MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGI KÖRNYEZETE

Az előadások a következő témára: "MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGI KÖRNYEZETE"— Előadás másolata:

1 MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGI KÖRNYEZETE
Előadó: Prof. Dr. Vámosi Zoltán TIT Hadtudományi és Biztonságpolitikai Közhasznú Egyesület (TIT HABE) alapító-elnök (06/30/ ) ( V. POLGÁRI VÉDELMI KIRENDELTSÉG-VEZETŐK ORSZÁGOS SZAKMAI KONFERENCIÁJA 2011.

2 RÖVIDEN A TIT HABE-RŐL - komplex biztonságfelfogás
□ Megalakulás – 1996 □ Cél: segíteni a tájékozódásban… □ Működési alapelvek: - komplex biztonságfelfogás - társadalmi feladat és felelősség - esélyegyenlőség a tájékozottságban □ Három pillér: kutatás, oktatás, tudományos ismeretterjesztés □ Tevékenységi formák: konferenciák, előadások, lakossági fórumok (> 600), ifjúsági fórum- és vetélkedő-sorozatok… □ Publikációk (15 füzet+11 könyv = pld) □ Integrált biztonság: együttműködés (MATASZ, RTTIT, ZMNE…) □ Működés – pályázatok: Külügyminisztérium, HM… Honlap:

3 VILÁGTÖRTÉNELMI ESEMÉNYEK-1989 után gazdasági és társadalmi hatások kül- és biztonságpolitikai gondolkodás – biztonságkultúra – változása paradigmaváltás szükségessége 1989 – bipoláris világrend („történelem”- Fukuyama) vége - a kelet-európai rendszerváltás belső és külső feltételei - berlini fal leomlása (11/9) → szovjet külpolitika változása - „demokrácia és piacgazdaság” győzelme ← SZU összeomlása - biztonságpolitikai vákuum – NATO PfP-program (1994) Globális pénzügyi és gazdasági válság (2008) hatás? - új nagyhatalmi vetélkedés: demokrácia és autokrácia (Kína, Oroszország) - autokrácia + gazdasági fejlődés → modell?→ harc az erőforrásokért - kilábalás a válságból – eltérő esélyek

4 - új típusú veszély és „aszimmetrikus”
Terrortámadás Amerika ellen (9/11/2001) - új típusú veszély és „aszimmetrikus” konfliktus (globális jelleg) - nemzeti és nemzetközi biztonság összefüggései Afrikai/iszlám „rendszerváltás” ? - török típusú demokráciák vagy szélsőséges iszlám államok - „civilizációk konfliktusa” > energiabiztonság > tömeges migráció - nyugati kapcsolatok

5 A VILÁGFEJLŐDÉS FŐBB TÉNYEZŐI
○ GLOBALIZÁCIÓ ○ INFORMÁCIÓS ÉS TUDÁSTÁRSADALOM (internet, mobiltelefon, cyber-háború) ○ GLOBÁLIS PROBLÉMÁK (források kimerülése, klímaváltozás, gazdasági-társadalmi és szociális különbségek)

6 A VILÁG MÉG IGAZSÁGTALANABB ÉS KISZOLGÁLTATOTTABB LETT!!!
○ ÚJ VILÁGREND (bipoláris → multipoláris) – ÚJ ÉRTÉKEK (afrikai „rendszerváltás”?, iszlám hatalmi térnyerése, demokrácia térvesztése KKE-ban, emberi jogok érvényesülése, igazságos nemzetközi viszonyok) ○ PÉNZÜGYI ÉS (PIAC)GAZDASÁGI →TÁRSADALMI VÁLSÁG→igazságtalanabb világ - gazdasági-társadalmi egyenlőtlenségek erősödése országokon belül és országok között - hibás kormányzás, nem megfelelő intézmények → rossz válaszok a globális kihívásokra ○ EGYÉB KOCKÁZATOK: cyber-biztonság, demográfiai kihívások, természeti források biztonsága, töpfe. 21. századi paradoxon: „MIKÖZBEN A VILÁG EGYBENŐ, AKÖZBEN MINDINKÁBB SZÉTESIK” (Világgazdasági Fórum, Davos) Jellemzőik: kölcsönhatás - ellentmondásosság Teendők: - megismerés - felkészülés - alkalmazkodás VERSENYKÉPESSÉG A VILÁG MÉG IGAZSÁGTALANABB ÉS KISZOLGÁLTATOTTABB LETT!!!

7 BIZTONSÁGI KOCKÁZATOK - Európai Biztonsági Stratégia – 2003
BIZTONSÁGI KOCKÁZATOK Európai Biztonsági Stratégia – december MK Nemzeti Katonai Stratégia – január Nemzetközi terrorizmus és vallási szélsőségek Töpfe. és katonai technológia proliferációja (technika, ember, fegyverkereskedelem – SIPRI-jelentés ) Regionális konfliktusok – kalóztámadások (Közel-Kelet, Korea, Afrika) Szervezett bűnözés (kábítószer-, fegyver-, embercsempészés) Ökológiai problémák (klímaváltozás és következményei)

8 = KONFLIKTUS- ÉS KATASZTRÓFAFORRÁSOK
■ Ipari és természeti katasztrófák (atomerőművek, iszaptározók, gátak, földcsuszamlások) ■ Globális problémák (népesedés, élelmiszer- és ivóvíz-válság, migráció) ■ Energiaválság (Oroszország – Európa – VILÁG) ■ Kritikus infrastruktúrák elleni támadások (közellátás, informatikai (ipari) rendszerek ellen – Észtország, Grúzia, Egyesült Államok, Irán) ■ Járványok és egészségügyi problémák ■ Globális pénzügyi és gazdasági rendszer (fenntartható fejlődés) = KONFLIKTUS- ÉS KATASZTRÓFAFORRÁSOK „A természetnek nem gazdái, hanem vendégei vagyunk” (M. Gorbacsov, a Nemzetközi Zöldkereszt Alapítvány elnöke)

9 BIZTONSÁGFOGALOM Hagyományos irányzat: biztonság = katonai biztonság Komplex megközelítés: - minden szint (egyéni – globális) - minden elem (társadalmi-politikai, gazdasági-szociális, katonai, közbiztonsági, energiaellátási, információs, ökológiai, polgári- és katasztrófavédelmi…) - társadalmi kategória – feladat és felelősség – de FELKÉSZÍTÉS!!! - történelmi kategória: tartalma, struktúrája, prioritásai változnak - tartalmi változások: katonai → nem katonai dimenziók ○ katonai erő alkalmazása csökken (terrorizmus… - nem katonai eszközök) ○ új multipoláris világrend: Amerika még domináns, de egyedül nem képes → új szereplők, és a nemzetközi intézményi hatalom újraelosztása (ENSZ, G-8 → G-20) ○ NATO főbb feladatai: Afganisztán, Oroszország, nem katonai kihívások megválaszolása – új stratégia ○ „HIBRID FENYEGETÉS” – több egyidejű fenyegetés kezelése – új NATO-terminológia

10 A BIZTONSÁG ÚJ ÉRTELMEZÉSE
A FEGYVEREK NEM ADNAK BIZTONSÁGOT - nukleáris hatalmak – győztes? - helyi konfliktusok – hozzájutás korszerű fegyverekhez ← nemzetközi ellenőrzés hiánya (Észak-Korea, Irán, al-Kaida nukleáris képessége?) - terrorizmus → új követelmények: más elvek, struktúrák és képességek – katonai erő végső eszköz – tömeghadsereg alkalmatlan NEMZETI HELYETT GLOBÁLIS BIZTONSÁG (NATO-elv) NEM KATONAI DIMENZIÓK SZEREPE - verseny a forrásokért (orosz Távol-Kelet, Északi-sark, Közép-Ázsia)– CSÚCS - fejlettségbeli szakadék növekedése - konfliktusforrás - környezeti hatások kezelése (katonai és NEM KATONAI eszközökkel) BIZTONSÁGOSABB VILÁG ALAPELVEI - a fogalom újraértelmezése - megelőző jelleg erősítése - integratív jelleg érvényesítése (nemzetközi együttműködés)

11 ÚJ GLOBÁLIS SZEREPOSZTÁS
BIPOLÁRIS → MULTIPOLÁRIS VILÁGREND GLOBÁLIS RENDSZEREK (gazdaság, pénzügy, média, szervezett bűnözés, terrorizmus) ■ GLOBÁLIS PROBLÉMÁK – új, nem katonai fenyegetések - ökológiai jellegűek (környezetszennyezés, klímaváltozás) - ökológiai-társadalmi jellegűek (népesedés,élelem,ivóvíz – 30-50%-os igénynövekedés/20 év) - gazdasági jellegűek (centrum-periféria) - társadalmi-tudati jellegűek (ideológia, vallás, fegyverkezés – SIPRI)

12 ■ GLOBÁLIS ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS – új szereplők: - Egyesült Államok
- Európai Unió - Kína - Japán - SESZ – július 15. (Kína, Oroszország, Kazahsztán, Kirgízia, Tádzsikisztán, Üzbegisztán – alapító tagok – India, Irán, Mongólia, Pakisztán – megfigyelők) - BRIK-államok (Brazília, Oroszország, India, Kína) - „UTÁNPÓTLÁS ÉSZAKI HÁLÓZATA” (Egyesült Államok/NATO, Afganisztán, amely határos Oroszországgal, Kínával és Iránnal + 11 volt szovjet köztársaság) = MULTIPOLÁRIS VILÁG

13 ÚJ NATO-STRATÉGIA (Lisszabon, 2010. 11. 19-20
ÚJ NATO-STRATÉGIA (Lisszabon, ) („NATO 2020: Megerősített biztonság, dinamikus beavatkozás”) Cél: megfelelő válaszok és módszerek a változásokra (előző 1999-ben) – JÖVŐ? Legfontosabb vitakérdések: - hagyományos területvédelem – területen kívüli missziók (orosz érdekszféra!?) - további bővítés (Ukrajna, Grúzia) - NATO-EU, NATO-Oroszország Biztonsági kihívások: - töpfe. proliferáció - regionális, vallási, etnikai, nemzeti konfliktusok - kibertámadások - erőforrásokért való versengés (Északi-sark, Közép-Ázsia) - környezeti kihívások (klímaváltozás, időjárás, földrengés, földcsúszamlás…) Jellemzők (Jelentés): - globalizáció → globális kihívások → területen kívüli missziók (amerikai nézet!) - szorosabb partneri kapcsolatok (NATO-EU, NATO-Oroszo. („nem ellenség”, DE!!! európai rakétatelepítés, egységes európai biztonsági rendszer – orosz javaslat), ENSZ, EBESZ) - katonai képességek fejlesztése (közös projektek) – nukleáris elrettentő képesség (DE! harcászati atomfegyverek kivonása és megsemmisítése – Oroszország) szerepe)

14 A LISSZABONI SZERZŐDÉS (2009. 12. 01.)
Cél: az EU működésének biztosítása ← a 21. század kihívásai, 27 tag emű. EU külső tevékenysége, közös kül- és biztonságpolitikája ■ Alapelvek: demokrácia, jogállamiság, ENSZ Alapokmány tisztelete… ■ Közös politikai célok: - értékek, érdekek, biztonság, függetlenség és identitás védelme - béke megőrzése, konfliktusok megelőzése, nemzetközi biztonság erősítése (ENSZ, Helsinki Záróokmány, Párizsi Charta – összhang) - fejlődő világ segítése, szegénység felszámolása…(segélyek 60%) ■ Sajátosságok: - tagállamok nemzeti politikáinak megfelelése az uniós politikának - közös bizt-. és védelempolitika szerves része a kül- és bizt.politikának - polgári és katonai eszközök igénybevétele – képességek (polgári védelem) - nem érinti a tagállami politika egyedi jellegét, NATO-kötelezettségét - valamely tagállam fegyveres támadása → segítés (ENSZ Alapokmány 51.) - kollektív védelem elve a NATO-ban (5. cikkely) ■ Az unió jogi személy – kül- és biztonságpolitikai főképviselő

15 AZ EURÓPAI BIZTONSÁG DIMENZIÓI
■ Prágai NATO-csúcs (2002 november) - új globális szereposztás elfogadása - európai dimenziók jóváhagyása - NATO-küldetés újragondolása - Amerika domináns szerepének megerősítése ■ Biztonsági szintek (dimenziók) ○ globális dimenzió – USA, EU, Oroszország - amerikai-európai együttműködés ellentmondásai (Irak) - amerikai-orosz viszony (rakétatelepítés, Irán) - EU-orosz együttműködés (energiabiztonság) ○ középhatalmi dimenzió – brit, német, francia viszony - nemzetközi szerepvállalás - viszonyuk a globális dimenzióhoz ○ regionális dimenzió – a kisebb/új tagországok alkalmazkodása és érdekérvényesítési képessége

16 EU KÖZÖS KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKÁJA
CÉLJA: - közös értékek és érdekek védelme – ENSZ tisztelete - tagországok biztonságának védelme - nemzetközi béke és biztonság erősítése - a demokrácia és jogállamiság érvényesítése - EU-NATO együttműködés erősítése – párhuzamosság ? VÁLSÁGMEGELŐZŐ ÉS -KEZELŐ KÉPESSÉG - eltérő elvek és módszerek – mint a NATO-ban - válságövezetekben – európai regionális szerep - humanitárius és mentési célból – anyagi és humanitárius segélyek - béketeremtés és -fenntartás – békemissziók (Macedónia, Bosznia) VÁLSÁGKEZELŐ KÉPESSÉGEK (Helsinki, 1999 → készenlét: 2003) - katonai eszközök: fő (Magyarország: 1.gl.z., 1 légvéd. sz.) - polgári válságkezelő képességek: rendőr (Magyarország: 108 fő), 200 jogász, polgári- és katasztrófavédelmi szakértő - konfliktus-megelőzési mechanizmus – önálló katonai képességek MAGYARORSZÁG NEMZETKÖZI SZEREPE, NATO- ÉS EU-TAGSÁGA…!?

17 KÖVETKEZTETÉSEK EGYÉB ÖSSZEFÜGGÉSEK
Új katonai doktrinák → START-3, NATO-stratégia, USA, Oroszország (2010) Nemzetközi együttműködés új formái (SESZ, BRIK-államok, Északi utánp.hál.) Egyesült Államok – Kína/India – Oroszország együttműködése és versengése Klímaváltozás, élelmiszer- és vízhiány + országok elsüllyedése (Maldív-sz.) Változások az amerikai politikában? - klímaváltozás „stratégiai következményeinek„ elismerése → katonai beavatkozás a világ különböző pontjain - a Külügyminisztérium és a Pentagon „klímafejezetei” - IT-támadások mint „fegyveres konfliktusok” → hagyományos katonai erő alkalmazása (Cyber-parancsnokság (2009 szeptember) – X-37B robot űrhajó és x-47B robotrepülő) Új NATO-startégia: a biztonság komplex értelmezése, kihívások kezelése TEENDŐK – komplex feladatok: biztonságfelfogás és -kultúra alakítása ○ tudományos elemzés – korszerű gondolkodás és biztonságkultúra/elméleti alapok ○ felkészítés (differenciált) – szakma és menedzsment ○ tudományos ismeretterjesztés – közvélemény, ifjúság!

18 A LAKOSSÁG BIZTONSÁGÉRZETE TIT HABE és a Szonda Ipsos közös közvélemény-kutatásai április (1000 fő) szeptember (3000 fő) Cél: a változások hatásainak mérése = terrortámadás Amerika ellen ( ) = NATO-tagság ( ) = EU-tagság ( ) = szerződéses haderő ( ) = nemzetközi missziók

19

20 A BIZTONSÁG DIMENZIÓI 1. Kérem, rangsorolja a biztonság értelmezéseit fontosságuk szerint! (az alacsonyabb átlag nagyobb fontosságot jelöl) Létbiztonság Közbiztonság Katonai biztonság Környezetbiztonság Jogbiztonság

21 A BIZTONSÁG DIMENZIÓI 2. Kérem, most újra rangsorolja a biztonság dimenzióit aszerint, hogy ezen tényezők szempontjából mennyire érzi magát biztonságban! (az alacsonyabb átlag nagyobb biztonságot jelöl) Létbiztonság Katonai biztonság Jogbiztonság Jogbiztonság Katonai biztonság Közbiztonság Közbiztonság Létbiztonság Környezetbiztonság Környezetbiztonság

22

23

24

25

26 MAGYARORSZÁG NATO-TAGSÁGA (2008)
Ön hogy tudja, Magyarország tagja-e a NATO-nak? Előnyös Hátrányos Mindkettő Legfeljebb 8 osztály 74% % % % 8 általános % % % % Szakmunkás % % % % Érettségi % % % % Diploma % % % %

27 KÖVETKEZTETÉSEK változó és bonyolult nemzetközi biztonsági környezet
nincs közvetlen katonai fenyegetettség, de - kibertámadások lehetősége - NATO-missziók részesei vagyunk - természeti-időjárási katasztrófák biztonságérzet: lét- és közbiztonság domináns szerepe – felmérések ma a katonai biztonsági tényező a meghatározó ← NATO-, EU-tagság a nem katonai tényezők felértékelődése a lakosság biztonságismerete jelentős, DE nem kielégítő (vezetők, fiatalok, pedagógusok, fiatalok, média – BIZTONSÁGKULTÚRA) rendszeres és differenciált tájékoztatás szükségessége

28 Köszönöm figyelmüket! 06/30/