Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaÁgnes Vörösné Megváltozta több, mint 9 éve
1
Felsőoktatási reform - intézményi perspektívából Derényi András Országos Kredittanács Irodája Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Menedzsment kultúra a felsőoktatásban III. konferencia, Budapest, ELTE, 2008.05.09.
2
Reform? Intézményi perspektíva oktatatói vélemények alapján Intézményirányítás és működés átalakulások közben Stratégiai gondolkodás Az intézmény pozícionálása Emberi erőforrás fejlesztés Vagyongazdálkodás Döntési felelősségek és hatáskörök tisztázatlansága Sajátos kép a vezetőkről Következmények
3
Mi reform és mi nem az? jelenleg érvényes nemzeti szintű felsőoktatás- politikai dokumentumnak a 2005-ben megjelent Magyar Universitas Program tekinthető egyes rendszerelemek átalakítása nem következik szervesen az azt megelőző folyamatokból (felvételi beiskolázási eljárás szabályai, szerződéses intézmény-finanszírozás, új kapacitásakkreditáció, fejlesztési részhozzájárulás bevezetése) a nemzeti felsőoktatás-politika legfontosabb céljának a képzési szerkezet átalakítása tűnik
4
Intézményi perspektíva – oktatói vélemények 2008. márciusi kérdőíves adatfelvétel; minta: 26 intézmény 110 oktató Szakmai közösségek bevonásának mértéke a felsőoktatás-politika formálásába
5
Az intézmények saját céljaik érdekében be tudnak-e sikeresen avatkozni a felsőoktatás-politika formálásába?
6
Az intézmény elegendő autonómiával rendelkezik-e, hogy döntéseket hozzon és intézhesse az ügyeit
7
Mi a közeljövő komoly kihívása az intézmény számára? 1.pótlólagos források bevonása az állami források csökkenésének ellensúlyozására 2.a mesterszakok beindítása 3.idegen nyelvű oktatás beindítása 4.közös képzések indítása külföldi egyetemekkel 5.hallgatói létszám alakítása/alakulása 6.a minőségbiztosítás bevezetés/kiteljesítése 7.a hátrányos helyzetű hallgatók segítése tanulmányaik eredményes elvégzéséhez 8.az intézmény önállóságának megőrzése
8
Intézményirányítás és működés átalakulások közben Az intézményvezetők víziókkal rendelkeznek (vö. rektori programok), de azok megvalósítása helyett/mellett rövid távú válságmenedzselést végeznek Az intézmények életét felsőbb jogszabályok aprólékosan leszabályozzák; nincs mozgástér, eltűnik a felelősség Az oktatásirányítás számos kezdeményezése komoly napi feladatot ad az intézményeknek
9
Stratégiai gondolkodás új IFT készül 2006-ban érdemi értékelés nélkül marad 2007-ben megjelenik a szerződéses teljesítményfinanszírozási elem - mutatókkal Az IFT-k mutatóinak átír(at)ása a szerződések kockázatmentessé tétele érdekében
10
Intézménypozícionálás Nincs jövőkép az intézményrendszerről (a beiskolázás sikeressége alapján alakul?) vidéki kisebb intézmények kiszolgáltatottak képzési kínálat szélesítése, átalakítása kudarc esetén megszűnés fenyegetése új – főként budapesti – magánintézmények alapítása folyamatosan Emiatt folyamatos fenyegetettség-érzet Ez akár jó is lehet (innovációs hajlam nő)
11
Emberi erőforrás fejlesztés MA szakok akkreditációjához megfelelő számú és akkreditáció-képes (teljes állású, vezető beosztású) oktató alkalmazása törvényi előírás a docensi kinevezésre: a szenátus a döntést „tagjai legalább kétharmadának igenlő szavazatával hozza” [Ftv. 88. § (1)] – ennek intézményen belüli következményei? „nyugdíjas akadémikus minimálbéren” bruttó helyett nettó bértömeg az Államkincstártól ezévi béremelés fedezete talán majd októbertől
12
Vagyongazdálkodás év elejétől a vagyon kötelező átadása az Állami Vagyonigazgatóságnak; még nem történt meg… a vagyon részét képezik az intézményi vállalkozások is! kezelői szerződések még nincsenek használati díj mértéke, forrása még nem ismert kapacitásakkreditáció…
13
Képzésszervezés: döntési felelősség és hatáskörök tisztázatlansága A 36 kredites szakirány esete képzési kínálat, tantervfejlesztés és oktatásszervezés ökonómiai szempontjai vs. oktatók egzisztenciális érdekei szakmai köntösben (óraszámok, hallgató-létszámok)
14
Ön milyen mértékben ért egyet intézménye vezetésének döntéseivel?
15
Milyen gyakran fordul elő, hogy az intézmény szenátusa nem fogad el egy-egy előterjesztést?
16
Sajátos kép a vezetésről ellentmondásos intézményirányítási helyzet: a reformokkal kapcsolatban alacsony szintű érdeklődés, ismeret és kommunikáció mellett, a problémákat az érdekeltek bevonásával megoldó, a szenátusban és az oktatói karban magas egyetértéssel és támogatottsággal működő intézményvezetés képe ennek magyarázata lehet: az érdektelenség, a konfliktusokat nem a reformok mentén, hanem személyi keretek között rendezik a vezetők iránti magas szintű lojalitás Ezek külön-külön, de akár együttesen is
17
… és van egy másik kép is a jelenlegi, érdekképviseletként működő szenátus stratégiai döntési képtelensége rövid távú, közvetlen érdekeket követő szervezeti magatartás. Lehet, hogy az intézményvezetés kettős stratégiát követ: a belső béke érdekében nem kezdeményez konfliktusgerjesztő lépéseket, és a szükséges változtatásokat a szenátus és az oktatói kar nélkül oldja meg? És hol itt a reformok helye?
18
Következmények A rektorok a válságmenedzselés művészeivé válnak Nem marad tér, levegő reformok kezdeményezésére, átgondolására, megemésztésére Reformfolyamatok és napi adminisztratív feladatok egybecsúsznak, legalul nem látszik, mi a reform része és mi csak egy sokadrangú igazgatási lépés Nincs jó esélye újabb reformok bevitelének
19
Köszönöm a figyelmet! derenyi@kreditiroda.hu
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.