Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Z ÚJ K ORMÁNY ENERGIATAKARÉKOSSÁGGAL ÉS A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS NÖVELÉSÉVEL KAPCSOLATOS ELKÉPZELÉSEI Dr. Szerdahelyi György nyugalmazott.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Z ÚJ K ORMÁNY ENERGIATAKARÉKOSSÁGGAL ÉS A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS NÖVELÉSÉVEL KAPCSOLATOS ELKÉPZELÉSEI Dr. Szerdahelyi György nyugalmazott."— Előadás másolata:

1 A Z ÚJ K ORMÁNY ENERGIATAKARÉKOSSÁGGAL ÉS A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS NÖVELÉSÉVEL KAPCSOLATOS ELKÉPZELÉSEI Dr. Szerdahelyi György nyugalmazott osztályvezető

2 2 ENERGIAPOLITIKAI HÁTTÉR Jelenleg az energiapolitikában kezelendő fő kihívások Kihívások: Éghajlatváltozás – környezetvédelem Az energiahordozók drágulása Energiaimport függőség-ellátásbiztonság Az EU energiapolitikájával való összhang FOKOZOTTAN ELŐTÉRBE KERÜL AZ ENERGIATAKARÉKOSSÁG, A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS NÖVELÉSE

3 3 A klímaváltozás jövőbeli hatásai a nemzetközi kutatások szerint VESZÉLYEK Olvadnak a sarki jégsapkák, nő a tengerszint Nő a tenger hőmérséklete, nő az oldott CH 4 kibocsátása Észak Európa lehűlhet a gyengülő Golf-áramlat miatt Időjárási szélsőségek (hurrikánok, tájfunok, árvizek, aszályok) Számos terület elsivatagosodhat MO-on 2050-re annyi lehet a 30 C 0 foknál melegebb napok száma, mint jelenleg Szicíliában, és fenyeget a szárazság MEGOLDÁS Szén-dioxid min. 60% mérséklés Metán 15-20% mérséklés Dinitrogén-oxid 70-80% mérséklés ELŐTÉRBE KERÜL: ENERGIATAKARÉKOSSÁG, MEGÚJULÓK, illetve a SZÉN-DIOXID KIVÁLASZTÁS

4 4 A tíz legnagyobb CO 2 -kibocsátó Forrás: Energiewirtschaftliche Tagesfragen, 59. k. 9. sz p. 59.

5 5 EU - ELLÁTÁSBIZTONSÁG 2030-ra EU importfüggőség 50%-ról 65%-ra nő (MO 80%) 2009-ben gázellátási zavarok: erősödő kívánalmak Ebből adódóan alapelvek az energetikában: – növelni a versenyképességet (csökkenteni a költségeket) – fenntarthatóság: energiatakarékosság, megújulók, innováció – ellátásbiztonság: versenypiac, új kapcsolatok EU szinten megvalósítandó célkitűzések (3x20%) -üvegház gázok csökkentése EU szinten 20% ig 20% energiatakarékosság, -20% megújuló energiahordozó részarány

6 6 Az energiapolitikát befolyásoló aktuális EU irányelvek, egyéb dokumentumok (amelyek a klímaváltozás mérséklésére irányulnak az energiatakarékosságon, a megújuló energiahordozó felhasználáson keresztül) 2006/32/EK irányelv az energiafelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról 2007: új energiacsomag (3x20%) 2009: Az energiapolitika második stratégiai felülvizsgálata 2009/28/EK megújuló energiahordozó irányelv 2010/31/EK irányelv az épületek energiahatékonyságáról Európa 2020 Stratégia

7 7 2006/32/EK irányelv az energiafelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról CÉLOK: 9 évig évi 1% energiatakarékosság (a nem ETS szektorra) támogatási alap létrehozása jól hozzáférhető pénzügyi és jogi keretrendszer kialakítása FŐ CÉLCSOPORTOK: épületek, közlekedés, közületek A közszektorra előírja, hogy az irányelvvel összefüggésben példamutatóan járjon el Előírja, hogy a tagállamok biztosítsák, hogy hatékony, jó minőségű energia auditálási rendszerek álljanak rendelkezésre Az irányelv által előírt nemzeti energiahatékonysági tervet a korábbi kormány (1076/2010.(III.31.) határozatával fogadta el

8 ÉVI GÁZELLÁTÁSI ZAVAROK HATÁSA Az Európai Parlament 2009 február 3-i állásfoglalása az energiapolitika felülvizsgálatáról Ellátásbiztonság: Nabuccó, Déli Áramlat, cseppfolyós gázbázisok,stratégiai gáztárolás, rendszerek közötti összekötő kapacitáok fejlesztéses Importfüggőség mérséklése: energiatakarékosság (jogszabályok szerepe kiemelve, EU támogatások szorgalmazása, közlekedés vasútra és vízi útra terelése) Az EU saját forrásainak jobb kihasználása: megújuló energiahordozó felhasználás növelése (nap és szél kiemelve) A nukleáris energia szerepének az újragondolása: konkrét EU beruházási menetrend javaslata, hangsúlyozva a radioaktiv hulladékok végleges ártalmatlanítását 2050-es távlat: 80%-os ÜHG mérséklés 35%-os energiatakarékosság 60%-os megújuló energiahordozó részarány

9 9 Európai Parlament és Tanács 2009/28/EK irányelve a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról Rögzíti a tagállamok által 2020-ra elérendő célszámokat: ez Magyarország vonatkozásában 13 %. Rögzíti a bioüzemanyagok egységesen 10 %-os kötelező arányát és a fenntarthatóság követelményét. Lehetővé teszi hogy a más tagállamban felhasznált energiát – származási garancia mellett – az exportőr tagállam beszámítsa a saját energia- felhasználásába Lehetővé teszi hogy a közösségen kívülről importált villamosenergiát – származási garancia mellett - a tagállam beszámítsa a saját felhasználásába A 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelvet hatályon kívül helyezi, a 2010-re szóló előírások 2011 végéig maradnak hatályban. Előírja, hogy a tagállamok 2009 december végéig adjanak előjelzési dokumentumot és 2010 június 30-ig készítsenek nemzeti cselekvési terveket és a későbbiekben meghatározza ezek egységes formanyomtatványát. A nemzeti jogba való átültetés határideje december 5. Jelentési kötelezettséget ír elő 2011.december 31-ig, majd kétévente további előrehaladási jelentéseket ír elő

10 10 Megújuló részarányok a végső energiafelhasználásból Magyarország cél tény 20%

11 /31/EK irányelv az épületek energiahatékonyságáról (ez váltotta fel a korábbi 2002/91/EK irányelvet A korábbi irányelv hatályát kiterjeszti a passzív házakra Szigorúbb minimumkövetelményeket ír elő az épületekre, épületgépészeti rendszerekre Minden új épületnél vizsgálni kell: a megújuló energiahordozó használat, a kapcsolt energiatermelés, a táv-, vagy tömbfűtés és a hőszivattyú alkalmazás lehetőségét Új épületeknél és minden ingatlanügyletnél már jelenleg kötelező legyen az energiatanúsítás Szakpolitikát kell kidolgozni az épületek közel nulla energiaigényű épületekké történő átalakításának az ösztönzésére 2019 január 1-től minden új hatósági épület közel nulla energiaigényű legyen 2020-tól minden új épület közel nulla energiaigényű legyen

12 : Európa 2020 Stratégia (a foglalkoztatást és növekedést célzó új európai stratégia) CÉLOK: éves korcsoport: 75%-os foglalkoztatás A K+F-nek a GDP 3%-ára történő növelése Az éghajlatváltozás megfékezése (a 3x20%-as célkitűzés elősegítése, a 20% EU energiatakarékosság nemzeti célszámokra bontása) Oktatási cél: a népesség 40%-a felsőfokú végzettségű legyen A szegénység elleni küzdelem: 2020-ig 20 millió emberre kiterjedő program

13 13 A hazai energiapolitikához kapcsolódó fő korábbi, felülvizsgálat alatt lévő dokumentumok Országgyűlés elfogadta a időszakra szóló új energiapolitikát ( 40/2008 (IV. 17. ) OGY határozat) végéig új energiapolitika készül A Kormány elfogadta áll a megújuló energiahordozó felhasználás növelési stratégiát (2148/2008 (X.31.) Korm. hat. ) - a Megújuló Energiahordozó Cselekvési Tervben megváltozik A Kormány elfogadta a Módosított Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervet (1076/2010.(III.31.) - az EU 2020 keretében minden megváltozik A megújuló energiahordozó cselekvési terv előjelzési dokumentuma az EU-nak megküldésre került - véglegesedik a formanyomtatvány szerinti bruttó végső felhasználás szemléletű MECsT

14 14 NEMZETI ENERGIAHATÉKONYSÁGI CSELEKVÉSI TERV (jelenleg hatályos, EU 2020 keretében változik) Cél: Magyarország energiafelhasználásának évi 1%-os (6,4 PJ/év) csökkentése a következő 9 évben. A cselekvési terv vázolja a már folyamatban lévő illetve tervezett intézkedéseket. A célkitűzések elérése érdekében a cselekvési terv 30 intézkedést tartalmaz INTÉZKEDÉSEK: jogi beavatkozások támogatások tudatformálás TÁMOGATÁSI IGÉNY: 2016-ig kb. 395 Mrd Ft Finanszírozási javaslatok: önálló energetikai OP ETS aukciós bevételek

15 15 AZ ÚJ KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJA, ENERGIAPOLITIKÁJA A SZÉCHENYI TERV KITÖRÉSI PONTJAI Egészségipar Megújuló Magyarország:Zöld gazdaság Otthonteremtés, lakásprogram Vállalkozásfejlesztés Tudomány - innováció Foglalkoztatás: munka és teljesítmény központú gazdaság Tranzitgazdaság (közlekedés)

16 16 Egészség gazdaság Geotermikus energia másodlagos hasznosítása hazai fürdők hőpiaci felmérése auditálás, a „hőfelesleg” (hulladékhő) meghatározása energia-racionalizálási tervek kidolgozása költségelemzéssel általános követelmény a kaszkád rendszerű termálvíz hasznosítás

17 17 Új Széchenyi Terv ZÖLDGAZDASÁG A jövőbeni magyar energiapolitika prioritásai 1. Gazdasági növekedés támogatása, foglalkoztatottság növelése 2. Ellátásbiztonság növelése, forrásdiverzifikáció 3. Energiaimport függőség mérséklése 4. Megújuló energiahordozók kiemelt ösztönzése Továbbiak: - Klímavédelem – összhang a Nemzeti Éghajlat-változási Stratégiával - Atomenergia szerepének a növelése (élettartam hosszabbítás, új blokk) - Zöld Fejlesztési Bank létrehozása A prioritások döntő része közvetlenül összefügg az energiahatékonysággal és a megújuló energiahordozó felhasználással és érinti az energiaszektor fejlesztéseket, de nagy részük már megjelent a korábbi energiapolitikában.

18 18 ZÖLDGAZDASÁG 1. energiapolitikai prioritás Gazdasági növekedés, támogatás, munkahelyteremtés - hatékony áram- és gázpiaci verseny - stabil szabályozási és beruházási környezet - átlátható energiahatékonysági program megvalósítása - húzó energetikai iparágak ösztönzése - technológiai előrehaladás, kutatás-fejlesztés - szigorú árgazdálkodás

19 19 ZÖLDGAZDASÁG 2. energiapolitikai prioritás Ellátásbiztonság növelés, forrásdiverzifikáció - Kiegyensúlyozott forrásszerkezet az igényekkel összhangban - Energiaforrás diverzifikáció, törekvés a tranzit szerepre - Stratégiai energiahordozó készletezés - Megújuló energiahordozók ösztönzése - Energetikai fejlesztésekben az állami szerepvállalás növelése

20 20 ZÖLDGAZDASÁG 3. energiapolitikai prioritás Energia importfüggőség mérséklése Az indokolatlan földgáz támogatások leépítése és ezáltal a földgáz felhasználásának mérséklése Energiahatékonyság támogatása, komplex lakásprogram A fűtésben a földgáz kiváltása megújuló energiahordozókkal Megújuló bázisú, magas hatásfokú villamos energia termelés támogatása

21 21 ZÖLDGAZDASÁG 4. energiapolitikai prioritás Megújuló energiaforrások kiemelt ösztönzése - Fosszilis ártámogatások leépítése - Kötelező átvételi rendszer megújulókra koncentrálása - Hazai hozzáadott érték preferálása a támogatási rendszerben - Fűtési célú energiafelhasználást prioritásként kezelni (épületek) - Engedélyezési rendszer egyszerűsítése - Hálózati csatlakozás könnyítése

22 22 Új Széchenyi Terv Lakásprogram energetikai összefüggései - A lakás fajlagos energiafelhasználásának évi 120kWh/m2-re való csökkentése 5 éven belül - Évi ezer lakás felújítása - A megújuló energiaforrások hasznosításának támogatása - A hazai hozzáadott érték preferálása a támogatási rendszerben - Panellakások felújítására komplex program - A közintézmények energetikai korszerűsítését előtérbe kell helyezni - EU támogatások biztosítása az épületek felújításához - Új épületek (passzív házak) támogatása

23 23 ÖSSZES PRIMER MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ (tartalmazza a villamosenergia-termelésre felhasznált energiahordozókat is) (2009) PJ % Geotermia3,64,05,8 Napenergia napkollektor napelem 0,06 0 0,16 0, Tűzifa és hulladék (szilárd biomassza) 30,651,0674,77 Biogáz0,130,911,3 Vízenergia0,670,771,1 Szélenergia00,741,1 Bio-üzemanyagok06,910,1 ÖSSZESEN35,164,5494,4 Hulladékégetés1,33,865,6 Mindösszesen 36,4-3,3%68,4-5,9% (76,4-7,3%) 100

24 24 Megújuló energiahordozó-bázisú villamosenergia-termelés (2009) GWh % Geotermia--- Napenergia0,060,60 Tűzifa (szilárd biomassza) Biogáz7,6693 Vízenergia Szélenergia0,92056 Összesen201, Hulladékégetés fele Mindösszesen 257-0,65%2362-5,4% (2704-6,5%) 100

25 25 KORÁBBI HIVATALOS ÁLLÁSPONT stratégia a hazai megújuló energiaforrások felhasználásának a növelésére 2148/2008.(X.31.) Korm. határozat Eredeti célok: - A megújuló energiahordozó felhasználás 186 PJ-ra való növelése, ami a korábbi prognózis mellett15% körüli részarányt jelentett (2008-ban 64,57 PJ) -A zöldáram termelés 9470 GWh-ra való növelése, ami a korábbi prognózis mellett 21% körüli részarányt jelentett (2008-ban 2362 GWh) Szükséges pénzügyi eszközök: Mrd Ft beruházás -380 Mrd Ft támogatás VÁLTOZIK! ÚJ GAZDASÁGI PÁLYA, ÚJ EU ELVÁRÁSOK

26 26 Megújuló Cselekvési Terv formanyomtatványa/1. (2009/548/EK határozat) 1. Energiapolitika, megújuló energiapolitika ismertetése éves bontásban energia igény prognózis (bruttó végső energia felhasználás) - BAU - Referencia - Kiegészítő intézkedések (vitatott terület, Európa 2020 stratégia) – ennek a 13%-a az EU elvárás 3. Energiaprognózis ágazati éves bontásban (bruttó végső energia felhasználás) - fűtés-hűtés - villamos energia termelés - közlekedés

27 27 Megújuló Cselekvési Terv formanyomtatványa/2. (2009/548/EK) 1. Megújuló energia felhasználás éves bontásban (bruttó végső energia felhasználás) - fűtés-hűtés - villamos energia termelés - közlekedés 2. Százalékos arányok meghatározása (bv. megújuló energia hordozó/bv. ágazati, ill. az összesen éves bontásban) 3. Intézkedések meghatározása 4. Becsülni kell a statisztikai átfedéseket (export-import) 5. Külön be kell mutatni az építési ágazat megújuló energia felhasználását 6. Számos szöveges elemzést kér

28 A főbb mutatók alakulása (új fejlődési pályák)

29 29 MITŐL FÜGG A ÉVI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ EU ELVÁRÁS (PJ/év) MÉRTÉKE? A GDP alakulása (növekedés és struktúra változás) Az energiatakarékosság és a megújuló energiahordozó felhasználás támogatására fordítható keretek mértéke A GDP-ENERGIA regresszió (energiaigényesség) változása 2020-ig megvalósítható energiatakarékosság – a/ a meglévő intézkedésekre alapozva – b/ a kiegészítő intézkedésekre alapozva (A két megtakarítás adja a vállalható energiamegtakarítás értékét) A évi megújuló enegiahordozó EU elvárás értéke: (BAU energiaigény-vállalható energiamegtakarítás)x0,13

30 Országos primer energiahordozó felhasználás és bruttó végső energiahordozó felhasználás ( ) (energiaigényesebb, 3%/év körüli gazdasági fejlődés) (PJ)

31 31 MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ BÁZISÚ VILLAMOSENERGIA TERMELÉS 2020 MCsT 2008 GWh/év MCST 2020 GWh/év Geotermia0410 Napenergia (napelem)0,581 Tűzifa és hulladék (szilárd biomassza) Biogáz, biometán69634 Vízenergia Szélenergia Hulladékégetés Összesen

32 32 MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ BÁZISÚ HŐENERGIA TERMELÉS 2020 MCsT 2008 PJ/év MCST 2020 PJ/év Bruttó végső= primer Bruttó végső= primer Geotermia4,015 Napenergia0,163 Hőszivattyú0,16 Tűzifa és hulladék (szilárd biomassza)33,6351,5 Biogáz, biometán0,292,5 Mindösszesen 38,9378

33 33 ÖSSZES MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ 2020 MCsT (tartalmazza a villamosenergia-termelésre felhasznált energiahordozókat is) PRIMER OLDALRÓL AZ ÉRTÉKEK: 2008: 68,4 PJ 2020: 146Pj 2008 PJ/év Bruttó végső MCST 2020 PJ/év Bruttó végső Geotermia4,016,47 Napenergia napkollektor napelem 0,163,29 Tűzifa és hulladék (szilárd biomassza) 39,961,18 Biogáz, biometán0,544,78 Vízenergia0,770,86 Szélenergia0,085,57 Hőszivattyú0,16,0 Bio-üzemanyagok6,922,4 Mindösszesen54,35120,55 14,6%

34 34 A termelő kapacitások alakulása Villamosenergia- termelés Villamos teljesítmény összesen MW416,55588, VízenergiaMW5556,966 SzélMW Napenergia (napelem)MW0,050,4563 GeotermikusMW0057 BiomasszaMW BiogázMW4,512,5100 Hőtermelés napkollektor-felület1000m Tűzifa, biomassza igényMt/év3,634,256,7

35 Pénzügyi mérleg Megjegyzés: a vállalások túlteljesítése csak további támogatási források biztosítása esetén képzelhető el. Beruházási támogatások energia-megtakarítás ösztönzése: Mrd Ft megújuló energiahordozó termelés ösztönzése: Mrd Ft támogatási igény összesen: Mrd Ft Tervezett források (nagy bizonytalanság!!) EU társfinanszírozás (energetikai operatív program): ( ra110 Mrd Ft volt) 800 Mrd Ft CO 2 aukciókból Mrd Ft hazai támogatású programok (épületenergetika) Mrd Ft források összesen (min.): Mrd Ft

36 36 AZ ENERGIATAKARÉKOSSÁGI 10% MÉRLEGELÉSE GAZDASÁGI OLDAL Ahhoz, hogy 10% körüli országos szintű energiamegtakarítás realizálható legyen, 2020-ig összesen mintegy 850 Mrd Ft támogatás biztosítása szükséges. Magyarországon az 1990-es években megtörtént a termelői struktúra átalakítása oly módon, hogy a nagy energiaigényességű ipari ágazatok leépültek. Magyarországon az 1 főre jutó országos energiafelhasználás 2008-ban 1,69 toe/fő volt, Ausztriában ez 3,19 toe/fő, Németországban 2,56 toe/fő. Az európai statisztika szerint Ausztriában EURÓ/fő, Németországban EURÓ/fő az 1 főre jutó GDP, Magyarországon ez az érték 9300 EURÓ/fő. Magyarországon az átlagos bruttó munkabér EURÓ/munkavállaló, Ausztriában 37700, Németországban EURÓ/munkavállaló. LAKOSSÁGI OLDAL (nyilatkozat évi 200 ezer lakás magas színvonalú felújítása) 1 lakás energiatakarékos felújítása 2-4 MFt A lakások jelentős része energetikailag jó, illetve már korszerűsített 4,2 M lakásból 740 ezer lakáson jelzálog 900 ezer BAR listás hitelfelvevő (4 fős családdal 3,6 M érintett ember!)

37 37 A megújuló energiaforrások növelésének a hazai potenciális lehetőségei, korlátai BIOMASSZA: a mezőgazdasági adottságok jók, de szükség van eredményes agrárenergetikai programra (alig megy) BIOGÁZ: jók a szennyvíziszap, az állattartás és a szeméttelepek révén adódó lehetőségek, amire programokat kell építeni GEOTERMIA: sótartalom, visszasajtolás, helyi fogyasztó szükségessége Hőszivattyúk: jelentős fejlődés várható, de COP probléma SZÉL: tájvédelmi előirások, a rendszerszabályozás korlátai VÍZ: Európa legkedvezőtlenebb országai között vagyunk, de vannak tartalékok, vízlépcsők, öntözés NAP: alacsony a napsütéses óraszám, drága a berendezés áramtermeléshez, a napkollektor jelentősen terjedhet

38 Bizonytalanságok (erősen kérdésessé tehetik ezeket a tervszámokat)  a szükséges források rendelkezésre állása;  a gazdasági szerkezet alakulása (energiaigényes, illetve kevésbé energiaigényes fejlődés);  műszaki fejlődés (befolyásolja a megújuló energiahordozó szerkezetet);  agrárenergetikai program sikeressége;  Lakossági és vállalkozói tőke rendelkezésre állása;  lakáskorszerűsítési program szükséges mértékű megvalósulása.

39 KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!


Letölteni ppt "A Z ÚJ K ORMÁNY ENERGIATAKARÉKOSSÁGGAL ÉS A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS NÖVELÉSÉVEL KAPCSOLATOS ELKÉPZELÉSEI Dr. Szerdahelyi György nyugalmazott."

Hasonló előadás


Google Hirdetések