Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Direkt (faktografikus) tájékoztatási eszközök: általános adattárak: almanachok, eseménytárak, cím-és névtárak, helységnévtárak; szótárak, életrajzi lexikonok,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Direkt (faktografikus) tájékoztatási eszközök: általános adattárak: almanachok, eseménytárak, cím-és névtárak, helységnévtárak; szótárak, életrajzi lexikonok,"— Előadás másolata:

1 Direkt (faktografikus) tájékoztatási eszközök: általános adattárak: almanachok, eseménytárak, cím-és névtárak, helységnévtárak; szótárak, életrajzi lexikonok, adattárak Tájékoztatás, információforrások 5. előadás

2 Általános adattárak Az adattár összefoglaló megnevezés, azokat a tájékoztatási apparátusbeli elemeket soroljuk ide, amelyek az enciklopédiákon és a lexikonokon kívül még az általános direkt tájékoztatást szolgálják. Főbb típusaik:  Almanachok, évkönyvek  Eseménytárak  Cím-és névtárak  Helységnévtárak Jellemzőik: o Főleg gyors, adatszerű tájékoztatásra, ténykérdések megválaszolására alkalmasak (statisztikai adatok, dátumok, stb.) o Bibliográfiai tájékoztatásra nem vagy csak kis mértékben használhatóak. o Kevésbé magyarázatosak, mint az enciklopédiák, lexikonok. Adataikat gyakran táblázatos formában, magyarázatok nélkül közlik. o Tipizálásuk nehézkes, mert sok közöttük az átmeneti változat.

3 Almanachok, évkönyvek Ma szinonimaként használjuk a megnevezéseket, de történeti kialkulásuk eltérő. Almanachok: Arab eredetű szó, mérték, idő, naptár eredeti jelentéssel. Középkorban: csillagászati naptárt, kalendáriumot jelentett. Könyvnyomtatás feltalálása után: a naptár mellett irodalmi szövegek is megjelentek benne, majd ezek túlsúlyával kialakult az irodalmi almanach. (Nálunk az 1820-as, 30-as évekre jellemző az almanach költészet.) Végül: Mindenféle nem folyóiratjellegű kiadványt is almanachnak kezdtek nevezni, a tudományos adattár jellegű évkönyveket is. Évkönyvek: Első megjelenése az ókori annales (latin=évkönyv), amely a történetírás kezdeti műfaja, időrendben rögzítve az eseményeket. Ma három értelemben használatos az évkönyv megnevezés: Valamilyen intézmény, társaság évenkénti közleményeit, beszámolóját tartalmazó kiadvány Egy-egy tudományterület rendszeresen megjelenő szakmai publikációja Az almanach szinonimája: a tudományos tájékoztatás periodikusan megjelenő statisztikai és egyéb adattárai.

4 Nemzetközi és hazai almanachok, évkönyvek, statisztikai adattárak Yearbook of International Organizations (München) Ma már adatbázis formájában is elérhető. Nemzetközi szervezeteket, civil szervezetek kereshetőek benne. Europa World Yearbook (London). Online formája: Europa World Plus: http://www.europaworld.com/pub: 1926 óta jelenik meg, politikai, gazdasági információkat nyújt több, mint 250 országról, területről. The Statesman’s Yearbook. Online formája: The Statesman’s Yearbook. Online : http://www.statesmansyearbook.com/public :Minden fontos adatot közöl egy-egy országról.http://www.statesmansyearbook.com/public A világ országai és kormányai a The Statesman’s Yearbook magyar változatának tekinthető. Az MTI Sajtóadatbankja adta ki az 1990-es évek elejétől. Ma ezt a kiadványt felváltotta az internetes forma: http://viko.mti.hu/vikoinfo.cgi http://viko.mti.hu/vikoinfo.cgi A magyar közélet kézikönyve: Az MTI Sajtóadatbankja hozta létre 1993- ban. A magyar intézményrendszer legfontosabb adatait, postai és e-mail címét, weboldalát, telefon- és faxszámát, főbb vezetőinek elérhetőségét egy helyen, naprakészen tartalmazza. Online és cserelapos könyv formában is elérhető. http://mkk.mti.hu/http://mkk.mti.hu/

5 Tények könyve: 1988-tól követi nyomon a világ és Magyarország legfontosabb mutatóit. Az évről évre megjelenő kötetek végigkísérik a hazai társadalom, kultúra, gazdaság demokratizálódási folyamatát a zárt szocialista rendszerből a nyitott, demokratikus, NATO-tag és EU-országgá válásig. Tények könyve archívum- CD-ROM: Az Elektronikus Archívum a Tények Könyve 8 évfolyamát - 1988-1993, 1997, 2001 (angol nyelvű) -, dolgozza fel, továbbá négy tematikus kötetet - NATO, Régiók, Zöld, Medicina - tartalmaz. Magyarország politikai évkönyve: könyvsorozat a rendszerváltás első évétől, 1988-tól kezdve minden évben megjelent és páratlan kordokumentumként járult hozzá a társadalmi-nemzeti önismeret kialakulásához. Nélkülözhetetlen minden közélet iránt érdeklődő diáknak- tanárnak, kutatóknak és újságíróknak egyaránt. A 41 kötetes DVD tartalmazza az összes eddig megjelent politikai évkönyvet és ezen kívül az Országgyűlési Napló (a plenáris ülések szó szerinti jegyzőkönyve) teljes anyagát 1988-tól 2008-ig, a Magyarország évtizedkönyve - A rendszerváltás (1988-1998) I. és II. kötetét, valamint a Nemzetbiztonsági Hivatal évkönyveit 1999-től 2008-ig.

6 Társadalmi riport (TÁRKI): 1990-ben indított, kétévenként megjelenő tanulmánykötet-sorozat. A nemzetközi irodalomban ismert kiadványtípusról van szó. Európa több országában rendszeresen - több helyütt évente - jelennek meg társadalmi riport, adatriport kötetek, amelyek széles körben kívánják ismertté tenni az adott ország legfontosabb társadalmi összefüggéseit. Ezek a kiadványok mindenekelőtt adatokat közölnek jól követhető formában és szöveges információikban az adatok megértéséhez és értelmezéséhez szükséges jegyzetekre, kommentárokra, illetve az adatok tárgyszerű interpretálására szorítkoznak. Nem statisztikai kiadványról van tehát szó: ennél bővebb az elemző interpretációs anyag, s bővebb a felhasznált adatok köre is. A statisztikai adatgyűjtéseken túl a kisebb mintájú szociológiai, demográfiai, közvéleménykutatási adatok is szerepelnek ezekben a kötetekben. Magyar statisztikai évkönyv: (Központi Statisztikai Hivatal) Regionális és megyei adattárak: Magyarország megyei kézikönyvei sorozat (CEBA Kiadó) 1997-től: 23 kötetben. Megyei statisztikai hivatalok évkönyvei.

7

8

9

10

11

12

13 Eseménytárak, évfordulónaptárak Alapvető segédeszközei bármely kérdés történeti megközelítésének. Típusai: a) Kurrens eseménytárak: folyamatosan jelennek meg és a legközelebbi múlt eseményeit rögzítik jellemzően időrendben. Ezek általában az intézmények, testületek, települések, stb. honlapjain is elérhetőek. Retrospektív eseménytárak: egyszeri megjelenésűek és hosszabb időszakra tekintenek vissza. A több évtized, évszázad többnyire politikai eseményeit felölelők megnevezése: kronológia, időrendi táblázat. b) Nemzetközi: Archiv der Gegenwart: önálló kurrens volt 1931-2004 között a Siegler-Verlag für Zeitarchive kiadó gondozásában Nemzeti, országos: Példál:Országos Nagyi Könyvtári Napok archívuma Helyi:Például: Hajdúböszörmény online újságja c) Önálló: Például: Történelmi eseménytár: Diákenciklopédiák Rejtett: Például folyóirat melléklete, fejezete: Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus Szín - Közösségi Művelődés című folyóirata eseménytára.

14 Évfordulónaptárak Napjainkra jellemzően kurrens változatai már csak elektronikus formában érhetőek el. Egyik legfontosabb és legmegbízhatóbb adatbázist az MTI szolgáltatja: http://evfordulo.mti.hu/. Tájékoztatójuk szerint az adatbázis a mindenkor előttünk álló 12 hónap évfordulós anyagait tartalmazza. A betekintés az előfizetéstől függően korlátozódik. Az adatbázisban jeles évfordulók kapcsán tájékozódhatunk politikai, történelmi, tudományos és kulturális eseményekről és ismert személyiségekről a politika, a közélet, a történelem, a tudomány, a kultúra és a sport területéről.http://evfordulo.mti.hu/

15

16

17 Cím- és névtárak A cím -és névtárak címeket és neveket tartalmaznak. A hazai címtárak története az 1730-as években kezdődik a katolikus egyházi címtárakkal, majd a 19. századtól találkozhatunk termelési és foglalkozási ágak, intézmények, egyesületek címtáraival. A legnagyobb régi tudományos és közművelődési címtárunk: Magyar Minerva: A magyarországi múzeumok és könyvtárak címkönyve. Bp.: Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központ, 1900-1932. Utóda: Könyvtári Minerva. Bp.: OSZK KMK, 1965., 1986. Ma: A Könyvtári Intézet honlapján elérhetővé és bárki számára használhatóvá vált a Könyvtári Minerva adatbázis: http://www.ki.oszk.hu/minerva Az adatbázisban az adatok frissítése 2005. végén kezdődött meg és jelenleg is folyik. Eddig az e-mail címmel rendelkező könyvtárakat keresték meg az adatok aktualizálása végett. Ilyen módon több mint 700 könyvtár adatait tudták frissíteni az adatbázisban, de a többi - korábban a nyomtatott változatban (Könyvtári Minerva 1996 : a könyvtárak szolgáltatási kalauza./ összeáll. Rácz Ágnes. - Bp.: OSZK KMK, 1997. ) szerepelt - könyvtár adatai is megtalálhatók benne.

18 Helységnévtárak Ezek az adattárak egy-egy ország, esetleg az egész világ lakott helységeire vonatkozó, fontos adatsorokat tartalmaznak. Közölhetnek kurrens vagy történeti adatokat. Idővel kurrens helységnévtára is történetivé válnak. Legfontosabb helységnévtárak: A műfaj klasszikusa: Johann Georg Theodor Graesse: Orbis Latinus Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. 1-4. kötet. 1851. Tibold Özséb: Világtörténelmi helyek zsebszótára. Pécs, 1870. Csuday Jenő: Történelmi helynevek szótára a földrajzi fekvés meghatározásával. Budapest, 1901. A Magyar Köztársaság Helységnévkönyve, 2009. január 1. A kötet a Központi Statisztikai Hivatalnak 1992 óta évente megjelenő kiadványa. A kétnyelvű helységnévkönyv áttekintést nyújt a közigazgatási területi egységek – a főváros, a megyei jogú városok, a városok, a nagyközségek és a községek – hivatalos megnevezéséről, megyei beosztásáról, a települési önkormányzat körjegyzőséghez csatlakozásáról, részletes és összefoglaló adatokkal szolgál a helységek területnagyságáról, lakónépességéről és lakásainak számáról (2009. január 1-jén).

19 A kiadvány egy-egy fejezete tartalmazza továbbá a helységek KSH által kibocsájtott településazonosító törzsszámát, az 1990. január 2. és 2009. január 1. között bekövetkezett főbb területszervezési változásokat, a 2009. január 1-jén működő körjegyzőségek és kisebbségi önkormányzatok, valamint a statisztikai kistérséghez tartozó helységek jegyzékét megyénként. Magyarország hivatalos helységnévtárait a Központi Statisztikai Hivatal illetve jogelődei készítik el 1873 óta. MagyarországKözponti Statisztikai Hivatal Magyarország történeti helységnévtára (1773 –1808) A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára az 1987-ben indított kézikönyvsorozattal a társadalomtudományi, mindenekelőtt a történelemtudománnyal kapcsolatos kutatásokat szeretné elősegíteni. A "Magyarország történeti helységnévtára" című sorozat a történelmi Magyarország XVIII. század végi, XIX. század eleji településeit megyénként ismerteti. Magyarország történeti statisztikai helységnévtára. Magyar Tudományos Akadémia Történeti Demográfiai Albizottsága – Központi Statisztikai Lelkes György: Magyar helységnév-azonosító szótár. Talma könykvkiadó, Baja, 1998. Hajdú-Moharos József: Magyar településtár. Kárpát-Pannon Kiadó, Budapest, 2000. Kertész Gyula: Magyar helységnévtárak, helynévlexikonok és szótárak.KSH, 2000.

20 Szótárak Olyan fogalomtárak, amelyek egy-egy fogalom szűkszavú, többnyire csak nyelvi magyarázatát adják. A két-és többnyelvű szótárak általában megelégszenek egy szó vagy kifejezés nyelvi ekvivalensének közlésével. Számuk rendkívül nagy, már számbavételükre is készültek bibliográfiák. Például: Thomas Kabdebo-Neil Armstrong: Dictionary of dictionaries (1997), 8500 angol vonatkozású művet ír le. Nyelvük szerint: Egynyelvűek: teljes merítésűek, a teljes szókincset tartalmazzák. Ide tartoznak: Értelmező szótárak: a jelen nyelvállapotot tükrözik, pl.: Czuczor Gergely- Fogarasi János: A magyar nyelv szótára 1-6. köt. (1862-1874), A magyar nyelv értelmező szótára 1-7. köt. Szófejtő szótárak: történetileg írják le a szavak jelentését, pl.: A magyar nyelv etimlógiai szótára, Ladó János: Magyar utónévkönyv, Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára, Kázmér Miklós: Régi magyar családnevek szótára.

21 Válogató jellegű szótárak: Tájszótárak: mint pl.: Új magyar tájszótár 1-3. köt. 1979-1992., Szabó T. Attila: Erdélyi magyar szótörténeti tár (1975-től jelenik meg) Elektonikus változata is van: http://emsz.db.iif.hu/cgi-bin/emsz.cgihttp://emsz.db.iif.hu/cgi-bin/emsz.cgi Szakszótárak, terminológiai szótárak: egy adott szakterület fogalomkészletét tárják fel. Konkordanciák: egy-egy szerző vagy mű szókincsének számbavételét végzik el. Pl.: Petőfi-szótár Célorientált szótárak: Helyesírási szótárak, rímszótárak, stílusszótárak. Példák: O. Nagy Gábor-Ruzsiczky Éva: Magyar szinonimaszótár, 1978., Magyar szókicstár, Rokon értelmű szavak, szólások és ellentétek szótára, 1998, 2004. (Gazdag tartalmú szinonimaszótár. A magyar szótárirodalomban először közli a szavak ellentétét. 25500 vastag betűs címszót tartalmaz. A szócikkeiben található szavak száma 80 600. Több mint 3800 közmondás, szólás található benne. A mai köznyelv szavain kívül szép számmal szerepelnek benne régies, nyelvjárási és idegen hangzású szavak, de nem maradtak ki a diáknyelv lexikai elemei és a szleng jellegű kifejezések sem.)

22 Két- és többnyelvű szótárak: Ide sorolhatók az idegennyelv és anyanyelv vagy ennek fordítottját közlő szótárak. Ide sorolandóak az ún. Idegen szavak szótárai is. Pl.: Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések kéziszótára, 1994. Egyéb nyelvi segédletek: Idézetgyűjtemények: Pl.: The Oxford Dictionary of Quotations, elektronikusan kereshető adatbázis: Oxford Quotations database http://www.askoxford.com/dictionaries/quotation_dict/?view=uk,http://www.askoxford.com/dictionaries/quotation_dict/?view=uk Bölcsességek könyve. Aforizmák, szállóigék, 1994. Közmondások, szállóigék: O.Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások. „Last words” kiadványok, gyűjtemények

23 Életrajzi lexikonok, adattárak Két nagy csoportjuk ismert, az egyik a lezárt életutakat ismertető, és az ún. Who is who-k vagy kortárs életrazi lexikonok. Lezárt életutakat ismertető magyar és nemzetközi lexikonok: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 14 köt. Bp.1891-1914. 2000-ben CD-ROM-on is. 30 ezer személy biobobliográfiáját tartalmazza. A szócikkek az illető személy életrajzát, az általa írt művek és a munkásságával foglalkozó közlemények adatait közlik. Gulyás Pál: Életrajzi lexikon. Szinnyei József Magyar írók élete és munkái kiegészítő sorozata. 1929., majd a 30’as évek végétől: Magyar írók élete és munkái. Megindította id. Szinyei József. Új sorozat. Gulyás Pál halála után: MTA Könyvtárába került a kézirat. 1990-ben jelent meg: Magyar írók élete és munkái. Megindította id. Szinyei József. Írta és összeállította Gulyás Pál. Sajtó alá rendezte Viczián János. MTA Könyvtára digitalizálta az anyagot: http://www.mtak.hu http://www.mtak.hu Magyar életrajzi lexikon. 1. kötete 1967-ben jelent meg. Új magyar életrajzi lexikon: A Magyar Könyvklub indította 2001-ben Kégli Ferenc: Életrajzi források a helyismereti tájékoztatáshoz. Regionális és lokális életrajzgyűjtemények válogatott annotált bibliográfiája. Bp.: OSZK:KI, 2005. Magyar életrajzi index. Petőfi Irodalmi Múzeum. www.pim.hu 800 életrajzi mű összesített adatbázisa.www.pim.hu

24 Christian Jöcher: Allgemeines Gelehrten-Lexikon.(1750-1751) Az egyik legrégebbi nemzetközi életrajzi összefoglalás. Elsősorban a középkorra, de leginkább a 18. sz. vonatkozásában használható. Max Arim-Franz Hodes: Internationale Personalbibliographie. (1952- 1987) Írók és tudósok életműveinek 1800 utáni feldolgozásait tartalmazza. „Index bio-bibliographicus notorum hominum” (IBN) elnevezésű vállalkozás a hatvanas években indult.1974-től azt tűzte ki célul, hogy a legfontosabb életrajzi lexikonokhoz, névtárakhoz stb. mutatót készít az azokban ismertetett személyek szerint. Ezernél jóval több ilyen nyomtatott forrást tárnak fel ehhez, immár tudatosan túllépve a sokáig egyedül Európát számbavevő gyakorlaton, most már az egész világból. A latin-, görög-, héber- és cirillbetűt használó nemzetek „általános”-nak nevezett sorozatával párhuzamosan folyik a kínai és az örmény, továbbá tervbe vannak véve további (japán, indiai, mohamedán kultura stb.) sorozatok publikálása. Érdekes megemlíteni, hogy az „általános” sorozat 1994-ben megjelent 70. kötete éppen Fiáth Pál (1850-1935) fejérmegyei főispánnal fejeződik be. A vállalkozás méreteire jellemző, hogy összesen mintegy öt millió személy regisztrálásával számolnak.

25 Kortárs személyeket regisztráló életrajzi gyűjtemények Az első Who is Who Nagy-Britanniában jelent meg 1849-ben, az angol társadalom prominens személyeinek bemutatására. A 19. sz-ban főként az arisztokraták, politikusok kerültek be az összeállításba, a 20. sz-ban a gazdaság, kultúra, sport, tudomány képviselői. Sok esetben üzleti megfontolás áll a létrejöttük mögött, ezért óvatosan kell kezelni. Ma már vannak: nemzetközi, nemzeti és szakterületi Ki kicsodák is. Biográf Kiadó: Magyar ki kicsoda 1990 óta jelenik meg. Who is who Magyarországon: a svájci Hübner-cég kiadványa 2003-tól. The International Who’s Who. Az Europa Publictions (London) adja ki az 1930-as évektől.

26


Letölteni ppt "Direkt (faktografikus) tájékoztatási eszközök: általános adattárak: almanachok, eseménytárak, cím-és névtárak, helységnévtárak; szótárak, életrajzi lexikonok,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések