A felnőttképzési rendszerek hatékonysága nemzetközi összehasonlításban Dr. Pulay Gyula főigazgató, ÁSZ Kutató Intézet előadása MTA Munkatudományi Bizottság.

Az előadások a következő témára: "A felnőttképzési rendszerek hatékonysága nemzetközi összehasonlításban Dr. Pulay Gyula főigazgató, ÁSZ Kutató Intézet előadása MTA Munkatudományi Bizottság."— Előadás másolata:

1 A felnőttképzési rendszerek hatékonysága nemzetközi összehasonlításban Dr. Pulay Gyula főigazgató, ÁSZ Kutató Intézet előadása MTA Munkatudományi Bizottság 2010. Április 28.

2 2 A tanulmány témakörei A tanulmány háttér-információkat, szempontokat ad „a felnőttképzés feltételrendszere, eredményessége, szerepe a gazdaság munkaerő-igényének kielégítésében” című számvevő-széki ellenőrzéshez. Az EU a felnőttkori tanulás területén milyen stratégiai célokat tűzött ki, ill. milyen cselekvési programot indított el. Hollandia, Lengyelország, Németország felnőttképzési rendszerének jellemzőit. A magyar intézményrendszer mennyiben felel meg az EU által megfogalmazott célkitűzéseinek. Hatékonyság

3 3 EU célok Az életen át tartó tanulás gazdasági célja: a többféle és jobb munkahelyhez szükséges kompetenciák megszerzése, és folyamatosan frissítése. Társadalmi cél: a társadalmi egyenlőség, kohézió elősegítése, a kirekesztődési folyamat visszafordítása. EU modell: államilag szabályozott, állami támogatásokkal, szolgáltatásokkal befolyásolt felnőttképzési piac, amelyet a képzésre szorulók valóságos szükséglete vezérel.

4 4 EU feltételek A jó működés feltételei: –a képzési szolgáltatók rugalmasan alkalmazkodjanak a tényleges képzési szükségletekhez; –a felnőttképzési programokba bekapcsolódjanak és eredményesen részt vegyenek a hátrányos helyzetű emberek is.

5 5 A felnőttképzés finanszírozási forrásai Magyarországon, 2008 (%) Munkáltatók összesen38,1 A Munkaerőpiaci Alapból a munkaügyi központok által támogatottak13,2 Támogatások egyéb szervezettől (kivéve EU forrás)0,7 EU és hazai társ-finanszírozással támogatottak15,9 Egyéb nemzetközi és EU forrásból támogatottak2,7 A képzésbe beiratkozott (természetes) személy29,4 Összesen100,0

6 6 A hazai rendszer néhány jellemzője A felnőttképzés hazai támogatásának két csatornája (adókedvezmény, normatív támogatás) megszűnt. Maradt: –a Munkaerőpiaci Alapból a rászorulóknak nyújtott támogatás, –a szakképzési hozzájárulás felnőttképzésre elszámolható része. Jelentősen növekedtek az uniós források. Az egész életen át tartó tanulásban a magyar 25-64 éves népesség mindössze 3,1 %-a vesz részt, szemben az EU25-ök 9,6 %-os átlagával. Alulreprezentáltak a hátrányos helyzetben lévők, akiknek a legnagyobb szükségük lenne kompeten- ciáik fejlesztésére.

7 7 A 25-64 éves korcsoportban az egész életen át tartó tanulásban résztvevők aránya 2008-ban (%)

8 8 Az egész életen át tartó tanulásban résztvevők arányának emelkedése 2000-2008. között a 25-64 éves korcsoportban (%)

9 9 Az alacsony és a magasabb iskolai végzettségűek aránya ( százalékban) a nyilvántartott álláskeresők és a munkaerő-piaci képzésbe belépők között Év2007 Iskolai végzettség Nyilvántartott álláskereső Képzésbe belépők Max. 8 általános 42,4 25,6 Több mint 8 általános 57,6 74,4 Összesen100,0

10 10 A sikeresen vizsgázók megoszlása szakmacsoportok szerint 2008-ban Szakmacsoport Szakképes ítés darab Sikeresen vizsgázott (fő) Sikeresen vizsgázottak megoszlása (%) Gépészet 312 38724,1 Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 712 52924,4 Egyéb szolgáltatások 610 57620,6 Közgazdaság 56 86413,4 Informatika 21 8993,7 Mezőgazdaság 53 4916,8 Vendéglátás-idegenforgalom 22 6345,1 Szociális szolgáltatások 1 4350,8 Oktatás 1 5051,0 Összesen 32 51 320 100,0

11 11 A munkaerő-piaci képzésből kikerülők elhelyezkedési arányai* Év Ajánlott képzésElfogadott képzésMunkav. képzés 199644,550,292,8 199746,351,190,4 199846,851,594,7 199946,850,094,8 200048,452,094,9 200145,449,394,2 200243,345,892,7 200343,046,093,3 200445,545,692,1 200543,851,490,4 200641,150,992,4 200737,547,692,4 2008.42,248,093,9

12 12 Egy főre jutó támogatás összege a 2007-ben és 2008-ban befejezett programoknál (ezer forint)

13 13 Az ajánlott és elfogadott képzést 2008-ban be- fejezettek létszámának megoszlása és elhelyezkedési arányai iskolai végzettség szerint A létszám megoszlása % Elhelyezkedettek aránya % Iskolai végzettség Ajánlott képzés Elfogadott képzés Ajánlott képzés Elfogadott képzés 8 általános vagy kevesebb 29,119,635,943,2 Szakmunkás- képző,szakiskola 23,530,242,446,8 Középiskola38,440,143,249,8 Felsőfokú9,110,149,351,6 Összesen100.00100,042,248,0

14 14 Szempontok az ellenőrzéshez 1. A felnőttképzés az az eszköz, amellyel a kirekesztődési spirál megtörhető. E téren a felnőttképzési rendszer hogyan teljesít? Az egész életen át tartó tanulás stratégiai célja a humánerőforrás minőségének javítása, Ehhez új kompetenciák megszerzésére, van szükség. A felnőttképzési rendszer mennyiben valósítja meg e stratégiai célt? A felnőttképzés hazai szabályozása a képzési kínálattal szemben komoly minőségi és fogyasztóvédelmi követelményeket állít. Ezek a gyakorlatban hogyan érvényesülnek?

15 15 Szempontok az ellenőrzéshez 2. A felnőttképzés szabályozása piaci modelljének két nagy veszélye az, hogy a piac kínálat- vezéreltté válik, és a leginkább rászorulók nem jutnak hozzá a nekik szükséges képzéshez. Hogyan működnek azok az eszközök, amelyek révén e piac kereslet-vezéreltsége erősíthető, és megakadályozható, hogy a leghátrányosabb helyzetben lévők alulreprezentáltak legyenek a felnőttképzésben? Indokolt a vizsgálatban kiemelten foglalkozni az EU pénzek felnőttképzési felhasználásával.

16 16 Szakmai következtetések A felnőttképzés szabályozása az EU-ban legkorszerűbbnek tartott elveket követi. A felnőtt- és a munkaerő-piaci képzések támogatása azonban nem elég célirányos. Az EU támogatások révén a képzésekre felhasználható erőforrások jelentősen nőnek. Szükség lenne egy olyan munkaerő-piaci képzési stratégiára, amely jobban igazodik a munkaerőpiacon leginkább hátrányban lévők valóságos szükségleteihez, és eredményesebben szolgálja elhelyezkedésüket.

17 17 Köszönöm a figyelmet!