Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Társas lény - 5.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Társas lény - 5."— Előadás másolata:

1 Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u fsz. 2. Társas lény - 5

2 Filozófia 2 Nem verbális kommunikáció - folytatás Univerzális érzelem kifejezések: Vetítés: Facial test

3 Filozófia 3 Mit jelenthet ez a japán gesztus? a. Félek, mint egy nyuszi b. Hallottam rólad ezt-azt c. Dühös vagyok Emblémák

4 Filozófia 4 Mit jelenthet ez a francia gesztus? a. Nem hiszek neked b. Bárcsak ne láttam volna c. Nagyon jó pasit láttam

5 Filozófia 5 Mit jelenthet ez az iráni gesztus? a. Sok szerencsét! b. Mindig a legfontosabb leszel nekem! c. Menj a fenébe!

6 Filozófia 6 Proxemika: térköz és érintés Személyes tér, mindenkinek kell egy bizonyos tér maga körül, ha ebbe betolakodnak, az feszültséget okoz. Az oroszlánnak 50 km, nekünk, ha sokan lakunk egymás felett, stresszesek leszünk Az oroszlán vizelettel, ürülékkel, és ordítással jelzi Emberek: fél m-en belül: intim, 1 m-ig személyes (barátok), 3 m-ig társas, azon túl nyilvános Sok érintés: francia, olasz, latin-amerikai, orosz, arab, afrikai Közepes: USA, kanadai, észak-európai, új-zélandi, német, dán Alacsony: kelet-ázsiai (kínai, japán, koreai)

7 Filozófia 7 Azonos nemű Ellenkező nemű Idegen Férfi Nő Közeli barát Férfi Nő Fekete Nagyon kellemes Szürke: Átlagos Fehér: Kellemetlen Érintési térképek a nyugati civilizációban

8 Filozófia 8 Proxemika: térközszabályozás az asztal körül Versengő-védekező helyzet - az asztal két oldalán egymással szemben Együttműködés, kooperatív helyzet - egymás mellett Baráti beszélgetés, oldott légkör - sarokhelyzet Független helyzet – egymástól távol, sréjen szemben

9 Filozófia 9 Gyakorlat 1. előadás: háttal a közönségnek, visszakérdezés nélkül 2. előadás: Szemben a közönséggel, lehet visszakérdezni

10 Filozófia 10 Egyirányú és kétirányú kommunikáció – 1. ábra

11 Filozófia 11 Egyirányú és kétirányú kommunikáció – 2. ábra

12 Filozófia 12 Személypercepció - benyomás kialakítása másokról Gyakorlat: fényképek alapján benyomások Milyen lehet ez az ember? Mit gondolnak, ki végzett egyetemet, ki szakmunkásképzőt, ki jár Metallica koncertre, ki Mozartra? A fénykép szűken mért információ, mi alapján írtak róla? Miből indultak ki (szemüveg, gondoskodó kézfogás, stb.)? Milyen elemeket használtak fel a benyomás kialakításokról? Általános tapasztalat: minimális inger alapján messzemenő következtetéseket vagyunk hajlandóak levonni emberek személyiségére vonatkozólag

13 Filozófia 13 Attribúció Külsőleg megfigyelhető viselkedés alapján okokra következtetünk Mindannyian intuitív és naiv pszichológusok vagyunk: Híres sportoló gabonapelyhet reklámoz. Miért teszi? Szereti? Pénzért? Pénzt adok fel a szájjal és lábbal festők alapítványának. Miért tettem? Önzetlen vagyok? Imponálni akarok vkinek? Látunk egy viselkedést, és eldöntjük, a cselekvés a számos lehetőség közül melyiknek tulajdonítható – attribuálható Attribúció – a viselkedés okaira való következtetés

14 Filozófia 14 Hol találhatunk okokat:? 1) környezetben, külső hatás, szituációs norma, pénz, fenyegetés – szituációs attribúció 2) belső tulajdonság, személyiségjegyek – diszpozícionális attribúció Alapvető attribúciós hiba: hajlamosak vagyunk a viselkedést névértéken venni, és alábecsüljük a viselkedés szituációs okait, a szituációs követelményeket hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni, és személyiségjegyekre következtetünk A viselkedésre vonatkozóan olyan okozati sémánk van, amely túl nagy hangsúlyt helyez a személyre és túl kicsit a helyzetre pl Zimbardo kísérlet: rabok úgy nyilatkoznak, hogy az őrök nagyobb termetűek voltak, biztos eleve is agresszívebbek, pedig véletlenszerűen lettek kiválasztva - Vagy az oktató is elköveti az órára – a katalógus miatt – járó lelkes tömegeket látva)

15 Filozófia 15 Vizsgálat: kísérleti személyek meghallgatnak meg egy beszédet, amelyben véletlenszerűen kiválasztott emberek a faji elkülönítés mellett vagy ellen érvelnek. A kísérleti személyek tudják, hogy az érvelőknek nem volt választása, mely álláspont ellett érvelnek Mégis, amikor meg kellett becsülniük a beszédet tartó tényleges viszonyulását az adott kérdéshez, arra következtettek, az egyén álláspontja ahhoz közeli, ami mellett érvelt PEDIG a szituáció tökéletesen elegendő lett volna a viselkedés magyarázatához.

16 Filozófia 16 Önattribúció egyes elméletek szerint Saját gondolatainkról viselkedésünkről, személyiségünkről alkotott ítéleteinket hasonló folyamatok jellemzik, mint a mások megítélését – a következtetési hibáink is hasonlóak Példa: „szívhang visszajelzést” kapok, miközben képeket másokról – azt a női képet tartom vonzóbbnak, amelyet nézve „felgyorsul” a szívhangom. Külső szemlélő számára is adott jelekből kiindulva attribuálok magamnak viselkedéskiváltó okokat Egész nap rágtam a körmömet – biztosan bánt engem valami Párhuzam: egész nap rágtad a körmödet – biztosan bánt valami

17 Filozófia 17 Kísérlet az alapvető attribúciós hibára Két-két személyt arra kérnek vegyenek részt kérdezz-felelek játékban Egyik fél, a kérdések és a válaszok birtokában, feltesz tájékozottsági kérdéseket, másik válaszol ha tud, ha nem, a kérdező megmondja + vannak küldő megfigyelők Utána a kérdezők, a válaszolók és a megfigyelők nyilatkoznak a kísérleti személyek általános tudásszintjéről az átlagoshoz viszonyítva (mindannyian tudják, hogy véletlenszerűen lettek kiválasztva kérdezőnek vagy válaszolónak) Kérdezők: mind a saját mind a válaszolók tudásszintjét átlagosnak ítélik Válaszolók és külső megfigyelők: kérdezőkét jóval magasabbra értékelik, mint a válaszolókét Egyaránt túl nagy hangsúlyt helyeznek a diszpozícionális tényezőkre a szituációs okokat pedig leértékelik

18 Filozófia 18 Személypercepció Meglepően könnyedén vagyunk hajlandóak puszta képek alapján személyiségre következtetni: úgy hisszük, a megjelenés és a viselkedés személyiség-vonásokat, preferenciákat és életstílust tükröznek Miből indulunk ki? Fizikai megjelenés, életkor, nem, öltözködés, arckifejezés, ruházat „szemüvegesek intellektuálisok,” „vörösök tempramentumosak,” „szőkék társaságkedvelők” Azt várjuk, hogy a különösen vonzó emberek érdekesebbek, melegebbek, társaságkedvelőbbek, társas életben jártasabbak - holdudvar-hatás Kutatás: idegenek inkább nyújtanak segítséget vonzó külsejű személynek, mint kevésbé vonzónak Tanárok a vonzóbb gyermeket ítélik intelligensebbnek a fotóik alapján, vonzóbb vádlottak alacsonyabb óvadék ellenében kerül szabadlábra, vonzóbb ffit inkább alkalmaznak munkahelyen

19 Filozófia 19 Milyen jelek vonzzák a figyelmet? ami kiugró, eltér a normálistól Öltönyös apuka gyerekkocsit tol: 1. hétvégi óvodai pikniken 2. üzleti vacsorára Milyen benyomásunk alakul ki róla? Mi az információ? 1. az öltöny 2. a gyerek

20 Filozófia 20 Sémás információfeldolgozás Hajlamosak vagyunk sémákba rendezni az információkat Még akkor is, ha az adatokat rendszeres és torzításmentes módon össze tudnánk gyűjteni, az észlelésünket még mindig eltorzítanák az elvárásaink, előfeltevéseink, elméleteink, amelyek arra vonatkoznak, milyeneknek kellene lenniük az adatoknak A beérkező adatoknak megfelelő sémát, memóriastruktúrát előhívjuk A sémás feldolgozás teszi lehetővé, hogy hatalmas mennyiségű információt nagy hatékonysággal dolgozzunk fel és rendszerezzünk Így nem kell minden egyes új apró részletet megjegyezni, egyszerűen össze tudjuk kapcsolni egy már meglévő sémával

21 Filozófia 21 pl vannak sémáink az emberek különféle típusaira. Extrovertált: szociabilitás, melegség, hangosság esetleg, indulatosság Elvont: ???, stb Magunkról is van: énfogalmaink együttese: énsémánk, ha pl. álláshirdetéssel találkozunk, összevetjük vele, az üzletkötő sémát az énsémámmal De! a feldolgozás hatékonyságáért fizetett ár az észlelésünk torzítása

22 Filozófia 22 Milyen benyomásunk alakul ki Jóskáról? Jóska elindult otthonról, hogy írószert vegyen. A verőfényes utcára két barátjával lépett ki, és élvezte a napsütést, miközben a bolt felé ballagott. Belépett az írószerboltba, ami tele volt emberekkel. Míg arra várt, hogy az eladó kiszolgálja, egy ismerősével beszélgetett. Kifelé menet megállt egy iskolatársával csevegni, aki éppen akkor jött be a boltba. A boltból az iskola felé indult. Útközben találkozott azzal a lánnyal, akinek előző este mutatták be. Beszélgettek egy kis ideig, azután Jóska elment az iskolába. Tanítás után egyedül jött ki az osztályból. Az iskolát elhagyva elindult hazafelé tartó hosszú sétájára. Az utca szikrázóan verőfényes volt. Jóska az utca árnyékos oldalán ment. Az utcán szembejött vele az a csinos lány, akivel előző este ismerkedett meg. Átment az úton, és bement egy presszóba. A presszó tele volt diákokkal, és észrevett néhány ismerős arcot is. Jóska csendesen várt, míg sorra került, azután rendelt. Italával egy szélső asztalhoz ült. Amikor megitta, hazament. (Luchins, 1957, o. nyomán.)

23 Filozófia 23 Azt gondoljuk-e róla, hogy barátságos és nyílt, vagy azt, hogy félszeg és introvertált? Az olvasók 78 %.a, Jóskát inkább barátságosnak képzeli. De! vizsgáljuk meg a leírást közelebbről: két eltérő, de egyenló nagyságú részből áll 95 %-a azoknak, akiknek csak a leírás első felét mutatták, Jóskát barátságosnak találta, de azok közül, akik csak a leírás második felét látták, csupán 3 százalék De! amikor ugyanezt a leírást úgy olvasták, hogy a bekezdés barátságtalan fele jelent meg először, csak 18 %-uk jellemezte Jóskát barátságosnak; Általában az elsőként szerzett információ gyakorolja a legnagyobb hatást összbenyomásunkra. Ez az elsőbbségihatás.


Letölteni ppt "Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Társas lény - 5."

Hasonló előadás


Google Hirdetések