Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kazinbarcika - zsákutca vagy útelágazás? Szerk.: Sikos T. Tamás MTA Regionális Kutatások Közp., 1995 Beluszky Pál: A mát formáló múlt Tiner Tibor: A város.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kazinbarcika - zsákutca vagy útelágazás? Szerk.: Sikos T. Tamás MTA Regionális Kutatások Közp., 1995 Beluszky Pál: A mát formáló múlt Tiner Tibor: A város."— Előadás másolata:

1 Kazinbarcika - zsákutca vagy útelágazás? Szerk.: Sikos T. Tamás MTA Regionális Kutatások Közp., 1995 Beluszky Pál: A mát formáló múlt Tiner Tibor: A város gazdasága Beluszky Pál: "Ipari telephelyből" - valódi város (központi szerepkör, városi intézmények, vonzáskörzetek) Sikos T. Tamás: Kazincbarcika és környéke kereskedelmi szerepköre és lehetőségei Szirmai Viktória: Társadalmi érdekkonfliktusok és a polgári városfejlődés Kazincbarcikán Kerényi Attila: Környezetvédelem Kazincbarcikán Beluszky Pál - Sikos T. Tamás: Lakótelepből - lakható város Beluszky Pál - Sikos T. Tamás: Főbb megállapítások és a városfejlődés jövőbeni stratégiai lehetőségei

2

3

4

5 BELUSZKY PÁL – SIKOS T. TAMÁS VÁLTOZÓ FALVAINK A MAGYARORSZÁGI FALVAK TÍPUSAI A HARMADIK ÉVEZRED KEZDETÉN

6 1949-ig - „tradicionális” funkciójú falvak - agrárszerepkör túlsúlya - lakó- és munkahelyek egybeesése - izoláció - szerény infrastruktúra 1948 – a „fordulat éve” - agrárkeresők aránya folyamatosan csökken - elvándorlás - ingázás - a faluállomány differenciálódása rendszerváltozás

7 A „rendszerváltás” faluállományra gyakorolt hatásai -a falvak is kiléptek a „települések” piacára -normatív központi ellátás az önkormányzatoknak - növekedett a községek autonómiája - felgyorsult a várossá nyilvánítás - erős gazdasági recesszió miatt válságövezetek alakultak ki (bezárt bányák, ipari üzemek) -megjelent a munkanélküliség - a mezőgazdaság és falu kapcsolata tovább lazult

8

9

10 A „rendszerváltás” faluállományra gyakorolt hatásai -a falvak is kiléptek a „települések” piacára -normatív központi ellátás az önkormányzatoknak - növekedett a községek autonómiája - felgyorsult a várossá nyilvánítás - erős gazdasági recesszió miatt válságövezetek alakultak ki (bezárt bányák, ipari üzemek) -megjelent a munkanélküliség - a mezőgazdaság és falu kapcsolata tovább lazult - változott az alapfokú intézményhálózat szerepe - változott a vándorlás iránya (inkább városból vidékre)

11 FALUTIPIZÁLÁS

12 FAKTORANALÍZIS – többváltozós matematikai-statisztikai módszer 27 alapmutató: A)Földhasznosítás, természeti erőforrások B)A falvak helye a településszerkezetben C)A falvak gazdasági szerepköre D)A falvak forgalmi helyzete E)A falvak alapellátottsága F)A falvak demográfiai-társadalmi helyzete, jövedelmi-vagyoni viszonyok G)A településfejlődés üteme, iránya FALUTIPIZÁLÁS

13 FAKTORANALÍZIS eredménye: Adatbázis alapja: 2875 vizsgált község 27 mutató A módszer kiválasztásának szempontjai: -minimális információ-veszteség -területileg jól értelmezhető, homogén faktorok -kevés magas információtartalmú faktor FALUTIPIZÁLÁS

14

15 F1 FAKTOR a munkaerő-piaci helyzet és a lakosság vagyoni helyzetének faktora A faktor mutatói: -Az aktív keresők aránya -Az 1000 főre jutó személygépkocsik száma -Az 1000 lakosra jutó egyéni vállalkozások száma -A 18-x évesből a legalább középiskolai érettségivel rendelkezők aránya -A regisztrált munkanélküliek aránya -A lakásállományból a 4 vagy többszobás lakások aránya -A kereskedelem és szolgáltatás terén működő vállalkozások száma 1000 lakosra -A lakosra jutó társas vállalkozások száma -Nagyvárosok (megyeszékhelyek + középvárosok) időtávolsága FALUTIPIZÁLÁS

16

17 FALUTÍPUSOK

18 I-III. típus kb. 800 község – jó pozícióban a szuburbanizációs-agglomerációs lejtőn I. típus - Budapest, Pécs, Veszprém, Miskolc körül I.1. altípus -megnövekedett lakosság -aktív keresők aránya magas -szellemi foglalkozásúak -kétharmaduk ingázó I.2. altípus -kisebb lélekszám -hasonló folyamatok és állapot

19 FALUTÍPUSOK II. típus – Budapest, Győr, Miskolc körül -az agglomeráció külső övezete -népesedési folyamatuk eltérő -társadalmuk kevésbé urbánus III. típus III.1. altípus - lakófunkciójú falvak - Dunántúl, Nógrád és Heves megye III.2. altípus – vegyes szerepkörű falvak -saját munkahelyek -mezőgazdasági keresők aránya viszonylag magas -Békés, Csongrád megye, Dél-Tiszántúl lösztáblái

20 FALUTÍPUSOK IV. típus – idegenforgalmi szerepkörű falvak, fürdőhelyek -Változatos munkaalkalmat nyújt -Megfelelő jövedelmi viszonyokat biztosít -Zamárdi, Szántód, Tihany V. típus – „hagyományos” falu V.1. altípus - Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Tisza mentén, Biharban - rossz munkaerőpiac, agrárkeresők aránya alacsony V.1. altípus – tanyás községek - magas külterületi népességarány - kizárólag a Duna-Tisza közén

21 FALUTÍPUSOK VI. típus – apró- és kisfalvak VI.1. altípus -jó munkaerőpiac -stabil társadalom, magas életnívó -többségük ingázó -Dunántúl (Vas, Zala, Gy M-S és Veszprém megye) VI.2. altípus -Kedvezőtlen helyzetű idegenforgalmi aprófalvak VII. típus -hátrányos helyzetű apró- és kisfalvak -Demográfiai folyamataik alapján 4 altípus

22

23

24 „…minden falu megismételhetetlen egyéniség…” „Tejesen nyilvánvaló, hogy ma nem 14 féle falu van hazánkban, hanem ezerféle.”

25 FALUTÁJAK I. Nyugat-Magyarország (kivéve a Duna mente és a Mosonmagyaróvár- Győr-Komárom tengely) II. Duna mente, Mezőföld III. Somogy-baranyai falutáj IV. Tolna-bácskai falutáj V. A budapesti agglomeráció VI. Csongrád és Békés megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye VII. Észak Tiszántúl VIII. Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megye IX. Északi-középhegység déli lába

26 FALUTÁJAK

27

28 Ez a falutipizálás nem lezárása a hazai faluvizsgálatok egy etapjának, hanem a vizsgálatok megalapozása, orientálása.

29

30

31


Letölteni ppt "Kazinbarcika - zsákutca vagy útelágazás? Szerk.: Sikos T. Tamás MTA Regionális Kutatások Közp., 1995 Beluszky Pál: A mát formáló múlt Tiner Tibor: A város."

Hasonló előadás


Google Hirdetések