Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Felzárkózó régiók – gazdasági esélyek Erdélyben, Felvidéken és a Vajdaságban Réti Tamás MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet „Versenyképesség, intézmények.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Felzárkózó régiók – gazdasági esélyek Erdélyben, Felvidéken és a Vajdaságban Réti Tamás MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet „Versenyképesség, intézmények."— Előadás másolata:

1 Felzárkózó régiók – gazdasági esélyek Erdélyben, Felvidéken és a Vajdaságban Réti Tamás MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet „Versenyképesség, intézmények és változó gazdaság” Debreceni Egyetem Közgazdaság-és Gazdaságtudományi Karának éves konferenciája

2 2

3 Vázlat Románia, Szerbia és Szlovákia makroökonómiai helyzete Erdélyi gazdaság – régiók és megyék Romániai magyar pártok és a gazdaság Felvidék gazdasága – járások és kerületek Felvidéki magyar pártok és a gazdaság Vajdaság gazdasága és a Vajdasági Magyar Szövetség gazdasági elképzelései Következtetések 3

4 4 Változó komparatív előnyök (Románia, Szerbia és Szlovákia) Lassuló gazdasági növekedés Magas munkanélküliség Megszorítások - csökkenő költségvetési hiány Növekvő bruttó államadósság Alacsonyabb adóterhek Magas külső hiány – romló exportlehetőségek

5 Románia makroadatok (Eurostat) E GDP %-6,6-1,12,20,71,6 Bruttó állótőke % -28,1-1,87,34,93,4 Munkanélküliségi ráta % 6,97,37,47,06,9 HICP %5,66,15,83,44,3 Költségvetési mérleg GDP % -9,0-6,8-5,6-2,9-2,6 Br. államadósság GDP % 23,630,534,737,838,6 Folyó fizetési mérleg GDP % -4,2-4,4-4,5-4,0-3,9 5

6 Szerbia makroadatai (Eurostat) E GDP %-3,51,01,6-1,71,7 Bruttó állótőke % -22,1-5,58,4-3,42,3 Munkanélküliségi ráta % 16,119,123,023,924,0 HICP %8,16,111,17,38,4 Költségvetési mérleg GDP % -4,5-4,7-4,9-6,4-4,5 Br. államadósság GDP % 34,744,548,259,362,1 Folyó fizetési mérleg GDP % -7,2-7,6-8,8-10,6-8,0 6

7 Szlovákia makroadatok (Eurostat) E GDP %-4,94,43,22,01,0 Bruttó állótőke % -19,76,514,2-3,71,4 Munkanélküliségi ráta % 12,114,513,614,014,5 HICP %0,90,74,13,71,9 Költségvetési mérleg GDP % -8,0-7,7-5,1-4,3-3,0 Br. államadósság GDP % 35,641,043,352,154,6 Folyó fizetési mérleg GDP % -2,5 2,02,5 7

8 8 Régiók, határ mente, sajátosságok Erdély --- egyenlőtlen fejlődés --- regionális növekedési pontok ---- korábban periféria Fejletlenebb ország fejlettebb régiói Dél-Szlovákia --- Pozsony túlsúlya --- kevés a kitörési pont --- általános depresszióból inkább leszakadás Vajdaság --- fejlettebb régióban elmaradottabb magyar vidékek

9 Románia fejlesztési régiói 9

10 Erős fejlettségi differenciálódás 1995-ben 8 régióból 4 (Központi, Dél-Kelet, Bukarest és a Nyugat) egy főre jutó nemzeti össztermékben országos átlag felett ben Bukarest és a Nyugat régió fejlettebb. Mindkettő a legkisebb régiók közé tartozik Régiókon belül fejlettségbeli különbségek nőttek 10

11 Külföldi működő tőkebefektetés regionális megoszlása % Bukarest56,064,361,7 Dél-kelet11,65,75,4 Dél8,56,97,4 Nyugat7,35,57,2 Közép6,98,37,6 Észak-Nyugat6,94,5 Dél-Nyugat2,73,23,3 Észak-Kelet0,01,62,9 Összes100 11

12 12 Partium, Közép-Erdély, Bánát és a Székelyföld Heterogén fejlettség Fejlettség összetevői: (Földrajzi fekvés, infrastruktúra, természeti kincsek, iparszerkezeti hagyományok, KKV-ok térnyerése, szellemi tőke) Bihar megye földrajzi adottságai nagyon jók + kedvező infrastruktúra --- fejlett könnyűipar Kolozs megye --- szakképzett munkaerő, széles iparszerkezet, jó földrajzi fekvés, infrastruktúra, erősödő nyitottság Temes -- egyik legfejlettebb és legnyitottabb megye. Kedvező infrastruktúra + magasan szakképzett munkaerő tranzit határ + multietnikum

13 13 Hargita és Kovászna megyék gazdasága Központi periféria Nehézipar felszámolása Erős mezőgazdasági jelleg + élelmiszeripar + fakitermelés + bútorgyártás Rossz infrastruktúra -- kevés külföldi tőke

14 Romániai magyar pártok és a gazdaság RMDSZ program – szociális piacgazdaság, csatlakozás euróövezethez Magyarlakta területek térségspecifikus fejlesztési programok – méltányos részesedés az állami költségvetésből, EU források hasznosítása. Export (transzilvanikumok), agrárium, idegenforgalom, infrastruktúra. Népességmegtartás, elvándorlás csökkentése. Székelyföld és Partium régió létrehozása Erdély 2020 (Csutak István): ,5 md eurót tudna megszerezni uniós forrásból. Erdély fejlesztését 30%-ban uniós forrásból 14

15 Mikó Imre Terv „ A Gazdasági Összefogás Programja” Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács számára Erdély aránya a GDP-ből 34,2 % Erdélyi ipar és építőipar részesedés 35,1% - iparosodottabb, mint romániai átlag, de magas a könnyű- és élelmiszeripar aránya Rendszerváltás vesztesei bányászat, gépipar. Autógyártás Erdélyen kívüli területeken Romániai külföldi tőkebefektetések negyede erdélyi régióban. Dél-Erdély és a Bánság kedvezőbb pozíció. Kolozs és Bihar megyék is vonzóak. Magyar befektetők Székelyföldön. Cél: „Kelet Svájcának” megteremtése 15

16 Szlovákia régiói 16

17 Szlovákia régiói (makroadatok) Egy főre jutó GDP (átlag 100) Munkanélküliségi ráta % Átlagos havi bér (átlag=100) Pozsony241,16,1128,9 Nagyszombat112,412,091,7 Trencsén88,610,285,4 Nyitra83,115,482,7 Zsolna88,614,589,2 Besztercebánya74,018,682,6 Eperjes56,618,677,2 Kassa78,918,393,1 17

18 18 Dél-Szlovákia gazdasága 1 Déli régió gazdaságilag elmaradottabb, demográfiai szempontból hanyatló, külföldi tőke befogadásában másodrendű Komárom, Érsekújvár, Losonc, Rimaszombat --- elmaradott járások Alacsonyabb munkatermelékenység: Pozsony 5x nagyobb, mint Komárom Magas munkanélküliség

19 19 Dél-Szlovákia gazdasága 2 Kitörési pontok Ipari Parkok: Kenyhec, Losonc, Rozsnyó, Somorja Pozsony-Kassa autópálya Közép-déli gyorsút (Pozsony, Zólyom, Besztercebánya, Kassa) Klaszterek--- határon átnyúló övezetek Munkaerőmozgás, infrastruktúra közös fejlesztés, határnyitás

20 Most-Híd párt gazdasági programja Valamennyi régió kiegyensúlyozott fejlődése Foglalkoztatottság növelése és a vállalkozói környezet javítása Állami támogatások és EU támogatások megítélésénél regionális munkanélküliségi adatok nagyobb súlya A közlekedési infrastruktúra fejlesztése a regionális különbségek csökkentésére Pozsonyt Kassával összekötő déli gyorsforgalmi út, Ipoly hídak, új Duna-híd megépítése 20

21 Magyar Közösség Pártja és a gazdaság Ne a járások, hanem a kistérség munkanélküliségi adatait vegyék figyelembe az állami támogatások megítélésénél. Dél-Szlovákia gazdasági fejlesztése – észak-déli kapcsolatok bővítése, Pozsony-Kassa összekötetés, élelmiszeripar, mezőgazdaság, turizmus Versenyhátrány – infrastuktúra fejlesztésénél szlovák nemzetállami érdekek érvényesültek Ipoly hídak, Párkánynál teherkomp, határon átnyúló vasútfejlesztés 21

22 Járások Szlovákiában 22

23 23

24 24

25 25

26 Szerbiai regionális adatok 2010 GDPEgy főre jutó GDP Lakosság megoszlása Munkanélküliségi ráta Szerb Köztársaság ,0 Belgrád régió 39,9179,422,3214,5 Vajdaság régió 25,695,226,5822,6 26

27 27 Vajdaság gazdasága 1 Relatív gazdasági fejlettség Magas a mezőgazdaság aránya a GDP-ben Export aránya szerb kivitelben 35,4%, a behozatalban 28,3% (2010). A külkereskedelmi mérlegben a vajdasági mérleghiány 18,4% (2010). A külföldi működő tőkebeáramlás 6,7 milliárd euró (szerbiai egyharmada)

28 28 Magyar nemzetiség Vajdaság gazdaságában Jelentős munkanélküliség Magyar többségű községek általában hátrányos helyzetűek Kimaradtak elmúlt évek tőkefelhalmozásából Elvándorlás Alulreprezentáltak a közszférában Magyar tőkebefektetés alacsony.

29 Vajdasági Magyar Szövetség és a gazdaság Vajdasági magyarság kimaradt a privatizációból. Állami vállalatoknál, közhivatalokban foglalkoztatottak részaránya nem tükrözi a lakosság nemzetiségi összetételét Körzetesítés feldarabolja a délvidéki magyar közösséget Vajdaság költségvetése nem kapja meg az alkotmányban előírt támogatást, ami a szerb költségvetésnek legalább 7 %-át teszi ki 29

30 30 Következtetések Magyarország gazdasági környezetére már nem az egysíkú lemaradás a jellemző Erős differenciálódás a határon túli régiók között Piaci, szerkezeti reformok terén a fejletlenebbek az erősebb kényszer miatt gyorsabban fejlődhetnek A határok lebontása mindkét oldalon nagy növekedési tartalékokat hordozhat.


Letölteni ppt "Felzárkózó régiók – gazdasági esélyek Erdélyben, Felvidéken és a Vajdaságban Réti Tamás MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet „Versenyképesség, intézmények."

Hasonló előadás


Google Hirdetések