Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Levegő- szennyezés Simon Gergely Levegő- szennyezés BME, 2008 Simon Gergely.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Levegő- szennyezés Simon Gergely Levegő- szennyezés BME, 2008 Simon Gergely."— Előadás másolata:

1

2 Levegő- szennyezés Simon Gergely Levegő- szennyezés BME, 2008 Simon Gergely

3 Tények A Magyarországi halálozások 15 % -a a környezet szennyezéssel kapcsolatba hozható A halál esetek 4 %-át a légszennyezés okozza

4 Mit nevezünk légszennyezésnek? légszennyező anyagoknak a kibocsátási határértéket meghaladó mértékű levegőbe bocsátása. –káros következményekkel járó anyagok vagy energiák levegőbe juttatását jelenti, amelyek veszélyeztetik az emberi egészséget, ártalmasak az élőlényekre és az öko-rendszerekre, továbbá az anyagi javakra, valamint csökkentik vagy akadályozzák a környezet által nyújtott kikapcsolódási és más jogszerűen megengedett lehetőségek kihasználását; a "levegőszennyező anyagok" kifejezés ennek megfelelően értelmezendő. A “nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezés" olyan levegőszennyezést jelent, melynek fizikai eredete teljes mértékben vagy részben egy állam nemzeti fennhatósága alatt álló területen van és károsan hat egy más állam fennhatósága alatt álló területen olyan távolságban, hogy az egyes kibocsátó forrásokat vagy forráscsoportokat általában nem lehet elkülöníteni egymástól és nagyságrendűket meghatározni.

5 A légszennyezés leggyakoribb mértékegységei:  g/m 3 = gramm légszennyező anyag / 1 m 3 levegő ppm= (parts per million) 1 mól (6x10 23 db)molekula / 1 millió mól gáz ppb= (parts per billion) 1 mól (6x10 23 db)molekula / 1 milliárd mól gáz

6 A legjellemzőbb városi légszennyező források

7 A légszennyezés forrásai Budapesten 1. táblázat: A szennyezőanyagok kibocsátásának ágazati megoszlása Budapesten 2002-ben (tonna) ÁgazatNO x COPorSO 2 Ipar Közúti közlekedés Lakossági fűtés Szolgáltatók Légi közlekedés Összesen Kémiai Nemzeti Profil tervezet 2005; 3. fejezet; KvVM

8 Az elektromágneses spektrum

9

10 A nap átlag hőmérséklete 2796 K, ami körülbelül 2523 Celsius foknak felel meg, amely hőmérséklethez a 0,5 mm-es sugárzás tartozik, amit mi látható fénynek hívunk. Minden gázra jellemző egy hullámhossztartomány, mely tartományban elnyeli az elektromágneses sugárzást. A levegő nitrogénje és oxigénje elnyeli a UV C és B sugárzást, az ózonpajzs az UV A és B nagy részét. A föld légköre és a felhőzet a sugárzás közel felét elnyeli, vagy visszaveri az űrbe. A felszínt elérő sugárzás egy része visszaverődik onnan, illetve a maradék elnyelődik Egy frissen szántott föld a sugárzás nagy részét elnyeli, míg a hó szinte az egészet visszaveri.

11 A Föld az elnyelt energiát a 15 o C átlaghőmérsékletéhez tartozó 100 mm-es infravörös- (hő) sugár formájában adja ki. A levegő CO2 és víz tartalma az IR tartományban nyel el, ezáltal melegen tartja a Földet, ezt a folyamatot hívjuk a természetes üvegházhatásnak. Az üvegházhatású gázok légkörbe juttatása erősíti ezt a folyamatot. A légköri hőmérséklet emelkedésére különböző becslések vannak, egyesek csupán 2 o C fokos míg mások akár 6 o C fokos felmelegedést jósolnak következő időszakokra.

12 A legfontosabb üvegházhatású gázok

13 Üvegházgáz-kibocsátás csökkentés EU 20%-os GHG csökkentést vállalt 2020-ig –Cél hogy 2 C alatt tartsuk a felmelegedést 20%-al növeljük az energiahatékonyságot 20%-ra növeljük a megújuló energiák arányát 10%-ra emeljük a bioüzemanyagok arányát, bár ezt várhatóan elutasítja az EP, hisz a bioüzemanyagok: – életciklusuk során több CO2-t bocsátanak ki, mint nyelnek el (műtrágyázás, szállítás, erdőírtás) –okozói az élelmiszerár robbanásnak, –A célhoz az EU mezőgazdasági területeinek 70 százalékát bioüzemanyag-termesztésre kellene átállítani –az esőerdők mint nyelők pusztulását okozzák (ENSZ tanulmány szerint 2022-re DK Ázsia erdei elpusztulnak)

14 EU Members States renewable energy share Member State Share of renewable energy 2005 Share required by 2020 Austria23.3%34% Belgium2.2%13% Bulgaria9.4%16% Cyprus2.9%13% Czech Republic6.1%13% Denmark17%30% Estonia18%25% Finland28.5%38% France10.3%23% Germany5.8%18% Greece6.9%18% Hungary4.3%13% Ireland3.1%16% Italy5.2%17% Latvia34.9%42% Lithuania15%23% Luxembourg0.9%11% Malta0%10% Netherlands2.4%14% Poland7.2%15% Portugal20.5%31% Romania17.8%24% Slovakia6.7%14% Slovenia16%25% Spain8.7%20% Sweden39.8%49% United Kingdom1.3%15%

15 Az ózonlyukért felelős gázok: halogénezett szénhidrogének (DuPont elnevezés: FREONOK)

16 A Természetes légszennyezők

17 Természetes és biológiai légszennyező folyamatok

18 A Mezőgazdaság környezetszennyezése Műtrágya használat: eutrofizáció, víz szennyezése (nitrát) Állattenyésztés: levegő (bűz, metán), víz, talajvíz szennyezés, erózió Növényvédő-szerek: levegő, víz, talajvíz, élelmiszer szennyezés, biodiverzitás csökkenés Erdőirtás: nyelők, biodiverzitás csökkenése Rizstermesztés: metán =) üvegházhatás, légszennyezés Hüvelyesek termelése: nitrogén ciklusba beavatkozás

19 A mezőgazdaság, mint a légszennyezés forrása Az indirekt hatásokkal és a GHG kibocsátásokkal a mezőgazdasági felelősége bolygónk és légkörünk elszennyeződésében óriási. Direkt hatás: – az erdőkből és a rizsföldekből GHG metán és mérgező ammónia –a műtrágyákból felszabaduló dinitrogén oxid –a növényvédő szerek kipárolgása –a kérődző állatok emésztése során keletkező metán –Hüvelyesek (szója, bab) nitrogén megkötése. Az ésszerűtlen mezőgazdasági termelés – bio- üzemanyag termelés is része a kontrolálatlan erdőirtás, mellyel a szennyező gázok, különösen a szén-dioxid nyelői fogyatkoznak.

20 Excess of critical loads for eutrophication Azon területek aránya, ahol kritikus a nitrogén depozició (1997, 1999, 2000 & 2003 meteorologies)

21 Azon területek aránya, ahol kritikus a nitrogén depozició ( eutrofizáció)

22 Légszennyezés a háztáji kertek környékén Akár komoly egészségkárosító hatása is lehet a szakértelem nélküli permetezés (peszticid használat) következményeként a levegőbe, vízbe, talajba és a terménybe kerülő, sokszor ismeretlen hatású vegyszereknek.

23 A másik probléma a kerti avarégetés –A tökéletes égésre -amikor a szerves anyagok (pl.: avar, fa, termések) széndioxiddá és vízzé égnek- el ilyen körülmények között nincs lehetőség, ezért ezeken kívül mérgező szén-monoxid (CO) és számtalan általában mérgező légszennyező gáz és szilárd részecske (pernye) keletkezik. –Az avarégetés jellemző légszennyezői a rákkeltő poliaromás-szénhidrogének (PAH-ok). –Ha avaron kívül mást is elégetünk a kertben, mint például laminált, préselt, műanyag tartalmú, festett, lakkozott, azaz vegyszerekkel kezelt faanyagokat is, nagyon komoly egészségkárosításnak tesszük ki magunkat és a szomszédokat, ugyanis teljesen kiszámíthatatlan, hogy milyen mérgező anyagok kerülnek a levegőbe. Pl. préselt falapok epoxi gyanta ragasztója vagy a régi festékek nehézfém, többek között ólom tartalma. Légszennyezés a háztáji kertek környékén II

24 KÖZLEKEDÉS ÉS LÉGSZENNYEZÉS

25 Az EU-ban a lakosság 80 %-a a városokban lakik A városokban a közlekedés a légszennyezés fő forrása

26

27

28

29 Közlekedésből származó CO szennyezés eloszlása Magyarországon

30 A tömegközlekedés aránya Budapesten utasok száma gépjárművek száma szennyezés eredete

31

32 A Közlekedés okozta légszennyezés 1960-as évek végéig az ipar a fő forrása a városokban a légszennyezésnek Manapság a magyarországi statisztikák szerint minden 17. haláleset a légszennyezés következménye az Egyesült Államokban a rákkeltő szennyező anyagok 78 százalékát a dízelmotorok bocsátják ki Európában a gépkocsik felelősek a légszennyezés 40 százalékáért, ezen belül a városi környezetben: –A nitrogén-oxidok 70 százalékáért (a tömegközlekedés részesedése a 10 százalékot sem éri el) –A szén-monoxid 80 százalékáért –A szálló por (aeroszolok, korom) 60 százalékáért

33 Az EU szén-dioxid-kibocsátásának alakulása 1985—1997 (T&E Bulletin, február, április)

34

35 C 7 H ,25 O 2  7CO 2 + 6,5 H 2 O A benzin és a levegő keverékének tökéletes égésekor széndioxid (CO 2 ) és víz keletkezik –optimális levegő-üzemanyag tömegarány 14,5 Tökéletlen égés eredménye levegőszennyező gázok (CO, CH-k, NO x, PAH-ok, VOC-k, aeroszolok) ELTE TTK, Kémiai Technológia és Környezetkémiai Tanszék ábrája Sztöchiometriai arány Üzemanyag fogyasztás CO Levegő/benzin arány (kg/kg) N-oxidok Szénhidrogének Teljesítmény Rel atív kon cent ráci ók

36 Benzin- és dízelüzemű gépkocsik kipufogógázainak összehasonlítása

37 Mi történik a kipufogógázzal? égéstermékek a motort elhagyva a kipufogócsövön keresztül a levegőbe jutnak minden új Ottó-típusú motorral felszerelt gépjárművet katalizátorral kell forgalomba hozni CO és szénhidrogén komponenseket platina (Pt) és palládium (Pd) segítségével CO 2 -vé és vízzé oxidálja, míg az NO x -ek nitrogén gázzá való redukcióját a ródium (Rh) katalizálja. A katalízis hatásfoka a %-ot is elérheti.

38 A KATALIZÁTOR A katalizátorok bevezetésével egyidejűleg az ólmozott benzin használatát is kerülni kell, mert az ólom katalizátorméregként hat (csökkenti a katalizátor hatásfokát). A katalizátorok és az ólmozott benzin megszüntetése radikálisan lecsökkentette a gépjárművek szennyezőanyag-kibocsátását. A katalizátorok hatásfoka, különösen rossz minőségű üzemanyag használata esetén, körülbelül 100 ezer km autóhasználat után jelentősen romlik. Fontos tudni, hogy a katalizátor hatásfoka csak meleg motor esetén kielégítő, az indítást követő első pár kilométeren szinte hatástalan, tehát ezért sem érdemes a gépjárműveket rövid távra használni.

39 A katalizátor, mint a légszennyezés új forrása? A katalizátor felületéről a fizikai és kémiai elhasználódás, a kopás hatására kerülnek a környezetbe a Pt-csoport elemei A katalizátorral felszerelt gépjárművek Pt-t, Pd-t és Rh- t tartalmazó kipufogógázt bocsátanak ki Ezen anyagok légköri koncentrációja kicsi ( g/m 3 nagyságrendű), az emittált mennyiség nagy relatív változást okoz a légőrbe került platinának a 30% vízoldható formában van, tehát az utakat övező növényzetben is kimutatható Hatásuk ismeretlen (citotoxikus???)

40 Dízel Autók szennyezése A dízelüzemű gépjárművek felelősek elsősorban a rákkeltő szennyező anyagok, aeroszol részecskék kibocsátásáért A közúti közlekedés felelős a 60-70%-ért az airborne PM-nek Budapesten Salma et al, 2001 a WHO kijelentette, hogy nem tud olyan alacsony értéket megadni a levegőben lévő részecskékre, mely biztosan nem ártalmas az emberi egészségre). A legveszélyesebbek a 2,5 mikrométernél kisebb, ún. ultra finom részecskék, melyek légzőszervünk legmélyére is bejutnak.

41 PM10 szennyezés Budapesten ZÓNÁKPM 10 (μg/m 3 ) B zóna 44 felett C zóna40-44 D zóna14-40 ZONE PM 10 (μg/m 3 ) B zone above 44 C zone40-44 D zone14-40

42

43

44

45 A törvény A PM2.5-öt is magába foglaló PM10-re vonatkozik egy olyan EU irányelv, melynek szabályait Magyarországon a 14/2001. (V. 9.) számú KÖM- EüM-FVM együttes rendelet (lásd a 2. táblázatot!) hirdette ki. Ezek a jogszabályok 2005-ben legfeljebb 35 olyan napot engednek meg, amikor a PM10 koncentrációja a határérték felett lehet egy mérőállomáson. –Ehhez képest 2005-ben Budapesten a Baross téri mérőállomás már március 16-án a harminchatodik határérték feletti napot mérte ben Budapest belvárosában 163 nap volt a határérték felett, míg Miskolcon 178 ilyen napot mértek, azaz minden második nap a határérték felett volt a PM10 koncentráció

46 Határérték feletti napok száma 2003, Budapest

47 The mass distribution of urban aerosol in Budapest (nem fűtési időszak; Salma et al, 2001). ELTE Lagymanyos May A bal oldalon az akkumulatív, jobb oldalon a durva módus; EAD equivalent aerodynamic diameter)

48 Az egészségügyi hatás Az Országos Környezet-egészségügyi Központ 2003-as közlése szerint[1], ha az éves PM10 koncentrációt 20 mg/m3- re csökkentenék, azzal Budapesten évente legalább 1000, de akár 2400 halálesetet is megelőzhetnénk.[1] Ugyanezen tanulmányok számítása szerint már egy 5 mg/m3-es éves koncentráció-csökkentés is 500–700 halálesettel kevesebbet eredményezne.

49 Az Európai Bizottság felkérésére – a Tiszta Levegőt Európának (Clean Air For Europe, CAFE) folyamat részeként – átfogó elemzés készült a légszennyezés környezetre és emberi egészségre gyakorolt hatásairól. –Kimutatták, hogy az Európai Unióban közel 300 ezer ember hal meg évente a 2,5 mikrométernél kisebb szennyező részecskék (PM2.5) következtében. –Kiderült, hogy egy átlagos magyar ember, ha marad a jelenlegi szennyezési szint, több mint egy évet veszít az életéből a PM2.5 részecskeszennyezés következtében. Így e tekintetben Európában a harmadik legrosszabb helyet foglaljuk el. –Budapesten a várható életvesztés elérheti a három évet is, ám szigorúbb határértékek betartásával ez az életvesztés a töredékére csökkenthető.

50 Loss in life expectancy attributable to anthropogenic PM2.5 [months] Loss in average statistical life expectancy due to identified anthropogenic PM2.5 Average of calculations for 1997, 1999, 2000 & 2003 meteorologies

51 Loss in life expectancy attributable to anthropogenic PM2.5 [months]

52 A megoldások Az Európai Unió tól tervezi a dízelrészecske-szűrők kötelezővé tételét. A részecskeszűrők képesek a kibocsátott koromrészecskék több mint 99%-át megfogni A dízelrészecske-szűrők feladata a nagyobb (2,5 és 10 mikrométer közé eső) és az ultra finom részecskék kiszűrése. Hosszú távon javulást viszont csak a forgalom korlátozásától várhatunk Baross tér átépítése óta sokkal jobb levegőt mérnek ott

53 A SZMOG

54 40-es évektől: smog = smoke (= füst) + fog (= köd) Felelős: közlekedés, jellemző szennyező: ózon A jelenség kialakulásáért felelősek: a nitrogén-oxidok, a szén-monoxid és a szénhidrogének (R) O 3 : tiszta trópusi levegőben: 15 ppb (30 mg/m 3 ) európai vidéki levegőben: 40 ppb (80 mg/m 3 ) szennyezett levegőben akár: 100 ppb (200 mg/m 3 ) a levegő sárgásbarna színűvé válik, ilyet Magyarországon először 1985-ben észleltek ózon kialakulása a légkörben: NO + RO 2  NO 2 + RO NO 2 + h  NO + O O + O 2  O 3

55 A SZMOG

56 Az ózon egészségügyi hatása

57 Atmospheric Chemistry Modeling Group Harvard University: Interactions bewteen Ozone, Aerosol, and Climate L. J. Mickley, University of Toronto, Dept. of Physics, January 26, 2004

58 Health-relevant ozone concentrations [SOMO35, ppb.days] Rural concentrations Average of calculations for 1997, 1999, 2000 & 2003 meteorologies

59 Premature deaths attributable to ozone [cases/year] Provisional calculations with 50*50 km resolution

60 Vegetation-relevant ozone concentrations AOT40 [ppm.hours]m Critical level for forests = 5 ppm.hours Average of calculations for 1997, 1999, 2000 & 2003 meteorologies

61 A “London típusú” (téli) szmog A másik szmogfajta ipari és városi területekre jellemző. Fő felelőse az ipar, a fűtés és a gépjárművek által kibocsátott kén-dioxid (SO 2 ), por és koromszemcsék esetekben kénsavcseppek. A szmog kialakulásnak feltétele magas légnyomás, páratartalom és -3 – +5 °C közötti hőmérséklet. A reduktív, maró hatású szennyeződés légúti megbetegedéseket, asztmát és akár halálos tüdőödémát is okozhat. Először 1989-ben észleltek ilyen típusú szmogot Magyarországon, Miskolcon és Budapesten. A fővárosban télen egy hét párás, mozdulatlan időszak is elég ahhoz, hogy megduplázódjon a légszennyező anyagok koncentrációja.

62

63

64

65

66

67

68

69

70 ELSŐDLEGES, ELSŐSORBAN A KÖZLEKEDÉSBŐL SZÁRMAZÓ LÉGSZENNYEZŐK Szén-monoxid: CO Színtelen, szagtalan gáz Városi levegőben CO 80%-ért a közlekedés felel. Százszor erősebben kötődik a vér hemoglobinjához, mint az oxigén, így kiszorítja az oxigént a vérünkből. Azonnali hatása: fejfájás, szédülés, émelygés, a látás-és hallásképesség csökkenése. Tartós hatása: elősegíti az érelmeszesedést, szűkíti a koszorúereket, növeli a szívinfarktus kockázatát. Akadályozza a vér oxigénszállító képességét.

71 Nitrogén-dioxid: (NO 2 ) Vörösesbarna, szúrós szagú, a levegőnél nehezebb gáz. Erős oxidálószer, reagál vízzel, salétromsavat és nitrogén-oxidot képezve. Acéllal is reagál nedvesség jelenlétében. Az anyag és a gőz irritálja/izgatja a szemet, a bőrt és a légzőrendszert. Belégzése tüdővizenyőt akár halált is okozhat. A tünetek késleltetve jelentkezhetnek. Genetikus károsodást okozhat emberben.

72 Szén-hidrogének: (CH) VOC (Illékony szénhidrogének): –Elsődleges forrásuk a közlekedés (35%). Hozzájárulnak a szmog-képződéshez Ha születés körüli időszakban kerülnek az emberi szervezetbe, súlyos felnőttkori következményei lehetnek., közvetlen hatásuk fejfájás, hányinger, szédülés. PAH vegyületek: –Policiklikus aromás szénhidrogének: antropogén eredetű szerves gázszennyezők. A háztartási kibocsátásokon túl a gépjárműforgalom is felelős a PAH szennyezésért. –Hatásaik: rákkeltők, mutagének, károsítják az immunrendszert, ha a születés körüli időszakban jutnak be a szervezetbe, életre szólóan megváltoztathatják a hormonok termelését. A BaP az egyik legveszélyesebb, a WHO szerint az I. veszélyességi kategóriába tartozik, egészségügyi határértéke lakóterületen 1 nanogramm/m3. (A budapesti Margit Kőrúton már 54 nanogramm/m 3 értéket is mértek.)

73 MÁSODLAGOS KÖZLEKEDÉSBŐL SZÁRMAZÓ LÉGSZENNYEZŐK Ózon: O 3 Az ózon három oxigén atomból álló, kékes színű, erős szagú, nagyon mérgező gáz. Erélyes oxidálószer, könnyen bomlik, pl. fertőtlenítésre használjuk hatásai: fizikai fáradtságot, köhögést, a szem kivörösödését, okozza. A tüdő működését gátolja. Közvetlenül árt a növényeknek, oxidálja, pusztítja azok zöld leveleit, virágait. Gátolja a fotoszintézist, és a gyökérlégzést, ami szintén a növény pusztulásához vezethet. Peroxiacetil-nitrát PANNitrogén és különböző szerves vegyületek fotokémiai reakciójával kialakuló anyagok. Súlyosan egészségkárosító anyagok, a Budapesti nyári szmog jellemző anyagai, a szemre irritáló hatást fejtenek ki

74 Jó tudni: –Az autóval megtett utazások fele 3 km-nél rövidebb és minden ötödik autózás 1 km-nél rövidebb. Minden nyolcadik autóút még az 500 métert sem éri el, miközben 500 méter gyalogolás 8 percet vesz csak igénybe, ezen túl nincs várakozás a közlekedési lámpáknál, nem kell parkolóhelyet keresni. –a városi légszennyezést hivatalosan két-három méteres magasságban mérik. A légszennyező anyagok koncentrációja gyakran fél-egy méteres magasságban a legmagasabb, azaz ott szennyezettebb a levegő. Ebben a magasságban van a gyerekek légzési zónája, a babakocsikban ülő babák is itt veszik a levegőt és az utcai kávéházak teraszán is. –A légszennyező anyagokra különösen érzékenyek a gyermekek, az idősek, a terhes anyák és magzatok, a szívbetegek, az asztmások és a dohányosok. A káros hatás mértéke függ, mennyi ideig vannak kitéve egyes személyek a hatásoknak a városban. Szabad térben erősebb a szennyezettség, mint épületeken belül.

75 Légszennyezés Budapesten - A 60-as évekig itt is „kommunista” ipar volt a légszennyezés fő forrása, azóta a közlekedés Budapesten évente kb el nő az autók száma. (Egy autó kb. 4 m hosszú, így az évente vásárolt kocsik egy 80 km-es sort tesznek ki.) -A főváros belső területein három-négy lakásra jut egy parkolóhely Budapesten a légszennyezés % - aközlekedésből származik

76 KONTINENSEKEN ÁTÍVELŐ LÉGSZENNYEZÉS Az Amerikai légszennyezés hatása Európára, Magyarországra Daniel Jacob, Professor of Atmospheric Chemistry and Environmental Engineering, Harvard Előadása alapján

77

78 Az ázsiai (felül) és az észak amerikai (alul) szulfát interkontinentális terjedése, a GEOS-CHEM eredménye, 2001

79 Az európai, az észak amerikai és az ázsiai forrásokból származó szulfát kiülepedése

80 Ábra felső képe azon napok számát mutatja, amikor is határérték felett volt az ózon koncentráció 1992-ben. Az alsó ábra pedig azon napok száma olvasható le, melyeken a határérték feletti ózon- koncentráció az USA-beli kibocsátásoknak volt betudható. A fenti ábra alátámasztja az a véleményt, hogy a tavalyi 2003-as nagy dél-Franciaországi szmog is összefüggésbe hozható az amerikai kibocsátásokkal.

81 Közlekedés, légszennyezés és az allergia

82 Közlekedés és allergia ØPollen terjedési mód: kerékre, cipőre tapadva jut el, ØUtak mellett, hamarabb kezd el virágozni a parlagfű, nedves talaj – pionír fajt a legnehezebb írtani, gépkocsiban ülőket terheli, feldúsul (nyitott ablak nyáron) ØA kipufogógázok felerősítik az allergén hatást, rátapadva a pollenszemekre módosítják azt, csökkentik a légzőrendszer öntisztító aktivitását, a nyálkahártya védekező mechanizmusait. Sok-sok tragédia, haláleset világított rá a levegő szennyezettségének hirtelen megemelkedése és az asztmás, fulladásos tünetek kialakulása közötti kapcsolatra.

83 Közlekedés és allergia -A por, a kén-dioxid, az ózon és a nitrogén-oxidok károsítják a nyálkahártyát, csökkentik a csillószőrök aktivitását és ezáltal a bejutó részecskék (por, pollen) könnyebben bejutnak és hosszabban időznek a légutakban. Károsítja továbbá az immunrendszer működését is, igazolták, hogy ózon és nitrogénoxid belégzésekor gyengül az immunrendszer. Több városban is megfigyelték, hogy az ózon és nitrogénoxidok (NO x ) felszaporodása után nőtt az asztmarendelések betegforgalma. Szennyezettebb levegőjű városokban, kőolajfinomítók környékén, nagyforgalmú utak mentén nagyobb gyakorisággal fordult elő asztmás megbetegedés a lakosság körében. A pollen több allergiás reakciót váltott ki diesel kipufogógázzal

84 Változás a növényekben Pollenre rá tapadva szennyező, módosítja azt, károsabb lesz, gerjeszti az allergén termelését (Korom, fokozza allergén termelést, illetve más allergén is keletkezik, mint tiszta levegőben) Szennyezett levegő növényeknek stressz helyzet, több allergént termelnek Klímaváltozás Hőmérséklet, csapadék, szélviszonyok, rossz tűrőképességű növény kihal, tág tűrésű elszaporodik (parlagfű)

85 Tények, megállapítások a pollenallergia és légszennyezés kapcsolatáról A forgalmas fővárosi helyen élő gyerekek körében a légcsőhurutos tünetek 33, az asztma 97 százalékkal, az allergia pedig 37 százalékkal gyakoribb, mint a vidékieknél, de a légszennyezés az előzőeken kívül a daganatos megbetegedések gyakoriságát is növeli. A környezeti neveléstől valóban idegen a parlagfűt megcélzó irtóhadjárat. Nem a romboló megoldás kell. Ugyanakkor elfelejti ismertetni a bajok okait és miértjeit, –a gépkocsiforgalmat és annak szennyezőanyag- kibocsátási szövődményeit ilyen heves vehemenciával.

86 Az IPAR környezetszennyezése

87 Mit szennyez az ipar? A környezeti elemeket – víz, talaj, talajvíz: szennyvíz, haváriák, elfolyások, kiülepedő légszennyezés –levegő: kéményen át, illékony anyagok A termékeket, melyeket gyárt –véletlen szermaradékok –maga a termék szennyező

88 A legnagyobb ipari légszennyezők

89

90 Az alábbi anyagok gyártása okoz oldószer szennyezést Az oldószertartalmú anyagok használata, szerves anyag (oldószerek) és finom-aeroszol légszennyezéseket okoz. -Festékek, lakkok -Nyomdászat (tinták, nedvesítők, tisztítók) -Ragasztók (oldószertartalmú, diszperziós) -Felülettisztító szerek (festékoldók, zsírtalanítók) -Háztartási vegyszerek (tisztítószerek, kozmetikai cikkek) -Építőipari segédanyagok (impregnálószerek, szigetelőanyagok, konzerválószerek) -Hűtőberendezések, jégtelenítő-, fagyásgátló szerek -Egyéb segédanyagok (műanyag- és gumiipar, élelmiszeripar, textilipar) -papíripar > finom-aeroszol, SO 2

91 Cementipar Cementgyártás során a levegőbe por, NO x -ek, SO 2, és illékony szerves vegyületek kerülnek. A kemence szennyezőanyag-kibocsátása gyakorlatilag független a felhasznált tüzelőanyag tulajdonságaitól, és csaknem kizárólag a nyersanyagban lévő illóanyag részaránytól és a magas hőmérsékletű lángban keletkező NO x -től függ. A cement előállításakor szén-dioxid (CO 2 ) keletkezik, a kívánt kemence- hőmérséklet biztosításához szükséges tüzelőanyag elégetésekor, és a mészkő dekarbonizációja során, illetve a gyártási folyamat (őrlés stb.) során felhasznált villamos energia előállításakor. –Minden tonna cement előállítása, ha csak a mészkő dekarbonizációját vesszük figyelembe, 1 tonna CO2-t termel. Az évente előállított 1.4 milliárd tonna cement felelős az összes CO2 kibocsátás 7%-ért. Ha sem a technológia, sem a trend nem változik, akkor 2015-re, a várható évenkénti 5%-os növekedést alapul véve, a világ cementgyártásából adódó CO2 kibocsátás, meg fog egyezni, a jelenleg EU-beli összes CO2 kibocsátással.

92 Az ipari szennyezés szabályozása Magyarországon: A jelenlegi hazai rendszer szerint a környezetet veszélyeztető, illetve bizonyos méretnél nagyobb üzemeknek előzetes környezetvédelmi hatástanulmányt (EKHT) kell készíteni a környezetvédelmi engedély megszerzéséhez, ami az építési engedélyhez szükséges. Az EKHT-nak tartalmaznia kell a tevékenység rövid ismertetését, a felhasznált veszélyes anyagok, illetve keletkező veszélyes hulladékok listáját, ezen kívül az üzem hatásterületét a kibocsátott szennyezők szempontjából és ezen anyagok mennyiségét. Ezt egészíti ki, fejleszti tovább, az IPPC (Integrated Pollution Prevention and Control – Integrált Szennyezés-Megelőzés és Szabályozás), mely egységében kezeli az egyes ipari létesítmények környezeti terhelését. A hazánkban 2001 óta bevezetett IPPC fontos alapja, hogy az integrált szennyezés megelőzésen túl a környezetvédelmi szempontok határozzák meg részben a technológiák kialakítását, melyre a Legjobb Rendelkezésre álló Technikák (BAT – Best Available Techniques) előírásai adnak eligazítást. Bevezetésre került hazánkban is a “Szennyezéskibocsátás és -Terjedés Regiszter” (PRTR) a potenciálisan ártalmas kémiai anyagok kibocsátásának és terjedésének tára, adatbázisa. Az adatbázis a kibocsátások mennyiségére, minőségére és a kibocsátás helyére vonatkozó adatokat tartalmaz. A PRTR-t kiegészíti a veszélyes anyagok listája az EPER lista

93 EGYÉB LÉGSZENNYEZŐK

94

95 Acid deposition to forests Percentage of forest area with acid deposition above critical loads, using ecosystem-specific deposition, Average of calculations for 1997, 1999, 2000 & 2003 meteorologies

96 Percent of forest area with acid deposition above critical loads

97 Percentage of catchments area with acid deposition above critical loads, using ecosystem-specific deposition. Average of calculations for 1997, 1999, 2000 & 2003 meteorologies Acid deposition to freshwater bodies

98 Új UNIÓS légszennyezés politikák  Légszennyezés Tematikus Stratégia  CAFE - Tiszta Levegőt Európának Irányelv  EURO V és VI - új légszennyező kibocsátási normák járművekre  Irányelv az üzemanyagokról  A Városi Környezet Tematikus Stratégia

99 Felhasznált irodalom Dévai Gergely összefoglalója, az ipari és mezőgazdasági légszennyezés részek alapjául szolgáltak. Fehér Attila fordításai és kéziratai a szennyező anyagok leírásához segítettek hozzá. An Economic Assessment of Particle Filters (A részecskeszűrők gazdasági értékelése), Környezeti Értékelési Intézet, Koppenhága, (letölthető a dán nyelvű tanulmány angol összefoglalója)  Working group report on particle filters for heavy vehicles (A nehézgépjárművek részecskeszűrőit kutató munkacsoport beszámolója), Dán Ökológiai Tanács, Koppenhága, augusztus  Diesel particles — a health hasard (A dízelrészecskék egészségügyi kockázata), Dán Ökológiai Tanács, Koppenhága, szeptember  Ford Germany acts on particle pollution (A Ford Németország a részecskék légszennyezése ellen), Environment Daily hírlevél, szám február 7.  Lélegzet: Mennyibe kerül a levegőszennyezés? Fordította: Tanyi Anita: Forrás: (Estimates of marginal external costs of air pollution in Europe —2002),  Houghton et al.: Climate Change 2001: The Scientific basis, Summary for Policymakers, 2001  Tóth András: Életeket menthetnének a dízelmotorok részecskeszűrői, Lélegzet április  Lélegzet szeptember, Gyilkos részecskéketbocsátanak ki a gépkocsik, szerkesztette: Tóth András  Lélegzet november, Veszélyesek a dízelmotorok Fordította: Kovordányi Krisztián  Dr. Farkas Ildikó: A kipufogógázban előforduló policiklusos aromás szénhidrogének (PAH-ok) és egészségkárosító hatásuk Lélegzet május  Dr Pál Károlyné: Aközúti közlekedésből származó légszennyező anyagok terjedése, 1997/14, OMIKK, Környezetvédelmi füzetek, Budapest, 1997  Thomas R. MacDonald: Pollutant Transport in Surface Water and Air, University Of San Francisco, 2001  Környezetvédelmi füzetek, 17. Szám, OMIKK, Budapest,  Lakatos I., Nagyszokolyai I.: Gépjármű-környezetvédelmi technika és diagnosztika I., Minerva-Sop-Novadat, Budapest,  Salma I., Záray Gyula és munkatársaik: Impact of phase out of leaded gasoline on the air quality in Budapest, Microchem. J. 67 (2000) 127.  Mészáros Ernő: Levegőkémia, Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém, 1997  Haszpra László: A troposzférikus ózon képződése, Kutatás és Fejlesztés, 2001/4  Peter M. Vitousek et al. 1977, Human Domination of Earth’s Ecosystems, Science Vol 277:  Lynham, Barry: Traffic and Health, European Federation for Transport and Environment, Brussels, 1997  Kisfaludi Andrea: A légkör környezetkémiája, Maecenas, 1993  Acid Rain, Airpollution and Climate Series, 12;  Kiegészítő szöveggyűjtemény a Környezettan tankönyvhöz, Környezetgazdálkodási Intézet (kiadás alatt)  Környezet- és Természetvédelmi Lexikon, szerk.: Láng István, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002  Barry Lynham: Traffic and Health, Europena Federation for Transport and Environment, 1997, Brussels  Kis Diána: Nagyvárosok levegője, OMIKK, Környezetvédelmi füzetek 2109, Budapest, 2002  Lélegezet, Június:, T&E Bulletin, február, április)  Kiegészítő szöveggyűjtemény a Környezettan tankönyvhöz, Környezetgazdálkodási Intézet (kiadás alatt)  Egészségügyi Világszervezet, WHO,  Darvas Béla: Virágot Oikosnak, L’Harmattan, Budapest, 2003  Magyarország környezeti mutatói 2002, Környezeti Információs Tanulmányok 5., KVVM, Budapest, 2003  Environmental and Economic Costs of Pesticide Use, D. Pimentel et al., BioScience Vol. 42 No. 10: , 1992  Directive 2002/3/EC of the European Parliament and of the Council of 12 February 2002 relating to ozone in ambient air  A Paldy et al. 2003, A Levegőszennyezés egészségkárosító hatásának értékelése, Budapesti Népegészségügy, 3: , 2003  Mikola Klári, Simon Gergely: A talajközeli ózon,, Lélegzet, május, XII. évfolyam, 5. Szám  Simon Gergely:, Lélegzet, március, XII. évfolyam, 3. Szám  Simon Gergely:, Lélegzet, augusztus-szeptember, XIII. évfolyam, 8. szám  Simon Gergely:, Lélegzet, November, XIII. évfolyam, 10. szám  Felhasznált interneten található anyagok:,, eippcb.jrc.es,, prtr.emla.hu  Dr. Rohács József: A légi közlekedés hatása a környezetre, OMIKK, 1994/20, Budapest R. Weber et al. 2003, Short Term Variation in PM 2.5 Mass and Chemical Composition during the Atlanta Supersite Experiment, 1999, J. Air & Wastw Manage. Assoc. 53:84-91 M. Amann, et al, The CAFE baseline scenarios: Air quality and impacts [2] M. Amann, I. et. Al:. Scope for further emission reductions: The range between Current Legislation and Maximum Technically Feasible Reductions, International Institute for Applied Systems Analysis (IIASA) Laxenburg, Austria, 2004, Páldy Anna et al.: A levegőszennyezettség egészségkárosító hatásának értékelése, Budapesti Népegészségügy, XXXIV. Évfolyam, 3. szám, 2003; Páldy Anna et al.: Aphesis2 report: Budapest city report, 2004

100 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET


Letölteni ppt "Levegő- szennyezés Simon Gergely Levegő- szennyezés BME, 2008 Simon Gergely."

Hasonló előadás


Google Hirdetések