott elképzelést tartalmaznak arról, hogy mi a jó: ez pedig egy sokszínű társadalomban csak elnyomáshoz vezethet Az állam „felszabadítási” kísérletei rendszerint egy világosan körvonalazott elképzelést tartalmaznak arról, hogy mi a jó: ez pedig egy sokszínű társadalomban csak elnyomáshoz vezethet Ezért a balközéptől a jobbközépig erős ellenszenvvel viseltetnek az állam magasztosabb/utópisztikus célkitűzéseivel szemben Ezért a balközéptől a jobbközépig erős ellenszenvvel viseltetnek az állam magasztosabb/utópisztikus célkitűzéseivel szemben


Letölteni ppt "Vallások és civilizációk 11. Előadás A jóléti állam kialakulás és politikai következményei a 20. században."

Hasonló előadás


Google Hirdetések